Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

NOGRAD 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Külügyi szóvivői értekezlet Elítéljük a vegyi fegyver alkalmazását SZKP Tagfelvétel — demokratikusan Kun Erzsébet, az MTI fő­munkatársa jelenti: A Külügyminisztérium­nak a vegyi fegyverek ismé­telt bevetése ellen tiltakozó nyilatkozatát ismertette, s az újságírók leszereléssel kapcsolatos kérdéseire vá" Jászolt a Külügyminiszté­rium szóvivője szerdán a minisztérium Bem rakparti épületében megtartott nem­zetközi sajtótájékoztatón. Szöges elleniéiben Tóth Tibor leszerelési kérdésekben illetékes szó­vivő hangsúlyozta: a Kül­ügyminisztérium ismét mély nyugtalanságának és aggo­dalmának ad hangot az iraki—iráni háború eszkalá­ciója, a védtelen polgári la­kosság ellen alkalmazott megtorló akciók miatt. Kü­lönösen sajnálatosnak tart­ja a vegyi fegyverek ismé­telt bevetését, amely szöges ellentétben áll az ilyen típu­sú harceszközök alkalmazá­sát tiltó, 1925. évi genfi jegyzőkönyv rendelkezései­vel. A magyar Külügymi­nisztérium az ilyen jogsér­tő magatartást mindenkor elítélte és a jövőben is e szerint cselekszik, függet­lenül attól, hogy a nemzet­közi jogot és az általános humanitárius elveket meg­sértő akciók honnan indul­nak ki. A nyilatkozat a további­akban kiemeli: a Magyar Népköztársaság mindenkor következetesen síkraszállt a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáért és fel­számolásáért. 1988. február­jában a genfi leszerelési értekezleten Várkonyi Pé­ter külügyminiszter leszö­gezte, hogy a Magyar Nép- köztársaság nem rendelkezik vegyifegyver-készlettel, sem vegyiíegyver-gyártó ipari létesítménnyel. Hazánk nem folytat semmiféle vegyifegy- ver-kutatást, s a jövőben sem kíván vegyi fegyverek birtokába jutni. Területén más állam sem tárol ilyen Moszkvában megkezdő; dött a szovjet—amerikai ke­reskedelmi és gazdasági ta­nács éves közgyűlése. A két ország közös társadalmi szervezete ez, amelynek ame­rikai részről 280 nagyválla­lat a tagja, ezek az Egye­sült Államok nemzeti össz­termékének egynegyedét ad­ják. A mostani ülésszakon, a tanács fő feladata annak elősegítése, hogy a pe­resztrojka adta nagyobb üz­leti lehetőségeket kihasznál­ják. A tanácskozásra érke­zett az üzletemberekkel együtt William Verity ame­rikai kereskedelmi minisz­ter, aki szovjet kollégájával, Konsztantyin Katusevvel, a kapcsolatok kereskedelem­politikai részleteit tekinti át. Ami a kereskedelem front­jait illeti, a kérdés most az: bekövetkezhet-e áttörés a kereskedelmi kapcsolatok­ban, bővíthető-e a forgalom és hogyan, hiszen a Szovjet­unió mindössze 0,5 százalék­kal részesedik az USA ke­reskedelméből, az Egyesült Államok pedig alig több mint 1 százalékkal a szovjet kül­kereskedelemből. Az amúgy is- alacsony szintű forgalom értéke tavaly tovább csök­kent. James Giffen, a tanács amerikai elnöke, a Pravda vasárnapi számában megje­lent interjújában úgy véli, hogy a forgalom gyorsan felfuttatható, akár évi 10—20 típusú fegyvereket és nem folytat ilyen irányú tevé­kenységet. A magyar Külügyminisz­térium ismételten kifejezi reményét, hogy mind Inak, mind Irán felismeri a hábo­rú értelmetlenségét, s mi­előbb a tárgyalóasztalnál ke­res igazságos és méltányos megoldást ellentéteire. Tá­mogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkárának a felék­hez intézett felhívását, hogy gyakoroljanak önmérsékle­tet és segítsék a konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket — fejeződik be a nyilatkozat. A szóvivő a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdése­ire válaszolva emlékeztetett arra, hogy 1925-ben Géni­ben több mint száz állam írta alá a vegyi fegyverek használatának eltiltását sür­gető jegyzőkönyvet, közöt­tük a konfliktusban érintett Irak és Irán is. A jegyző­könyv bizonyos rendelke­zéseinek értelmezésében azonban az álláspontok el­térőek. s erre hivatkozva próbálják indokolni a vegyi fegyverek alkalmazását. Találkozó Berlinben Az atomfegyvermentes övezetek témakörében idén júniusban Berlinben szer­veznek nemzetközi találko­zót, amelyre meghívást ka­pott a magyar kormány is. Tóth Tibor tájékoztatása szerint a tanácskozás gon­dolatát magyar részről tá­mogatják. Az illetékesek úgy értékelik, hogy az atom­fegyvermentes övezetek lét­rehozását célzó eddigi erő­feszítések kézzel foghatóan bizonyítják a leszerelési kon­cepció életképességét. A már megszületett — közöttük az elmúlt év decemberi szov­jet—amerikai — megállapo­dások beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket: a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésé­nek előtérbe kerülése, vala­mint a harcászati nukleáris fegyverek Európában törté­milliárd dollárra is, ennek azonban feltételei is van­nak. A Pravda riporterének ar­ra a kérdésére, hogy milyen „panaszkönyvet” állítana össze, amely szovjet részről akadályozza az együttműkö- dést, Giffen lényeges hátrál­tató tényezőként említette, hogy a bürokrácia szövevé­nyes hálójában elsikkad a személyes felelősség, a szov­jet kereskedők üzleti kultú­rája hiányos. „Miért kell egy értekezleten 20 ember­nek részt' vennie, ha végül egy hoz majd döntést?” — kérdezi Giffen. Nincs kellő­képpen átgondolva a Szovjet­unióban létesítendő vegyes vállalatok ügye sem — mondta. Nem egészen így ítéli meg a kétoldalú kereskedelem akadályait Georgij Arbatov akadémikus, a szovjetunió­beli Egyesült Államok- és Kanada-kutató Intézet igaz­gatója, az Izvesztyijában megjelent cikkében. A ne­ves politológus elismeri, hogy a brezsnyevi pangás időszakában sok hiba tőr­nő lehetséges csökkentése, felszámolása új aktualitást ad ennek a kérdésnek, s a megoldás lehetőségét ille­tően új gondolatok szüksé­gességét veti fel. Ennek meg* felelően támogatják magyar részről, hogy az NDK fővá­rosában széles alapon, álla­mi, kormány-, párt-, társa­dalmi, szakszervezeti, val­lási és békemozgalmi erők részvételével sor kerüljön a találkozóra. Közös felelősség Az úgynevezett Jakes- terwel kapcsolatos magyar- vélemény iránt érdeklődő kérdésre válaszolva a szó­vivő kifejtette: Magyaror­szág támogatja a két szö­vetségi rendszert elválasztó vonal mentén, a bizalom, az együttműködés, és a jó- szomszédság érdekében lét­rehozandó övezet kialakítá­sát célzó csehszlovák ter­vet. Ez a kezdeményezés jól illeszkedik a Varsói Szer­ződés tagállamai közös in­dítványainak sorába, kap­csolódik az egyes tagálla­mok által külön-külön elő­terjesztett javaslatokhoz. Támogatjuk azt a felfogást, amely szerint a biztonság fogalmát nem lehet leszűkí­teni és azonosítani a kato­nai biztonsággal. Szavatolá­sának egyéb tényezői is vannak: politikai, gazdasági, emberi, jogi, humanitárius, és környezetvédelmi terü­leten olyan közös erőfeszí­tésekre van szükség, ame­lyek hozzájárulnak a biz­tonság megszilárdításához, az együttműködés előmozdí­tásához; Tóth Tibor rámu­tatott: a kggdeményezés fi- figvelemre méltó eleme, hogy a kis és nagy államok kö­zös felelősségéből indul ki, ismerteti a két szövetségi rendszer megkülönböztetett felelősségét, az európai biz­tonság szavatolásában és megszilárdításában, megfe­lelő teret adva a kis-, a kö­zepes- és a nagyhatalmak­nak e cél megvalósításához. (MTI) tént szovjet részről is. Vé­leménye szerint a hideghá­ború időszakában hozott szovjetellenes diszkriminatív intézkedések változatlanul érvényben vannak. Az a tény, hogy a mai napig nem alkalmazzák a legnagyobb kedvezmény el­vét, megtagadják a hitelek folyósítását és nemzetbizton­sági érdekekre hivatkozva megtiltják több áru Szovjet­unióba irányuló exportját, nem teszi a Szovjetunió szá­mára vonzóvá az USA-val folytatott - kereskedelmet. A Szovjetunió nem tudja beszerezni a csúcstechnoló­giájú termékeket az USA- ból bár maga is magas mű­szaki kultúrájú ország, ahon­nan az USA több licencet vásárol, mint amennyit ide elad — mutatott rá Arba­tov. A szovjet akadémikus sze­rint, a világgazdaságban végbemenő átrendeződések is egyre inkább arra kész­tetik az USA-t hogy változ­tasson eddigi politikáján. Mint Arbatov fejtegette, az USA, az EGK és Japán ter­A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának jelenleg 19 468 786 tagja és tagjelölt­je van — közölte a párt Központi Bizottságának szer­dán Moszkvában nyilvános­ságra hozott határozata. Ta­valy 585 ezer fővel emelke­dett a szovjet párt létszáma. A határozat aláhúzza, hogy a párttagfelvételeknek a jövőben demokratikusabb- nak, nyíltabbnak kell lenni­ük. A párttagok kiválasztá­sával kapcsolatban utal ar­ra, hogy egyelőre nem mind­egyik pártszervnél tapasztal­hatóak kedvező változások. Többhelyütt a párttagfelvé- telt és az átalakítási folya­matokból adódó feladatokat nem egyeztetik. A görög sajtó értesülései szerint ma hivatalos láto­gatásra Athénba várják Reis Malile albán külügyminisz­tert. E látogatás nem az egyetlen jele Albánia kül­politikai nyitásának, amely egyelőre főként balkáni tő­késszomszédainak szól. Az athéni lapok úgy tud­ják, hogy Malile mindenek­előtt Karolosz Papuliasz külügyminiszterrel tárgyal majd —, akinek múlt no­vemberi látogatását viszo­nozza —, de fogadja őt Hrisztosz Szarcetakisz el­nök és Andreasz Papandreu miniszterelnök is. Malile vár­hatóan megújítja a Papand- reunak szóló hivatalos tira­nai meghívást. Albánia Bailkán-politiká­Teljes harckészültséget rendeltek el szerdán a Fü- löp-szigetek fegyveres erői­nél. Az intézkedést azért hozta meg az ország vezeté­se. mert Manilában olyan hírek vannak, hogy a jobb­oldal katonai puccsra akar­ja kihasználni az államfő négynapos távollétét. Cora- zón Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke ugyanis mától kezd­ve — másfél év óta először — külföldi utazást tesz: Kí­nába és Hongkongba láto­gat. 'melese gyorsabban nő a fi­zetőképes piacoknál, termé­keik egy részét nem tudják értékesíteni. A fejlődő or­szágok hatalmas adósságaik miatt felvevőpiacként már nem jönnek számításba: ön­magában a kamatterhek nadrágszíjimeghúzó politiká­ra kényszerítik. Az amerikai irányváltást a Szovjetunióban végbemenő átalakulási folyamatok is sürgetik — hangoztatta Aganbegjan akadémikus. A tekintélyes szovjet közgaz­dász az EKOTASZSZ-nak adott nyilatkozatában el­mondta, hogy a szovjet gaz­daságpolitikai célkitűzések szerint a 90-es évek közepé­re az ország önellátó kíván lenni az alapvető élelmisze­rekből. Ez a folyamat való­jában már a felére csökkent. Figyelembe véve, hogy a Szovjetunióba irányuló ame­rikai export zöme mezőgaz­dasági termék, nagy kérdés, hogy mi marad a kivitelből? Aganbegjan arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a szovjet ipar, mindenekelőtt az élelmiszer- és csomagoló. A KB jelentése a tagfel­vétel fontos előfeltételének minősíti, hogy a jelölt mi­ként viszonyul a peresztroj­kához. A pártvezetés szerint a tagfelvételt megelőző je­lölt időszaknak nagy szere­pe van, de e téren is hibák mutatkoznak, sok párt­szervnél a jelölteket nem ruházzák fel a kellő ideoló­giai ismeretekkel. A KB Titkárságát megbíz­ták, hogy a közelgő országos pártértekezletre készítse elő a dokumentumokat, amelyek összegzik a fenti kérdésekről a beszámoló taggyűléseken elhangzott és a sajtóban megjelent véleményeket. (MTI) jának erőteljes aktivizáló­dása most már nemcsak a térség külügyminiszterei­nek belgrádi találkozóján ta­pasztalt, a vártnál is pozití­vabb albán szereplésen mér­hető le. Mintegy két hete Törökországban járt egy al­bán parlamenti küldöttség Rita Markónak, a népi gyű- Jlés elnöksége alelnökének vezetésével. Görögországgal, amelynek az albán külügyminiszter most a vendége lesz, még melegebb Albánia viszonya. Az ország vezetői hálásak a gesztusért, hogy Papandreu miniszterelnök egy tollvo­nással megszüntette a ha­diállapotot, amely a két or­szág viszonyában de jure tavalyig fennállott. (MTI) Az elnök sajtótitkára, Te- odoro Benigno szerdán új­ságírókkal közölte, hogy az elnök asszony aznap kor­mányülést hívott össze, és maximális biztonsági intéz­kedések megtételére utasítot­ta az illetékes minisztereket. A sajtótitkár bejelentette, hogy Corazón Aquino kül­földi látogatása idején is ál­landó kapcsolatban marad Manilával: közvetlen telefon­vonalon ad majd tanácsokat és utasításokat. (MTI) ipar megújításra vár, ehhez a nyugati berendezések nagyarányú importját is számításba vették. Még nagyobb üzleti lehe­tőségekkel kecsegtet Szibé­ria és a Távol-Kelet gazda­ságfejlesztési programja. A Szovjetunió 15 év alatt 250 milliárd rubelt kíván beru­házni e területeken. E fejlesztésben, a nyugati vállalatok részvételének ki­látásait a Tengizpolimer- program is érzékelteti. Mint ahogy az E'konomicseszkaja Gazeta hét végi száma ösz- szefoglalja a már korábban nyilvánosságra hozott infor­mációkat, az amerikai Occi­dental Petroleum Co., a Montedison, az ENI és a Marubeni, valamint a szov­jet olajipari minisztérium 6 milliárd dolláros alaptőké­vel a tengizi olaj- és gázva- gyon-hasznosítására kőolaj­vegyészeti komplexumot épít. Itt évente 1 millió ton­na granulált ként, 600 ezer tonna polietilént: és 400 ezer tonna polipropilént állítanak majd elő. Az ilyen és ehhez hasonló programok megvaló­sítására a szovjet—amerikai konzorciumok alapítása tű­nik jó megoldásnak — han­goztatta B. Alekszejev, a szovjet—amerikai kereske­delmi tanács szovjet elnöke. H. Gy. Nem tiltják be a Mladinát A ljubljanai városi bíró­ság másodfokon megerősí­tette a kerületi bírósági dön­tést, amely megsemmisítette a Mladina, a Szlovén Szo­cialista Ifjúsági Szövetség központi hetilapja ez évi 11. száma terjesztésének betiltá­sáról hozott ügyészségi vég­zést. A ljubljanai ügyészség az­zal az indoklással tiltotta be a szóban forgó lapszámot, hogy valótlan információkat és adatokat közöl. Ennek alátámasztására felhozta a Mladinának azt a megálla­pítását, hogy „a jugoszláv államelnökség többet foglal­kozik az ifjúsági sajtó írá­saival, mint a pénzügyi bot­rányokkal és a korrupció­val”, továbbá, hogy az or­szág több mint 20 milliárd dolláros külföldi adósságát az idézte elő, hogy „egyesek saját villáik felépítésére és előjogaik biztosítására hasz­nálták fel a pénzt”. A Mladina e száma ter­jesztésének betiltására vo­natkozó ügyészségi határo­zatot mind az első, mind a másodfokú bíróság indoko­latlannak minősítette és el­utasította. (MTI) Lengyel idegenforgalmi tájékoztató A lengyelországi idegen- forgalmi ajánlatokról, vala­mint a lengyel gasztronó­miai napokról tartottak saj­tótájékoztatót szerdán az Er­zsébet Szállóban az Orbis lengyel utazási iroda buda­pesti képviselői. Elmondták, hogy tavaly Magyarországról 605 ezer tu­rista látogatott el Lengyel- országba, 41 százalékkal több mint egy évvel korábban. Kedvezőtlen, hogy mindösz- sze 25 ezren utaztak szer­vezett keretek között Len­gyelországba, elsősorban az IBUSZ-szal és a Volán Tou- risttal. Az idén számos ked­vező ajánlattal, szolgáltatás­sal várják Lengyelországba a magyarokat. Egyebek között Zakopanébe, Krakkóba szer­veznek kedvezményes uta­kat, s mérsékelt árú üdülé­seket, városnéző programo­kat ajánlanak a Mazuri-ta- vaknál és a lengyel nagy­városokban. Kívánságra mind a csoportos, mind pedig az egyéni turistáknak megszer­vezik a programját és le­foglalják a szállását. Tájékoztatást adtak arról is. hogy az Orbis utazási iroda forintért árusít komp- jegyeket a Svédországba, Finnországba, illetve Dániá­ba induló lengyel kompjára­tokra. (MTI) Mubarak— Kadhafi találkozó ? Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök elfogadta Moamer el-Kadhafi líbiai vezető ja­vaslatát, hogy találkozzanak a két ország határán, vagy pedig Jugoszláviában. A hírt maga Mubarak jelentette be, ám azt nem közölte, mikor kerülne sor a találkozóra. Amennyiben a két állam­férfi csakugyan találkozik egymással,, az a legkomo­lyabb kísérlet lehetne a 16 éve feszült egyiptomi—líbiai viszony megjavítására. mm Ötszáz amerikai üzletember Moszkvában Athénba látogat az albán külügyminiszter Harckészültség Fülöp-szigeteken

Next

/
Oldalképek
Tartalom