Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.3#: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Eco-mix 8.50: Nótacsokor 3.37: Beszélni nehéz. . . 9.49: Dalposta 10.05: Irodalmi világjárás 10.35: Együttesek és finálék operettekből 11.26: Ravel: a-moll trió 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: A véges végtelen. A felejtés útjai 16.05: ,,Pedig csak árva voltam. . .” Pályakép m József Attiláról. II 1. rész 17.00: Múltidéző 17.30: Ipargazdák 17.35: Népdalok 18.02: Keresztury Dezső: ,,Csak hangköre más.” Könyvszemle. 18.12: Reklám 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Az Esti magazin melléklete 19.30: A költészet hete 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világhífadója 23.00: Leonard Pennario (zongora) Jascha Heifetz (hegedű) és Gregor Pjatigorszkij (gordonka) fel­vételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . .' PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 7.57: Műsorismertetés 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: A Harmónia koncert­fúvószenekar felvételeiből 12.25: Ütikalauz üdülőknek 12.30: Postabontás 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Randevú a Jókai-klubban 15.05: Megjelent a Csongrád megyei Hírlap 15.35: Foglalkozása: borász 16.05: Tartóshullám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.29: Reklám 18.30: Rhythm, and blues-, felvételek 19.05: A Rádió Dalszínháza — Bécsi vér 19.5*: Hangminta, ’88. 20.50: Pethő Tibor jegyzete 21.05: Közkívánatra! 23.10: NépdalWörök pódiuma 23.35: A heavy metal kedvelőinek 0.15: Éjfél után. .. MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene köz­ben. (A tartalomból: Bányá­szok és bányászkodás. Kerek- asztal-beszélgetés a stúdió­ban.) Felelős szerkesztő: Pau. lovits Ágoston. Műsorvezető: Csonka László. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.90: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.85: Derrick 10.05: A tenger mindenkié. IV/4. rész 10.55: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Kerókpársuli 16.50: RTV-közönség- szolgálat 16.55: Popkorong 17.35: Halló, halló. Angol filmsorozat, VIII/7. 18.05: Nemcsak nőknek! 18.20: Álljunk meg egy szóra! 18.30: Reklám 18.40: Tv-torna 18.45: Cim-cim, 45. 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Családi kör 21.05: A hét műtárgya 21.10: Tigrisugrás. Az első tudósítás Tajvanról 21.30: A Roxínpadon. Zorán. 22.35: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Nachrichten. Hírek német nyelven 18.10: Bakanóták 18.35: Iván. Szovjet film 19.30: Orákulumok, hiedelmek 20.00: Képújság 20.05: Színházi este. . . Közvetítés a Madách Kamara Színházból. Békés Pál: A női partőrség szeme láttára 21.05: Híradó. 2. 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.20: Hírek 9.00: lskola-tv 9.55: Wagner. Magyar—angol filmsorozat. 3. rész 10.45: Nem is olyan csúnya. Tv-játék, 2. rész 11.40: Élet és irodalom, 4. rész 17.10: A nap eseményei pár percben 17.25: Uvegkincsek. Rövidfilm 17.50: A szocializmus világa. Magazin 18.20: Esti mese 18.50: Azimut. Katonák magazinja 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Kincses-szigetek. Angol dokumentum­film. í. rész 20.25: A repülőtéren találkozunk. 3. rész 21.35: Magazin a Szovjetunióról 22.15: Filmmelódiák 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.10 a Esti mese 19.20: időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Trubadúrok. Tv-játék 20.40: Berlini revű 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A tanító és diákja. Rövidfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az utolsó csillagharcos. Szí­nes, szinkr. amerikai fantasz­tikus krimi. — Kamara: Al- dozathozatal. Színes svéd- francia film. — Z.-pálfalva Vi­deo: Menekülés New York­ból. Színes amerikai fantasz­tikus kalandfiim. — Balassa­gyarmati Madách: Háromne­gyed 6 és 8-tól: Rendőrtörté­net. Színes, akciódús hong­kongi kalandfilm. — Kístere- nyei Petőfi: Bogáncs. — Bá- tonyterenyei Petőfi: A Tuareg bosszúja. Színes olasz kaland­film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: A Dunánál. Dokumen­tumfilm. — Pásztó: Bíbcrszín I—II. Színes, szinkr. USA- film. 2 Magas művészi színvonalon adják elő produkcióikat a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium énekkarának tagjai. Fellépéseikkel színesítik az intézmény ünnep­ségeit, emellett a közös éneklésben résztvevő ’diákok zenei műveltségét, kulturális felkészültségét növelik. — kép: kulcsár — NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Hangszóró mellett Fazonigazítás tJjra igazított önmagán a jó öreg rádió. Szeretne min­denképpen megfelelni a vál­tozó hallgatói igényeknek, s éz — ismerve a Bródy Sán­dor utcaiakat — egyáltalán nem új vonás. Sőt, nagyon is régi törekvés, bár. . . Né­ha úgy megy végbe az ilyen „igazítás”, hogy fel sem tű­nik. Csak valahogy mindig megmarad az ember a rádió közelében. ☆ Üj műsorok és új — ösz- szevont — műsoridők kellő bőséggel kerültek elénk az elmúlt héten. Vadonatújnak számított például a 22 órai hírblokkot követő félórás Hírvilág, az Esti magazin melléklete. Érdekes-fontos kérdések; napközben, hét­közben előkerülő informáci- ók-szenzációk alaposabb tár­gyalása, árnyalt bemutatása valóban a legteljesebb mér­tékben a hallgatói igényt szolgálja jó egy hét óta. A Hírvilág nyilvánvalóan az egyik leginkább hallga­tott műsora lesz (vagy máris az) a rádiónak. Sok eddig itt-ott „csellengő”, s főként kulturális összetételű mü­sorocskát vontak össze pél­dául a Szóról szóra című blokk keretében, miközben néhány újabb „apróság” is helyet kapott benne. Az új műsor egyik szerkesztője a Társalgó (az nem változott, szerencsére) műsorvezető­szerkesztői közül jól ismert és hazai, nógrádi tájakról in­dult Liptay Katalin. Eggyel több ok, hogy a Társalgó és más irodalmi műsorok után erre az újabb­ra is jobban figyeljünk, már csak a bocsánatos patriotiz­mus révén is. A klasszikus zenét korán reggel kedvelők­nek sem kell ide-oda csavar­gatniuk ezentúl a rádió ke- resőjét-gombját. Elég, ha a Bartókra „állnak”. A Muzsi­káló reggel című műsorban van ugyanis klasszikus zene és hír éppen elég vegyest. Valamennyi változást, újdon­ságot azért sem célszerű e kis keretben felsorolni, mert így marad keresgélni, felfe­dezni való a hallgatónak is. A Kölyökrádióról azonban engedtessék meg néhány szó. Zavarban voltam magam is, amikor az új műsor ri­portere a húsvéti locsolás anyagi eredményéről faggat­ta az egyik kölyköt, s azt hallottam, hogy a gyerek za­varban volt, amikor elfogad­ta a locsolásért adott szá­zast. Zavarban is maradtam mindvégig, merthogy ugyan­ez a kölyök alaposan elítélte aztán a mikrofon előtt azo­kat a kölyköket, akiknek „fogalma sincs a himes to­jásról, népszokásról...” Hát, ha ilyen zavaros ma­rad a Kölyökrádió, akkor feltehetően zavarban marad­nak maguk a kölykök is, (mert „helyre” aztán nem tette senki, szegényt, mind­végig). Ez amúgy talán a Negyedik sebesség címet is viselhetné. Ugyanaz a fazon (műsoridőben is követte az Ötödik sebesség), ugyanaz a kicsit infantilis közelítés a dolgokhoz. Hát, persze, le­gyen gyerekes egy gyerek­magazin, de infantilis, vagy pláne mesterkélt, zavaros? Zsugorított kamaszos? Dél­után?! ☆ Spongyát rá! És különben sem kell nekem „egyenma- gazint” hallgatnom. A köly­kök meg javában játszanak a téren. (T. Pataki) Megalkuvás nélkül MEGYÉNK legfiata­labb oktatási intézménye a salgótarjáni Madách Imre Általános Iskola és Gimná­zium. Első alkalmazottja — még igazgatóhelyettesi ki­nevezéssel — Molnár György, a mostani igazgató volt, 1987. január elsejei kez­déssel. Neki kellett előkészí­tenie az őszi tanévkezdést. Áprilistól gondnok dolgozott mellette, augusztus elején pedig már vezető társad is voltak, mígnem a hónap kö­zepére teljes lett a „stáb”. A tantestület 27 nevelőből áll, a technikai és admi­nisztratív személyzet 16 ta­gú. A 345 fős tanulói lét­szám kétharmada lány. A három hetedik és az egy nyolcadik osztályba 125-en járnak, a többiek gimnazis­ták. Négy első és egyegy felsőbb osztályban tanulnak. — Ez a mostani széles jkorbatár pedagógiai Szem­pontból igen érdekes — mondja az igazgató. — Na-; gyón szembetűnőek az élet­kori különbségek. A negye­dikes gimnazisták szinte | érett felnőttek, a hetedikes általános iskolásak pedig még serdülők, nagyobb a J mozgásigényük is. Kijönnek egymással, ámbár nem min­dig és mindenben vannak jó hatással egymásra. Több­ségűk jól tanul. Az utalsó mondat azért némi kiegészítésre szorul. Félévkor a diákok 17 száza­léka bukott. — A bukások nagy szá- | ma ellenére iskolánk tanul- ] mányi átlaga 3,4 volt — tá- , jékoztat Szitermen Ildikó ne- | velési igazgatóhelyettes. — Nem aggaszt tehát különö­sebben bennünket a hely­zet. Persze a magyarázatot, j a változtatás lehetőségét magunk is igyekeztünk és igyekszünk megkeresni. Az első ok mindjárt az új hely, a tanár- és környezet­váltás. Sok felől verbuvá­lódtak a gyerekek. Aztán a tanulmányi mércét sem ál­lították alacsony szintre, hiszen alapvető feladatuk­nak a tehetségek gondozá­sát, a tehetségápolást tart­ják. Ennek a célnak pedig ellentmond az engedékeny­ségbe hajló liberalizmus. — A gyerekekeket meg­lepte teljesítményük érté­kelése — jegyzi meg az igaz­gatóhelyettes. — Főleg az általános iskolások hangoz­tatták, hogy túl szigorúak vagyunk. A gimnáziumi osztályokban kevesebb meg­lepetést okozott, hiszen a középiskolában megszokott a visszaesés. A négy általános iskolás osztályból egyébként kettő­ben nem fordult elő bukás. A bukottak zöme gimnazis­ta. Feltűnően sokan vallot­tak kudarcot idegen nyelv­ből és matematikából. A kettő között mégis óriási a különbség: az előbbi tárgy­körben több mint kétszer annyi a bukott, mint az utób­biban. Többeknek nem megy a kémia, a fizika, a magyar irodalom és nyelvtan sem. A GYEREKEK bi­zonyos köreiben közönyös­ség tapasztalható, s úgy érezni, mintha nem ismer­nék fel saját érdekeiket: helytállni, tanulni kell. — Jó néhányan nem kap­nak kellő ösztönzést a szü­lői házban — vallja Szter- men Ildikó. — Megkapnak szinte mindent, anélkül, hogy követelnének érte. Szé­les körben él még a szemlé­let, csak érettségizzen le a gyerek valahogyan, aztán majd bedugjuk valamelyik irodába. S az, hogy a gyere­kek nincsenek hozzászokva az erőfeszítésekhez, a követ­kezetes, kitartó munkához, hát ilyen eredményhez ve­zet, a már említett okokkal együtt, felerősödve. Az egyik elsős kislány összesen kilenc (!) tantárgy­ból kapott elégtelent, csak testnevelésből, rajzból és énekből szerzett jobb jegyet. Nyolcadikban 3,5-ös átlaga volt, most kollégiumban la­kik, távol a szülőktől, né­gyen egv szobában. Azt mondja, ott képtelen tanul­ni, máshol pedig nem jut neki hely, az érettségire ké­szülők minden zugot elfog­lalnak. Különben ő is csak hangosan tud tanulni. Hát — kissé bizonytalanul, de reménykedik — ki tudja, év végére sikerül-e neki min­den szükségesből javítani. Az iskolai KISZ-vezetőség titkára a másodikos Szendrő- di Andrea. Osztálytársainak 40 százaléka megbukott, többségükben fiúk. ök úgy magyarázzák, mert tagoza­tosak, hogy túl sokat kell edzeniük. Sajnos, azonban a sportbeli eredmények nem ellensúlyozzák a tanulmányi sikertelenséget. Némelyek a tanárokat hibáztatják, mondván, nem hagyják ér­vényesülni őket, javítani. De mit csináljon a tanár a sorban beszedett 3—4 egyes után ?! A negyedikes Huszár Ta­más osztályában ketten buk­tak, neki egy négyese volt, a többi jeles. Orvosegyete­mi felvételire készül, köz­ben napi 2—3 órás ed­zéssel, bár most már olykor egv-két tréninget kihagy, atletizál. Véleménye sze­rint a követelményeket le­het teljesíteni, de a tan­anyag nagy mennyisége mindenképpen fokozott erő­feszítéseket kíván. Hajtani kell, és ezt nem bírja min­denki. — A FÉLÉV utáni első szülői értekezlet témá­ja mindenütt a tanulás volt — meséli Sztermen Ildikó. — Néhány elsősnek a szülei csalódottak voltak, jobbra számítottak. A szülők több­sége ígérte, hogy segít, és következetesebben ellenőr­zi gyermeke tanulását. Mi pedig — már az első fél­évben bevezettük — foly­tatjuk a felzárkóztató fog­lalkozásokat, ugyanakkor a szaktanároknál lehetőség adódik a korrepetálásra is. Minden szükséges segítsé­get szívesen megadunk a jobb eredményért, csak a követelményeinkből nem engedhetünk. Éz a következetesség ro­konszenves a számunkra. Egyre keményebb helytál­lásra készteti a felnőtteket is a hétköznapi élet. S a kihívásoknak csak úgy tu­dunk megfelelni, ha a kö­vetelményekhez, az erőfeszí­tésekhez már az iskolapad­ban hozzászokunk. Sulyok László Megújult a 100 óve» Coucertgcbouw Hollandia világhírű hang­versenyépülete, az am­szterdami Concertgebouw felújítva, átalakítva és meg­nagyobbítva nagy hangver- versenysorozattal ünnepli meg megnyitásának 100-ik évfordulóját. Az amszterdami Concert­gebouw, amely 1988 ápri­lisában nyílt meg, a szak­emberek szerint a világ há­rom legjobb hangverseny­épületének egyike. A zeneköltészet olyan óriásai adták itt elő alko­tásaikat, mint Bartók Béla, Benjamin Britten, Richard Strauss, Igor Sztravinszkij, s felléptek nagy előadómű­vészek, köztük Arthur Ru­binstein, Yehudi Menuhin, Maria Callas, Luciano Pa­varotti, Jessye Norman, Monserrat Caballe, világhí­rű karmesterek, köztük Leo­nard Bernstein, Nikolaus Harncourt, Herbert von Ka­rajan. öt évvel ezelőtt kezdték észlelni az épület romlását. A mintegy tízezer tonna sú­lyú. s évenként átlag fél­millió hallgatót-nézőt be­fogadó építményt tartó 2000 faoszlopon korhadás jelei mutatkoztak. A nagy gond­dal és körültekintéssel, de mindjárt elkezdett helyre- állítási munkák első há­rom éve alatt 300 betonosz­loppal megerősítették az épületet, majd 1986 nyara óta 15 ezer köbméter föld megmozgatásával az épület alatt modern kiszolgáló- helyiségeket alakítottak ki, és egy üvegből épített ol­dalszárnnyal a befogadó ké­pességét 50 százalékkal meg­növelték. Mindezt anélkül, hogy az előadások szünetel­tek volna, és — amit a leg­fontosabbnak tartottak, — anélkül, hogy a hangver­senyterem akusztikája a legcsekélyebb mértékben károsodott volna. A felújítás teljes befeje­zését megünneplő hangver­seny programján Gustav Mahler VIII. szimfóniája szerepelt. A 800 tagú zene­kart és kórust Bemard Haitink vezényelte, akinek ez egyúttal a búcsúfellépése is volt, mivel új szerződése a londoni Covent Garden- hoz köti. A megújult Concert­gebouw 1988-at fennállása 100-ik évfordulójának szen­teli. Hangversenyek egész sorát rendezi. Magyar irodalom franciául A francia Le Monde heti könyvrovatában féloldalas recenziót közölt az utóbbi hónapokban megjelent négy magyar prózai műről, ame­lyek ízelítőt adnak a fran­cia olvasónak a magyar iro­dalomból. Krúdy Gyula Szindbád novellái, Csáth Géza elbeszélései, Esterhá­zy Péter Függő és Spiró György az Ikszek című re­génye francia kiadásának bő ismertetése mellett a francia kritikus eligazító megjegyzéseket fűz a múlt század és a két világhábo­rú közti magyar irodalom főbb irányzatairól. Tárgyilagosan megálla­pítja, hogy „egyes irodal­mak számunkra úgyszólván ismeretlenek... Európa kö­zepén Magyarország pél­dául csaknem szűzfald még a francia könyvkiadás szá­mára”. Annak ellenére, hogy a francia irodalom- kedvelők már olvashattak az utóbbi években valamit Weöres Sándortól, Somlyó Györgytől és főleg Illyés Gyulától, aki a kritikus sze­rint kiérdemelte volna a Nobel-díjat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom