Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

2 NOGRAD 1968. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Befelezte ülését a CSKP KB Uj munkastílus a pártvezetésben Személyi változások Milos Jakes beszédében elmondotta, a CSKP KB szombaton véget ért kétna­pos prágai tanácskozását a bíráló és önkritikus légkör jellemezte. A főtitkár sze­rint ezt a szellemet kell általánossá tenni az egész pártban. Az átépítés a párt­vezetésben is új munkastí­lust és -módszereket köve­tel. A CSKP belső életének demokratizálása, egységé­nek megszilárdítása, illetve akcióképességének növelé­se az alapvető feltétele an­nak, hogy a párt az átépí­tés és a demokratizálás fo­lyamatának élére álljon. A pártnak javítania kell tö­megkapcsolatait, illetve po­litikai eszközökkel kell biz­tosítania vezető szerepét a gazdaságban és a társada­lomban — hangsúlyozta Mi­los Jakes. Kifejtette, a re­formok megvalósításához el­engedhetetlen a káderpoli­tika tökéletesítése és de­mokratizálása a társadalom minden területén. Ami a pártot illeti, korlátozni kell a megbízatások időtartamát, és fiatalításra van szükség. E szellemben — közölte a pártfőtitkár — a Központi Bizottság titkos szavazással változtatásokat hajtott vég­re a KB elnökségében, il­letve titkárságában. A Központi Bizottság az elnökségbe választotta Jan Fojtikot, a CSKP KB titká­rát és Ignác Janákot, Szlo­vákia Kommunista Pártja KB-titkárát, illetve póttaggá választotta Miroslav Zavadilt, a Csehszlovák Szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnökét. KB-titkári megbí­zatást kapott Jozef Lenárt, Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára és Frantisek Ha- nus, a közép-csehországi ke­rületi pártbizottság vezető titkára. A testület felmentet­te elnökségi tagsága alól An­tonin Kapeket, a prágai pártbizottság első titkárát, KB-titkári megbízatása alól Josef Hamant, Josef Hav­iint, és Jindrich Poledniket, Josef Lenártot a KB meg­választotta Milos Jakes he­lyére a népgazdasági bizott­ság elnökének. A kétnapos tanácskozáson elfogadott határozatában a Központi Bizottság egyebek között szorgalmazta, hogy a párt mindenekelőtt politi­kai eszközökkel érvénye­sítse vezető szerepét. Növel­ni kell a néphatalmi szervek szerepét, hatékonyabban kell fellépni a bürokrácia és a formalizmus ellen. A hatá­rozat szerint a pártban meg kell szilárdítani a demokra­tikus centralizmust, töre­kedni kell az egészséges ká­dercserékre. A Központi Bi­zottság szükségesnek tartja, hogy rögzítsék azt az elvet: a CSKP KB főtitkárát, il­letve Szlovákia Kommunis­ta Pártja első titkárát csak két ciklusra, a kerületi és a járási titkárokat legfeljebb három ciklusra lehessen megválasztani. A testület működésének javítása ér­dekében hatékonyabban kell felhasználni a testvérpár­tok, mindenekelőtt az SZKP tapasztalatait — hangsúlyoz­za a határozat. A dokumen­tum értelmében megkezdik egy új pártprogram kidolgo­zásának előkészítését. A Központi Bizottság javasol­ta egyébként, hogy a párt­élet és a környezetvédelem kérdéseivel állandó bizottsá­gok foglalkozzanak. (MTI) Nyugatnémet sajtó: rámán rendelet a helységnevekről Sújtja az erdélyi magyarokat, németeket Az NSZK vezető napilap­jai aggodalommal vegyes rosszallás és felháborodás hangján számolnak be ar' ról a hivatalos román ren­deletről, amelynek értelmé­ben a Romániában élő nem­zetiségek sajtótermékei az ország helységneveinek írá* sánál ezentúl csak a román nyelvű változatot alkalmaz­hatják. Az újságok egyöntetűen megállapítják, hogy noha ez az intézkedés elsősorban az erdélyi magyarságot sújtja, szintén érzékenyen érinti a romániai német nemzeti kisebbséget, az erdélyi szá­szokat és a bánáti svábo­kat. Az eddigiektől eltérően tehát a magyarok például lapjaikban nem írhatnak Brassót, a németek pedig Kronstadtot, hanem a vá­rost kizárólag Brasovként említhetik. A tekintélyes liberális Süddeutsche Zeitung című müncheni lap, amely terje­delmes írásában a Romá­niából Magyarországra me­nekülő, túlnyomó többségü­ket tekintve erdélyi magya­rok problémáját szintén együttérzéssel ismerteti, megállapítja: a helységne­vekre vonatkozó rendelke­zés újabb megnyilvánulása annak a törekvésnek, hogy elrománosítsák az Erdély­ben élő magyarságot. A Frankfurter Allgemenie Zeitung című befolyásos konzervatív lap — a többi laphoz hasonlóan — elma­rasztalóan idézi a román rendeletnek azt az indoklá­sát, amely szerint „az egy­séges nemzeti államban a nevek egységesítése felel meg a fejlődésnek”. A Die Welt című befo­lyásos, erősen konzervatív újság első oldalas kommen­tárjában annak a vélemé­nyének ad hangot, hogy a helységnevekkel kapcso­latos romániai tilalom meg­hirdetésével „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti kisebbsé­gekre.” (MTI) Arafat sikeresnek mondta moszkvai tárgyalását A PFSZ és a Szovjetunió a közel-keleti rendezés mód­jait illetően teljes mérték­ben egyetért egymással — jelenítette ki Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítá­st Szervezet VB elnöke szombaton Moszkvában megtartott sajtóértekezle­tén. Arafat a Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtit­kárával tartott megbeszélé­sét rendkívül eredményes­nek, mostani, moszkvai lá­togatását pedig az eddigiek közül az egyik legsikere­sebbnek minősítette. Az Izvesztyija című moszk­vai napilap szombat esti számában megjelent nyilat­kozatában közölte, hogy az Izrael által megszállt arab területeken zajló összecsa­pásokban az izraeli katonák által megölt arabok száma 282-re emelkedett, mintegy 7 ezren sebesültek meg, 16 ezer embert tartanak kon­centrációs táborban. Az agresszív izraeli poli­tika a Közel-Keleten az egész világ békéjét veszé- lyezteti — jelentette ki a PFSZ VB elnöke utalva ar­ra. hogy értesülések szerint Izrael negyven atomtöltettel rendelkezik. A közel-keleti rendezés­sel kapcsolatos legújabb amerikai terveket Arafat érdemben nem kommentál­ta leszögezve, hogy arról a PFSZ-t, — bár a szervezet, mint a rendezés legilletéke- sebbjét hivatalosan nem tá­jékoztatták. Ugyanakkor méltatta azt a szovjet kez­deményezést, hogy nemzet­közi konferencián keressék a közel-keleti és a palesz­tin probléma rendezési mó­dozatait. Arafat rámutatott: Moszkva nem csupán a pa­lesztin nép ön rendezési, államalapítási jogának rög­zítését szorgalmazza, hanem azt is hangsúlyozza, hogy ezeknek a jogoknak a tény­leges megvalósítását kell elérni. Li Peng Kína új miniszterelnöke A Kínai Országos Népi Gyűlés szombaton délelőtt megtartott plenáris ülésén a képviselők elfogadták Jang Sang-kun államelnök javas­latát és Li Penget válasz­tották meg miniszterelnök­nek. Li Peng 59 éves és tagja a KKP KB Politikai Bizott­sága állandó bizottságának, a múlt év novembere óta megbízott miniszterelnök­ként tevékenykedett, azt kö­vetően, hogy Csao Ce-jangot a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárává választották. A plenáris ülésen, ame­lyen a kínai parlament 2877 képviselője vett részt, Teng Hsziao-pingnek, a Központi Állami Katonai Bizottság elnökének javaslatára Csao Ce-jangot és Jang Sang-kunt a katonai bizottság alelnöké- vé választották. Egyidejű­leg megválasztották a kato­nai bizottság tagjait is. A képviselők a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népi Bíróságának elnökévé Zsen Csien-hszint, a legfel­sőbb népi ügyészség főügyé­szévé pedig Liu Fu-csit vá­lasztották. A választások előtt a par­lament elfogadta a központi kormány megreformálásá­nak programját. A program értelmében megszüntetnek 12 minisztériumot és állami bi­zottságot és helyettük 9 új minisztériumot és állami bi­zottságot hoznak létre. Ily módon a Kínai Államtanács hatáskörébe tartozó minisz­tériumok és állami bizottsá­gok száma 41-re csökken. (MTI) Gorbacsov laskentí beszéde Nem várni, cselekedni kell Szombat este hozta nyil­vánosságra a TASZSZ hír- ügynökség annak a beszéd­nek a teljes szövegét, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken Tas'kentben, üzbég párt- és gazdasági vezetők előtt mondott. Gorbacsov beszédének el­ső részében a Nadzsibullah afgán vezetővel lezajlott csütörtöki találkozójáról szólt. A közép-keleti ország körül kialakult helyzet ren­dezése döntő szakaszba ér­kezett, a találkozó szüksé­gessé vált. Genfiben lénye­gében elkészültek a megál­lapodások, de az utolsó sza­kaszban, nehézségek támad­tak. Mindez újabb erőfeszí­téseket tett szükségessé — mondta a főtitkár. Iz átalakítás szakaszai Úgy véljük — folytatta, — hogy megvan a lehetőség a folyamat lezárására, a dokumentumok mielőbbi aláírásával, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezes­ségvállalása mellett. Amint errőll a február 8-i nyilatkozatban szó esett, a Szovjetuniónak szándéká­ban áll megkezdeni a szovjet csapatok kivonását május 15-én. Mihail Gorbacsov, a to­vábbiakban belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Szólt arról, hogy nehéz el­választani egymástól az át­alakítás első és második sza­kaszát. A különbség abban van, hogy kezdetben a hely­zet reális elemzése, a való­ság feltárása volt a fő fel­adat, míg a folytatásban a cselekvés vált elsőrendűvé. Az elemző szakaszban ki­alakult valós kép lehetővé tette a következtetések levo­nását. Világossá vált: rész­leges megoldásokkal, kam­pányok' folytatásával nem érhetünk célhoz. Felismer­tük, hogy az egész társada­lom alapos átalakítása, a feladat, népünk és a szocia­lizmus jövőjéről van itt szó. Az első szakasz lényege abban volt, hogy végiggon­doltuk és kidolgoztuk a po­litikát, de a pártnak még hatalmas elméleti, politikai munkát kell végeznie, be­vonva abba a társadalom szellemi erőit. Nagy reményeket fűzünk a párt XIX. országos érte­kezletéhez — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A ta­nácskozásnak újabb ösztön­zést kell adnia a cselekvés­hez. Folytatnunk kell a múlt és a jelen alapos feltárását, s a tapasztalatokat a jövő építésének érdekében kell h asznosítanunk. összességében elmond­hatjuk: az első szakasz fő eredménye az, hogy kialakí­tottuk az átalakítás átgon­dolt, tudományosan meg­alapozott, konkrét platform­ját. Most az alapvető fel­adat az, hogy átalakítsuk a politikát, a határozatokat átültessük a gyakorlatba. Áz átalakítás ma áthatja az élet minden területét. Az emberek kezdenek kilépni a társadalmi közöny álla­potából. Mindez azzal ma­gyarázható, hogy az egyes ember kezd bekapcsolódni a közös folyamatba. Sikerült felkeltenünk az emberek érdeklődését az ügyek, az átalakítás, az egész ország sorsa iránt. Kimondhatjuk: döntő szakaszába lépett az átalakí­tás sikeréért folyó harc. Lát­ható, hogy milyen viták, in­dulatok forronganak a tár­sadalomban. Ma a feladat kettős: az át­alakítást a gyakorlati kér­dések megoldásával előre kell vinnünk minden irány­ban, s egyidejűleg meg kell tanulnunk a demokráciát, a politikai kultúrát, a gazdál­kodás új módszereit. A párt- és tanácsi szerveknek el kell sajátítaniuk az új m u n k am ód sze re két. Az átalakítás kezdetét je­lentő áprilisi KB-ülésnek néhány nap múlva lesz a harmadik évfordulója. Az eltelt idő megmutatta, hogy a legnehezebb a .gondolko­dás átalakítása — folytatta Gorbacsov. Nyíltan ki keli mondani, hogy az átalakítás új szakaszában felmerült kérdések mennyisége, újsze­rűsége egyeseket megijesz­tett. Éppen ez a helyzet tet­te elsőrendű feladattá az átalakítás ideológiai biztosí­tékainak megteremtését, s ezt a következtetést a Köz­ponti Bizottság is levonta. Éppen emiatt vetettük fel a kérdést a Központi Bizott­ság februári ülésén, mint ahogy ezzel foglalkozott emlékezetes szerkesztőségi cikkében április 5-én a Pravda is. A gondolkodás át­alakítása nélkül ugyanis sem az alapban, sem a politikai felépítményben nem tudjuk végrehajtani a gyökeres vál­tozásokat. Az élet által felvetett kér­désekre keressük a válaszo­kat. Ezeket nem társadalmi, és politikai berendezkedé­sünk keretein kívül, hanem a szocializmus alkatóerejé- nek kiteljesítésével talál­hatjuk meg. Meghatárszi a demokrácia A gyökeres szocialista át­alakításra a pártban is ré­gen megérettek a feltételek. Az 50-es, a 60-as és a 70-es években voltak jelentős eredményei az ez irányú kí­sérleteknek, de azok gyak­ran következetlenek, rész­legesek voltak. Az alapvető átalakítást célzó kísérletek nem egyszer azért fulladtak kudarcba, mert nem jártak együtt a demokrácia fejlesz­tésével és bővítésével. Mind­ez azért következett be, mert a káderállomány a ré­gi beidegződések, a demok­ráciának ellentmondó ad­minisztratív, utasításos ve­zetési módszerek foglya volt. A szocializmus fejlődése számára meghatározó je­lentőségű a demokrácia. E központi kérdés körül az országban ma indulatok csapnak össze és viták foly­nak. Az adminisztratív uta­sításos rendszer és az eh­hez kötődő emberek nem adják fel harc nélkül pozí­cióikat. A demokratizálás folyamata harcot jelent az utasításos módszerek ellen. A nyilvánosság, a demokrá­cia azt jelenti, hogy az emberek bekapcsolódnak a közös ügyek intézésébe. Ez nem mindenkinek tetszik. A régi idők, a parancsolgatás iránti nosztalgia még él. Még sokan vannak olyanok, akik az üzemeket, a falva­kat, a kolhozokat, a váro­sokat hitbizományuknak te­kintik. Ha nem aknázzuk ki a szocialista demokráciában rejlő erőket, a szocializmus alkotóereje nem teljesedik ki, az átalakítás nem válik visszafordíthatatlanná, azaz nem érjük el céljainkat. Bajaink mélyen gyöke­reznek. A jó határozatokat, amelyeket már az átalakítás feltételei közepette hoztunk, csak részlegesen valósítot­tuk meg. Ez azt jelenti, hogy megismétlődnek a ré­gi hibák, ami azzal ma­gyarázható, hogy még hat­nak a régi munkamódsze­rek, a munkahelyeken még nem történt meg az igazi átalakulás. Nemzetiségi kérdésekre fordítva a szót, a főtitkár azt hangoztatta, hogy bár­milyen társadalmi, vagy gazdasági kérdés megoldása, a kultúra, a demokratizáló­dás, a nyilvánosság valami­lyen módon minden nép, minden nemzet érdekeit érinti. Ügyelnünk kell arra, hogy ne okozzunk kárt a kölcsönös megértés ügyé­nek, ne okozzunk kárt az együttműködésben, hanem erősítsük népeink barátsá­gát. A lenini nemzetiségi politika nagy eredményei el­lenére az utóbbi években né­hány komoly kérdéssel is szembekerültünk. Ezeket ala­posan tanulmányoznunk kell, meg kell szabadulnunk a dogmatikus, sematikus szem­lélettől. A társadalmi és gazdasá­gi haladás magával hozza minden nép nemzeti öntu­datának erősödését is. Ez természetszerűleg új problé­mákat szül, amelyeket nyu­godt elemzés és tárgyszerű értékelés alapján kell meg­oldanunk. Látnunk kell azt is, hogy a felnövekvő nem­zedékek nem automatikusan öröklik az internacionaliz­must, ennek iskoláját miri- den korosztálynak ki kell járnia A pártnak a társadalom­ban betöltött szerepéről szól­va, a szovjet vezető hang­súlyozta, hogy a célok el­érése attól függ, milyen si­kerrel tölti be az SZKP a társadalom politikai élcsa­patának szerepét. Az SZKP — mutatott rá — az átala­kítás és a megújulás politi­kájának generátora. Ez nagy követelményeket állít a párt elé mind az elméleti munkában, mind a tömeg­politikai munka új módsze­reinek elsajátításában, s a kádermunkában is. A leg­fontosabb azonban az, hogy a párt sem maradhat az egész országot átható átala­kulási folyamatokon kívül. A párt csak akkor tud lépést tartani az új felada­tokkal, ha irányítómunkájá­ban a politikai módszerek válnak uralkodóvá, ha tel­jesen felszámollak a konzer­vativizmust. a szellemi rest­séget. A káderekhez, a műn- kahelvekhez fűződő kapcso­latokban fel kell hagyni az adminisztratív módszerek­kel. a parancsok osztogatá­sával. I népet kell szolgálni A párt tekintélyét min­dennapi kemény, felelős munkával kell megszilárdí­tani. A pártnak kell a né­pet szolgálnia. Aki ezt elfe­lejti, nem érdemli meg, hogy párttag legyen — szögezte le a főtitkár. — Megnőtt a kommunisták elvárása a vá­lasztott szervekkel szemben. Támogatnunk kell azokat az aktív kommunistákat, akik az SZKP életének egészsé­ges folyamatait akarják ösz­tönözni. Nagyon időszerű a párton belüli demokrácia fejleszté­se, a választott szervek sze­repének növelése, a párt- apparátus munkájának ha­tározott javítása. A pártban minden szinten erősíteni kell az elvtársiassáe légkörét, esvenlőeknek kell éreznünk magunkat, a párt soraiban nem tűrhetjük meg a vezé- ri szerepben való tetszelgés- nek méa az elemeit sem. A párt választott szervei­nek igazi életét kell élniük, nem kárhoztathatók a párt- apoarátm szolgálatára. A pártmunka középpont­jában most a XIX országos nártértekezlet előkészítése áll. A pártszervezeteknek azonban nem kell kivárniuk a pártkonfprencia döntése­it. Már sok mindent el­mondtunk ppiu várni, ha­nem csp'pkeHni kall — fe- iezte be beszédét Mihail Gorbacsov. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom