Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF„ 82. SZÁM _ ARA; !,80 FT 1988. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK 's'-? ———^ Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (5. oldal) Talpon van a huszonnégy fiatal (7. oldal) Egészségünk jövője rajtunk múlik Az egészségvédelmi hónap Hazankba látogat Illlílos Jakes Befejeződött a szociológiai vándorgyűlés megyei megnyitója Egészségünk jövője rajiunk múlik címmel kiállítás nyílt tegnap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. — Kép: Bencze — Az immáron hagyományos tavaszi egészségvédelmi hói nap nyitórendezvényére ke: rült sor tegnap a megye- székhelyen, az SZMT székházában. Egészségünk jövője rajtunk múlik — e jelszó állt a meghívón, amely arról is tudósított, hogy az egybegyűlték dr. Székely Lajos főiskolai tanár, az egészségügyi főiskola pedagógiai intézetének vezetője előadását hallgathatták meg az egészségmegőrzésről, egészségnevelésről. Székely professzor bevezetőjében szólt arról: sokat kell tenni azért, hogy az egészségmegtartás, egész, ségnevelés távlatai —módszerben és tartalomban — kiszélesedjenek. A mai nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben is szükség van (az eddigieknél tő'kozottab. ban), hogy az eredmények látszódjanak. az egészség, mint érték mindenkiben tudatosuljon. • A társadalom állandó váL hozásaival az életfeltételek is napról napra módosulnak, más például a család belső struktúrája, mások a környezeti hatások, gyakran kerülünk olyan helv- zetbe, amely stresszhatáso- kat idéz elő. A nagyabb baj, hogy sokszor igényünk sincs a helyes életmód kialakítására, a testi és a lelki egészség megteremtésére. Napjaink nagy részét négy fal között töltjük, keveset mozgunk, nem tudjuk leküzdeni a káros szenvedélyeinket, az egészség értéke mintha eltűnőben volna, s csak eszközként használjuk céljaink eléréséhez. Nem figyelünk az egyéni kiteljesedésre, a boldogságra, az önmegvalósításra, nem figyelünk egymásra. A egészségügy minden tőle telhetőt megtesz, több a kórházi ágy, az orvos, javítani igyekeznek a műszerezettséget. ezzel párhuzamosan nő a halálozási arány, nem születik utánpótlás, öregszik a nemzet. A halálokok — szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok. a balesetek — mindenki előtt ismertek Nem árt azonban odafigyelni' a társadalmi okokra sem. Mint például az alkalmazkodóképesség problémája, az egymás iránti tolerancia, a konfliktushelyzetek megoldására való készség. Amikor egészségvédelemről beszélünk. azon a pozitív egészség megtartását értjük, s ebben az egyéni és a társadalmi felelősség is nagy szerepet játszik. Ha sikerül kiépíteni az élet védelmére, az egészséges életmódra kiterjedő képességet, akkor senkiből sem hiány- zik maid a kreativitás, a 'munkakedv, a napi frissesség, a fogékonyság. Mert az egészség nem a kórházban kezdődik, hanem ‘otthon. a szőkébb környezetben. Megőrizni csak azt lehet, ami van. Az előadó részletesen, statisztikai adatok közreadásával ismertette az ifjúkori dohányzás, a kábítószerezés, az italozás veszélyeit, a mértéktelen gyógyszerfogyasztás terjedését. ’Végezetül szólt a társadalmi egészségmegőrző program módszereiről. formáiról, melybe a szervezett kereteken túl be kell kapcsolódniuk a kis közösségeknek, kollektíváknak. önsegítő csoportoknak. Az előadás után a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei- Művelődési Központban kiállítás nyílt Egészségünk jövője rajtunk múlik címmel. A látogatók korszerű élelmiszer-ipari termékekkel ismerkedhettek kóstolóval egybekötve. A kiállítást dr. Laczkó György, a Fővárosi Egészségnevelési Intézet igazgató főorvdsa nyitotta meg. A helyszínen az egészséget népszerűsítő könyveket, propagandaanyagokat is vá. sárolhattak az érdeklődők. S végezetül álljon itt a megyei tanácskozást rendező szervek neve. Ezek, a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a Vöröskereszt megyei vezetősége, az SZMT és a József Attila Városi-Megyei ' Művelődési Központ.------------------------A z egészségnevelési hónap programja ma gyermekműsorral folytatódik. A művelődési központban délelőtt amatőr gyermekcsoportok mutatkoznak be, délután a téren kerékpáros ügyességi verseny lesz. Szakemberek és kutatók eszmecseréje Vállalatok gazdálkodási feltételei A vállalatok gazdálkodási feltételeiről, az ezzel kapcsolatos kutatásokról kétnapos tanácskozás kezdődött szerdán a Budapest Kongresszusi Központban. A konferencia célja, hogy alkalmat teremtsen a vállalati szakembereknek és a kutatóknak nézeteik kicserélésére, elképzeléseik ismertetésére. A bevezető előadást Sár- közy Tamás egyetemi tanár, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője tartotta. Elmondotta: a készülő társasági törvény — amely várhatóan még az idén a parlament elé kerül — a jelenleginél lényegesen jobb feltételeket kíván teremteni a gazdasági életben részt vevők számára. Egységes keretet biztosít valamennyi társasági forma szabályozására, s lehetővé teszi, hogy vállalatok, szövetkezetek, belföldi és külföldi állampolgárok különböző, a gazdasági tevékenységük jellegének megfelelő társaságot alapíthassanak. A jövedelmező, ígéretes vállalkozások mozgástere tehát bővül. Angyal Ádám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója szintén a vállalati mozgástér bővítésének feltételeivel foglalkozott. Já- rai Zsigmond, a Budapest Bank igazgatója a tőkepiacnak és a pénzpiacnak a gazdaságban betöltött szerepé-: ről tartott előadást. A kétnapos tanácskozáson kilenc szekcióban összesen 54 előadás hangzik el. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára ma baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik. (MTI) KGST-tanácskozás Számítástechnika a bányászatban A számítástechnika bányászati alkalmazásának helyzetével és lehetőségeivel foglalkozó tanácskozás kezdődött szerdán Balatonfenyve- sen négy KGST-tagország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarorsz.ág — szakembereinek részvételével. A megnyitón emlékeztettek rá, hogy a KGST szénbányászati állandó bizottságában már csaknem másfél évtizedes múltra tekint vissza az automatizált irányítási rendszerek fejlesztésére — ezen belül a számítástechnika alkalmazására — irányuló együttműködés. Korábban * főként iparági és nagyvállalati szinten igyekeztek a termelésirányítás, a biztonság- technika és a gazdálkodás szolgálatába állítani a ren- delkezésré álló nagy számítógépeket. Igazán hatékony, ..termelésközeli” munkaeszközzé azonban a bányászatban is csak a személyi számítógépek megjelenésével vált a számítástechnika. Erre alapozva hazánkban és az említett KGST-országok- ban is ma' már az üzemi szintű adatgyűjtő és információs rendszerek létrehozása a fő feladat. Megoldásának előrehaladását jelzi, hogy egyre több bányaüzemben figyelik és jelzik már számítógépek a veszélyforrásokat, vezérlik-a bányák szellőztetését, s a földtani körülmények folyamatos regisztrálásával és feldolgozásával a korábbinál bőségesebb adatokat szolgáltatnak a bányászati műveletek tervezéséhez. Természetesen az adminisztráció gépesítése és a hatékonyabb gazdálkodást segítő programok fejlesztése is folyamatban van á szénbányászatban. A magyar szakemberek a KGST-egvüttmű- ködésben az anyag- és termelőeszköz-gazdálkodást szolgáló fejlesztések koordinálását. vállalták. A szakosítás azonban ez esetben sem jelenti azt. hogy az együttműködő országok csak egy-egy szűk területre, fordítják figyelmüket. A gyakorlat által keltett igények széles skáláján egyre több szoftver születik a számítástechnikát alkalmazó üzemekben, s a KGST- országok ezeket is felkínálják egymásnak. A balaton- fenyvesi tanácskozáson Is harmincegy különféle programot mutatnak be a résztvevők, s ezek adaptálásának kérdéseit is megbeszélik. Mindez már a szocialista együttműködési rendszer re- formjának.jegyében, a közös problémák gyakorlati megoldásának igényével történik. A Magyar Szociológiai Társaság és a TIT országos elnöksége által rendezett szociológiai vándorgyű. les szerdán befejeződött Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A tanácskozás má. sodik napján „A hazai szociológia hozzájárulása a magyar társadalom és gazdaság megismeréséhez” című témát vitatták meg. A tanácskozás jelentőségéről Huszár István nyilatkozott az MTI munkatársának. — A mostani vándorgyűlés eredményének tekintem máris, hogy ebben a körben általánossá vált a felismerés: nagy változások korát éljük, és a régi megközelítések nem alkalmasak e változások megmagyarázására, valamint a változás okainak megfejtésére, nem elegendőek ahhoz, hogy ez a tudományág is segíthessen a kiút keresésében. Üj gondolkodásmódra van tehát szükség, s az ilyen gondolkodást pezs- dítette e'z a konferencia. A másik téma pedig összegzése volt annak, hogy a szociológia miben járult hozzá a társadalmi-gazdasági fo- 1 vám a tok megismeréséhez, Önkritikus vizsgálódás volt ez. olyan véleményekkel, hogy a szociológiai vizsgálatok nem segítették kellően a társadalmi fejlődést. Ügy gondolom, hogy a szociológusok önvádja nem indokolt, mert e tudomány, óig a. hatvanas évek elejétől kezdve rengeteget adott a társadalmi önismeret gyarapításához,. Mindemellett az ilyen önkritikus .szemlélet új lendületet adhat a tudományág fejlődéséhez. — Lényegesnek tartom — s ezt a tanácskozáson is kifejtettem —. hogy erőfeszítéseinket a társadalom- tudományok, ezen belül a szociológia valóban tudományos művelésére összpontosítsuk. . Negyvenéves a Duna-bizotlság Négy évtizede. 194!!. augusztus 18-án hét Duna menti ország — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Magyarország, Románia, n Szovjetunió és az Ukrán SZSZK — Belgrádban aláírta a dunai hajózás rendiére vonatkozó egyezményt — emlékeztetett szerdai sai! tótájékoztatóján D.jordje Lalcsevics, a Duna-bizott- ság titkárságának igazgatója. Elmondta, hogy Ausztria 1960-ban csatlakozott az egyezményhez, Ukrajnát pedig ma már a Szovjetunió képviseli. A konvencióig a dunai hajózás mindenfajta szabályozása korlátozta a Duna menti orszá. gok jogait. A Duna-bizottság április 12. és 20. között tartja 46. ülésszakát. Ennek kerété- ben ünnepségsorozattal emlékezik meg a belgrádi konvenció aláírásáról, ünnepi ülést tartanak a Magyar Tu. domámyos Akadémián, a Közlekedési Múzeumban pedig jubileumi kiállítást rendeznek. „VALUTAVARRÓK" A hazai valutabevételekhez járulnak hozzá azok az összegek, amelyeket a Salgótarjáni Ruhagyár bátonytcrcnyei gyárának termékeiért fizetnek a külföldi vásárlók. Az első negyedévben elvégzett munkáról szól képriportunk lapunk 3. oldalán.
