Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

1988. APRILS 29., PÉNTEK 3 NÓGRÁD Salgótarjánban a Vasipari Kutató Intézet fémötvözet gyárában egy új furángyantás for­mázási technológiát vezettek be az idén. E módszer segítségével lehetőség nyílik az eddig importból beszerzett termékek előállítására. — bp — Az adószakértő válaszai Igazolás a vagyonról Hibát követtünk el, nem éltünk a március 31-ig ha­táridős vagyonnyilatkozat- tételi lehetőséggel. Ha el­számoltatásra kerülne a sor, hogyan igazolhatnánk a va­gyonunk eredetét? (Kérdi dr. F. K. nevű salgótarjáni, és B. Gy-né rétsági olvasó.) Március 3l-ig az állampol­gároknak saját elhatározá­sukból vagyonnyilatkozat- tételre volt lehetőségük. Valóban célszerű lett volna élni a lehetőséggel, mert az esetben később csak a va­gyongyarapodásról kellett volna számot adni. Egy eset­leges vagyonelszámoltatás alkalmával azonban így is módja lesz az állampolgár­nak a teljes vagyonának eredetét igazolni. A vagyon eredetét, vagy forrását iga­zolhatja: örökségi okmány­nyal, adásvételi szerző­déssel, szabályos számlák­kal, esetleg valamelyik árverésről készült jegyző­könyvvel stb., vagyis min­den olyan hiteles okmányt elfogad az adóhatóság iga­zolásul, amellyel a vagyon tárgya (ingó, vagy ingatlan) eredetét, illetve származását igazolni tudja. Kiskorú gyermekem az el­múlt évben szüleimtől egy lakóházat örökölt. Ebben az évben szeretném azt bővíte­ni. A tanács információja szerint a gyermek nevére adják az építési (bővítési) engedélyt. Gyermekem vi­szont nem rendelkezik jö­vedelemmel, nyilván mi vál­laljuk . az építési költséget. Van-e lehetőség rá, hogy visszakaphassuk az . áfá-t? (H. T. pásztói olvasó.) Igen. Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem köti feltételekhez a magánerős, házilagos lakásépítéssel kap­csolatos áfa-visszaigénylést, azt sem, hogy az építési en­gedély és az építéshez vá­sárolt termékek, esetleg szolgáltatások számlái ugyan­azon személyre szóljanak, ezért az önök esetében az áfa visszaigényelhető. Adott építési engedély alapján csak egy személy igényel­het vissza, aki nem feltét­lenül azonos az építési engedély jogosítottjával. Szeretném azonban fel­hívni figyelmét, nehogy utólagos problémák me­rüljenek fel a kétszeres visszaigénylés körül. Mindig csak egy személy igényel­het vissza áfá-t, mégpedig az, akit az első visszaigény­lésnél az adóhatóság nyil­vántartásba vett. Lakásépítésemhez meg­hívom barátaimat, akikkel közösen végezzük el a te­reprendezési munkákat _ és egyéb segédmunkákban is részt vállalunk. Szívességü­ket mégsem kívánhatom teljesen ingyen. A kapott ellenszolgáltatás után kell-e nekik jövedelemadót fizet­ni? Barátai jövedelmet sze­reztek, még akkor is, ha nem a teljes napi bért fi­zette nekik. Elvállalták a munkát, ezért ellenszolgál­tatást kaptak — egyéb jö­vedelmet szereztek —, te­hát nekik az általános sza­bály szerint más jövedel­mükkel összevonva adózni kell. Természetesen más a helyzet az ön esetében, ön nem jutott jövedelemhez, ígvi adót sem kell fizetnie. Szovjet fecskendők állatok oltására II Palócker is felkészült május 1-re Már hagyomány, hogy a május elsejei felvonulás után a résztvevők a felállí­tott sátrakat keresik fel, ahol enni- és innivalót lehet kap­ni. Az már kevesebbek fejé­ben fordul meg, hogy a május elsejei „eszem-iszom” milyen körültekintő szervezést igé­nyel. A Palócker az idén is sátrat ver több helyen, ki­szolgálva a felvonulókat. Ez­úttal Salgótarjánban a volt sétányon, a Tanácsköztársa­ság téren és az ÉVI-áruház előtt fogadják kedves láto­gatóikat. Április 29-én is kü­lön szolgálatot tartanak — a bányagépgyár „elő majáli­sán”. A Tanácsköztársaság téri édességboltot május else­jén is nyitva tartják. A kirándulók nagy örömé­re újra megnyitják az ereszt- vényi élelmiszerboltot pénte­ken 11 órakor. A bolt nyitva lesz május elsején is, mint ahogy a kirándulószezonban minden vasárnap. Újabb eszközökkel gyarap­szik az állatgyógyászati ke­reskedelem. Az Anivet Állat- tenyésztési és Állatgyógyá­szati Kereskedelmi Gazdasá­gi Társaság a szovjet Vetri- bor kereskedelmi vállalattól csaknem 30 különféle felsze­relés, műszer mintapéldányát hozta be, és vizsgáltatta meg hazai alkalmazhatóságukat. Az Állatorvos-tudományi Egyetemen végzett vizsgála­tok szerint a készülékek többsége kielégíti a magyar állategészségügyi szolgálat és a nagyüzemi tenyésztők igé­nyeit. A gazdasági társaság, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, az év második felében vásá­rol a nagyüzemi és az állat­kórházi állatorvosok számára nélkülözhetetlen eszközökből; így abból az anatómiai és kórbonctani műszertáskából is, amely több mint 20 állat­vizsgáló és -gyógyító szerszá­mot tartalmaz. A magyar szaküzletekben gyakori hiány az állatok ol­tására szolgáló fecskendő, mert a gyártó rendre kése­delmesen szállít. A szovjet partner — az előzetes megál­lapodás szerint — négy kü­lönböző méretű fecskendőből évente összesen legalább 20 ezret tud szállítani, ezzel a hazai ellátás biztonságossá tehető. Ugyancsak készek több más, például állatkórházi, szülészeti és juhtenyésztési eszköz szállítására is. A szovjet árúkért cserébe a Vetribor magyar állatgyó­gyászati eszközöket szándé­kozik vásárolni. Elsősorban a szarvasmarhák tőgygyulladá­sának okait feltáró műszer és az ultrahanggal működő, vemhesség megállapítására alkalmas berendezés iránt érdeklődnek; a közelmúltban egyszer használatos állator­vosi kesztyűket is rendeltek. A kölcsönös áruszállítás ér­téke — a kereskedelmi ható­ságok engedélye alapján — már az idén elérheti az egy­millió rubelt. Összhangot a tényleges feladatokkal Dr. Körmendv József megyei ub-titkár a hötterszemezetek korszerűsítéséről A Minisztertanács a múlt év végén döntött a taná­csi irányítású háttérszervezetek tevékenységének kor­szerűsítéséről. A kormányhatározat, az ezzel kapcso­latos ajánlások, valamint a Nógrád Megyei Tanács ülésén meghatározott átfogó program alapján me­gyénkben is elkezdődött a munka. Az elképzelésekről, a végrehajtás jelenlegi állásáról dr. Körmendy József, megyei vb-titkár adott tájékoztatást a NÓGRÁD-nak. — Tanácsi irányítású hát­térszervezeteknek azokat te­kintjük, amelyek nem köz­vetlenül és kizárólag lakos­sági ellátást, szolgáltatást végeznek. Nem vonatkozik tehát a döntés a lakosságot közvetlenül érintő egészség- ügyi, kulturális, szociális és más intézményekre. Különb­séget kell tenni a háttérin­tézmény, valamint az ellátó és szolgáltató szervezetek, szakigazgatási intézmények között is. Az előbbire — kö­telező érvénnyel — a kor­mány megyénként legalább 20 százalékos költség- és bér­megtakarítást írt elő. Az utóbbiakra elsősorban a hatékonyabb, a költségtaka­rékosabb gazdálkodás köve­telménye vonatkozik, de ezeknél is tervezünk kor­szerűsítési, szervezeti intéz­kedéseket, valamint létszám- csökkentést. Mindezt diffe­renciáltan, folyamatosan, legkésőbb az év végéig akar­juk végrehajtani. — Hogyan kívánnak meg­jelelni a takarékosabb gaz­dálkodás, a hatékonyabb szervezet kialakítása igényé­nek? — Nem lehet szó egysze­rű leépítésről, vagy mecha­nikus szervezeti összevo­násról, a végrehajtás során alapvető célokat kívánunk érvényesíteni. A főbb alap­elvek egyike, hogy az érin­tett intézmények szervezete, létszáma, költségvetése és működése legyen összhang­ban a tényleges feladatkör­rel és — lehetőség szerint — szűnjenek meg a szervezeti és működési párhuzamossá­gok. Kívánatos, hogy növe­kedjen a háttérszervezetek önállósága, szolgáltatásaik köre, a nagyobb bevételek mellett legyen hatékonyabb, ésszerűbb és takarékosabb a gazdálkodásuk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a taná­csi szakigazgatási szervekhez kerüljenek azok az állam- igazgatási jogkörök, amelye­ket jelenleg háttérintézmé­nyek látnak el. A szakigaz­gatási intézményeknél pedig — például földhivatal, állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomás — a hatósá­gi tevékenység különüljön el a szolgáltatásoktól. — Néhány számmal érzé­keltetné a háttérszervezetek, ezen belül pedig a háttérin­tézmények nagyságát? ■— A hét háttérintézmény­nél kilencvenen, míg a hu­szonöt ellátó és szolgáltató szervezetnél, valamint szak­igazgatási intézménynél 717- en dolgoznak. E szervezetek nagysága, az itt foglalkozta­tottak száma, az általuk vég­zett feladatok jelentősége is indokolja, hogy a korszerű­sítést átgondoltan, megfontol­tan és körültekintően hajt­suk végre. — A korszerűsítés, mely szervezeteket érinti, illetve alapítanak-e új intézménye­ket, melyek működhetnek tovább régi formájukban? — A tanács által elfoga­dott program végrehajtása néhány intézmény megszün­tetésével, más esetekben kor­szerűbb működtetéssel jár. Itt említhetem, hogy ezt megelőzően is tettünk intéz­kedéseket, így megszüntet­tük a megyei tanács oktatá­si és továbbképzési intéz­ményét, a megyei egészség- ügyi osztály háttérintézmé­nyét, megkezdtük a megyei apparátus létszámcsökken­tését. A létszámmegtakarí­tást megyénk alapellátásának javítására kívánjuk fordíta­ni. Az év végéig megszüntet­jük a nevelési tanácsadókat, ezzel egyidejűleg a városok­ban és a városi jogú nagy­községekben kiépítjük a csa­ládsegítő központok hálóza­tát. Az új intézményeket a nevelési tanácsadáson kívül a családban felmerülő ösz- szes gond, probléma fogadá­sára ' felkészítjük. Munká­juk elsősorban a tariácsadás- ra, a koordinálásra és a megelőzésre irányul. Tevékenységüket a jelen­leg működő szakintézmé­nyek és szakhálózatok — szociális otthon, kórház, ideg­gondozó, védőnői hálózat, ne­velőszülői felügyelet, házi szociális gondozás, cigány­család-gondozás — egészítik ki. A további teendők között említhető, hogy az elapró­zottság, esetenként pedig a párhuzamosság megszünte­tését szolgálja a szociálpoli­tikai feladatok egy tanácsi szakigazgatási szervhez ren­delése — ennek leghatéko­nyabb formáját most keres­sük. Megszüntetjük az önál­ló szervként működő — az értelmi fogyatékos tanköte­les korúak problémáival foglalkozó — állandó áthe­lyező bizottságot. önálló szervezet helyett a jövőben az érintett gyerekek nevelé­sével foglalkozó iskolákhoz kapcsolva működik majd. Az ellátó és szolgáltató szervezeteknél, szakigazga­tási intézményeknél kötelező erejű létszám-, bér- és költségcsökkentést a kor­mányhatározat nem írt elő. Ezeknél a korszerűsítési fo­lyamat leglényegesebb ele­mének a változó feltételek­hez és követelményekhez igazodó szervezeti keretek kialakítását, az alapfelada­tok sérelme nélkül megva­lósuló hatékonyabb és költ­ségtakarékosabb gazdálko­dást tekintjük. — Az intézmények jelen­tős kapcsolataik révén szá­mottevően befolyásolhatják az állampolgári közérzetet. Nem elhanyagolható azonban az sem: a korszerűsítéssel felszabaduló, illetve az ott maradó szakemberek foglal­koztatása feszültségeket szül­het. Milyen intézkedéseket tettek ezek megelőzésére? — A tanács programja reális, végrehajtható célo­kat fogalmaz meg, s ezek mindenben megfelelnek a kormányhatározat előírásai­nak. Ezt kezdeményezőkész­séggel, nagyobb önállósággal és felelősségvállalással — az intézmények vezetőivel együtt — kell végrehajtani. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az átszervezésre ke­rülő intézményekben az új feladatköröknek megfelelő szervezeti és működési rend, a költségvetés, a béralap, a maximális létszám mielőbb kidolgozásra, megállapítás­ra kerüljön. Ennek alapján az intézmények vezetői a közeljövőben elkészítik a dolgozók munkaköri leírása­it, kialakítják a megfelelő személyi állományt. A felszabaduló munkaerő elhelyezéséről — az érintett szervekkel együtt — körül­tekintően, humánusan gon­doskodunk. Szeretném meg­jegyezni, hogy a gazdaság­ban végbemenő átrende­ződés kényszere —, akárcsak az élet több területén — a háttérszervezeteknél is ki­mozdítja az embereket és szervezeteket az évtizedes szokások, a stabilitás nyu­galmából. Ez nem egy esetben feszültségekkel, konfliktu­sokkal jár, ennek a testüle­ti döntés kialakításakor is tudatában voltunk. Mind­ezek megnyugtató rendezé­se érdekében az intézmény- vezetők egyrészt létszám­zárlatot rendeltek el, más­részt kértük az érintett párt- és társadalmi szervek cse­lekvő támogatását is. Meg­győződésem, hogy a kor­mány határozatából adódó megyei feladatokat végre tudjuk hajtani, s az átszer­vezés az intézmények mun­kájában, a lakossági szol­gáltatásokban zavart nem okoz — mondotta befejezé­sül dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. Kelemen Gábor A Budapesti Finomkötött­árugyár munkavérsenyében a múlt év gazdasági eredmé­nyei alapján, a 470 fős ba­lassagyarmati kollektívája nyerte el a vállalat kiváló gyára címet. A 206 millió fo­rintnyi női ruhából, kosztüm­ből és szabadidős-termékből 50 millió forint értékű, tőkés- országokban talált vevőre. Ja­vult a készlet-, energia- és költséggazdálkodásuk. Az eddig is szigorú termékminő­séget 3,1 százalékkal javítot­ták. A kiváló cím elérését segítette a gyár 19 szocialista brigádja, amelyek közül az Április 4. és a Kemerovo el­nyerte a vállalat kiváló szo­cialista brigádja címet. Kiváló munkáért 3, kiváló dolgozó­ért 5, kiváló termelésirányító­ért 2 és kiváló varrónőért 3- man vehetnek át kitüntetést a pénteki ünnepségen. — bp —

Next

/
Oldalképek
Tartalom