Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... ÉRKEZETT. 7. Mi van mögötte ? „Elérhetetlenül" Balassagyarmaton három (3) darab crossbarrendsze­rű telefonkészülék áll a vá­ros lakosainak szolgálatára. „Jó, jó, de azért...”, mon­dogatták a polgárok a mo­dern, nyomógombos készülé­kek megjelenésekor. Mégis örültek, hiszen, ha hívások fogadására nem is, de arra jók (ha jók!) ezek a telefo­nok, hogy az ember közvet­len tárcsázással csatlakoz­hasson az országos távhívó­hálózatba. Ennek a néhány készülék­nek az ittléte csupán „kín­megoldás”, mondta beszél­getésünk elején Pásztor Sán­dor, a balassagyarmati táv­beszélő főközpont vezetője, akinél a három crossbarte­lefon kapcsán érdeklődtünk. — Mikorra várható válto­zás? — A mostani helyzetet tekintve, úgy tűnik, 1990- ig semmiképpen. Ez azonban nem egészen felel meg a valóságnak, hiszen a körül­mények olyan gyorsan vál­toznak, esetleg egyik napról a másikra, hogy kedvező esetben akár sokkal hama­rább is megkezdheti műkö­dését az egyelőre még csak tervekben szereplő új tele­fonközpont, aminek — re­méljük! — nemcsak az épü­lete lesz új, hanem a mű­szaki berendezése is. Ha ez a beruházás megvalósul, Ba­lassagyarmat külön körzet­számmal lesz jelen az orszá­gos távhívóhálózatban. Je­lenleg ugyanis salgótarjáni számokkal működnek a ké­szülékek. — Megéri-e a postának a most meglevő három készü­léket üzemeltetni? — Pontosítani szeretném a kérdését. Nem csupán há­rom ilyen készüléket üze­meltetünk. A mindenki által használható három crossbar­telefonon kívül —, melyek az Ipoly Szállóban, a kór­ház főbejáratánál és a pos­ta előtt találhatók — van a kábelgyárban 2, a fémipari vállalatnál 1, az Ipoly Bú­torgyárban 1 és a városi ta­nácson 1, valamint Rétság és Szécsény helységekben 1—1. Hogy ,a kérdésére „vála­szoljak": pontos adatokat nem tudok, de annyit el­mondhatok, hogy a távköz­lési befektetések általában elég hosszú idő után kezde­nek csak el hasznot hajtani. ' Sokáig tart. amíg „behoz­zák" az árukat. — Vajon miért nem „fo­gadják el” a készülékek az 1970—71—72... stb. évjára­tú kétforintosokat, csak a „nyolcvanasokat”? — Valószínűleg, azok a részegységek vannak az ilyen készülékeknél elállí­tódva, amelyek a bedobott pénz vastagságát, anyagát vizsgálják, tehát á felhasz­nálhatóságról, az „elfoga­dásról" döntenek. Ezzel kap­csolatban azonban ez idáig még senki nem keresett fel bennünket. — Ha egy crossbarkészü­lék elromlik akkor esetleg több napig is várni kell ar­ra, amíg megjavítják. Mi ennek az oka? — Mivel kevés készülék van a főközpontunk kezelé­sében. nem tudunk minden alkatrészből raktáron tarta­ni, ezért bizonyos esetekben Salgótarjánból kell hozatni. Hozzájárul a késedelemhez az is, hogy nem mindig szer­zünk tudomást azonnal a meghibásodásról. A posta előtti fülkénél ilyen nem fordul elő, mert a telefonál­ni nem tudók rögtön ide jönnek hozzánk, és — néha kissé emeltebb hangon is akár — jelzik a gondot. — Várható-e, hogy újabb távhívásra alkalmas nyilvá­nos készülék kerül üzembe helyezésre a közeljövőben Balassagyarmaton? — Szinte teljes bizonyos­sággal állíthatom, hogy a mostani helyzetben a város területén: nem. A balassagyarmati és a parassapusztai határátkelő- helyeken esetleg, ugyanis ezen a két ponton égető szükség lenne rájuk. — Mi a véleménye a „te­lefonálási kultúránkról?” — Nem akarok senkit megbántani, de elég sok és súlyos megpróbáltatást kell a telefonjainknak elviselni­ük. Meg aztán, nem mindig azzal „etetik" őket, amit va­lóban szeretnek — mondja Pásztor Sándor befejezésül, és néhány pénz- és vasdara­bot szór maga elé az asztal­iára. Az érmék különböző módon vannak preparálva, de mindegyik úgy, hogy egy- gyel akár egy napig is lehet telefonálni. Van közöttük nem magyar pénz is. — mag — Robotfejlesztés a Videoton Automatikaiban Vita a radioaktív hulladék ófalui elhelyezéséről A Magyar Villamos Mű­vek Tröszt tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktivitású hul­ladékainak elhelyezésével kapcsolatban kialakult hely­zetről. Ezeknek a hulladé­koknak végleges elhelyezésé­re megvizsgált területek kö­zül az erre a célra összehí­vott magyar tudományos aka­démiai bizottság Feked, Vé- ménd és Öfalu térségét ja­vasolta. A nemzetközi tapasztala­tokra támaszkodva, az ille­tékes tudományos intézetek részletes területfeltárási és kutatási programot dolgoz­tak ki, amit a területfelhasz­nálási engedélyezési eljárás­ban érdekelt hatóságok kép­viselői és vezető tudomá­nyos szakértők hagytak jó­vá. A kutatási program első szakaszának eredménye és az illetékes szakhatóságok hozzájárulása alapján a Ba­ranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya kiadta a területfelhasználási enge­délyt. A kutatási programot a továbbiakban kiegészítet­ték újabb geológiai, hidroló­giai, szeizmológiai stb. vizs­gálatokkal, amelyeket a szakhatóságok kértek, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség meghívott szak­értői javasoltak. így készült el a hulladék- tároló műszaki terve. A be­ruházó a Paksi .Atomerőmű Vállalat a műszaki tervet és a területvizsgálati eredmé­nyeket megközelítően 20 szakhatósághoz terjesztette elő, hogy megkaphassa az engedélyt a hulladéktároló létesítésére. A Baranya Me­gyei Tanács építési és víz­ügyi osztályának kivételével a szakhatóságok írásban hoz­zájárultak a létesítési enge­dély kiadásához. Mint ismeretes, az érintett települések lakói által ala­kított társadalmi bizottság és a Baranya Megyei Tanács szakértőket kért fel — geo­lógus, hidrogeológus, geofizi­kus, építész, közgazdász stb. — a műszaki terv és a te­rületkutatási munka szak­mai értékelésére. A szakér­tők a területkutatás ered­ményeit elégtelennek talál­ták, ugyanakkor a műszaki terv elfogadására nem lát­nak kizáró okot. A szakértői véleményezést a megyei tanács átadta a Paksi Atomerőmű Vállalat­nak, amely a generáltervező Erőmű- és Hálózattervező Vállalat a korábbi terület- kutatásokat végző szakinté­zetekkel — Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Köz­pont, Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat, miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. MTA Izotóp Intézete — együtt megkezdte ennek ta­nulmányozását. Á „csípés" nem múlt el A napokban ezer fő je­lenlétében megtartott gödöl­lői méhészeti akadémia ta­núbizonyságul szolgált arra, hogy a Hungaronektár által forgalomba hozott ható­anyag-hiányos füstölőcsíkok okozta „csípést” még nem heverte ki a magyar méhész­társadalom. Az előadásokat követő vitában ugyanis újra „ a kártérítést hangsúlyozták. Ami a méhészeknél kel­lemetlen csípés, az a méhek- nél halálos — a korábbi években Magyarországon 600 ezer fölötti termelő méhcsa­lád — az ismert előzmények következtében — az előze­tes becslések szerint 400 ezer alatt marad. Egy, csupán Salgótarján részterületén végzett felmé­rés szerint a tavaly nyáron számlált 1787 méhcsaládból 689 elpusztult, de a legyen­gült méhcsaládok száma (385) is igen magas arányt képvi­sel. Kétféle robot kifejleszté­sén dolgoznak az automati­kai és mechatronikpi termé­kek előállítására tavaly ala­pított székesfehérvári Vide­oton Automatika Leányválla­lat szakemberei. A finomabb szerelési műveletek végzésé­re alkalmas nagyperecíziós berendezés 0,01 milliméter pontossággal végzi majd el a műveleteket, a másik típus pedig — amelyet egyszerűbb műveletekre, főként az anyag- mozgatásra használnak majd — 0,5 milliméter pontosságú lesz. Mindkét berendezés prototípusa még az idén el­készült. Azokat a Videoton saját üzemeiben próbálja ki, s a sikeres „házi vizsga” után kezdődik meg a sorozatgyár­tásuk. Már készen vannak a prototípusai a győri Rekard- dal közösen kifejlesztett ív­hegesztő berendezésnek. A vezérlőszerkezetet a leány­vállalat szakemberei fejlesz­tették ki és állítják elő, a mechanikus rész a győriek munkája. A berendezést főként az autógyártásban, az építőipari- gép-gyártásban és a földgáz­iparban használhatják majd: már az idén exportálnak is belőle. A leányvállalat évente száz elektronikus vezérlő­szerkezetet készít a beren­dezésekhez. Részt vállal a különféle közszükségleti termékek elek­tronikai szerkezeteinek a ki­fejlesztéséből, gyártásából is. A Videoton optikai tároló- eszköz-gvártási programjához kapcsolódva kifejlesztették, s hamarosan gyártani kezdik a lézeres lemezjátszók központi vezérlőegységeit, a mechadec- keket. A Hajdúsági Iparmű­vek részére komputervezér­lésű mosógép elektronikus szerkezetét állították elő. A vezérlőberendezés a környe­zetvédelem szempontjait fi­gyelembe véve adagolja a mo­sóport és irányítja a mosási műveleteket. r Ki szemetel? Lyukas fazekak ax erdőben Színes az erdő. Pedig ez még nem a virágzó tavaszi pompa. Bontási törmelékek, tégladarabok, matracok, pok­rócok, plédek, kidobott rossz televízió, mindenféle háztar­tási hulladék, horpadt, lyu­kas fazekak mindjárt az er­dei út elején. Alig százötven méterre Salgótarjánban, a Csizmadia út utolsó házától, a kazári elágazónál, a mikó- völgyi erdőben. ■— Reggel is jártunk erre, de a nyomok azt mutatják, hogy már azóta mások is vol­tak itt, s egy adag szemetet megint leöntöttek — mond­ják a salgótarjáni közterület­felügyelők, akikkel rövid szemlére indulunk: merre is találhatók az illegális sze­métlerakóhelyek Salgótarján külső részein. — Tavaly novemberben ta­láltunk rá erre a szemétle­rakóhelyre, amikor a mikó- völgyi útra jöttünk ki, lakos­sági bejelentést kivizsgálni arról, hogy itt az útra eresz­tik ki a szennyvizet. Aztán az eljárásunkat zaklatásnak érző tulajdonos azt mondta, ne csak ezzel foglalkozzanak, menjenek ki az erdő szélére, és ott is nézzenek szét — mondja Zsolnai Béla közte­rület-felügyelő. Megfogadták a tanácsot, és szétnéztek a Mikóvölgyben. Azóta egy-egy alkalommal az őrjárat útja erre is elvezet, de ez idáig nem sikerült megtudniuk, kik is hordják oda a szemetet. — Pedig egyszer az egyik közelben lakó felírta egy gép­kocsi rendszámát, amelynek vezetője szemetet öntött le ide. Csak az a baj, hogy emlékezetből vetette papírra, és ötszámjegyű lett a rend­szám — veti közbe Polgár Tiborné. A tettes tehát ez esetben ismeretlen maradt. Legalábbis a felügyelet számára. Mint ahogyan a Zója-telepen, a garázssorok mögötti meredek oldal „kicsinosítóit” sem is­merik a hatóság emberei. Itt még színesebb, terítettebb az erdőoldal, még nagyobb a választék a szemétfajták kö­zött!. Az erős szél papírdarabo­kat sodor a lábunk elé. Régi üzenőfüzet lehet az egyik, amit Polgárné felvesz a föld­ről: „Attila! Szombaton dél­Vastagon terített emelkedő (fotó: bencz.e) előtt vásárolj be, vegyél...” A másik lapon javítási számlák számsorai... De ezek a papír­lapok a könnyebb '■zemétfaj- tákból valók. A nehezebbek, súlyosabbak, tömörebbek mozdulatlanul, vastagon bo­rítják a meredek oldalt. — Ezt a szemetes helyet ta­valy májusban fedeztük fel körjáratunk során. Sem az erdészet, sem a lakók, vagy a garázstulajdonosok nem je­lentették. Sajno«, még itt sem értünk tetten senkit. A szemét azóta meg csak gyara­podott — mondják a közte­rület-felügyelők. Jó ötven méterre újabb szemétgyűjtés kezdődött. És természetesen ennek sincs „gazdája”. Hasonló szemét­lerakóhelyekkel találkozha­tunk még a Karancsálja felé vezető út mellett a Tarján- hegy alatt, és a gázcseretelep felé, a Korvin Ottó út végén. A szemetelő személyét ugyanolyan homály fedi, mint az előző esetekben. Éppen a cikk írása közben beszélget­tem telefonon a salgótarjáni közterület-felügyelet vezető­jével, aki elmondta, pár órá­val ezelőtt kapott egy tele­font, hogy szemétlerakónak használják az egyik közelé­ben lévő területet. Csak hát mit ér a bejelentés, ha nevét sem mondta meg a telefo­náló, sőt arról sem szólt, ki­től, vagy milyen rendszámú gépkocsiról került oda a szemét. Környezetünk védelme évé­nek nyilvánította a város az idei esztendőt. A közterület- felügyelők most felderítik az illegális szemétlerakóhelyeket. A városgazdálkodási üzem egyik szocialista brigádja pe­dig — úgy hírlik — arra vállalkozik, hogy felszámol­ja ezeket a szemetes helyeket. Örömmel*- adnánk hírt eredményes vállalkozásuk­ról. No, meg arról is, hogy nem szaporodnak tovább az illegális szeméttelepek. Zsély András Á nyári szezonra készülnek a dél-balatoni SZOT-üdülők Százezer vendég fogadá­sára készül az idei szezon­ban a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága. A szakszervezetek tulajdoná­ban levő harmincnyolc üdü­lőegység mindegyikében fo­lyamatban vannak a tataro- zási és kisebb-nagyobb fel­újítási munkák. Az épület- fenntartási feladatokra, a környezet rendbehozására huszonöt-harminc millió fo­rintot fordítanak az idén. (Szerencsés körülmény, hogy az elmúlt tél nem okozott olyan károkat az idényjelle­gű üdülőkben, amelyek elhá­rítása nagyobb költségeket igényelne.) Befejezéséhez ért a felújí­tás a bogiári Ganz Szálló­ban. A húsz éve épült há­romszáz személyes üdülőben az elmúlt két év során — hatvanmillió forintos költség­gel — teljes közműcserét vé­geztek, s első osztályú lak­osztályokat alakítottak ki. Hasonló munkálatok kezdőd­tek az idén a balatonföld- vári Hullám és a helyi ipari üdülőben. A két, 50—50 sze­mélyes épület felújításához kooperációs partnerként társult a Budapest Bank Rt. A pénzintézet szálláshe­lyenként hétszázezer — tehát összesen hetvenmillió — fo­rintot bocsátott a SZOT ren­delkezésére. Ez az összeg a két villaszerű épület teljes külső-belső felújításán túl, magában foglalja az első osztályú színvonal fenntartá­sának tizenöt éves költsé­geit is; ellenszolgáltatás- - képpen ebben az időszakban a Budapest Bank rendelke­zik az összes szálláshellyel. Az üdülési igazgatóság sa­ját pénzforrásainak szűkös­sége miatt hasonló partnere­ket keres a déli part régi üdülőinek megmentésére és közös hasznosítására. Boglár- lelle térségében^ mintegy 300 szálláshelyet lehetne ilyen módon megőrizni az üdülte­tés számára. A SZOT-üdülők működé­si költségeinek előteremtésé­ben is egyre nagyobb sze­repet játszik a kezdeménye­ző- és vállalkozókészség. Ba- kay János, a Dél-balatoni Üdülési Igazgatóság vezető­je az MTI munkatársának el­mondta, hogy az idei, mint­egy félmiltiárd forintos ki­adásukhoz száznegyvenmil­lióval járul hozzá az állami költségvetés és százmillió fo­rintra tehető a beutaltak ál­tal fizetett térítési díj. Költ­ségeik több, mint felét tehát maguknak kell kigazdál­kodniuk. Évek óta bevált módszernek számít, hogy konyháik, éttermeik, más intézményeket is kiszolgál­na^. A tv-készülékek kölcsön­zése, sportpályák és sport­eszközök bérleti díja ugyan­csak nélkülözhetetlen a gaz­dálkodásukban. Mindezek mellett az idei szezonban — kedvezményes beutaltak el­látási színvonalának fenn­tartása végett — szálláshe­lyeik egy részét — mintegy tíz százalékát — forgalmi áron kell értékesíteniük; kü­lönböző utazási irodák szer­vezésében 9800 hazai és kül­földi vendéget fogadnak ily módon, s ez ötvenmillió fo­rint többletbevételt hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom