Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
1988. ÁPRILIS 27., SZERDA NOGRAD 3 A holnap nyomában — ma Továbbra is a kényszer szorításában — Van-e annyi tartás a kollektívában, hogy ki tudja heverni a nagy csapást? — utal beszélgetésünk első percében egyik korábban megjelent írásunk alapgondolatára Varga Mihály, a mőtdnicsi termelőszövetkezet fiatal elnöke, aki eredményes munkájáért április 4- én átvette a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A tagság 'megbízásából vállalkozott arra, hogy vele együtt a mélypontról kikerülve, egyenesbe hozza a nagyüzem gazdálkodását. Sikerült stabilizálni — A folyamat még nem fejeződött be — hangsúlyozza — de szerencsénkre már a vége felé közeledünk. Bár még igen sok a tennivaló, hogy visszaszerezzük korábbi jó hírnevünket. Alapvetően . két módon. Az egyik: folyamatosan megszüntették a megyén kívüli (Budapest, Heves és Pest megye) veszteséges tevékenységeket, az ebből keletkező adósságok visszafizetését pedig több évre elosztották. A másik: ezzel egy- időben áttekinthetőbbé, tét-' ték a megmaradt ipari tevékenységeket. A következetes, előrelátó és takarékos gazdálkodás következtében az igen szerény és szűkös esztendők után az elmúlt évben megtört a jég: az alacsony hatékonyságú nagyüzemek közül, a közepesekhez tornázták föl magukat. Emögött a tervezettnél egymillióval több, 5,5 millió forint nyereség, 8 százalékkal nagyobb termelési érték húzódik meg. Csökkent a fluktuáció, stabilizálódott a létszám. Bár a talpraállásban igen tiszteletre méltó az eddigi teljesítmény, a korábbi évek terheinek egy részét sajnos még az idén, sőt még a következő esztendőkben is tovább kell cipelniük. Hátravan még a szanáláskor felvett kölcsönökből 11 milliónak a visszafizetése, veszte- séghitel-törlesztés címén pedig 3 év alatt 5,3 millió forintot kell előteremteni. Bírósági tárgyalás dönti el, hogy a korábban veszteséget hozó gazdasági társaság rossz munkájának következményét, a 4,5 millió forintot a termelőszövetkezetnek kell-e megfizetni. Tetézi a gondökat az idei pénzügyi szabályozásból adódó pluszkiadás, az itt gyártott termékek és a szolgáltatások árindexének a csökkentése. — Bár gazdálkodásunk jelenleg sínen van, de mégsem lélegezhetünk fel teljesen. Ezért továbbra is a kényszer szorításában oldjuk meg feladatainkat — állítja határozottan a közgazdasági előírások útvesztőjében is otthonosan mozgó elnök. Merre mozdulnak ? A több lábon állás érdekében finomítják a növény- termesztés szerkezetét. Hatására csökken a gabonaterület, növekedik a különböző árunövények — száraz bab, olajlen, aprómagvak aránya. Az őszi földmunkáknál már alkalmazták az új technológiát: a szántás nélküli talaj-előkészítést, a szórvavetést, és a folyékony- műtrágyázást. Az intézkedésektől és a vele párosuló takarékos gazdálkodástól 5,6 százalékos árbevétel-növekedés mellett 4,5—5 millió nyereséget várnak a növénytermesztési ágazattól. Az állat- tenyésztésben, a takarmány számítógépes optimalizálása alapján bevezetett egyedi takarmányozás hatására, nőtt a tejtermelés. A laboratóriumi vizsgálatok pedig azt tanúsítják, hogy a kifejt tej 90 százaléka első osztályú. — Mire számítanak az ipari tevékenységnél? — Nem kívánunk függőségbe kerülni, ezért nem gondolkodunk sem gazdasági társulásban, sem vegyes vállalatban, sem pedig szakcsoportókban — állítja határozottan Varga Mihály. — Saját termék-előállításra és-értékesítésre rendezkedtünk be. Fokozzuk piacérzékenységünket, növeljük a magasabb nyereséget hozó tevékenységeket. Vegyipari üzemünk az idén is a legnagyobb árbevételt garantálja, kellő nyereség mellett. Guimiüzemünkből 17 millió forint árbevételt várunk, négymillió forint nyereség előteremtésével. Papírfeldolgozónknál 17 millió forintos árbevétel mellett 15 százalékos nyereséggel számolunk. Az előbbiek egyúttal jelzik, hogy a nyereség döntő része, akárcsak az előző évben, az idén is az ipari tevékenységből származik. — Ügy is fogalmazhatok, hogy ez teremti meg a kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodás feltételeit? — Amíg a betakarítás el nem érkezik, addig igen. Ki- szállítási és értékesítési tervünk összhangban van pénzügyi egyensúlyi helyzetünk követelményével. Jelenleg 4 millió forint van az egyszámlánkon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önfinanszírozók vagyunk. A banknál jó partnerként tartanak számon bennünket, hiteleinket határidőre visszafizettük. A folyamatos gazdálkodás azonban továbbra is a hitel igénybevételét követeli annak ellenére, hogy kedvezően indult az idei esztendő. A gondos munka előnye tükröződik a termelés folyamatosságában, az állattenyésztésben, a tejtermelés növekedésében. Válaszra vár viszont, hogy a téli fagykár miatt kiszántott területeket milyen terménnyel vessük be. Iz eredmények függvényében Végül az idei bérfejlesztésre terelődik a szó. — Az első negyedévi felmérés után, az eredmények függvényében kerülhet erre sor előreláthatólag 4—5 százalékos mértékben — válaszolja a nehéz időszakot magára vállaló, minden tekintetben megedződött elnök. Venesz Károly „Fékevesztett” brigád az élen Márciusi teljesítményei alapján a hónap brigádja kitüntető címet a Nógrád Volán ipari üzemének „Salvador AUende” nevét viselő 17 fős kollektívája érdemelte ki. A brigád tagijai fémmegmunkáló szakemberek, fékdobokat, csapszegeket gyártanak különböző típusú járművekhez, s nemcsak saját, hanem a társ Volán-vállalatok, és más megrendelők részére is. Munkájukat jó színvonalon látják el. Az elmúlt hónapban a megrendelések teljesítése érdekében több hétvégén is műszakot teljesítettek, melynek eredményeként a havi tervet 36,8 százalékkal teljesítették túl. Az elmúlt hónapban új korrózióvédő festék felhasználását kezdték meg. A műanyag alapanyagú bevonat könnyen lefejthető a fékdobról, így a felhasználóknak nem kell az érintkező felületről hígítóval a festéket leoldani; ezáltal lényegesebben gyorsabb és olcsóbb a fékdobok fel- használása. A kollektíva tagjai több óra társadalmi munkát végeztek környezetük rendben tartása érdekében. Aprómag adapterrel Aprómag-betakarító adaptert fejlesztettek ki a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete és a Dunántúli Fű- és Apró- magtermelési Rendszer GT. szakemberei a betakarítási veszteségek csökkentésére. Az adapter két NDK kombájntípusra szerelhető, lényege, hogy ventillációs szívóhatással felszedi a rövid szárú, földön fekvő növényeket is, így a korábbi 15—20 százalékos veszteséget 1—2 százalékra csökkenti. A gép eredetileg a fehérhere betakarításához készült, de az azóta gyártott prototípusokat több Vas megyei gazdaságban sikerrel használják már szarvaskerep, fű és vöröshere kombájnozására is. Lettországban az idén az irányító apparátus átszervezésével a létszámot 5 ezerrel csökkentik. Közülük az első 300 ember már jelentkezett a munkaközvetítő irodánál. Valamenyiüiknek több munkahelyet ajánlanak fel gyárakban és szervezeteknél. Már korábban kidolgozták elhelyezési lehetőségeiket, számításba véve besorolásukat, szakképzettségüket, életkorukat. Két hónapra megkapják a havi átlagkeresetüket, így valóban megfontolhatják, melyik új munkahelyet választják. A lett iparban mintegy 10 ezer munkahely vár betöltésre és ezeket a hivatalban számítógépre vitték, ez megkönnyíti az ajánlásokat. A lett munkaerő-gazdálkodási bizottság elnöke, Vale- rij Csevacsin elmondta, hogy az adminisztratív apparátus 50 százalékos csökkentése előmozdítja a munkaerő hatékony újraelosztását. A tanácskozás résztvevői ezt elismerve a politikai intézményrendszer most folyó reformját egyértelműen támogatták. Helyeselték, hogy a pártértekezletre készült állásfoglalás-tervezet is síkraszáll egy olyan társadalmi nyilvánosságért, amely „jobb lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek* különbségének és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez.” Ezeket az összefüggéseket a legszeméletesebben Kulcsár Kálmán akadémikus érzékeltette. Arról szólt ugyanis, hogy a politikai rendszer és környezete közötti folytonos érintkezés létszükséglet, amelynek teljesítése közepette maga a rendszer szelektál a bejutó információk, feszültségek, érdekmegnyilatkozások, követelések között, s eközben tulajdonképpen kapukat épít ki, amelyen keresztül az információk bejutnak a társadalomból a politikai rendszerbe. „De csak annyira, — mondotta — amennyire ezek a kapuk nyitva vannak, csak olyan társadalmi rétegéktől és csoportoktól, akik számára a kapun való bejutás valamilyen módon biztosított, mert hiszen a kapuk mellett mindenütt kapuőrök vannak. Hogy ezek a kapuőrök milyen szigorúan tevékenykednek, kinyitják-e egyáltalán a kaput, vagy valamilyen mértékben nyitják ki — ez a politikai rendszertől függ” — mondotta az előadó. Nos, a debreceni vita azt bizonyította, hogy a magyar politikai rendszerben megérett á felismerés a kapuk tágra nyitására, amit a szakmai vita résztvevői több jelzésből is észrevehettek. Egyrészt sokan idézték a pártértekezlet már említett állásfoglalás-tervezetét, a Központi Bizottságnak a közelmúltban kiadott ideológiai téziseit, másrészt azt a vitaanyagot, amit a résztvevők már előzőleg kézhez kaptak. A legfrissebb információkat pedig Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának felszólalásából szerezhették. Olyan reformidőszakban élünk, amelyben forradalmi feladatokat kell megoldani. Márpedig ehhez nélkülözhetetlen a tartalmas és jól működő nyilvánosság. Ez nem önmarcangoló, nem mélyíti a társadalom sebeit, hanem ellenkezőleg: tettekre mozgósít, miközben visszaadja, vagy egyáltalán megadja az olyan értékek rangját, mint a munkakultúra, a munkaerkölcs, a munka becsülete. Nyilvánosság nélküli szabadság és demokrácia nem létezhet. A párt úgy gyakorolhatja vezető szerepét, ha állandó párbeszédben áll az emberek többségével, ha e többséget egyetlen irányban képes mozgósítani, ha képes lesz szüntelen megújulásra, politikájának a változékony valóság szerinti felülvizsgálatára. A párton belül korlátlan legyen a nyilvánosság. Ez már ma is jól működik „felfelé” a másik irányban viszont »gyakran hézagos, lassú, vagy üres. Pedig az emberek, ’köztük a párttagok naponta élik meg a valóságot, nem pedig valamely vezető testület ülésére várnak az eligazodáshoz. A pártnak belső dolgai is létezhetnek, ám az egész nemzetet érintő ügyekben legyen teljes a társadalom tájékoztatása. E célok elérésének eszközrendszere igen széles, de méreteinél és hatásánál fogva kiemelkedik belőle a tömegtájékoztatás. Debrecenben tehát mind a három szekcióban sok szó esett a sajtónyilvánosságról, egyesek dicsérték, még többen bírálták gyakorlatát. Abban azonban nem volt véleményeltérés, hogy a sajtónyilvánosság növelése alapvető érdek, de érvényesítése olyan folyamat, amely csak a politikai intézményrendszer reformjával együtt valósítható meg. Döntő kérdése a politikai intézmények és a tömegtájékoztatás partneri viszonya. Ennek alapja adott: az érdekek azonossága, de erre a bázisra mindkét félnek építkeznie kell. A politikai szféra a bizalom táplálásával, a beavató jellegű információkkal, a folyamatos és közvetlen kapcsolattartással, az újságírás pedig mély felelősségérzetével, a társadalmi építőmunkát segítő elkötelezettségével, magas ideológiai és szakmai színvonalával, emberi magatartásával teremtheti meg a nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését szolgáló igazi partneri viszonyít. P A debreceni szakmai vita — mindent összevetve — nyíltan beszélt a nyilvánosságról. Ezzel pedig nemcsak a leglényegesebb elméleti kérdések tisztázásához és további kutatásához járult hozzá, hanem a gyakorlati teendők megvitatásához, s főleg magának a gyakorlatinak a korszerűsítéséhez. A vita haszonélvezője tehát nem a Debrecenbe hívott szakmai közönség, hanem az egész lakosság. Csemetetelepítés A hideg tavaszi szellők még egy ideig talán kellemetlen kísérői lesznek a földeken végzett munkáknak. A rügypattanás azonban jelzi, hogy a növényzet biológiai folyamatai felgyorsultak; végérvényesen itt a kikelet! A Magyarnándorí Állami Gazdaság gyümölcsöseiben ezekben a napokban kezdődött egy újabb csemetés kialakítása. Jugoszláv hibridszilva kerül a jól előkészített földbe, tavasszal 20, ősszel 30 hektáron. A több ezer vesszőt ideiglenes ágyasából kiemelik, gyökerüket megmetszik, majd fertőtienítik. Ezalatt a táblán népes csoport tűzi ki a végleges telepítési rendet, piciny karókkal jelezve a fúrógépek számára a megfelelő helyet. Néhány év múlva — a termire fordulás után — exportra kerül majd a kedvelt gyümölcs. Képek: Bencze Péter Minőségi korok japán módra Március első felében 53 minőségi kört alakítottak a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A japán példa alapján, a munka szervezettsége és a minőség javítására alakított közösen gondolkodó munkahelyi csapatok az eltelt egy hónap alatt 62 javaslatot tettek. Ezek főként a konstrukciókra, a technológiára, a karbantartásra, a munkaszervezésre, az anyaggazdálkodásra és -tárolásra vonatkoznak. Aa ötletek 10 százaléka megvalósult, csaknem felére intézkedési határidő született, a többit pedig továbbították az illetékes vezetőknek. Munkaerő-átrendeződés
