Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
1988. ÁPRILIS 22.. PÉNTEK NOGRAD 3 II Kiss-brigád kiváló eredményei Farkas István és Nagy János vájárok bányatámot építenek be a fronton. Fotó: Baranyi László n „SARC”, a „DMVID”, meg a többiek... Négynapos komputerláz a Technika Házában Megyénk számítástechnikai múltjáról beszélni annyi, mint összemérni a szabadságharc ótá eltelt időt a földtörténettel. Ám ha kicsiny is az időtáv, már szembetűnő. Számítás- technikai vállalatok cégéreivel ismerkedünk nap mint nap a megszokott gyárak szomszédságában; a Professional Országos Számítógépszerviz kilenc hónapja vetette meg lábát megyénkben. (Mint a csecsemőnek születés után, immár a kirendeltségnek sincs szüksége speciális védőburokra. A múlt heti négynapos kiállítással egybekötött vásár bizonyította — ahogy á kirendeltségvezető is megjegyezte '—, hogy megszülettek, részt vállalnak szűkebb pátriánk számítás- technikai kultúrájának emelésében. Több mint háromszáz méter mélységben a Mátra hegység felszíne alatt, a szo- rospataki akna 53. számú frontján dolgozik a Széchenyi István Szocialista Brigád. A Nógrádi Szénbányák legkisebb, visszafejtés alatt álló bányájának egyetlen tömegtermelő csapatáról van szó, melynek idei kötelezettsége megegyezik a termelő- egységével: 173 ezer tonna. — A kollektíva képes a nem kis feladat végrehajtására — mondta ottjártunk- kor Hegedűs István frontmester. — A múlt évben is 106 százalékra teljesítette tervét, s neki köszönhető, hogy az akna túlszárnyalta termelési programját. Az idén is hasonló siker várPro és kontra csapkodtak az érvek, s bizony nem lehetett könnyű helyzetben Dombos Jenő, aki közgazdász munkakörét cserélte föl politikai munkatársira, amikor nekivágott a „dzsungel- nek”:É Pásztó környékén mintegy húsz üzemben, szövetkezetben, gyárban azt vizsgálta, milyen elképzelések vannak, s öltöttek-e ezek írásos formát, a kibontakozást illetően? Nem önszántából tette ezt, hanem a pásztói pártbizottság megbízásából, hogy aztán a helyzetképet a végrehajtó testület megvitassa. — Sértené a gazdálkodó szervek önállóságát, ha valamiféle „hatalmi eszközzel” kényszerítenénk ki a gazdasági megújulás konkrét, helyi stratégiai elképzeléseit — említi a fiatal közgazdász. — Inkább ajánlást tettünk, azt kérve, hogy jól felfogott érdekeinknek megfelelően, a politikai feladattervek figyelembevételével dolgozzák ki és vitassák meg: a megváltozott feltételek milyen lehetőségeket nyújtanak számukra. Nem számokat, aprólékos, részletező kimutatásokat, hanem koncepciókat vártunk... ... ami aztán csak félig- meddig valósult meg, miként az a végrehajtó bizottság előtt is elhangzott. „Az ajánlást figyelembe véve írott programot a termelő- szövetkezetekben, az áfész-nél, a szerszám- és készülék- gyárban, a faipari kisszövetkezetben és a Káliéi Építőipari Kisszövetkezetben ható a 150 főnyi munkásgárdától. A mostani kiváló eredmények gyökere a múltba nyúlik vissza. A brigád ugyanis egy év híján két évtizeddel ezelőtt tartotta alakuló gyűlését. Azóta kilencszer nyerte el a brigádérem arany fokozatát, háromszor kapott vállalati magasabb kitüntetést, s többször részesült a Szénbányászat kiváló brigádja elismerésben. — Tavalyi eredményei alapján a Vállalat kiváló brigádja címet érdemelte ki a Kiss Antal által vezetett bányászközösség — folytatta a frontmester. — Hasonlóképpen méltónak találták a Szénbányászat kikészítettek. Ugyanakkor az ÉLGÉP, a Váci Kötöttárugyár helyi egysége, a nyomda, a tejüzem, a borgazdaság, a Kézműipari Vállalat, a KÖSZIG, a Jobbágyi Építőipari Kisszövetkezet, valamint az állami gazdaság ilyen programot nem állított össze.” Ha ez utóbbi csoportra voksolnánk, elegendő lenne megemlíteni, hogy a pásztói állami gazdaság — amely nem készített gazdasági kibontakozási programot, legalábbis ilyen címmel — egymaga hatvanötmillió forintos nyereséget tervez ez évre. Míg a hét környékbeli termelőszövetkezet — amelyek készítettek — összesen harmincnyolcmilliós nyereséget szeretnének az idén bekasszírozni. Mindezzel azt szeretnénk példázni tehát, hogy nem szabad a formalitás nézőpontjának áldozatul esni. — Minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle — fogalmazott lakonikusan Nagy Miklós, aki „mellesleg” az állami gazdaság igazgatóhelyettesi tisztét tölti be, majd hozzátette: — Fontosabbnak tartom a meglévő, érvényes határozatok, programok, döntések következetesebb végrehajtását. — Ahol volt progresszív elképzelés, ott ezt megvitatták, írásba foglalták, s ez jelenti a vezérfonalat — említette a kallói téesz párttitkára, Mészáros László. Pádár Sándor, a szerszám- és készülékgyár igazgatója azt tette szóvá, hogy bizonyos értelemben devalválódott a „program” fogalma, hiszen voltak idők, amikor váló brigádja kitüntetésre, amely jelentős anyagi megbecsüléssel is jár. Az elismeréseket a május elsejei ünnepségen kapja meg a csapat. A szafcnyelven egyedi biz- tosítású, maróhenger-jö- vesztésű 53. számú front 110 métert hasít ki a két méter vastag széntelepből. Nemrégiben vágatot haránton a munkaihely, amely kisebb kiesést okozott a termelésben. A brigád tagjai megígérték: május elsejére, a munkások nemzetközi ünnepére behozzák a lemaradást. — Erre adott a lehetőség — közölte Orcskai Pál aknász. — Kedvezőek a geológiai körülmények, a gépi berendezések zavartalanul üzemelnek. A hozzáállással, a munkafegyelemmel pedig eddig sem volt gond. Kissék napi terve 540 tonna, s már többször küldtek felszínre 600—700 tonna szenet. A Széchenyi István Szo- cialiscta Brigád a múlt esz* tendőben elsőként alakított autonóm munkacsoportot a vállalatnál. A kollektíva az idén is szerződést kötött az akna vezetésével, s nemcsak a mennyiségi és a minőségi terv túlteljesítésére tett felajánlást, hanem az árbevétel növelésére, a költségek csökkentésére is vállalkozott A brigád az adott feladathoz járó bértömeggel szabadon gazdálkodik, önmaga szervezi a munkát, s mivel biztosítottak a termelési feltételek, garantált a magas teljesítmény. kötelez... sorra készítettük őket. — De most a programok programjára van szükség — tette hozzá —, a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet kikényszeríti, hogy az adott vállalat vezetői átgondolják helyzetüket, lehetőségeiket. Zeke László, az áfész párt- titkára és Fehér Sámuel, az alsótoldi téesz elnöke pedig azt emelték ki, hogy a hangsúly azért a realitásokon legyen, a cselekvés, a változásokhoz való rugalmas igazodás kapjon nagyobb figyelmet. A másfél órás élénk, olykor szenvedélyes hangvételű vitát végül is Szilágyi Albert, a városi pártbizottság titkára így foglalta össze: — A pártbizottság célja az, hogy figyelemmel kísérje, miként valósul meg a hat hónappal ezelőtt elfogadott kibontakozási program sorsa. Valamennyi pártalapszerve- zet elkészítette politikai feladattervét, ám az ezt tovább konkretizáló gazdasági tervek csak részben álltak ösz- sze, holott mindkettő másmás funkciót tölt be! Nyilván az eltelt időszak még rendkívül kevés, hogy a program megvalósításáról érdemben beszélhessünk, de éppen az a szándékunk, hogy ne várjunk a huszonnegyedik óráig, hanem idejében tegyük meg a szükséges lépéseket. Ezért azt javaslom, hogy a pártszervezeteket kötelezzük arra, ahol még nem készült gazdasági kibontakozási terv, ott kezdeményezzék azt! Másrészt pedig: a végrehajtó bizottság évente konkrétan tekintse át két- három üzem, gyár, szövetkezet helyzetét, különös tekintettel a kibontakozást szorgalmazó intézkedésekre. A végrehajtó bizottság egyhangúan elfogadta a javaslatot. Talán még nem késő. T. L. Második ízben — április 13-tól 16-ig — rendezték meg a Professional-napokat Salgótarjánban, a Technika Házában. A pénteki nyitva tartást szemeltük ki arra, hogy bepillantsunk e ma még ezen a tájon szokatlan világ rejtelmeibe. Szokatlan? Nos, a Madách Imre Általános Iskola és Gimnázium növendékei úgy lepték el pillanatok alatt a bemutatott gépeket, mint úrvezetők egy rallye-verseny autócsodáit, amit azonnal ki akar próbálni az ember. Ök ezt is megtehették. Kísérőjük, Karácsony József szakoktató a praktikumot keresi és persze meg is találja. Prajsnár Józseftől, a házigazda kirendeltségvezetőtől az iránt érdeklődik, mit „tud" a DÁVID fantázianevet viselő rendszer: — Ragyogóan használhat, nánk az oktatásban, hiszen meglevő C—64-eseinket ösz- szekapcsolva, a gyerekek kapcsolatot teremthetnének egy nagyobb teljesítményű berendezései — mondja. — Hálózatban ritkán látni Commodore-gépeket — magyarázza Prajsnár József. — IBM kompatibilis számítógéppel összekapcsolva, az egyik legsikeresebb megöl, dás. Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. számítástechnikai vállalkozási igazgatóságának a terméke. — Azért is látok benne fantáziát — fejtegeti Karácsony József —, mivel a gyerekek két év alatt „kinövik” a C—64-eseket. Tizenhat van belőle az iskolában, és csupán egy IBM kompatibilis. Majd hosszas szakmai beszélgetés kezdődik a Madách számítástechnikai fakultációjának megújításéIntermetallegyüttműködés Tihanyban rendezték meg az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezet tanácsának 47. ülését, április 10. és 21. között. A tanácskozáson Hriszto Popov, az Intermetall tanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője elnökölt. A résztvevők megvitatták a tanács múlt évi munkájáról szóló beszámolót, és a szervezet további tevékenységének korszerűsítésére vonatkozó előzetes elképzeléseket. Megállapították, hogy az országok közötti kohászati termékcsere már meghaladta az évi 4 millió tonnát. A szakosítási szerződések száma egy év alatt 14-ről 22-re nőtt. Megvitatták azokat a javaslatokat is, amelyek a gyártásszakosítás bővítésével célozzák a durvahengersorok jobb kihasználását. A tanácsülés megvizsgálta az úgynevezett hőszilárdított, hegeszthető szerkezeti acélok gyártása terén végzett eddigi közös munkát is. ról, érdekes törekvéseikről. A szakoktató már a jövőre gondolva magyarázza, miként lehet kapcsolatot teremteni a Villamosenergia Ipari Kutató Intézet budapesti adatbázisával, központi számítógépével telefonon keresztül, kihasználva az ipari gyorsinformációs szolgálat „üresjáratait". A KISZ-es — azon belül is a középiskolai és szakmunkás-tanulói tanács — kezdeményezése alkalmat kínál arra, hogy a rendszerbe vitt programokat a diákok lehívhassák, esetleg újabbakat küldjenek a központba. Célja, hogy mindig a legfrisebb programok jussanak el az iskolába. A DÁVID-rendszer egyelőre még csak a tanár urat érdekli, a gyerekek szívesebben „töltik” az időt a játékprogramokkal. Ezalatt természetesen más érdeklődők is szemlélik a gazdag kínálatot. így futunk össze Kovács Gyulával, az ötvö- zetgvár vállalkozási osztályának vezetőjével: — Egyelőre egy alapgépet szemeltünk ki, amit meg is vásárolunk — mutat az IBM-család XT-jelzésű gépére. — Az a célunk vele, hogy megtanuljuk az IBM- szisztémát, s később kiegészítsük a parkunkat, mondjuk egy nagyobb teljesítményű komputerrel. A kiállítást egyébként szenzációs ötletnek tartom, minden elismerésem a szervezőké . . . Mellettem fura címet viselő nyomtatványt tart a kezében Gasparin Péter, a NÁÉV műszaki-üzemgazdasági csoportvezetője, a szintén bemutatkozó szervező és számviteli gmk tagja: — A „SARC” nagy sikernek örvend a napokban Budapesten zajló, hasonló kiKövéren sorol a hónapos retek és a saláta a fóliasátrak alatt Kállón, Bencze András portáján, ahol másfél száz négyzetméternyi területen foglalkozik a család primőrök termesztésével. Az egykori vasesztergályos gazdálkodó mindig is vonzódott a növényekhez, néhány esztendő óta egészségi állapota miatt fokozottan fordult a mezőgazdasági munkához, amely nyugtatólag hat rá, s valamelyest anyagilag is segíti a háztartást. — Könyvből tanultam a kertészkedést, aztán -a barátok is sokat segítenek — állításon is. A fantázianév sokkal prózaibb dolgot takar: bér- és adóelszámolási programrendszert — nyújtja át a szórólapot. — Én „csak” a programozója voltam, az értelmi szerzője Debreczeni Zoltán. A név kapcsán reméljük, hogy egy „második MÜSZI” lesz a csomagból — és szinte már látom is, hogy hozzáértők csettintenek az ujjúkkal. — Mindenféle propaganda nélkül már nyolc talált gazdára az országban ... A kiállításhoz szükséges számítógépeket az ELCO Technik Műszaki-Kereskedelmi Szolgáltató Kisszövetkezet (Bp.) biztosította, a Professionallal fennálló ió kapcsolata jeléül. Képviselőjük Kertész György, műszaki munkatárs ugyan még nem tudott üzletről! beszámolni, de jó referenciát említ: — A MÁV-kórházban szereltünk fel egy 25 gépes hálózatot, s újabb 25-re van kilátásunk. Egy kisebb gyógyintézményben, mint mondjuk a salgótarjáni, akár 10 millióból is összeállítható hasonló, s jelentősen megkönnyítené a különféle nyilvántartásokat, gyűjtene a laboreredménye- ket.. . Naprakész és gyors. Mielőtt elbúcsúznék a házigazdától, tapasztalatairól faggatom: — Egyfajta család gyűlt itt össze, bár az ÉGSZI „Szin- vá” vonalkódos kereskedelmi rendszerét most éppen nem láthattuk, de az első napon bemutatták. Szerettük volna kézzel fogható közelségbe hozni a számítás- technikát mindazoknak, akik még nem „léptek” e téren. Az idelátogatók válogathattak gépekből, szoftverekből, tetszőleges konfigurációkat összeállítva. Négy napra azért van szükség, hogy a gondolkodók, várakozók visszajöhessenek, mint azt tapasztaltuk is. S hogy miért eg.v szerviz a házigazda? Már-már mi is érezzük, hogy sokat vállalunk, de ez a szakma jellegéből következik. Mi nem gondolkodhatunk hagyományos szervizstílusban. szól a palántákat válogatva. — Ha kiszedtük a mos" tani termést, jöhet a kígyóuborka, aztán ősszel újra retek! Mindez pedig utazik a budapesti Bosnyákra, jó piac az nekünk! — Eközben gyomlál, locsol, permetez. — Állatok nincsenek most, a három hízót levágtuk a télen. Jelenleg a kert ad munkát nekem és a feleségemnek, de két kislányom is a növények között érzi jól magát! — avat bennünket a család örömeibe Ben* cze András Kállón. —kulcsár— Amikor az ajánlás A vita akörül forgott: keil-e gazdasági program a kibontakozáshoz, vagy nem? Persze, egy program önmagában semmit nem old meg; lehet bármilyen szép, zengzetes dokumentum, ha közben a helyzet rosszabbodik. Meg aztán annyi programot készítettünk már, amit nem hajtottunk végre, minek most egy újabb 91 T. Németh László Retek a fólia alatt
