Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
» 3 1988. ÁPRILIS 20.. SZERDA NŐGRAD Sürgető igény a gyorsabb továbbfejlődés fi kétszintű bankrendszer A holnap nyomában Quartó-keringő Tavaly, .«január elsején a Magyar Nemzeti Bank, 5 kereskedelmi bánik, 12 szakosított pénzintézet, 2 vegyes tulajdonú bank, az Állami Fejlesztési Intézet, az OTP és a takarékszövetkezetek, valamint a két biztosítótársaság részvételével kezdte meg működését hazánkban a kétszintű bank- rendszer. Az első év tapasztalatait Bakó Edéné, az MNB főosztályvezetője összegezte. Megállapította, hogy noha a kötelező tartalék mértékét, a szabályozás tartós elemének kell tekinteni, ehhez képest ez tavaly többször is változott; az MNB az év elején tovább szigorított, majd idén márciusban ismét lazított a szabályozáson. Ami a kamatláb-politikát illeti, a félszabadulás óta először került sor nálunk annak liberalizálására. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ellentétben a korábbi feltételezésekkel, a kamatok a magyar viszonyok között nem szabályozzák alapvetően a hitelkeresletet. Ez részben a magyar gazdaság alacsony költségérzékenységével magyarázható, részben pedig azzal, hogy hazánkban a hi tel keresletet alapvetően nem a kamat mértéke, hanem a hiteléhség és á mennyiségi szabályozás befolyásolja. Amikor a pénzügyi kormányzat úgy ítélte meg, hogy a szükségesnél több pénz van a gazdaságban, és ezért pénzkivonást hajtott Négy hét múlva BNV Legalább harminc ország, köztük hazánk mintegy 1500 vállalata Äutatkozik be a négy hét múlva nyíló tavaszi BNV-n, a beruházási javait nemzetközi szakvásárán. A kőbányai vásárvárosban mindenképpen ismét telt házra számítanak. Sok, eddig csarnokban, pavilonban kiállító vállalat már most csak a szabad területen kapott helyet. Az idei vásáron is 12 árucsoportban vonultatják fel gyártmányújdonságaikat a kiállítók. A kilencnapos vásár alatt öt napon át főleg szakmai rendezvényeknek ad otthont a BNV. A nagyközönség ezúttal is csak a nyitó- és- zárónapon, illetve a hét végén látogathatja egész napon át a tavaszi BNV-t. A vidékről érkezők ismét igénybe vehetik majd a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményét. ti végre, igen nagy feszültségek keletkeztek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a bankok betét-hitel pozíciói, tőkeellátottsága eltérő, illeti ve a jegybank bizony túl optimistán ítélte meg a pénzpiac kialakulásának lehetőségét. Hogy mindezek után mi várható az idei évben? A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint az 1988. évi terv lényegében a tavalyihoz hasonló követelményeket támaszt a pénzügyi szabályozással szemben. A jegybanki források fel- használását illetően az adottságok valamivel kedvezőbbek. Ugyanakkor sürgető igény, hogy felgyorsuljon a bank- rendszer továbbfejlődése. Az MNB főosztályvezetője szerint e munkának még kétharmada hátravan, hisz olyan területeken kell tovább lépni, mint a lakásfinanszírozás, a költségvetés reformja, a lakossági és a bankszféra összekapcsolása, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. A bank- rendszerre az idén jóval nagyobb felelősség hárul majd, mert a kormányzat figyelmét az adórendszerből fakadó új problémák, és a költségvetési reform előkészítése köti le, így kevesebb ideje és ereje lesz a mindennapi pénzügyi irányítás konfliktusainak megoldására. Abban nem volt vita a központi jegybank és a hitelbankok között, hogy pénzszűkítést kell végrehajtani a gazdaságban — mondotta Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség közérdekű bejelentések és panaszok irodájában az év első három hónapjában 221-en jelentkeztek különféle, vásárlással kapcsolatos problémákkal, mintegy 50 százalékkal többen, mint tavaly az első negyedévben. A központi irodához elsősorban azok fordulnak, akiknek panasza már több fórumot megjárt, s nem kaptak orvoslást sem a boltban, ahol vásároltak, sem a vállalati központban, sem a javítószervizben. Ezúttal a panaszoknak több mint fele, s egyben a korábbiaknál nagyobb hányada az iparcikkekre, elsősorban azoknak is a nem kielégítő minőségére vonatkozott. Sokan jelezték az áruellátás hiányosságait is — noha ezen a panasziroda első eve Puskás Sándor, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese, utalva a közelmúlt kritikus időszakára, ám1 eltérő volt a vélemény a szűkítés ütemét és mértékét illetően. Nincsenek megbízható adatok arról, valójában mennyi pénzre is van szüksége a gazdaságnak, s az is bebizonyosodott, hogy nem sikerült a kereskedelmi bankok útján szabályozni a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Egy jól működő, hatékony monetáris szektornak — szögezte le Terták Elemér, a Magyar Hitelbank főosztályvezetője — segítenie kell a források hatékonyabb elosztását azáltal, hogy azokat a legjövedelmezőbb területekre csoportosítja át. másrészt biztosítania kell, hogy a pénz- és a hitelkínálat olyan növekedést tegyen lehetővé, amely nem veszélyezteti a gazdasági egyensúlyt és nem gerjeszti az inflációt sem. Az elmúlt hónapokban többször is a bankok szemére vetették, hogy nem eléggé szelektíven hiteleznek, s nem segítik elő a struktúraváltozást. A főosztályvezető szerint, attól, hogy a bankrendszer átalakult, a környezet és a reflexek nem változnak meg hirtelen. Igazságtalan olyan feladatok nem teljesítését felróni a kereskedelmi bankoknak, amelyekkel a kormányzat korábban hosszú évek alatt nem tudott megbirkózni. nem tud segíteni, de jelzi az iparnak a vásárlók igényeit, kifogásait. A ruházati cikkek közül főleg a cipők minőségét kifogásolták az ügyfelek, s panaszaik többnyire, arra utaltak, hogy a lábbelik ára és használati értéke nincs összhangban. Az élelmiszer-kereskedelem ezúttal a korábbiaknál kevesebb kritikát kapott: mindössze a panaszok 17 százaléka vonatkozott az élelmiszerüzletekben tapasztalt hiányosságokra, többnyire arra, hogy többet számoltak, rosszul mértek az eladók. Azt, hogy az irodákhoz benyújtott panaszok milyen hányada jogos, a vizsgálatok csak néhány hét múlva döntik el, de a tapasztalatok szerint a kifogásoknak jóval több mint fele általában megalapozott. A Quartó hengerlőgép a Salgótarjánt Kohászati Üzemek egyik legfontosabb, súlyponti berendezése, „dollártermelője”, nyereségképzője. Körötte mégis sok a gond. Az SKÜ zökkenőmentesen, jól kezdte az évet, mint azt az operatív tervben foglalt mutatók teljesítése is jelzi. A százalékok azonban nem tévesztik meg Krajcsi Józsefet, a gyár termelési főmérnökét : — Az időszakosan jelentkező alapanyag-ellátási problémák mellett egyik fő gondunk a Quartó hengerlőgép üzemelése körüli bizonytalanságokból adódik. Olyan korszerű berendezés ez, amelynek mind a kezeléséhez, mind a karbantartásához műszakilag fel kell nőnünk. A szerelést irányító, abban segítséget nyújtó nyugatnémet SUNDWIG cég szakemberei szerint is bizonyos időre van ahhoz szükség, hogy a megfelelő meny- nyiséget termeljük, valamint a technológiát fémjelző, újólag megvalósított műszaki paramétereket biztos kézzel hasznosítsuk. A hideghengerműi korszerűsítés az SKÜ VII. ötéves tervének legnagyobb fejlesztése. A Quartónál 1987. szeptember 5-én kezdődött meg a kivitelezés, s az éjt nappallá tévő munkának köszönhetően november 19-én, ünnepélyes munkásgyűlésen adták vissza a hengerlőgé- pet a termelésnek. Ä korszerűsítő felújítás óta eltelt, bizonytalanságoktól terhes időszak sokakat ragadott szélsőséges megállapításokra. Voltak — és vannak ma is — olyanok, akik gondolatban már ponyvát terítettek az értékes berendezésre. . . A hideghengermű gyárrészlegvezetőjének, Tarján Andrásnak más a véleménye: — Feltételeztük, hogy a berendezés bonyolultsága miatt nem lesz sima az átállás. Minden tekintetben igyekeztünk azonban a vállalati érdekeket biztosítani. Jó példa erre az, hogy a SUND- WIG-gal egy hétig tartott a hivatalos jegyzőkönyvezés az átadást követően. — Van-e jótállás a Quar- tóra? — A megállapodás értelmében a Quartó jótállása egy évre szól. Ezt rögzítettük is az átadás-átvétel utáni hiánypótlások szükségességével együtt, amit elismertek a nyugatnémetek. — Miért van szükség utólagos pótlásokra? — Vannak olyan részegységei a berendezésnek, amelyek kimaradtak a rekonstrukcióból. Bebizonyosodott, ^iogy a teljesítmény és az üzembiztonság érdekében a már említett részegységeken szabályozástechnikai optimalizálásra van szükség. — A Quartó tekintetében jóformán rekordidő, két és fél hónap alatt készültek el a rekonstrukcióval. A hibaokok nem írhatók esetleg a sietség számlájára? — A gyors munka minden esetben magában hordozza a tévedési lehetőségeket, viszont olyan fontos termelőberendezésnél, mint amilyen a Quartó, egyszerűen nem lehetett továbbhúzni a rekonstrukciót. A Quartó üzembiztonságára vonatkozóan Lamos Pál üzemvezető szolgál adatokkal. — A hengerlőgép napi termelési normája átlagban 280 tonna. Ezzel szemben janu- árban-februárban 158 tonna volt a napi átlag, március első két hetében pedig 234. — Mit jelent ez állásidőben? — Két érzékletes adatot mondok, amiből az is látható, hogy nem szabad egyoldalúan kezelni az állásidő és a termelt mennyiség ösz- szefüggését. Március 7-én 130,6 tonna volt a napi termelés magas karbontartalmú (nehezen alakítható) anyagból — kényszerpihenő nélkül. Március 8-án ugyanakkor 4,5 óra kiesés mellett, alacsony karbontartalmú anyagból 306,1 tonnát hengereltünk. Volt persze olyan nap is, amikor 17 órát állt a berendezés. A hengerdeüzemben méltóságteljesen terpeszkedő Quartó hengerlőgép képe, különösen a műszerfalak laikusra is ható „tekintélye” révén színes gyárismertető prospektusba kívánkozik. A képhez természetesen hozzátartoznak a hengerészek is. Műszakonként négyen (de szükség esetén plusz egy fő biztosított) teljesítenek szolgálatot. Zsíros István, a hengerész Jósé Moreira Szocialista Brigád vezetője 15 éve dolgozik a Quartón. — Eléggé labilis a mi Quartónk mostanában. Van olyan is, hogy egy hibajelenség magától megszűnik, örülünk, hogy korszerű, könnyebben kezelhető berendezést vehettünk birtokunkba, csak ez a tény egyelőre még nem érzékelhető a működési bizonytalanságok miatt. — A kiesések miként befolyásolják a hengerészek fizetését? — Amíg a berendezés nem százszázalékos, addig mi sem tudunk száz százalékot nyújtani, nemhogy pluszteljesítményre koncentrálhassunk. Számításaim szerint rendezett feltételek esetén 1000—1300 forinttal többet tudnánk keresni. Zsíros István közben rögtönzött bemutatót tart a gép kezeléséből. A hengerléshez szükséges adatokat olyan könnyedséggel táplálja "be a műszerfalon, mintha csak aprópénzt számolna. A kijelzők piros ablaka alatt számjegyek „kergetik” egymást, rpíg be nem áll a kívánt érték. Csodás harmónia! — ám ha jelentkezik a hiba... A javítást végzők közül — váratlanul — a közelmúltban három „jegyzett”, magasan kvalifikált villamos szakember távozott más munkahelyre. Olyanok, akiknek a szakértelmére a rekonstrukció kezdete óta épített, s a jövőt tekintve számított a gyár vezetése. Klei- ban Rezső, villamos művezető, az üzemfenntartás karban tartó-párta lapszervezetének titkára erről így vélekedik: — Átmenetileg mindenképp megérezzük a hiányukat, rendelkezünk azonban olyan szakemberekkel, akik képesek a távozók helyére lépni. Amúgy az is megérdemelne egy külön cikket, hbgy egy SKÜ-méretű eredményes vállalatnak mért nincsenek olyan anyagi lehetőségei a jó szakemberek megtartására, mint egy kiscégnek! Áz üzemfenntartás műszaki álláspontjáról a gyárrészleg főmérnökét, Szeles Andrást kérdezem. — A legfőbb feladat a gép teljes körű megismerése villamos és mechanikai szempontból egyaránt — mondja a főmérnök. — Bár a berendezéshez külön hibabehatároló egység is tartozik, ez önmagában nem elég az üdvösséghez. A hibakeresés egyelőre még rendkívül időigényes. A mi koncepcióink első lépéseként a mai napon (III. 15.) létrehoztunk az üzemfenntartáson belül egy olyan külön üzemrészt, amely kimondottan a magas színvonalú technikára specializálódik. Szakembereink közül többen már eddig is részt vettek számítógépes és mikroprocesszoros tanfolyamokon. Továbbképző tanfolyamok a jövőben is lesznek, a nyugatnémet szakemberek szintén tartanak ilyet karbantartóknak és hengerészeknek. Ahhoz, hogy félelem és esetleges kisebbségi érzés nélkül odaadhasson a Quartóhoz a hengerész és a karbantartó, véleményem szerint körülbelül még egy fél év tapasztalatára van szükség. •ír A téma körüljárása, az elhangzott vélemények és számadatok realitása úgy érzem nem igényel különösebb sommázatot. a riportot készítő „okoskodó” sürgetését, hiszen a megrendelők (a jövőben talán a japán Suzuki autógyár is köztük lesz) türelmetlen kopogtatásáról úgyis tudnak a gyárban. A megrendelőknek pedig (saját érdekből is) illik ajtót nyitni... ☆ (A riport elkészülte óta megtörtént a szabályozástechnikai optimalizáció, a várt eredmények már jelentkeznek.) Benkő Mihály Általában megalapozottak a kifogások Szövetkezeti kisüzemek KARTPAQK néven működteti gazdasági társulását a Compack‘Kereskedelmi Csomagoló Vállalat és a Szurdok- püspöki Béke Tsz. A jobbágyi üzemcsarnokban naponta 2 tonna fóliába zárt müzlit dobozolnak. Az év első hónapjaiban főleg szörpöket készítettek J)ré- gelypalánkon a Szondi Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemében. A meggyből, piros- és feketeribizliből előállított szörpök nagy része a Szovjetunióba került. Érsekvadkerten, a Magyar—Csehszlovák Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben egy meglévő épület átalakításával gipsz- és ragasztó-csomagoló részleget hoztak létre. Képek: Bencze
