Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 93. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. ÁPRILIS 20., SZERDA Quartó-keringo (3. oldal) Barikád a Határon (5. oldal) Sztárok és menedzserek (7. oldal) Hazánkban tartózkodik Nyikolaj Rizskov A szovjet kormányfő keddi programja Gyárlátogatással folytatódott kedden Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A magyar vendéglátók, Grósz Károly miniszterelnök, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi yniniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Űjpest párt- és állami vezetői fogadták a nagy múltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb adataival, a fejlesztési elképzelésekkel Gábor András vezérigazgató ismertette meg a látogatókat. A rövid ismertetőt követően kötetlen párbeszéd alakult ki a magyar vendéglátók, gazdasági szakemberek és szovjet vendégeik között. Nyikolaj Rizskov számos kérdést tett fel a gazdálkodás szervezésével kapcsolatban; érdeklődött a vállalat vezetőitől a Tungsram részvénytársasági formájának mai tartalma felől, a minisztériumi felügyelet rendszeréről, a szovjet kapcsolatok fejlesztésének távlatairól. A kérdésekre, észrevételekre válaszolva beszélgetőpartnerei a szabadon kezelhető közös pénz hiányában jelölték meg az együttműködés további elmélyítésének legfőbb akadályát. Kapcsolataink fejlődésének jelenlegi szakaszában — hangzott a magyar értékelés — mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az áruk forgalmát a pénz forgalma kövesse. Nyikolaj Rizskov végezetül megtekintette a Tungsram múzeumát és a tavaly üzembe helyzeti autólámpa- gyártó sort, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen jellegű automata berendezése. A nagyvállalat után egy, a magyar gazdaság másik (Folytatás a 2. oldalon) Ifjúsági ankét Felértékelődik az értelmiség szerepe Az értelmiségi kritériumát sokan még ma is egy felsőfokú oktatási intézményben megszerzett diplomához kötik. E szemléleten régen túl kellett volna lépnünk, hiszen az értelmiségi fogalma, sajátos életmódot, életformát is jelent. A folyamatos tanulás, a szakmai fejlődés mellett a közéletben való aktív részvétel, a politizálás ugyancsak jogosan elvárható a magukat ebbe a rétegbe sorolóktól. Ezek a gondolatok hangzottak el többek között tegnap Salgótarjánban, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád megyei szervezete és a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága által szervezett ifjúsági ankéton. A fiatal műszaki-gazdasági szakemberek helyéről, a társadalmi-gazdasági kibontakozásban betöltendő szerepéről cseréltek véleményt a résztvevők. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára előadásában elmondta, hogy az értelmiség szerepe fokozatosan felértékelődik, tevékenysége a gazdasági kibontakozás, a stabilizáció megvalósítása során pedig alapfeltételként jelentkezik. E réteg megítélése ugyanakkor társadalmunkban nem egyértelmű. Tisztán kell látni, hogy nem egyszerűen a diploma birtoklása a fontos, hanem az a létezés és cselekvés, amely a társadalom számára hasznos. Ezzel kapcsolatban pedig felmerülnek az anyagi elismerés kérdései is. A mai magyar értelmiség egyik legnagyobb és legégetőbb problémája a nyelvtudás hiánya. Ha a világban zajló tudományos-technikai forradalomhoz kapcsolódni akarunk, akkor ezen mihamarabb változtatnunk kell. Ezután dr. Henczi Lajos, az MTESZ főtitkárhelyettese fejtette ki véleményét. Gondjaink egyik oka, hogy nem voltunk képesek a világgazdasági folyamatokat reálisan felismerni, illetve azokhoz megfelelően alkalmazkodni. Míg nálunk az értelmiségi munka leértékelődött, addig a világ többi részén ellentétes tendenciák játszódtak le. Az elismertségben — hangsúlyozta a főtitkárhelyettes — az érdekvédelmi struktúra változásai nem segítették - az értelmiséget. Nemegyszer születtek olyan döntések, amelyek az ipari munkásság érdekeit az értelmiség rovására helyezték , előtérbe. Az ankét befejezéseként a hozzászólók elmondták, hogy a kohászat és bányászat —, mint úgynevezett válságágazatok — szakem- rei nyugtalanul hallgatják a létüket megkérdőjelező híreket. Többen szálltak síkra amellett, hogy nyelvtudásunk javulását csak gyökeres oktatási és szemléletbeli, illetve érdekeltségi változások eredményezhetik. Számilágép- j szervizben... Tavaly novemberben nyitották meg a Foto- olektronik-Novotradc- Alfa GT salgótarjáni számítógépszervizét, amely Nógrád és Heves megye területén több mint félszáz partnerével áll szerződéses kapcsolatban számítógépek és tartozékaik javítására, karbantartására. A kö- zületeknek végzett munkák mellett a lakossági igények kielégítését is fontos feladatának tekinti a háromtagú kollektíva. Az eltelt időszak alatt mintegy ezer készüléket — alapgépet, sornyomtatót, floppyt és monitort javítottak. megyei is wb ülése Megalakították az egészségvédelmi tanácsot A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén döntött a megyei tanács összehívásáról, s tegnap többek között megtárgyalták az ezzel összefüggő napirendeket. A megyei tanács májusi ülésén várhatóan napirendre kerül a megye pedagógusainak helyzete, élet- és munka- körülményeik; áttekintik a megye tanácsai 1987. évi ' tervének és költségvetésének teljesítését. A tanácsülés előkészítése mellett számos más napirendet is megvitatott — Devcsics Miklós megyei tanácselnök vezetésével — a végrehajtó bizottság. Havas Ferenc általános elnökhelyettes előterjesztésében összegezték a magán- vállalkozások szerepét az ipari termelésben és a lakosság ellátásában; Kazinczi János igazgató, pedig a Nógrád Megyei Temetkezési Vállalat tevékenységéről adott áttekintést. A végrehajtó bizottság beszámolót vett tudomásul egy tavalyi vb-határozat végrehajtásáról. A nem termelő területeken folyó tevékenység korszerűsítéséről, hatékonyabb és takarékosabb működési feltételeinek kialakításáról szóló politikai bizottsági határozat megyei realizálására készült ez az intézkedési program. Romasz Adolf tanácselnök-helyettes előterjesztésében úgy értékelték, hogy összességében a javaslatok és intézkedések jól szolgálták a Politikai Bizottság határozatában megfogalmazott célok megvalósítását. Megfelelő alapot adott ez az egyéb területekre készített cselekvési programok kidolgozásához is. A számvetés szerint a feladatok döntő részét végrehajtották, más részük a tanács munkaprogramjába, illetve a kétszintű igazgatás, valamint a háttér- intézmények korszerűsítése programjába beépült. így a megvalósítás folyamatosnak tekinthető. A Minisztertanács az elmúlt évben létrehozta az Országos Egészségvédelmi Tanácsot, ezzel párhuzamosan — az egészségvédelem összehangolt, szakmailag megalapozott irányítása érdekében — a végrehajtó bizottság tegnap döntött a megfelelő megyei háttér- szervezet megteremtéséről. A határozat értelmében a testület a megye lakosságának egészségét veszélyeztető tényezők elleni küzdelem erősítése érdekében, a megyei tanács egészségmegőrző programjában meghatározott feladatok összehangolására megyei egészségvédelmi tanácsot hozott létre. Legfőbb feladatai között említhető a társadalmi programban megjelölt célok megvalósítása, az egészség- védelmet érintő állami intézkedések el őkészí tésén ek és végrehajtásának segítése. Állásfoglalásaival előse* gíti a korszerű, egységes egészségmegőrző szemlélet és gyakorlat kialakítását, rendszeresen áttekinti az egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések végrehajtását. A most létrehozott testület sok egyéb mellett segíti a helyi tanácsokat, megkülönböztetett figyelmet fordít a szenvedélybetegségek hatásaira. Közreműködik a felvilágosító és propaganda- tevékenységben, összegyűjti és hasznosítja az egészségvédelem nemzetközi és országos tapasztalatait. A végrehajtó bizottság a megyei egészségvédelmi tanács elnöki teendőinek ellátásával Berki Mihályt, a megyei tanács elnökhelyettesét bízta meg. A testület végezetül döntött a kimagasló társadalmi munkáért kitüntetés adományozásáról, amelyeket a május 1-i ünnepségek kapcsán adnak át. Szükséges volt az adóreform bevezetése A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége kedden ülést tartott, melyen áttekintette a vállalati gazdálkodásra ható legfontosabb tényezőket. Beck Tamás, a kamara elnöke elmondotta: szükséges volt az adóreform bevezetése, annak ellenére, hogy az átállás korántsem bizonyult zökkenőmentesnek. Az új adórendszer előnyei hosz- szú távon mindenképpen érzékelhetővé válnak. Hasonlóképpen szorgalmazza a kamara a társasági törvény mielőbbi kidolgozását és jövő esztendei bevezetését. Az új működési formák az eddiginél lényegesen jobb lehetőségeket, nagyobb mozgásteret biztosítanak majd a vállalatoknak. Szólt a kormányzat pénzszűkítő intézkedései következtében kialakult likviditási problémáról is. Mint mondotta, a múlt esztendőben a vállalatok mérleg szerinti nyeresége 3,2 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A többlet- nyereség azonban nem a feldolgozó ipari — tehát a struktúrapolitika szempontjából fontos — ágazatokban keletkezett, hanem a belkereskedelemben, a külkereskedelemben, az építőiparban és az élelmiszeriparban. A pénzszűkítő intézkedések azonban a feldolgozó ipari ágazatokat is érintették. A külföldi tőke bevonása terén is gondok jelentkeznek. Ügy tűnik, a minimális programot sem sikerül teljesíteni. A burgonyatermesztés mellett napraforgóval is foglalkoznak az őrhalmi termelőszövetkezetben, ahol ezekben a napokban az olajos magvú növény vetésének előkészítése folyik. István András nagy teljesítményű erő- és munkagéppel folyékony műtrágyát szór a közös gazdaság Csórés-dűlő- jében fekvő termőterületeire. —kulcsár— Több mint százezer munkahely megszüntetésére számítanak Kedden a Magyar Sajtó Házában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat a foglalkoztatáspolitika jelenlegi helyzetéről, a bérpolitikáról, továbbá a tervezett bérreformról. Az államtitkár mindenekelőtt bejelentette, hogy május 2-ától 4-éig Nemzetközi bérreform és gazdasági kibontakozás címmel Budapesten konferenciát rendeznek, amelyen a kutatók ismertetik a bérpolitikával összefüggő alapkérdéseket, a fejlett piacgazdaságú országok képviselői pedig kifejtik az ezzel kapcsolatos véleményüket. Halmos Csaba leszögezte, hogy hazánkban olyan bérreformra van szükség, amely nem igényel nagyobb pénzeszközöket, sőt jövedelmet termel. Az ÁBMH véleménye szerint a bérreform nem kötődhet egy meghatározott naptári időponthoz, hiszen ez egy folyamat, amelynek célja, hogy az eddigitől eltérő mechanizmust hozzon létre a bérpolitikában, A bérreform kidolgozásakor óhatatlanul szükség van az utóbbi húsz év hibás bérpolitikai lépéseinek (Folytatás a 2. oldalon.)
