Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

1988. ÁPRILIS 19., KEDD NOGRAD 3 Megállapodás a sztahanovi gyárral Kihasználja piaci esélyeit az ötvözetgyár Kisebb mértékben emelkedett megyénkben a bűnözés Beszélgetés dr. Csonka Tibor megyei féügyésszel A füstgázokból összegyűjtött por építőipari alapanyaggá vá­lik az ötvözetgyár új feldolgozóüzemében. —kép: kulcsár— A minőségi változásokat sürgető gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjából számos teendő hárul a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre is. Ezek között említhető u közrend és közbiztonság megszilárdítása, a következetes fel­lépés a törvények kijátszásával való gazdagodás, a kor­rupció minden válfaja ellen, a megelőzés hatásfokának nö­velése, a társadalmi és személyi tulajdon fokozott védelme és sorolhatnánk tovább. A 'bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek az említett teendőket állították elmúlt évi tevé­kenységük középpontjába. Az erőfeszítések mindenkori fokmérője — szakmai kifejezéssel élve — a kriminalitás alakulása. Melyek a Nógrád megyei tapasztalatok — erről kérdeztük dr. Csonka Tibor megyei főügyészt. Gyors ütemben tágul a Salgótarjáni Ötvözetgyár előtt a piaci láthatár, s na­gyobb mozgásterét ki is használja a vállalat. Számí­tásai szerint a százmillió forintot is meghaladja a ta­valyihoz képesti többletárbe­vétele az idén; a tervezett 875 millió forintos bevétel 13 százalékos fejlődést je­lent. Előnyős árpozícióban Ettől is jelentősebb az a felfutás, amelyet tőkésexport­ban produkál ez évben az ötvözetgyár. Előző évi kon­vertibilis teljesítményét két és félszeresére növeli, ami idén csaknem 180 millió fo­rintos tőkéseladással egyen­értékű. A külhoni piacokon ez idő szerint roppant ked­vező árakat tud elérni a salgótarjáni gyártó, már az első negyedévben 40 száza­lékkal drágábban adta el termékeit a külföldi partne­reknek, mint tavaly ilyen­kor. Az előnyös árpozíció a világ vaskohászatában zajló szerkezetváltással kapcsola­tos: az utóbbi években Nyu- gat-Európában jelentős mértékű volt a kapacitások csökkenése, ugyanakkor a kohászati termelésen belül számottevően emelkedett az ötvözött anyagok gyártása. Antennarendszerek műholdas programokhoz A BHG Híradástechnikai Vállalatnál, az NSZK-beli Hirschmann cégtől vásárolt licenc alapján rövidesen meg­kezdik olyan közösségi an­tennarendszerek előállítását és forgalmazását, amelyek­kel műholdprogramok is fog­hatók. A tervek szerint az idén néhány tíz ilyen komp­lett antennarendszert össze­szerelnek, és felállítanak megrendelőiknél. Egy-egy an­tennarendszer — amely kö­rülbelül egymillió forintba kerül — egyidejűleg sok ezer előfizetőnél biztosítja a kü­lönböző, köztük műholdas te­levíziós programok tiszta, jó minőségű vételét. A BHG az Elektromodulon keresztül vette meg a Hirsch- mann-rendszer gyártási és forgalmazási jogát. A há­romméteres parabolaanten­na-tükröket itthon gyártják majd, a hozzájuk szükséges konverteregységeket viszont importból szerzik be, mert azok hazánkban egyelőre nem állíthatók elő gazdaságosan. ' A komplett rendszerhez ösz- szesen mintegy 20 százalék­ban importálnak alkatrésze­ket. Az ötvözetgyár osztrák, jugoszláv, nyugatnémet és olasz vevőnek szállítja ter­mékeit, közte saját fejleszté­sű új gyártmányait, a króm- és mangánalapú ferroötvö- zeteket. Az első negyedévben a programnak megfelelően 173 millió forint értékű termé­ket állított elő az ötvözet­gyár. Az ötvözőanyagok ér­tékesítésében régi hagyo­mány már, hogy a nagy ér­tékű termékekre általában a negyedik negyedévben ve­vő a piac. Március végéig 27 millió forint értékű tőkés- export indult útnak, ez a mennyiség a tavalyi egész éves konvertibilis teljesít­mény csaknem negyven százalékát teszi ki. Drága üzemzavar Ez időben azonban nem mindenkor volt zavartalan a gyári termelés. Súlyos üzemzavar akadályozta a munkát: az egyik kohó transzformátora meghibáso­dott, a kiesést a többivel iparkodtak pótolni, ám két­millió forintos eredmény­kieséssel így is számolni kell. Az átmeneti megoldással já­ró költségnövekményt a na­gyobb gondok megelőzése vé­gett vállalta a gyár, hiszen ötvöző híján nem állhatnak le a nagy acélművek. Számos technológiai fenn­akadást okoz az alapanya­A MIRELITÉ Külkereske­delmi Közös Vállalat export­ja az év első három hónap­jában harmadával nagyobb volt, mint a január 1-jével megszűnt hűtőipari tröszté, az elmúlt év azonos idősza­kában. A nagyobb forgalmat részben a jó piaci munkával érték el; különösen zöldség­félékből értékesítettek töb­bet az idén az észak-európai országokban, így Norvégiá­ban és Svédországban. Egyes gok romló minősége. A leg­nagyobb mennyiségben fel­használt anyag, a kvarcit igen szennyezetten érkezik, sök zavart keltve a gyártás során. Ami a munka úgynevezett naturális mutatóit illeti, igen biztatónak mutatkozik a kö­vetkező negyedév is. A jö­vedelmezőség azonban meg­lehetősen bizonytalan. A villamos energia árának visszamenőleges hatályú eme­lése mintegy húszmillió fo­rintos többletköltséget je­lent az ötvözetgyárnak, ami — tekintettel ez évre ter­vezett 24 millió forintos nyereségére — nem csekély jelentőségű tény. A költség­növekménynek legalább egy részét áraiban érvényesíteni kívánja a vállalat, kérdés, mit szólnak ehhez vásárlói... % Porból lömftöszert Március végén befejeződik a Kemikáliái közösen lét­rehozott új üzem próbamű- ködtetése, májusban megkez­dődik az üzemszerű terme­lés. A közös vállalkozás a szálló por hasznosítására szól: az eddig értéktelen anyag­ból most olyan tömítőszer készül, amely alkalmas a be­ton és a habarcs vízzárósá- gának tartós növelésére. A Kérnikál szerint az új ter­mék piaci értékesítésének esélyei kiválóak, a termelés felfuttatásának idejére 15 millió forint árbevételre szá­mítanak belőle. S még egy újdonság az ötvözetgyár életéből: ápri­lisiban írták alá a Vorosilov- grád melletti sztahanovi fer- roötvözetgyárral a közös technológiai fejlesztésekre szóló együttműködési meg­állapodást. A feladatok meg­osztása alapján korszerű gyártmányok megjelentetésé­re, a termékszerkezet javítá­sára, valamint a mellék- termékek hasznosítására kö­tött egyezséget a szovjet és a salgótarjáni fél. Az első közös munkára még az idén sor kerül: a vasöntvények minőségét javító modifiká- tort fejlesztik ki közösen. termékeket, például morzsolt csemegekukoricát és zöldbor­sót előnyösebb áron sikerült értékesíteni. A MIRELITÉ Vállalat kül­földi partnereivel már csak­nem teljes egészében megkö­tötte az év további részére szóló szállítási szerződéseket. Az eddigiek szerint a ha­gyományos piacokon a tava­lyinál mintegy 15 százalékkal több mélyhűtött terméket tudnak elhelyezni. — A bűnözés emelkedő tendenciája 1987-ben sem tört meg, de figyelemre mél­tó, hogy a növekedés üte­me jelentősen lefékeződött — mondotta elöljáróban a főügyész. — Egy évvel ez­előtt még igen nagymérté­kű — csaknem 12 százalékos — növekedést kellett re­gisztrálni, tavaly pedig csu­pán 2,2 százalékot. Ez alat­ta marad az országos muta­tószámnak is. — A vitathatatlan mérséklődést a hatéko­nyabb megelőző munka javára írhatjuk. Ala­pos-e azonban az az aggodalom, hogy továb­bi javulásra egyhamar aligha számíthatunk? — Van néhány olyan tény, amely nem a bűnözés csök­kenésére hat, ezek között említhető az életkörülmé­nyek közismert romlása, a nehezebb elhelyezkedés. Kedvezőtlen hatásaik kivé­désére a bűnüldöző szervek önmagukban semmiképpen sem képesek, ennek érde­kében is nagyobb társadal­mi összefogásra van szükség. Sajnos, a bűncselekmények számának növekedése immár tartósnak nevezhető, tehát tendenciajelleget öltött. Nóg­rád megye kriminalitása né­hány év leforgása alatt mintegy 30 százalékkal nőtt. összehasonlításként: 1982­ben még csak 2223 közvá­das bűncselekmény vált is­mertté a megyében, az el­múlt évben azonban már 3082 ilyen bűncselekmény miatt indult eljárás. — Nyilvánvaló, hogy az átlag sok mindent eltakar. Mely esetekben tapasztalható nagyobb emelkedés? — Ha az egyes kategóriá­kat nézzük, akkor azt kell mondani, hogy például a személyek javait károsító bűncselekményeknél csak­nem 18 százalékos, ezen belül a betöréses lopások­nál mintegy 55 százalékos, a csalásnál pedig kis híján 63 százalékos a növekedés. Igen számottevő — 55,2 szá­zalékos — az emelkedés a gazdasági bűncselekmé­nyeknél. E kategórián belül elsősorban a csempészet és a devizagazdálkodás sza­bályai megsértésének gya­korisága növekedett. Elgon­dolkodtató a közlekedési bűnözés emelkedésének re­latíve magas volumene — 13,5 százalék —, s ezen belül az ittas vezetések 20,7 százalékos aránya. Mindez arra utal, hogy a közlekedési morál még távolról sem mondható kielégítőnek. — A napi munkánk­ban mi is tapasztaljuk, a szerkesztőséghez érke­zett levelek is érzékel­tetik, hogy a közvéle­mény egyre élénkebb érdeklődést tanúsít a gazdasággal, a korrup­cióval összefüggő bűn- cselekmények iránt. — A korrupciós cselek­mények száma több mint a duplájára emelkedett egy év alatt, s ebből arra is következtethetünk, hogy számottevően növekedett a bűnüldöző szervek aktivitá­sa. E bűncselekmények kö­zött több olyan is akadt, amely a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel függött össze. Említhetők például azok, amelyek a Nógrád Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat dolgozói által elkövetett jelentős kárt okozó csalás és más bűn- cselekmények vizsgálata so­rán kerültek felszínre. Lé­nyegük abban foglalható össze, hogy a vállalatnál működő vízépítő gazdasági munkaközösség vezetői vesztegetésekkel kívántak lehetőséget teremteni arra, hogy megrendelőiknek na­gyobb összegű számlákat ál­lítsanak ki. Ebben az ügy­ben egyébként a Nógrád Megyei Bíróságon folyik a tárgyalás. — Hallhatnánk azok­ról a bűncselekmények­ről, amelyek elkövetési gyakorisága csökkent? — Csaknem 30 százalékkal kevesebb erőszakos, garázda jellegű bűncselekményt kö­vettek el, s ez igen örvende­tes csökkenés. Hárommal ke­vesebb emberölés, illetve an­nak kísérlete miatt kellett eljárni, kis híján 40 száza­lékkal esett vissza a szán­dékos súlyos testi sértések, illetve garázdaságok, 43 szá­zalékkal az erőszakos közö­sülések, míg 25 százalékkal a rablások száma. Szólni kell azonban arról is, hogy az élet elleni cselekmények kö­zött az elmúlt évben is akadt olyan, amely igen élénken foglalkoztatta a közvéle­ményt. A közelmúltban fe­jeződött be például a Nóg­rád Megyei Bíróságon Sző­rös Gyula bűnügye, aki meg­romlott családi életéből fa­kadó ölési szándéktól vezé­relve, a bujáki temetőben hosszasan fojtogatta az alig két és fél esztendős leány- gyermekét. Számos súlyos sé­rülést okozott, kis híján ki­oltotta a kislány életét, s azt csak a gyors és szakszerű or­vosi beavatkozás mentette meg. Az elvetemült apát — nem jogerősen — a megyei bíróság 16 évi szabadság­vesztés-büntetéssel sújtotta. Mintegy öt százalékkal csökkent a társadalmi tulaj­don elleni támadások száma, az ilyen bűncselekményekkel okozott kár azonban 12 mil­lió forintról 24 millióra nőtt. — Mit mondanak a számok: milyen szere­det játszik a bűncse­lekmények elkövetésé­ben az alkohol? — öt százalékkal több volt 1987-ben az olyan bűnelkö­vető, akinél egyértelműen ki­mutatható volt az alkohol hatása. Ez a gondolat már átvezet a bűnelkövetői oldal vizsgálatához, s rögtön szem- beötlik: több mint öt száza­lékkal kevesebben kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Ez azért is örvendetes, mert a megelőző évet értékelve még mintegy tízszázalékos növekedésről kellett számot adnom. Ugyanakkor sajnála­tos, hogy a korábbi jelentős mértékű csökkenéssel szem­ben most 18 százalékkal emelkedett a fiatalkorú bűn­elkövetők száma, s ez a tény a bűnözői utánpótlás bázisá­nak bizonyos fokú kiszélese­dését jelenti. A bűnelkövetői oldal általános értékelését azzal zárhatom, hogy — az utógondozás javuló hatásfo­kának köszönhetően — a büntetett előéletűek száma 14 százalékkal, ezen belül a visszaesőké csaknem 27 szá­zalékkal csökkent. A statisz­tikai adatok tárházában ter­mészetesen még sokáig le­hetne tallózni. Ügy gondolom azonban, hogy az eddigi szá­mok is érzékeltetik: a megye kriminalitásának elmúlt évi alakulása összességében ked­vező. Ezt az is jelzi, hogy Nógrád a bűnözés intenzitá­sát illetően a megyék között a tizenhatodik helyen áll, s ez eggyel jobb mint az elő­ző évben. Nógrád tehát to­vábbra is a bűnügyileg leg­kevésbé fertőzött megyék kö­zé tartozik, bár ez korántsem jelenti azt, hogy ne kellene újabb koncentrált erőfeszíté­seket tenni a helyzet továb­bi javítása érdekében. — Megköszönve az adatok elemző összeve­tését, milyen további feladatok álltak az ügyészi szervezet előtt? — A társadalmi feszültsé­gekkel összefüggő jogi prob­lémák megoldását kellett mindenekelőtt szorgalmaz­nunk, biztosítva a munka­ügyi viták gyors, törvényes érdemi elintézését. Továbbra is különös hangsúlyt kapott a racionális munkaerőmoz­gás elősegítése, nem tévesz­tettük szem elől a hátrányos helyzetű rétegek — a csök­kent munkaképességűek, az üzemi balesetet szenvedet­tek — jogvédelmét, sajátos problémáik humánus megol­dását sem. Figyelmet fordí­tottunk a teljesítményará­nyos részesedési elv gyakor­lati alkalmazására, az ügyé­szi és igazságügyi szervek következetes gyakorlatának eredményeként is érzékelhe­tően javult a megyében a munkafegyelem. Ezzel azon­ban korántsem lehetünk elé­gedettek. A szigorúbb fele­lősségre vonások ellenére is előfordulnak a munkafegyel­met durván sértő magatar­tások. Munkánkban fontos volt a gazdálkodási fegyelem erősítése. Az elmúlt évben a megye több állami és szö­vetkezeti gazdálkodó szervé­nél vizsgáltuk a belső ellen­őrzésre vonatkozó jogi sza­bályozás érvényesülését, a kedvező megállapítások mel­lett néhány fogyatékosságra is fény derült. Mindezekkel csak jelezni kívántam azokat a feladatokat, amelyek a ki­bontakozási program végre­hajtása során ránk hárul­nak. Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a megye ügyészi apparátusa társadalmi-gazda­sági gondjainkat mélyreható­an elemezve, minden erejét latba vetve közreműködik a továbbfejlődés akadályainak elhárításában — mondotta befejezésül dr. Csonka Tibor megyei főügyész. Kelemen Gábor A Komhányi Rákóczi Mezeje Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet szátoki fűrésztelepén dolgozzák fel g gazdaság közel ezerhektáros erdejéből kitermelt fát. Fő profiljuk a raklapkészítés. — bp — Jól indult a mirelitexport

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom