Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

1988. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ NOCRÄD 3 Az adószakértő válaszol Magánóra, építési számla ■volt három „hHatása**... Pesti igazgató a pásztói tejüzemben Szövetkezetemnél arról ér­tesültem, hogy az idei év­től kezdődően az átalányel­számolásos rendszerben mfi- ködő részlegek ellenőrzése'is az APEH belföldi társasá­gok osztályához került. Sze­retném, ha ezt megerősítené, illetve téjékoztatna, van-e valamilyen lényeges válto­zás ezen a téren? Értesülése helytálló. A szö­vetkezetek átalányelszámo­lásos rendszerben üzemelő részlegei az APEH megyei igazgatóságához kerültek nyilvántartás és ellenőrzés szempontjából. Tájékoztatni szeretném, néhány fontosnak tartott kérdésben mit kell tudnia. Az átalányelszámo- Jásos üzemeltetésről szóló 26/1981. (IX. 29.) PM—MüM- számú rendelet 1988. január 1-vel nem változott. — Változott viszont az adóalanyiság. Eddig a rész­legek tagjai voltak az adó­alanyok, most a részleg vált azzá. — Személyi jövedelemadó- fizetési kötelezettség az ál­talános szabály szerint, vál­lalkozói adófizetési kötele­zettség 200 000 forinton fe­lül a magánszemélyt illeti. Áfafizetési kötelezettség a szövetkezetét terheli. Fontos: e kérdés alapján szeretném felhívni azoknak a átalányelszámolásos rend­szerben üzemelő adózóknak a figyelmét, akik még nyil­vántartás végett az APEH megyei igazgatóságán nein jelentkeztek, ezt mielőbb pó­tolják. Levélcím: Salgótar­ján. 3101 Pf.: 40. Telefon: 10-580. Ügyfélfogadási idő: hétfő 16 órától 18 óra 30 percig, szerda 8 órától 18 óra 30 percig. Nyugdíjam kiegészítése ér­dekében magánóraadást vállalok. Szeretném tudni, hogy megillet-e a 12 000 fo­rintos kedvezmény arányos része? (Sz. J. salgótarjáni ol­vasó.) Sajnos nem. Szeretném azonban felhívni figyelmét, hogy nem a magánóraadás teljes díja az adó alapja, ha­nem annak a jövedelme (az óradíj, valamint az annak eléréséhez szükséges igazolt és elismert költségek külön- bözete). Ha feltételezése sze- Tint a számlákkal igazolha­tó költségei az évi 12 000 forintot meghaladják, lehe­tősége nyílik — a vállalkozói adó szabályai szerint — költségeinek tételes elszámo­lására, de ezt az adófelügye­lőségnek előzetesen be kell jelentenie. (Erről, a NÖG- RÁD március 21-i számában volt szó.) Ez a választott mód kismértékben növeli az adminisztrációját, de az elszámolható költségfajták bővülhetnek és az említett összeghatár már nem érvé­nyesül. Olvastuk az április 6-i válaszában, hogy a borra­valóból származó jövedelAn- re előleget kell fizetni. Ho­gyan tehetünk ennek ele­get? Van-e erre valamilyen előre nyomott csekk, ha van, hol lehet hozzájutni? Csak a 20 százalékot lehet fizet­ni? (Több olvasó, telefonon érdeklődő kérdése alapján.) Minden olyan jövedelem jellegű bevételre, amelynek kifizetője nem kötelezhető levonásra, illetve minden olyan esetben, ahol a ma­gánszemélyek egymás kö­zötti jövedelemkiegészítése történik (tv. 10, vagy a 13. paragrafus alá eső jövedel­mek), a jövedelmet kapott magánszemélynek 20 szá­zalék adóelőleget kell fi­zetnie, mégpedig a negyed­évet követő hó 20-ig. Ezek­ben az esetekben nincs aka­dálya annak, hogy a magán- személy önkéntesen maga­sabb összeget fizessen. Ren­delkezésre áll az előre nyo­mott csekk, akár az adó­felügyelőségen, akár az igazgatóságon, de az előre meghirdetett időpontokban tartott ügyfélszolgálatokon is. (Levél utján is kérhető.) Szeretném itt is felhívni a befizetést teljesítő magán- személyek figyelmét, hogy a csekken a személyi szám feltüntetése rendkívül fon­tos. Tudni szeretném: helyesen jár-e el munkáltatóm akkor, amikor már most nyilatko­zatot kért, hogy jövedelmem csakis tőle származik 1988- ban? (P. T. nevű és Tilta­koztam jelige.) Nem. Ugyanis előre senki sem tudhatja hogy jövedelme nem származik-e majd je­lenlegi munkáltatóján kívüli egyéb helyről is az év fo­lyamán. Dolgozóknak nyilat­kozatot első ízben csak 1989. február 20-ig kell adniuk, azt követően, hogy a mun­káltatójuk 1989. január 31-ig írásban közli velük azokat az összevonás alá tartozó adóköteles jövedelmeket, amelyeket nekik, mint a munkáltatónak kellett elszá­molnia. 1987 novemberében kötöt­tem meg a szerződést egy kisiparossal. A szerződés alapját képező költségvetést be is nyújtottuk az OTP- hez, mert hitelt is veszek igénybe. A kisiparos most elkészítette a részszámlát és áfát is számolt. Kérdé­sem, hogy 1988. január 1. előtt megkötött szerződésre joga van-e a kisiparosnak felszámolni az áfát hi­szen ez nekem tekintélyes többletköltség? Áfafizetési kötelezettség azoknál a szolgáltatásoknál merül fel, amelyeknél a tel­jesítés időpontjaként 1988. január 1-jét követő időpontot jelöltek meg. A szerződés- kötés időpontjában az építő kisiparos feltehetően még az akkor érvényben lévő 15 1980. (IV. 25.) ÉVM—ÁH- számú rendelet alapján állí­totta össze a költségvetést, a számlázásnál pedig a meg­állapodás az érvényes. Ha a megállapodásban akkor nem kötötték ki, hogy a kisiparos­nak joga lesz az áfát fel­számolni, az nem meghatá­rozó, ugyanis a gyakorlat szerint ilyen rövid határidő alatt nem készül el egy családi ház. Áfafizetési kö­telezettség pedig, mint em­lítettem, a kiállított számlá­ban a teljesítés időpontjá­ban keletkezik. Természete­sen önt megilleti a vonat­kozó törvényben meghatáro­zottak szerinti mértékű áfa- visszatérítési lehetőség (18. paragrafus (2) bekezdés alap­ján.) A visszatérítést az adófelügyelőségen kell kez­deményeznie. Ki a felelős a számla tar­talmáért és miben különbö­zik az építési számla az ál­talános számlától? (P. L, N. J-né és több olvasó.) Az építési, szerelési tevé­kenység számlájával szem­ben is ugyanazok a követel­mények érvényesek, amelyet minden más számlával szemben a törvény előír. Különbözőség csak abban le­het, hogy készpénzzel törté­nik-e a kiegyenlítés, vagy átutalással. Pl.: OTP-hitel esetén. A számlázásra vonat­kozó előírásokat a törvény 6. illetve 7. számú melléklete tartalmazza. Itt szeretném felhívni azoknak a kedves olvasóinknak a figyelmét, akik a magánlakásuk építé­se, bővítése, korszerűsítése, vagy felújítása alkalmával áfa-visszatérítéssel szeret­nének élni, különösen figyel­jenek a számla tartalmára és csakis az eredeti, a vevő példányát fogadják el. A kérdés első fele: a szám­la kiállításának helyessé­géért a kivitelező (kisiparos, ipari szövetkezet) a felelős. Á hibásan kiállított szám­lát csak újabb számla ki­állításával lehet módosítani. Újra áramot ad a 4-es blokk Befejeződött a rekonstruk­ció első szakasza a Gagarin Hőerőműben; felfűtötték a teljesen felújított 4-es blok­kot, s így az szombattól már áramot ad az országos há* lózatra. A 200 megawatt teljesít­ményű blokk felújítása mint­egy háromrmlliárd forintba került. A munka 21 hóna­pig tartott, s ez világvi­szonylatban is rekordgyor­saságnak számít. A verseny* tárgyaláson a jelentkező nyugati cégek 25—30 hóna­pos határidőket ajánlottak; velük szemben nyertek a magyar cégek. A fővállal­kozók: a Ganz-Danubius, az energiagazdálkodási inté­zet, a Láng Gépgyár, a Ko­hászati Gyárépítő Vállalat és az irányítástechnikai be­rendezéseket szerelő Erő­terv—Vertesz Gazdasági Társulás. A következő blokkok fel­újítására az eddig sikere­sen dolgozó vállalatok kap­tak megbízást. Csendes, ám korántsem zárkózott, megfontolt be­szédű, de kérdéseinkre kész­séggel és részletesen vála­szoló, megnyerő modorú, zö­mök, vállas, 39 éves fiatal­ember Széplaki Zoltán. Kü­lönös „ismertetőjele”: ja­nuár elsejétől ő a Közép­magyarországi Tejipari Vál­lalat pásztói üzemének igazgatója. Nyugdíjba vonult elődjét követte az eddiginél is több munkával és na­gyobb felelősséggel járó poszton. — Az eredményesebb gaz­dálkodásra való törekvés je­gyében szervezeti változta­tásokra került sor a válla­latnál — adja magyaráza­tát a korábbinál szélesebb körű és összetettebb feladat­nak. — Ez évtől az ugyan­azon megyében lévő egysé­gek összevonva, szinte tel­jesen önállóan végzik a munkájukat. A mi esetünk­ben ez azt jelenti, hogy Pásztón székel az üzem ve­zetése, melynek irányításá­val dolgozik a pásztói és a szécsényi kirendeltség, vala­mint a szállítási részleg. Kérdezem tőle: tősgyöke­res fővárosi léttére megba- rátkozott-e már a vidéki életformával? — Én Budapesten is a munkámnak éltem — feleli. — Mint a vállalat főtechno­lógusa, sohasem értem rá szórakozgatni. Dolgoztam és tanultam, s a maradék ke­vés időmet a családommal töltöttem. Mivel értelmes tennivalókban itt sincs hi­ány, úgymond „vidékiként” is feltalálom magamat. Vég­re sikerült a lakásgondun­kat is megoldani, így im­már semmi nem vonja el a figyelmemet a beosztásom­ból eredő kötelezettségektől, összesen kétszáznegyven em­ber munkájáért vagyok a felelős. Az üzem az idén megyei felvásárlásból 15 millió 771 ezer liter tejet. 6 millió 610 ezer liter kakaót, 1 millió 183 ezer liter kakaóstejet és 27 ezer liter kannás tejszínt ad Előzmények. Olyan tükröt tartottak maguk elé a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat vállalati tanácstagjai az év­nyitó tanácskozáson, amely a kollektíva erényei mellett egyértelműen megmutatta a ma még sebezhető ponto­kat, az ellentmondásos fej­lődést. A kollektíva ugyan eleget tett múlt évi termelési ter­vének, ugyanakkor 10 millió forinttal elmaradt a nyere­ség-előirányzattól. Ugyanez a szituáció tapasztalható a csaknem duplájára nőtt bér­színvonal-emelkedés és az igen jelentős pluszköltséggel járó sok hiánypótlás, vala­mint a határidő utáni át­adások között. Nem tartozik a kellemes érzések közé a kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzet sem. Ki, miként látja? Az ez évi tennivalókra há­rom tervváltozat készült. Az első kettő írásban került a testület elé, a harmadikat Timmer Zoltán igazgató szó­ban terjesztette elő. * — Eléggé feszített a terv, de teljesíthető — vélekedett Juhász János, a megyei párt- bizottság tagja, szocialista brigádvezető. — Ennek ér­dekében a termelésben min­denütt érvényesíteni szüksé­ges az anyagi érdekeltséget. Kívánatos például, hogy a gépkezelők bére is jobban kötődjön a brigádokéhoz. — A vezetők merjék vál­lalni az új követelmények tolmácsolását, következete­sen és határozottan kérjék Széplaki Zoltán igazgató. el. Társüzemektől beszerez, majd elad kaukázusi és he­vesi kefirt. Joghurtból 566 ezer, tejfölből 1 millió 69 ezer, poharas tejszínből 155 ezer litert. Vajból1 415, natúr sajtból 322, ömlesztett sajt­ból 177, tehéntúróból 690, ízesített túróból 270, tejpor­ból 23, fagylaltporból 55, cukrozott, sűrített tejből 53 tonna a tervezett forgalom. A termékeket hatszáz üzlet­ben árusítják. — Kiemelt feladat szá­munkra a szécsényi kiren­deltségen az április elején megkezdett kaskaválsajt- gyártás felfuttatása — em­líti a szakember. — Mintegy nyolcvan tonnáit kell előál­lítanunk az idén a juhtej- alapanyagú sajtból, melyet a tejipari vállalatok trösztje a közös piaci országokba ex­portál majd. Népgazdasági érdekről, komoly devizabe­vételről van szó, a terv tel­jesítése nem tűr halasztást. Bár a három és fél hó­nap, amióta Széplaki Zoltán átvette a kollektíva irányí­tását, nem nagy idő, néhány fontosabb intézkedéssel már­is igazolta a rátermettségét. Kényszeredett mosollyal a szája szegletében mesél ar­ról a neki címzett egymon­datos levélről, amely „meg­jövendölte”: nem fog Pász­tón megmaradni... Az előz­ményekhez tartozik, hogy számon a kiadott munka el­végzését — folytatta Terelik István szocialista brigádve­zető. — Ahol a vezetés nem tud kellő eredményt fel­mutatni, ott felelősségre vo­nás következzék. A trehány munkát p>edig sehol se néz­zék el! — Az alvállalkozókat is be kell vonni a munkába, mert generálkapacitásunk meghaladja a lehetőségeket — kapcsolódott a vitába Ba­lázs István, a vállalkozási osztály vezetője. — Változatlan létszám mellett is növelhetők a tel­jesítmények, mert egyes he­lyeken a munkaidőből csu­pán öt órát használnak ki. Emellett szükség van új fel­vételes szakmunkásokra, a legtöbb feladatot ígérő szak­mákban — állította Horváth János termelési osztályve­zető. — Jó lenne, ha az érde­kelt vezetőket nem kellene meggyőzni az alkalmazotti létszám felülvizsgálatának szükségességéről — hangoz­tatta Nagy Lászlóné, a sze­mélyzeti osztály vezetője. Kollár Gábor, az anyag­gazdálkodási osztály vezető­je a készletleépítés meg­gyorsítását, a programszerű termelés gyakorlatát és a pazarlás megszüntetését szorgalmazta a beépítésre kerülő alap- és rezsianya­goknál. Krätsmer Lajosné pénzügyi osztályvezető így vélekedett: — Jelenlegi nehéz pénz­ügyi helyzetünk csak üte­mes árbevétellel enyhülhet. kénytelen volt néhány fe­gyelmit kiosztani a reni- tenskedőknek, a munkájukat hanyagul végzőknek. A kényszerszülte szankciók el­érték céljukat, jelentősen javult a munkafegyelem az üzemben. Az igazgató második „hú­zása” a kínálati járatok be­indítása volt. Az árak eme­lése következtében elsősor­ban sajtból, de vajból is mérséklődött a kereslet. Sajtból például 10 százalék­kal kevesebb fogyott az el­ső negyedévben, mint az elő­ző három hónapban. Ez pe­dig érzékenyen érinti az el­adó pénztárcáját, hiszen az egyik legjövedelmezőbb ter­mék a sajt. Nosza, hetente három alkalommal sajtféle­ségekkel és vajjal megrakott gépjárművek keresik fel az üzleteket, s a helybe fuvaro­zott árukból 90 ezer forint értékben vásárolnak heten­te. Egy év alatt mindez négy és fél millió forintot fi- adzik az üzemnek. A harmadik intézkedés régóta vajúdó kérdést ol­dott meg. Korábban előfor­dult, hogy a polietilén zacs­kós tej, vagy kakaó. 3—4 százaléka folyt el útközben, illetve a tárolás során. Egy­másra mutogatott a gyártó és a forgalmazó, hogy ki okozta a bajt. Április else­jétől az üzem önként elis­mer 2 százalék selejtet, eny- nyi az úgynevezett visszáru káló. Ezáltal sikerül elejét venni a vitának, mert a bol­tos is jobban vigyáz, hiszen a megtakarítás számára egvet. jelent a haszonnal. Beszélgetésünk véeén szót ejtünk a további elképzelé­sekről. Az ifjú igazgató ki­fejti: sokat réméi a bértö­meg-gazdálkodás előnyeitől. Majd ísv folytatja: — Célunk a termékszer­kezet bővítése. Törekednünk kell az értékesebb termé­kek előállítására. Örömmel t9Dac7taljuk, hosv a keres­kedelmi eevsée^k is fogé­konyak az új iránt. Kolaj László Sinkó Sándor, a csőszerelő üzem vezetője a technológiai sorrend betartását sürgette, mondván: érezze ezt min­denki természetes köteles­ségének. — A testület ne jóváha­gyó, hanem önkormányzati szervként döntse el, milyen módon, s eszközökkel kí­vánja megoldani a feladato­kat — utalt a teendőkre He­gedűs Imre, a pártbizottság titkára, majd hozzáfűzte: — A döntéssel nem zárul le a tanács felelőssége. Meggyőző magatartásra, mozgósító te­vékenységre, a közösség ér­dekeinek vállalására van szükség. Mit Joglal magába a terv? A testület végül a har­madik változatot fogadta el. Erre az esztendőre az épí­tési és szerelési előirányzat 480 millió forintot képvisel. Emögött 284 lakás, az új üveggyapot-részvénytársaság gyárának az átadása, a sal­gótarjáni szennyvízcsatorna gyorsított üteme, az ip>ari főüzem tavalyinál 4 millió forinttal nagyobb feladata, az egyéb tevékenységekből — köztük kereskedelemből — fakadó 35 millió forint be­vétel szerepel. Elérése érde­kében már eddig is több in­tézkedés született. — A terv valóban feszített, de nincs más választásunk. Kényszerpályán vagyunk, nekünk kell igazodni a Le­hetőségekhez — hangsúlyoz­ta zárógondolatként Timmer Zoltán. Nekik van igazuk. Venesz Károly Napkeltétől napestig dolgoznak az erő- és munkagépek a kazári termelőszövetkezet földjein, hogy optimális időben végezzék el az időszerű mezőgazdasági teendőket. Képün­kön a jól telelt őszi búza vegyszeres gyomirtásához készül­nek a szakemberek, s műszak kezdetén átvizsgálják a trak­tort és a szóróberendezést. —kép: kulcsár— Több közül az utolsá« Nincs más választás...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom