Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
2 NÓGRÁD 1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK ; Kormányszóvivői tájékoztató Kádár János a TOT székházában (Folytatás az 1. oldalról.) folytatni a struktúra átalakítását is. Ügy ítélik meg — miként ezt Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezér- igazgatója kifejtette —, hogy a tőkés- és szocialista piacon egyaránt az igények pontosabb feltárása növelheti a kiviteli lehetőségeket. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a nagyüzemek kooperációs kapcsolatainak további szélesítésében is lát tartalékokat. Braun József, a Pécsi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója szerint az agrárágazat akár részvény- társaságként működtethetne kereskedőházat, amely a közös érdekeltség alapján javítaná a gazdasági egységek értékesítési lehetőségeit. A szakemberek említést tettek a mezőgazdasági üzemeket foglalkoztató problémákról, gondokról is. Éles kritikával szóltak arról, h'ogy az év elején a pénzhiány gátolta a munkát, és — utalva a bankok magatartására — a szerződéses fegyelem következetes betartását igényelték. Mind nagyobb gondot jelent a gazdaságoknak a technikai színvonal megőrzése is. A termelőeszközök, a gépi berendezések növekvő árai, Illetve a beszűkült fejlesztési források, a magas kamatok nehezítik a struktúra- váltásit. A felszólalók hangoztatták, hogy a stabilabb szabályozó rendszer az egyik feltétele a tervszerű gazdálkodásnak. Kasuba János, a Karcagi Magyar— Bolgár Barátság Mgtsz elnöke azt tette szóvá, hogy akaratuk ellenére növelniük kell a bürokráciát, mert a pénzügyi, munkaügyi, számviteli rendszer mind több munkaerőt köt le. Romlik a termelésben és adminisztratív területen foglalkoztatottak aránya. Sok szó esett a . mezőgazdasági dolgozók hangulatáról. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit a tenni akarás jellemzi. Az üzemek pozícióinak megőrzését, javítását, az emberek boldogulását ésszerűbb, hatékonyabb munkával kívánják szolgálni. Kádár János, megköszönve a találkozó megszervezését, a kapott információkat, kifejtette véleményét belpolitikai életünk fő kérdéseiről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy ma három kérdés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, valamint az országos pártértekezlet előkészítése. A pártértekezlettel az a célunk — mondotta —, hogy áttekintsük a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű feladatait, meghatározzuk azokat a teendőket,. amelyeket a stabilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell haj,tanunk. Kiemelte, hogy ma nehezebb viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Pártunk felismerte a gazdaságban és a társadalomban lejátszódó kedvezőtlen folyamatokat, kritikusan és önkritikusan elemezte azokat. Ezt fejezi ki a Központi Bizottság 1987. júliusi állásfoglalása a gazdasági- társadalmi kibontakozás programjáról. A párt ezen új követelményeknek megfelelően szervezi munkáját és tesz eleget a magyar társadalom érdekében vállalt küldetésének. Kádár János kifejezésre juttatta, hogy társadalmi rendszerünk jobb működését elsősorban az alapintézmények megőrzésével, megszilárdításával és továbbfejlesztésével érhetjük el. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja, a stabilizáció sikeres végrehajtása a társadalom egészének közös ügye, s csak következetes megvalósításával gya- rapíthatjuk. szocialista értékeinket, őrizhetjük meg hosz- szabb távon a foglalkoztatási és létbiztonságot, tarthatjuk meg a keresetek, a nyugdíjak reálértékét, biztosíthatjuk a lendületesebb szocialista fejlődés feltételeit. Az agrárpolitikáról szólva — egyetértve az elhangzott véleményekkel — hangsúlyozta, hogy annak következetes folytatása biztosítja a mező- gazdaság továbbfejlesztését. Ez az épület valamikor a Népjóléti Minisztérium épülete volt — jegyezte meg —, ma a TOT székháza. Akár jelképesnek is tekinthetjük ezt, hiszen a mezőgazdaság is „népjóléti intézmény”, gondoskodik a magyar nép magas színvonalú élelmiszer- ellátásárólAz MSZMP főtitkára napjaink nemzetközi életének meghatározó tényezőjeként szólt a Szovjetunióban és más szocialista országokban a társadalmi-gazdasági rendszer megújítását célzó törekvésekről, az átfogó társadalmi reformfolyamatokról. Valamennyi érintett országban a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, egyöntetűen a szocializmus megújításának szándékával fogalmazzák meg a társadalom- építés mai teendőit. Ennek a folyamatnak részese a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely fennállása óta a demokratizálás és a folyamatos megújulás, a szükséges reformok híve. Kifejezésre juttatta, hogy a. szovjet—amerikai megállapodás a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról ugyancsak kedvezőbb nemzetközi környezetet teremt a hazai építőmunkához. Mindenekelőtt azzal, hogy javítja a béke megőrzésének esélyeit és bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A találkozó a késő délutáni órákban fejeződött be. (MTI) Újabb részletek * a szovjet gépeltérítésről A TU—154-es szovjet repülőgép személyzete mindent megtett az utasok biztonságáért, életének megmentéséért. Többórás eredménytelen tárgyalások után született meg a döntés: a géprablókat erőszakkal kell ártalmatlanná tenni — jelentette csütörtökön a moszkvai rá- ' dió. Mint jelentettük, március 8-án felfegyverzett bűnözők egy csoportja Leningrad közeléből külföldre akarta eltéríteni az Aeroflot szovjet légitársaság Irkutszk—Kurgan—Leningrád útvonalon közlekedő járatát. A banditák lefegyverzése során az egyik utaskísérő és három utas életét vesztette, többen megsebesültek. A géprablók közül néhányat lelőttek, a többi megadta magát. A Szovjetszkaja Rosszája csütörtöki híradásában időrendi sorrendben ismerteti az események részleteit. A repülőgépet kitűnően előkészítették, a parancsnok erről megelégedéssel tett jelentést a repülésirányításnak. A TU —154-es moszkvai idő szerint 8 óra 05 perckor szállt fel az irkutszki repülőtérről és 11 óra 10 perckor szállt le Kur- ganban. Az üzemanyagtartályod: feltöltés« után 13 óra 08 perckor indult a gép to-> vább Leningrádba. Már a repülőtér közelében repültek, amikor 14 óra 52 perckor az egyik utas egy írást adott át az utaskísérőnek, s követelte, hogy azt adja át a parancsnoknak. A papíron a következő állt; követeljük az irány megváltoztatását. Repüljenek Londonba- Ellenkező esetben az utasokkal együtt felrobbantjuk a gépet. A parancsnok, a másodpilóta, a navigátor és a fedélzeti mérnök összehangoltan cselekedett. Az üzemanyag- tartalék figyelembevételével további egy órát repültek és 16.05 perckor szovjet repülőtéren hajtottak végre leszállást. A leszállást követően a személyzet tárgyalásba kezdett a géprablókkal, javasolták, hogy tegyenek le szándékaikról, ne veszélyeztessék az utasek életét. A bűnözőik kategorikusan visszautasították a személyzet javaslatait. Az idő múltával mind agresz- szívebben viselkedtek, előkerültek a fegyvereik és az utasok megölésével fenyegetőztek. Néhány órás eredménytelen alkudozást követően nem maradt más hátra, mint ártalmatlanná tenni a géprablókat — írja a Szcv- jetszkaja Rosszija. Jakes Berlinbe érkezett Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára csütörtökön egynapos látogatásra Berlinbe érkezett. Jakest a schönefeldi repülőtéren vendéglátója, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte. (Folytatás az 1. oldalról) mérséklése érdekében fogadtak el. Mint mondta: a Minisztertanács áttekintette az adóreform miatt szükségessé vált árintézkedések végrehajtását, és elemezte az év elején kialakult folyamatokat- Megállapította, hogy az árrendezések döntő többségét a kormány rendelkezései szerint hajtották végre. Az eddigi árváltozások az előirányzatoknak megfelelően, a tervezett 15 százalékos árszínvonal-emelkedésnek mintegy kétharmadát teszik ki. Ugyanakkor a kormány határozott szándéka, hogy az árszabályokat meghaladó újabb áremelkedések veszélyét a vállalati magatartás megfelelő szabályozásával és egyéb állami intézkedésekkel elkerülje. A Minisztertanács ezért irányelveket fogadott el az árak növekedésének rövid távú mérséklése érdekében. A kormány kötelezettséget vállal, hogy nem hoz a tervezett kereteken túlmenően inflációt növelő, közvetlen áremelő hatású, vagy költségeket növelő központi intézkedéseket. Elvárja, hogy mindaddig a vállalatok is önmérsékletet tanúsítsanak, hatékonyságjavulással, költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. Ugyanakkor utasítja a gazdaságirányító szerveket, hogy az áremeléseknél legyenek tekintettel az adóreform miatti változásokra, és tanúsítsanak nagyobb aktivitást a gazdasági erőfölényen alapuló áremelések mérséklése terén. Ezen túlmenően az érdekeltek közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, az állami gazdasági intervenció erősítése, tartalékkészletek és esetleg import bevetése is eredményt kell, hogy hozzon. A kormány a kínálat bővítésének ösztönzésével is segíteni fogja az árak megfelelő keretek között tartását — zárta nyilatkozatát a szóvivő. A szóvivő ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A nyugdíjrendszer korszerűsítésére, változtatására irányuló elképzelésekről (a Népszabadság érdeklődésére) elmondta: a kormányülésen széles körű vita folyt erről a témakörről. Emlékeztetett, hogy társadalmunkban — még az illetékes szakemberek körében is — megoszlanak a vélemények a nyugdíjrendszer változtatásának fő irányairól, céljairól. A kormány hosszú távra, 20—25 évre szeretné rendezni a nyugdíjkérdést. A szakszervezeteknek is ez a törekvése. A Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy a szakértői munkát a szociális és egészség- ügyi miniszter vezetésével tovább kell folytatni. Amikor ez eredményesen befejeződött, a javaslatok világosabbak, pontosabbak let— Mai kommentárunk Áz élelmiszerhegyek ellen Háromnapi kemény alkudozás után csak sikerült előrelépniük a közös piaci minisztereknek: végre megfelelő formába önötték azt, amiről pár hete az állam- és kormányfők elvileg döntöttek. Megszületett a hozzávetőleges forgatókönyv — eztán eszerint kellene az Európai Gazdasági Közösséginek sajátos harcát vívnia saját élel- miszerhegyei ellen. A történet már eléggé ismert a magyar sajtóban» is. A nyugat-európai országok integrációja a kezdetekkor, jó harminc éve úgy állt össze, hogy az évi közös költségvetés java részét a tagállamok parasztjainak támogatására szánták. Ez felelt meg az alapító két nagy, Franciaország és az NSZK érdekeinek, hiszen mindkét államban fontos szavazótömb a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság. Csakhogy közben belépett egy harmadik nagy, Anglia,. amely rögtön sokallni kezdte, hogy ennyi pénz folyik ki a közös pénztárcából az agrárárak támogatására. Annál is inkább, mert Nagy-Britannia — viszonylag csekély paraszti népessége miatt — a közösség olyan nagy befizetője, aki keveset kap vissza. Érthetően és joggal érvel hát sok év óta London azzal, hogy bizonyos kormányok és országrészek érdekei mitek, a kormány széles körű, demokratikus társadalmi vitát kezdeményez. Felkéri majd az Országgyűlés bizottságait, a megyei képviselőcsoportokat, az érdek- képviseleti szerveket, hogy vitassák meg az elképzeléseket. Jó lenne, ha a vitákat főleg a szakszervezeték gondoznák. Ha lehetségessé válik, akkor a kormány még idén decemberben javasolná, hogy az Országgyűlés első olvasásban áttekintse a tervezetet. Majd további műhelymunka után — várhatóan a jövő év közepén — kerülhetne immár a végleges törvény- javaslat az Országgyűlés elé. A nyugdíjak értékmegőrzésének javításéra, az alacsony nyugdíjak emelésére — a SZOT álláspontját figyelembe véve — az 1989. évi népgazdasági- tervező- munka keretében a nyugdíj- rendszer módosításától függetlenül is készül javaslat. A társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítését szorgalmazó SZOT-állásponttal foglalkozva (a Népszava kérdésére) a szóvivő utalt arra, hogy a SZOT és a kormány alapvető céljai megegyeznek, a két testület között folyamatos a munkakapcsolat. A szakszervezetek is egyetértenek a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítésével, ugyanakkor azt igénylik, hogy a továbbfejlesztés átfogó legyen. A pénzügyi kérdéseken túl terjedjen ki az ellátási rendszerek fejlesztésére, a szervezeti, jogorvoslati, hatásköri kérdésék áttekintésére. Részletesen ki kell dolgozni a különböző egészségügyi ellátások anyagi feltételeit és követelményeit. A szak- szervezetek igénylik, hogy a társadalombiztosítási ellátások fejlesztése legyen összhangban elosztási rendszerünk egészének korszerűsíté- sével, így a bérreformmal, a szociálpolitika megújításával. A szóvivő kitért arra is (a Magyar Rádió kérdésére válaszolva), hogy a társadalombiztosítás korszerűsítése, a költségvetéstől való elkülönülése csak folyamatosan, hosszabb időszakon keresztül valósítható meg. A formai különválás már 1989. január 1-jétől létrejön. Ez azonban csak pénzügyi-technikai kérdés. A pénzügyi önállóság valóságos tartalmának meghatározása, az ehhez kapcsolódó jogok, követelmények, illetve a felelősség érvényesítése fokozatosan alakulhat ki. Ugyancsak a Magyar Rádió munkatársának válaszolva Bányász Rezső szólt arról is: sokoldalúan vizsgálják annak lehetőségeit, hogy létrejöjjenek különböző alternatív biztosítási, társadalombiztosítási rendszerek, intézmények, szervezetek. Elképzelhető, hogy ezek létrejöttének megteremtődnek a feltételei. A szabálysértési rendelet módosításával összefüggésben (a Népszava érdeklődésére) rámutatott: ennek célja egyes korábbi rendelkezések korszerűsítése. A jövőben szabálysértésnek minősül például az is, ha valaki veszélyes árut, mérgező anyagot szabálytalanul szállít. Szigorúbb elbírálásban részesül a gáz- és riasztó- fegyverrel való visszaélés és a tiltott szerencsejáték is. Az utóbbi időben egyes szabálytalanul létesített távközlési berendezések zavarják az országos hírközlés rendjét. Ezek az ügyek a jövőben a rendőrség hatáskörébe tartoznak majd. A szóvivő egy kérdés kapcsán utalt arra is, hogy elképzelhető bizonyos adójog- szabályok egyszerűsítése. A Pénzügyminisztérium megkezdte az adóreform bevezetésével kapcsolatos első tapasztalatok összegzését; erről hamarosan tájékoztatják az országgyűlési képviselőket és a kormányt is. Keresik a módját annak, hogy feleslegesen ne Okozzanak gondot az embereknek. A külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság feladatait ismertetve (a Magyar Hírlap munkatársának adott válaszában) a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács a bizottságot a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni, letelepedni kívánó külföldi állampolgárok jogi, munkavállalási, szociális és más hasonló gondjainak megoldására hozta létre. ■ A cél az, hogy törvényeink szellemében, jogszabályaink szerint rendezzék ezeknek az embereknek a helyzetét, segítsék beilleszkedésüket, azt, hogy a lehetőségekhez mérten megfelelő egzisztenciát teremtsenek. A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének munka- programjáról érdeklődött az MTI tudósítója: A szóvivő válaszában hangsúlyozta: a kormány határozottan elkötelezte magát a gazdasági mechanizmus korszerűsítése mellett. A gazdasági reform soron következő lépéseit programszerűen, a gazdasági mechanizmus és a gazdaság- politika összehangolt megújításával, a stabilizáció és a kibontakozás érdekében kívánják megvalósítani. Munkabizottságok alakulnak, amelyek a piaci viszonyok fejlesztésének összehangolásával; a kormányzati irányítás eszközrendszerének korszerűsítésével; a szervezeti rendszer alkalmazkodóképességének javításával; a2 elosztási viszonyok fejlesztésével, valamint az agrárgazdasággal foglalkoznak. att fölösleges, eladhatatlan élelmiszertömegek halmozódnak fel a raktárakban. Bizony, a híres vajhegyek és tejtavak immár tűrhetetlen konfliktusokat teremtettek a Közös Piacban. A parasztoktól garantált áron átvett élelmiszerek megvásárlása és raktározása a közös kassza java részét kimerítette. Így aztán jó egy esztendeje megindult az utolsó nagy csata a mezőgazdasági ártámogatás reformjáért. Két csúcsértekezlet és sok-sok miniszteri ülés után végre e hét közepén megszületett a majdnem kész konkrét egyezmény. Eszerint ezután legfeljebb 20—23 milliárd dollárnyit költhetnek egy évben az ártámogatás finanszírozáséra. A megállapított kvótákon felül termelt hús, tej, cukor, gyümölcs nem kerülhet a közös raktárakba, azokat nem veszi át az EGK. Viszont támogatást kapnak azok a parasztok, akik földjüket parlagon hagyják. E kompromisszum kielégíti Nagy-Britanniát, s nem hozza elviselhetetlenül kínos helyzetbe a párizsi és a bonni kormányt saját paraszti tömegeik előtt. De hát ez még messze van a végleges megoldástól, a mindent átrendező és mindenkit kielégítő mezőgazdasági és ártámogatási reformtól. Ahhoz még nagyon sok ellentétes érdeket kellene áthidalni, hiszen a mostani kompromisszumba sem sikerült például belefoglalni olyan fontos területet, mint a szőlő- és bortermesztés. (Avar Károly)
