Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
1988. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK 3 Pásztón a Mátraaljai Állami Gazdaság Mátra elektronik üzemében az idén várhatóan 70 ezer darab kohászati hőszondát gyártanak. — bp — Hétköznapok ábécéje Vállalkozás a családért „Megpróbálunk ésszel élni” — szólt szerény hangon a férfi, s keze fejével hátrébb tolta homlokáról a svájcisapkáját. A mczdulatnyi idő alatt arra koncentrált, miként fogjon hozzá kijelentésének magyarázatához, menynyit mondjon el mindennapjaik ábécéjéből. Egy csendes, verőfényes hétköznap délelőtt Mátrake- resztesen Botos Antaléknál beszélgetünk a család hétköznapjairól, két fakanál között. .. A házvégi műhelyben most állították le a gépeket. A földön gyaluforgácskupac, a langyos levegőben fanyar faillat érződik. A családfő a hűvösebb szobában a néhány évvel ezelőtti időszakot eleveníti fel: — Én már akikor is kisiparosként munkálkodtam, a feleségem pedig Pásztón, a Váci Kötöttben dolgozott. Egy nagyobb fiunk és két lányunk van. Spekuláltunk, hogyan hozhatnánk összébb a családot. A három gyereket ugye, jól körül kell járni, s ingázás mellett az nem egyszerű dolog- Így telt el öt év, aztán belevágtunk, és mi is „fakanalasok” lettünk, mint sokan mások itt a faluban. A faanyagot megkapjuk, a gépeket is beszereztük, ehhez már csak egy kis kitartás, szorgalom kell. A feleség is igazít egyet öltözékén, fekete hajából sietősen kifésüli a fűrészport. — Napi 10—12 órát töltünk odakint — mondja ezalatt. — Reggelenként, mielőtt hátravonulnánk, útnak indítom a gyerekeket. Szilvia most nyolcadikos, Melinda a Két fakanál között * Nem halad a munka... * A család kedvence legkisebb, ötéves, óvodás. A nagyfiúnk 16 éves, szakács- tanuló Salgótarjánban. A kicsit legtöbbször Szilvia hoz- za-vászi, így kevesebb időm telik el a jövés-menéssel. Botos Antal egy darabig illendően, figyelmesen hallgatja asszonyát, de látom a kényelmetlen testtartásán; már mehetnékje van. Feláll, topog egyet-kettőt, aztán enged a türelmetlenségének, s megjegyzi: ha állnak a gépek, nem halad a munka, s k isiét. Botosné ezután a nagyfiú szobája ajtaját tárja ki, majd a lányokét és a magukét mutatja. A két kezük munkáját dicséri a sók finom bútor, a szőnyegek, a színes szőttesek, az ápolt szobanövények. A konyhában egymásra borogatva száradnak az edények- A ház most csendes, csak az óra ketyegése hallatszik. Egy óra tájt érkezik haza Szilvia, akkorra már készen lesz a bableves és a krumplis pogácsa. — Mindennap főzök — mondja a háziasszony. — Így jobban járunk anyagilag, még akkor is, ha sok időt kell a konyhában töltenem. Hét végekre veszünk húst, reggelire gyakrabban egy kis felvágottat, a tojásért nem kell kiadnunk pénzt, tartunk néhány csirkét. Szerencsére a gyerekek szeretik a tejet, a tejtermékeket. A havi jövedelmük 15 ezer forint. Az édesanya szerint ebből hat-hét ezer megy el a boltban és zsebpénzre is kell. — Fürdőszobánk nincs még, nem mintha nem jött volna össze rá a pénz: nagy munka lesz itt a fúrás-faragás, ha elkezdjük, mert kemény kővel kell megbirkózni körös-körül. Nemrégiben került közénk a család kedvence — mosolyodik el az asszony, s közli az örömhírt: — Vettünk egy használt autót, s most már köny- nyebb útra kelni együtt. Ebben ugyanis eddig nemigen volt részünk. Botosné az órára pillant, majd szabód va, serényen munkához lát: az ebédnek el kell készülni idejében. Az Övár utcában, ahol a hetes számú ház áll, a Kövicses- patak zaja elnyomja egy kis műhely kattogó zaját. A gépek mozgása — egy házaspár vállalkozása — a gyerekek. a család boldogulásának, biztonságának is kovácsa. (mihalik) Hz MHSZ segítségeivel Egy éve működik a nyugdíjasklub Éveken keresztül az . | egyetlen megyeszék- ,, hely volt Salgótarján, ahol a fegyveres erők és testületek nyugdíjasainak nem volt klubja. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a városban nincs helyőrségi művelődési ház. És bár ez utóbbi most is igaz, de nyugdíjasklub már van. — Tavaly mrciusban alakítottuk meg a nyugdíjasklubot. Már az alakuló ülésen 45 tag lépett be. Elfogadtuk a működési szabályzatot, összeállítottuk a programot, megválasztottuk a vezetőséget, és azóta már egy év együttlét van mögöttünk — mondja Kozma György nyugdíjas alezredes, a klub titkára, aki sokat talpalt azért, hogy létrejöjjön ez a klub. — Tíz éve nyugdjas vagyok, sokat jártam az országot, s több helyen hallottam, milyen jó kollektíva ko- vácsolódik a fegyveres erők és testületek nyugdíjasaiból itt is, ott is. Ezért éreztem szükségét, hogy Salgótarjánban is meg kell alakítani a klubot. A nyugdíjasok klubjának már egy évvel ezelőtt is az MHSZ megyei vezetőségének székháza adott otthont, és az új épület átadásával a nyugdíjasklub számára megszűntek; a szűkös körülmények: átköltöztek ők is a Bartók Béla úti épületbe. — Az MHSZ vezetői már az ötlettől kezdve támogatták kezdeményezésünket, terveink, elképzeléseink megvalósítását segítették. Mi pedig az eltelt egy év alatt szerveztük összejöveteleinket. Elsősorban kirándulásokat, mert az mindig jó kollektí- vateremtőnek számít. Jártunk tavaly a bogácsi, jászapáti fürdőben, Eger, Miskolc nevezetességeivel ismerkedtünk, itthon pedig programot, találkozót szerveztünk a kiskőrösi és kecskeméti nyugdíjasklubnak. Kedvező visszhangra talált a salgótarjániak nyugdíjasklubja. Taglétszámuk az év végére 72-re emelkedett. A megalakulásnál még csak a hadsereg, a munkásőrség és határőrség nyugdíjasai voltak jelen, mára a rendőrség nyugállományú dolgozói közül is többén klubtagok. Az idei tervek között — csakúgy mint tavaly — több kirándulás szerepel, s rendszeresek lesznek az összejövetelek is az MHSZ-székház- ban. Meg azok a minden pénzzel felérő ünnepségek, amikor — ahogyan tavaly is volt — családi ünneppé tetKoncentrált erő Gondolatok a megújulásra váró brigádmozgalomról Bármennyire is állandó alkalmazkodóképességet követel a rohamléptekkel fejlődő technika, hiába kerülnek akár robotok is a termelésbe, a fejlődést mozgató, tudatosan irányitó ember nélkül mit sem érne az egész. Hazánkban, a szocialista építés ilyen irányú jellemzése bizony újságoldalakat is megtölthetne, különösen napjainkban érzékelhető ez az egyelőre még be nem határolható, le nem zárt folyamat. A munkaerő-átcsoportosítások, a létszámcsökkentések, s ugyanakkor a be nem töltött munkahelyek oda- vissza ható problematikája mellett nem feledkezhetünk meg egy igen fontos tényezőről. Ez pedig a szocialista brigádmozgalom. Társadalmunk legjellegzetesebb és legfontosabb munkaverseny- mozgalma kimondva, kimondatlanul; megújulásra vár! A munkaverseny-mozga- lom tehát tőke is. Olyan tőke, amely társadalmunk érdekében térül meg. Az évenkénti értékeléskor kapott anyagi elismerés kétségkívül ösztönzőerő, de aki közelebbről ismeri a szocialista brigádok világát, a brigádtagokat, az jól tudja, hogy az ő esetükben az egy főre jutó mintegy ezer forint körüli összegnél sokkal többről van szó. ként a mozgalom hőskorában is tevékenykedők, az irányítás kreativitásszegénységét joggal hangoztat" ják, okkal hiányolják azokat a konkrét javaslatokat, ötleteket, amelyekre munkájuk során alapozni lehetne. Megyénk legnagyobb ipari vállalatánál, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az egyik nagy múltú szocialista brigád képviselői el" mondták; „Nem elég beszélni a megújulásról, a gyakorlatban ezt meg is kellene valósítani. A népgazdaság számára is súlyponti, lényegi elemeket kellene a középpontba állítani, s azokat ennek megfelelően, súly- pontilag elbírálni.” Majd még hozzátették: „Mi mindent vállalunk, csak legyen értelmes a feladat, mert így könnyebb elhelyezni az ötleteinket.” A folytatás? Remélhetőleg a kívánalmaknak megfelelő lesz. Ez annak is köszönhető, hogy a fentebb idézett észrevételek után egy hét sem telt el, máris érkeztek javaslatok. A vállalat energiafőosztályának vezetője hat különböző témajavaslattal jelentkezett... Jó volna más esetekben és más helyeken is megvalósítani a „kapcsolható információk” áramoltatását. Egyre nagyobb jelentőségük van a közérdekű „kalkulációknak”. A megporosodott, idejétmúlt sémák a munka- verseny-mozgalomban sem életképesek. A változás igényli a nyitott szemmel járó vezetőket, azokat, akik nem várnak csodákat egy munkaverseny-irodától, inkább saját ötleteikkel gazdagítják a mozgalmat. Ehhez persze minden gazdálkodó egységnél őszinte, problémafeltáró, s főleg a közös érdeket előtérbe helyező stratégiára van szükség. Benkő Mihály De először nézzük meg, mi is az a plusz, amit ezek a munkakollektívák nyújtanak? A szocialista brigádmozgalom az a koncentrált erő, ami az adott vállalat, gazdasági egység feladatainak, céljainak elérése érdekében szervezetten irányítható. Természetesen a részt vevők nem azonosíthatók csak a szépen vezetett brigádnaplóval, s a mindennapi munkaköri köteleséggel. Plusz- tevékenységük a társadalmi munkákon, az önként vállalt, ellenérték nélkül teljesített műszakokon, kulturális és szakmai önképzésükön túlmenően alapvetően közösségformáló erejükben rejlik. A minőség javítása, az anyag- és energiamegtakarítás, a technológiai fegyelem betartása, az újítások, a munkaidő maximális kihasználása olyan szempontok, amiket vállalásuk alapján tudatosan, mintegy önmaguktól számon kérve alakíthatnak. Az elért eredmény nem csak erkölcsi, hanem anyagi mértékkel is nyomon követhető. Egy vállalaton belül a szocialista brigádok jól ismerik lehetőségeiket, sokszor a versenytársaikét is, így a „rutinosak” meglehetősen jó közelítéssel tudnak kalkulálni. Tisztában vannak képességeikkel és lehetőségeikkel egyaránt. Ezt a kettőt itt is külön kell vizsgálni, mert a képességek birtokában megvalósult eredmény nem minden esetben váltja be a hozzá fűzött reményeket. Objektiven arról van szó, hogy egy közösség bár teljesíti például a Vállalat kiváló brigádja cím feltételeit, de meglehet, hogy a vállalat kellő anyagiak híján nem tudja a remélt címmel elismerni. Magyarán: a kiosztható honorárium és vele együtt az erkölcsi megbecsülést fém jelző fokozat eleve behatárolt, számszerű. Mégha csak ez lenne a probléma. Manapság a munkaversenyben részt vevők egyre többet hivatkoznak a sablonokra, a papírmun" kára, a „továbbítottam-le" tudtam-valami lesz belőle” láncolatra. A legtöbben, főDanuvia-szerszámok az új Moszkvicsokhoz A Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár az ipari átlagot meghaladó fejlődést, árbevételének 3 százalékos növelését tervezi erre az évre. Az új Skoda személygép" kocsik után az új típusú Moszkvicsok gyártásához is szállítanak szerszámokat. ték maguk között a fegyveres erők napját. Ahol az unokák kielégíthetetlen kíváncsiságára kellett sokáig magyarázni-ismertetni a rögtönzött bemutatót a katonaéletről, a fegyveres szolgálatról. — Szervezzük itt a klubban az énekkart, a citeraze- nekart, a rejtvényfejtő klubot. De nemcsak a kellemes időtöltést keressük, hanem dolgozunk is. Katonai pályára irányítási csoportot hoztunk létre a klubon belül. Olyan emberek népszerűsítik a 7—8. osztályos tanulók osztályfőnöki óráin a katonai pályát, akiknek 20—25 éves csapatszolgálat van a hátuk mögött — mutatja be a klubéletet Kozma György. S mikor azt is elmondja, kinek-kinek milyen feladata, megbízatása van a népfrontban vagy a pártafap- szervezetekben, meggyőz arról, amit röviden úgy összegzett: — Nyugdíjasok vagyunk, de aktív munkát végzünk! Zs. A. Befejezéséhez közeledik a gépek téli nagyjavítása a 1 KishartyáuJ Egyesült Erő Termelőszövetkezet kokúti műszaki telepén. 'A munkálatokat' itt is hátráltatta az alkatrészhiány, de a szakembereknek elkerült a tervezett ütemet tartani. (Fotó: Bábel L.) Ütemes gépjavítás
