Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

4 1988. MÁRCIUS 8., KEDD NŐGRÁD 3 Tavaly augusztusban kezdődött cl, s várhatóan ez cv őszén készül el Litkén az Ipoly Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepének rekonstrukciós munkálata. A 32 millió fo­rintos munkához a pénzösszeg felét a gazdaság, a másik felét pedig az állam nyújtja. A kivitelezést saját lerőből oldják meg. Elkészültekor 350 darab fejőstehén korszerű tartásához adódik lehetőség. _ bp _ N ógrád felé félúton Paszományhagyományra épült üzem A Börzsöny ormaihoz kö­zel, Nógrád társközségeként tartják számon Berkenyét azok, akik futó pillantást vetnek a térképre. Azt már kevesebben tudják az ezer lélekszámot sem elérő kis te­lepülésről, hogy tavaly mint­egy 70 millió forin/t érték­ben állítottak elő függöny- félkészterméket az itt tele­pült üzemben. Bertyák Jánosné üzemveze­tő segít ablakot nyitni ma­gyarázatával a függöny­üzemre. helyesebben: füg- göny-félkészterméket előál­lító üzemre; — Az itt gyártott függöny nincs kikészítve- Ez azt je­lenti, hogy a fehérítést, a hő­rögzítést és a méretre szabást másutt végzik — mondja az üzemvezető. Mindenesetre a laikus szá­mára élmény a zakatoló gé­pek forgó hengerein feszülő, bonyolult mintákkal ékesített függönyök látványa. Bár nem túl zajos az üzem, de Ber- tyákné így is „megnyomja'’ szavait. — Szélességtől függően hét­nyolc ezer szál alkot egy füg­gönyt. A mintát lyukkártya segítségével tápláljuk be, s a gépek a lyukkártyaprog- ram utasításai nyomán szö­vik a terméket. — Mennyi egy ilyen szor­gos „póknak” az ára? • — Az elmúlt három év so­rán hat modern, Jacquard .gépet telepített központi üze­münk, a Budapesti Paszo- mányárugyár, egyenként két­millió-kétszázezer forint ér­tékben. Ezek a nyugatnémet gépek valóban szorgos pó­kok módjára dolgoznak. Fizi­kailag nem terhelik meg dol­gozóinkat, inkább állandó fi­gyelemre késztetik őket. A munkaerőt nem kellett különösebben toborozni. A gépeken dolgozó 36 asszony közül többen már a kezdés­nél. 1967-ben is itt voltak. Az üzemvezető elmondásá­nak megfelelően a dolgozók állandóan „járőröznek” a Ablak a függönyre * Munkalehetőség helyben * Szingapúri ablakokon is gépek között, A Jacquardok mögött, a levegőben megder­medt óriási hógolyókként he­lyezkednék el a szövőszálak fehér tekercsei. Bizony résen kell lenni, a toldást idejében el kell végezni a régi és az új „spulni” cseréjénél. Hídvégi Jánosnét, özv. Löf- ler Jánosnét és Gyerman Já­nosnét néhány mondat ere­jéig sikerül karéjba gyűjteni. — Én 1967-ben kerültem ide — mondja Hídvéginé. — Azóta fokozatos fejlesztésen ment keresztül az üzem. Aki csak akkor látta, ma már rá sem ismerne. Gyermanrté szintén alapí­tó tagnak számít. — A modernebb függö­nyök, a Jacquardok a kere­settebbek, a hagyományosak már divatjamúltak. Szere­tünk itt dolgozni, jó az idő­beosztásunk, A helybeli munkavégzés mellett marad időnk otthon a kiskert kö­rüli teendőkre is. — Családos anyák vagyunk. Jó volna, ha a jövőben ás megmaradna az üzem. a munkalehetőség — társul munkatársaihoz a tizenki­lenc éve itt. dolgozó özv. Löflerné. — Mitől a félsz? — a kér­dés, özv. Löflerné idézett szavaira utalva az üzemveze­tőnek szól. — Tény, a Jacquardokra mindig van kereslet — vá­laszol Bertyákné. — De az is tény, hogy 1988. első negyed­évére kapacitásunknak csak a 60 százaléka lekötött. Ez az oka annak, hogy a még 1975-ben idehozott régebbi, Mayer típusú gépekről leke­rülő termékek nem annyira keresettek a vevők körében, mint bonyolultabb mintázatú, tetszetősebb kivitelű, moder­nebb társaik, a Jacquardok. Üzemünk termeléscentniikus, munkánkat negyedéves terv­lebontás alapján végezzük. A probléma megoldása ér­dekében a központ igazga­tója is tesz, aki hetente el­látogat az üzembe. Ám a legtöbbet a helybeliek tehetik azzal, hogy kifogástalanul dolgoznak. A minőségi munka nem akármilyen követelmény a berkenyéi üzemben. Egy dol­gozó a havi béréből akár ezer forintot is visszafizet, amennyiben őmiatta keletke­zik „gubanc” a függönyön. Természetesen ezt a pénzt pluszként is hozzáteheti a fi­zetéséhez figyelmes, minőségi munkával (az üzemben a legkisebb felbruttósított óra­bér 30 forint 50 fillér). A termék jelentős része belföldre irányul. De egy kül­kereskedelmi vállalat segít­ségével tőkésexportra is ter­melnek, többek között Szin­gapúrba és Kuvaitba. Tavaly az összvállalati nyereség 27 millió forint volt. amit to­vább lehet gyarapítani a nyu­gati kivitel bővítésével. — A tőkéspiachoz bizony jobban kell dolgoznunk — jegyzi meg Bertyákné mi­közben a legrégebbi, paszo­mánykészítő gépek mellett haladva megyünk ki az üzemből. Ezekről a régi ma­sinákról még most is nagy mennyiségben kerülnek le a különböző színű szalagok. Van köztük ruhaszegő, lám­parojt. de még zászlórojt is. Zászló nincs, de az üzem képzeletbeli zászlajára ter­mészetesen oda lehet írni az üzemvezető utolsó megjegy­zését. Benkő Mihály Átcsoportosítás Veszprémben Szezonhoz igazodó foglalkoztatás Alapvető változtatásokat hajt végre munkaerő-gaz­dálkodásában a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat. Már kidolgozták a koncep­ciót, amelynek megvalósítá­sa a teljes létszám mintegy 20 százalékát — a vállalat 250 dolgozóját — érinti va­lamilyen formában, s meg­kezdték a belső átcsoporto­sítást. Mintegy 150 dolgozót más vállalattal közösen fog­lalkoztatnak majd, az eddi­ginél nagyobb mértékben beleszólnak a szabadságolá­sok ütemezésébe és 25 fős létszámcsökkentést is indo­koltnak tartanak. A vállalat csak ezen az áron tudja biztosítani gazdaságos mű­ködését és a dolgozók koráb­bi jövedelmét. A kényszerű lépések egyik oka a hitelszűkítés, amely­nek következtében a válla­lat kénytelen minimálisra csökkenteni a készleteit. Ez főleg a jégkrémgyártást érin­ti, mert ezt a terméket ed­dig egész évben készítették és mélyhűtve tárolták. A jö­vőben a termelésnek a sze­zonális kereslethez kell iga­zodnia. Ez viszont azzal jár, hogy a dolgozók egy cso­portját csak a szezonban tudják ellátni munkával. Az őszi-téli hónapokban részük­re a környező vállalatoknál keresnek munkalehetőséget. A vállalat vezetőit olyan megoldások is foglalkoztat­ják, hogy újabb munkalehe­tőséget teremtenek a kakaó­gyártás bevezetésével, vala­mint a téli hónapokban is kelendő élelmiszerek gyár­tásával és csomagolásával. (MTI) Átalakulóban az értékpapírpiac A szalmazsákban vagy befektetve? Ismét szaporodnak a ma­gyar értékpapírpiacból szó­ló hírek. A közelmúltban tőzsdei napot tartott 22 ma­gyar pénzintézet, és a ta­lálkozókat rendszeressé tet­ték. Most már minden hé­ten egy alkalommal egymás között adják-veszik a forga­lomba lévő értékpapírokat. Az első nap mérlege 100 millió forintos forgalom volt, ennyi kötvény kelt el, a korábbinál reálisabb ár­folyamon, hiszen a kereslet­kínálat szabályozta, hogy kinek mennyit ér az érték­papír. Kötvény igen, részvény nem ? Az első napról szóló hír­adásokból az is kiderült, részvényeket nem tudtak vásárolni az érdeklődő pénz­intézetek, mert nem volt kí­nálat. A vállalati kötvények­nél viszont a kínálat sokkal nagyobb volt, mint a keres­let, ezért az eddig közre­adott árfolyamoknál valami­vel alacsonyabb áron talál­tak gazdára a vállalati köt­vények. Az is az első nap krónikájához tartoz’k, hogy sok lakossági kötvényt kí­náltak egymásnak a bankok, de mégsem kötöttek üzle­tet, mert inkább a rövidebb lejáratra szóló értékpapírok iránt volt nagy a kereslet. Az összegzés jól mutatja, hogy átalakulóban van az értékpapírpiac. Az elmúlt évben közel annyi kötvényt bocsátottak ki, mint ameny- nyit a korábbi években össze­sen, értékük ma máf meg­haladja a 20 milliárd forin­tot. S, az év végén rendkí­vül sok lakossági kötvényt hoztak forgalomba, így túl­kínálat alakult ki. Ráadásul az új adórendszertől, inflá­Piacgazdálkodás — vállalaton belül A hatékonyabb gazdálko­dás érdekében az eddigi gyakorlattól teljesen eltérő elszámolási rendszert vezet­tek be a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát üzemeiben. Az egész kombinátot beháló­zó 238 egységben megszün­tették a korábbi, a külső pia­ci hatásokat nem eléggé köz­vetítő elszámolási módszert, s helyette a tényleges piaci árakra épülő önelszámolást érvényesítenek. A minden­kori beszerzési és eladási árak alkalmazásával valósá­gos piaci viszonyokat te­remtettek ai üzemek között. Az árak ismeretében az üze­mek áralkut folytatnak, s önállóan állapodhátnak meg a végleges árakban. Ilyen módon az eladó önelszámoló egység tényleges bevételt, a vásárlóegység pedig való­ságos kiadást könyvel el pénzgazdálkodásában. A „piacorientált” önálló egységeknek az idén azt is lehetővé tették a kombinát vezetői, hogy önállóan gaz­dálkodjanak a bérkerettel. A közvetlen termelésirányítók dönthetnek abban, hogy a feladatokat mekkora létszám­mal oldják meg. A létszám csökkentéséből származó bért a többet vállaló, teljesítő dol­gozók megfizetésére fordít­hatják. Ezzel egyidejűleg minden üzemegységben kor­szerűsítették az egész bér­rendszert. Eszerint a mun­kások órabérük 70 százalé­kát időarányosan kapják meg, míg a fennmaradó 30 százalékból mozgóbérként elért teljesítményük arányá­ban részesülnek. Így na­gyobb lehetőség nyílik a jobb teljesítmények tényle­ges elismerésére. ciótól való félelem csökken­tette a vásárási kedvet, a bankokban a korábbinál na­gyobb készletek halmozódtak föl. Vagyonjegy, kincstárjegy Az értékpapírpiacot azon­ban nem lehet csak a vál­lalati és a lakossági kötvé­nyekre szűkíteni. Egymás után alakulnák a részvény- társaságok, a tulajdonosok kezében tehát egyre több részvény halmozódik föl. Ennek ellenére ezek az érték­papírok alig cserélnek ma gardát. Ügy tűnik, az érde­keltek vállalkozásuk sikeré­ben bízva, a nagyobb oszta­lékra számítva, inkább meg­tartják e papírokat. Az elmúlt évben hozott intézkedések hatására tovább bővül a skála, megismerked­hetünk a vagyonjeggyel is. Ezt egy adott vállalat saját dolgozói vásárolhatják önkén­tesen, és csak egymás között adhatják, vehetik a speciális értékpapírokat. (Az árfolyam alakulása tükrözheti, ki mennyire bízik saját cégé­ben.) A vagyonjegyre évről évre osztalékot fizetnek, ami a vállalati eredménytől függ. A vagyonjegy kibocsátásának alapvető feltételeit magasabb szintű jogszabályok rögzítik, például a kibocsátott va­gyonjegyek értéke nem halad­hatja meg a vállalat saját vagyonának felét. Áz egyéb feltételeket viszont, köztük azt például, hogy a jövedelme­zőség alapján mennyi legyen az osztalék, már a vállalat határozhatja meg. A vagyon­jegy kibocsátásával először egyébként a Taurus próbál­kozott meg. A vártnál keve­sebbet vásároltak a dolgozók, de a premier így is jól si­került. Üjfajta speciális étékpa- pír lesz majd a kincstárjegy. Ezt az állam bocsátja ki a költségvetési hiány finanszí­rozására. Jellemzői közé tar­tozik, hogy mindössze né­hány hónapra veszi igénybe a költségvetés ily módon a pénzt. A kincstárjegy kibo­csátásáról és arról, hogy a költségvetési hiány hány százalékát lehet az érték­papír árából fedezni, mindig az Országgyűlés határoz. (Egyelőre még nem kerültek ilyen értékpapírok forgalom­ba.) A kibocsátás menete szerint először a bankok vá­sárolhatlak kincstárjegyet, majd tovább adhatják akár a lakosságnak is. Mindenki jól jár A paletta jóval szélesebb, mint gondolnánk; a piac te­hát még közel sem érte el lehetőségének határait. Az már viszont egy másik kér­dés, hogy a lakossági köt­vények piaca a jelenlegi for­mák mellett nemigen fej­lődhet dinamikusan. Hiszen már most nagyobb a kíná­lat, mint a kereslet. De a készpénzforgalmi adatok sze­rint változatlanul sok milli­árd forint van a háztartá­sokban: kedvező megtakarí­tási formák bevezetésével, újfajta értékpapírok piacra dobásával ezeket a pénzeket elő lehet csalogatni. Az egyre erőteljesebben szerveződő magyar értékpa­pírpiac mind nagyobb sze­repet játszhat a megtakarí­tási hajlandóság növelésében, a tőkeáramlás felgyorsításá­ban. Mert, ha jól belegondo­lunk, ez a cél. Az átmeneti­leg egyik területen lecsapódó pénzek máshol kedvezőbb befektetési formát találhat­nak, és elősegíthetik a gaz­dasági növekedést. , ' L. M. Az egészséges munkakörülmény javítására helyi porlevá­lasztó berendezést vásároltak próbaképpen RomHányban a Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet fűrésztelepén. A sike­res próbaüzem után, további három berendezés kerül a ter­melőszövetkezethez. — bp —

Next

/
Oldalképek
Tartalom