Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

4

1988. MÁRCIUS 8., KEDD

NŐGRÁD

3

Tavaly augusztusban kezdődött cl, s várhatóan ez cv őszén készül el Litkén az Ipoly Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepének rekonstrukciós munkálata. A 32 millió forintos munkához a pénzösszeg felét a gazdaság, a másik felét pedig az állam nyújtja. A kivitelezést saját lerőből oldják meg. Elkészültekor 350 darab fejőstehén korszerű tartásához adódik lehetőség. _ bp _

N

ógrád felé félúton

Paszományhagyományra épült üzem

A Börzsöny ormaihoz közel, Nógrád társközségeként tartják számon Berkenyét azok, akik futó pillantást vetnek a térképre. Azt már kevesebben tudják az ezer lélekszámot sem elérő kis településről, hogy tavaly mintegy 70 millió forin/t értékben állítottak elő függöny- félkészterméket az itt települt üzemben.

Bertyák Jánosné üzemvezető segít ablakot nyitni magyarázatával a függönyüzemre. helyesebben: füg- göny-félkészterméket előállító üzemre;

— Az itt gyártott függöny nincs kikészítve- Ez azt jelenti, hogy a fehérítést, a hőrögzítést és a méretre szabást másutt végzik — mondja az üzemvezető.

Mindenesetre a laikus számára élmény a zakatoló gépek forgó hengerein feszülő, bonyolult mintákkal ékesített függönyök látványa. Bár nem túl zajos az üzem, de Ber- tyákné így is „megnyomja'’ szavait.

— Szélességtől függően hétnyolc ezer szál alkot egy függönyt. A mintát lyukkártya segítségével tápláljuk be, s a gépek a lyukkártyaprog- ram utasításai nyomán szövik a terméket.

— Mennyi egy ilyen szorgos „póknak” az ára?

• — Az elmúlt három év során hat modern, Jacquard .gépet telepített központi üzemünk, a Budapesti Paszo- mányárugyár, egyenként kétmillió-kétszázezer forint értékben. Ezek a nyugatnémet gépek valóban szorgos pókok módjára dolgoznak. Fizikailag nem terhelik meg dolgozóinkat, inkább állandó figyelemre késztetik őket.

A munkaerőt nem kellett különösebben toborozni. A gépeken dolgozó 36 asszony közül többen már a kezdésnél. 1967-ben is itt voltak.

Az üzemvezető elmondásának megfelelően a dolgozók állandóan „járőröznek” a

Ablak a függönyre

*

Munkalehetőség

helyben

*

Szingapúri ablakokon is

gépek között, A Jacquardok mögött, a levegőben megdermedt óriási hógolyókként helyezkednék el a szövőszálak fehér tekercsei. Bizony résen kell lenni, a toldást idejében el kell végezni a régi és az új „spulni” cseréjénél.

Hídvégi Jánosnét, özv. Löf- ler Jánosnét és Gyerman Jánosnét néhány mondat erejéig sikerül karéjba gyűjteni.

— Én 1967-ben kerültem ide — mondja Hídvéginé. — Azóta fokozatos fejlesztésen ment keresztül az üzem. Aki csak akkor látta, ma már rá sem ismerne.

Gyermanrté szintén alapító tagnak számít.

— A modernebb függönyök, a Jacquardok a keresettebbek, a hagyományosak már divatjamúltak. Szeretünk itt dolgozni, jó az időbeosztásunk, A helybeli munkavégzés mellett marad időnk otthon a kiskert körüli teendőkre is.

— Családos anyák vagyunk. Jó volna, ha a jövőben ás megmaradna az üzem. a munkalehetőség — társul munkatársaihoz a tizenkilenc éve itt. dolgozó özv. Löflerné.

— Mitől a félsz? — a kérdés, özv. Löflerné idézett szavaira utalva az üzemvezetőnek szól.

— Tény, a Jacquardokra mindig van kereslet — válaszol Bertyákné. — De az is tény, hogy 1988. első negyedévére kapacitásunknak csak a 60 százaléka lekötött. Ez az oka annak, hogy a még 1975-ben idehozott régebbi, Mayer típusú gépekről lekerülő termékek nem annyira keresettek a vevők körében, mint bonyolultabb mintázatú, tetszetősebb kivitelű, modernebb társaik, a Jacquardok. Üzemünk termeléscentniikus, munkánkat negyedéves tervlebontás alapján végezzük.

A probléma megoldása érdekében a központ igazgatója is tesz, aki hetente ellátogat az üzembe. Ám a legtöbbet a helybeliek tehetik azzal, hogy kifogástalanul dolgoznak.

A minőségi munka nem akármilyen követelmény a berkenyéi üzemben. Egy dolgozó a havi béréből akár ezer forintot is visszafizet, amennyiben őmiatta keletkezik „gubanc” a függönyön. Természetesen ezt a pénzt pluszként is hozzáteheti a fizetéséhez figyelmes, minőségi munkával (az üzemben a legkisebb felbruttósított órabér 30 forint 50 fillér).

A termék jelentős része belföldre irányul. De egy külkereskedelmi vállalat segítségével tőkésexportra is termelnek, többek között Szingapúrba és Kuvaitba. Tavaly az összvállalati nyereség 27 millió forint volt. amit tovább lehet gyarapítani a nyugati kivitel bővítésével.

— A tőkéspiachoz bizony jobban kell dolgoznunk — jegyzi meg Bertyákné miközben a legrégebbi, paszománykészítő gépek mellett haladva megyünk ki az üzemből. Ezekről a régi masinákról még most is nagy mennyiségben kerülnek le a különböző színű szalagok. Van köztük ruhaszegő, lámparojt. de még zászlórojt is.

Zászló nincs, de az üzem képzeletbeli zászlajára természetesen oda lehet írni az üzemvezető utolsó megjegyzését.

Benkő Mihály

Átcsoportosítás Veszprémben

Szezonhoz igazodó foglalkoztatás

Alapvető változtatásokat hajt végre munkaerő-gazdálkodásában a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat. Már kidolgozták a koncepciót, amelynek megvalósítása a teljes létszám mintegy 20 százalékát — a vállalat 250 dolgozóját — érinti valamilyen formában, s megkezdték a belső átcsoportosítást. Mintegy 150 dolgozót más vállalattal közösen foglalkoztatnak majd, az eddiginél nagyobb mértékben beleszólnak a szabadságolások ütemezésébe és 25 fős

létszámcsökkentést is indokoltnak tartanak. A vállalat csak ezen az áron tudja biztosítani gazdaságos működését és a dolgozók korábbi jövedelmét.

A kényszerű lépések egyik oka a hitelszűkítés, amelynek következtében a vállalat kénytelen minimálisra csökkenteni a készleteit. Ez főleg a jégkrémgyártást érinti, mert ezt a terméket eddig egész évben készítették és mélyhűtve tárolták. A jövőben a termelésnek a szezonális kereslethez kell igazodnia. Ez viszont azzal jár, hogy a dolgozók egy csoportját csak a szezonban tudják ellátni munkával. Az őszi-téli hónapokban részükre a környező vállalatoknál keresnek munkalehetőséget. A vállalat vezetőit olyan megoldások is foglalkoztatják, hogy újabb munkalehetőséget teremtenek a kakaógyártás bevezetésével, valamint a téli hónapokban is kelendő élelmiszerek gyártásával és csomagolásával.

(MTI)

Átalakulóban az értékpapírpiac

A szalmazsákban vagy befektetve?

Ismét szaporodnak a magyar értékpapírpiacból szóló hírek. A közelmúltban tőzsdei napot tartott 22 magyar pénzintézet, és a találkozókat rendszeressé tették. Most már minden héten egy alkalommal egymás között adják-veszik a forgalomba lévő értékpapírokat. Az első nap mérlege 100 millió forintos forgalom volt, ennyi kötvény kelt el, a korábbinál reálisabb árfolyamon, hiszen a keresletkínálat szabályozta, hogy kinek mennyit ér az értékpapír.

Kötvény igen, részvény nem ?

Az első napról szóló híradásokból az is kiderült, részvényeket nem tudtak vásárolni az érdeklődő pénzintézetek, mert nem volt kínálat. A vállalati kötvényeknél viszont a kínálat sokkal nagyobb volt, mint a kereslet, ezért az eddig közreadott árfolyamoknál valamivel alacsonyabb áron találtak gazdára a vállalati kötvények. Az is az első nap krónikájához tartoz’k, hogy sok lakossági kötvényt kínáltak egymásnak a bankok, de mégsem kötöttek üzletet, mert inkább a rövidebb lejáratra szóló értékpapírok iránt volt nagy a kereslet.

Az összegzés jól mutatja, hogy átalakulóban van az értékpapírpiac. Az elmúlt évben közel annyi kötvényt bocsátottak ki, mint ameny- nyit a korábbi években összesen, értékük ma máf meghaladja a 20 milliárd forintot. S, az év végén rendkívül sok lakossági kötvényt hoztak forgalomba, így túlkínálat alakult ki. Ráadásul az új adórendszertől, infláPiacgazdálkodás — vállalaton belül

A hatékonyabb gazdálkodás érdekében az eddigi gyakorlattól teljesen eltérő elszámolási rendszert vezettek be a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát üzemeiben. Az egész kombinátot behálózó 238 egységben megszüntették a korábbi, a külső piaci hatásokat nem eléggé közvetítő elszámolási módszert, s helyette a tényleges piaci árakra épülő önelszámolást érvényesítenek. A mindenkori beszerzési és eladási árak alkalmazásával valóságos piaci viszonyokat teremtettek ai üzemek között. Az árak ismeretében az üzemek áralkut folytatnak, s önállóan állapodhátnak meg a végleges árakban. Ilyen módon az eladó önelszámoló egység tényleges bevételt, a vásárlóegység pedig valóságos kiadást könyvel el pénzgazdálkodásában.

A „piacorientált” önálló egységeknek az idén azt is lehetővé tették a kombinát vezetői, hogy önállóan gazdálkodjanak a bérkerettel. A közvetlen termelésirányítók dönthetnek abban, hogy a feladatokat mekkora létszámmal oldják meg. A létszám csökkentéséből származó bért a többet vállaló, teljesítő dolgozók megfizetésére fordíthatják. Ezzel egyidejűleg minden üzemegységben korszerűsítették az egész bérrendszert. Eszerint a munkások órabérük 70 százalékát időarányosan kapják meg, míg a fennmaradó 30 százalékból mozgóbérként elért teljesítményük arányában részesülnek. Így nagyobb lehetőség nyílik a jobb teljesítmények tényleges elismerésére.

ciótól való félelem csökkentette a vásárási kedvet, a bankokban a korábbinál nagyobb készletek halmozódtak föl.

Vagyonjegy, kincstárjegy

Az értékpapírpiacot azonban nem lehet csak a vállalati és a lakossági kötvényekre szűkíteni. Egymás után alakulnák a részvény- társaságok, a tulajdonosok kezében tehát egyre több részvény halmozódik föl. Ennek ellenére ezek az értékpapírok alig cserélnek ma gardát. Ügy tűnik, az érdekeltek vállalkozásuk sikerében bízva, a nagyobb osztalékra számítva, inkább megtartják e papírokat.

Az elmúlt évben hozott intézkedések hatására tovább bővül a skála, megismerkedhetünk a vagyonjeggyel is. Ezt egy adott vállalat saját dolgozói vásárolhatják önkéntesen, és csak egymás között adhatják, vehetik a speciális értékpapírokat. (Az árfolyam alakulása tükrözheti, ki mennyire bízik saját cégében.) A vagyonjegyre évről évre osztalékot fizetnek, ami a vállalati eredménytől függ. A vagyonjegy kibocsátásának alapvető feltételeit magasabb szintű jogszabályok rögzítik, például a kibocsátott vagyonjegyek értéke nem haladhatja meg a vállalat saját vagyonának felét. Áz egyéb feltételeket viszont, köztük azt például, hogy a jövedelmezőség alapján mennyi legyen az osztalék, már a vállalat határozhatja meg. A vagyonjegy kibocsátásával először egyébként a Taurus próbálkozott meg. A vártnál kevesebbet vásároltak a dolgozók, de a premier így is jól sikerült.

Üjfajta speciális étékpa- pír lesz majd a kincstárjegy. Ezt az állam bocsátja ki a költségvetési hiány finanszírozására. Jellemzői közé tartozik, hogy mindössze néhány hónapra veszi igénybe a költségvetés ily módon a pénzt. A kincstárjegy kibocsátásáról és arról, hogy a költségvetési hiány hány százalékát lehet az értékpapír árából fedezni, mindig az Országgyűlés határoz. (Egyelőre még nem kerültek ilyen értékpapírok forgalomba.) A kibocsátás menete szerint először a bankok vásárolhatlak kincstárjegyet, majd tovább adhatják akár a lakosságnak is.

Mindenki jól jár

A paletta jóval szélesebb, mint gondolnánk; a piac tehát még közel sem érte el lehetőségének határait. Az már viszont egy másik kérdés, hogy a lakossági kötvények piaca a jelenlegi formák mellett nemigen fejlődhet dinamikusan. Hiszen már most nagyobb a kínálat, mint a kereslet. De a készpénzforgalmi adatok szerint változatlanul sok milliárd forint van a háztartásokban: kedvező megtakarítási formák bevezetésével, újfajta értékpapírok piacra dobásával ezeket a pénzeket elő lehet csalogatni.

Az egyre erőteljesebben szerveződő magyar értékpapírpiac mind nagyobb szerepet játszhat a megtakarítási hajlandóság növelésében, a tőkeáramlás felgyorsításában. Mert, ha jól belegondolunk, ez a cél. Az átmenetileg egyik területen lecsapódó pénzek máshol kedvezőbb befektetési formát találhatnak, és elősegíthetik a gazdasági növekedést.

, ' L. M.

Az egészséges munkakörülmény javítására helyi porleválasztó berendezést vásároltak próbaképpen RomHányban a Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet fűrésztelepén. A sikeres próbaüzem után, további három berendezés kerül a termelőszövetkezethez. — bp —