Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ____ XLIV. ÉVF., 54. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. MÁRCIUS 4., PÉNTEK Társadalmi munkaakcióról tanácskoztak Salgótarjánban Céh környezetünk (jobb) védelme Üzemek, intézmények ve­zetői, társadalmi munkafele­lősei, Salgótarján város ál­lami, a társadalmi szervei­nek képviselői tanácskoz­tok tegnap a megyeszékhe­lyen az ötvenezer munka­napot Salgótarjánért! moz­galom szervezőbizottsága és a városi tanács rendezésé­ben. Az egybegyűlteket Pe- tesházi Gábor, a Hazafias Népfront Salgótarjáni Váro­si Bizottságának titkára üd­vözölte, hangsúlyozva, hogy a lakosság társadalmi mun­kavállalására az idén is nagy szükség lesz a várospolitikai célkitűzések megvalósításá­hoz. Az idei elképzelésekről Győrffy Dezső, Salgótarján Város Tanácsának általános elnökhelyettese szólt. Beve­zetőül tájékoztatta a jelen­levőket á VII- ötéves tervi tanácsi célkitűzések időköz­beni szükségessé vált módo­sításairól, így a többi kö­zött a lakásépítés és -támo­gatás új rendszeréről, a kommunális beruházásokról, fejlesztésekről. Utalt arra is, hogy a szóbeszéddel ellen­tétben, nem szüntetik meg a A Rétsági Városi Jogú Nagyközségi Tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülésén — több más napi­rend mellett — az utóbbi három esztendő kisipari árellenőrzésének tapaszta­latait és a további felada­tokat tárgyalta. A testüle­tet dr. Zombori Erzsébet, a tanács hatósági osztályának vezetője tájékoztatta. A beszámoló szerint a közigazgatási területen a különböző szakmákban évente 74—78 kisiparos dol­gozott. A vizsgált időszak alatt összesen 87 árellen­őrzést tartott az osztály a kiadott központi szempon­tok és szakmai sajátosságok figyelembevételével. Az el" lenőrzések következmé­nyeképpen 14 esetben kifo­gásolták a gazdálkodók ár­munkáját és alkalmaztak megfelelő szankciókat. A hatósági osztály a vizs­gálatok alapján pozitív ta­pasztalatként állapítja meg, hogy az ellenőrzött szemé­lyek a tisztességtelen gaz­korábban elfogadott telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, hiszen a megfogalmazott cél­kitűzések az eredeti elkép­zelések szerint valósulnak meg. A településfejlesztő társa­dalmi munkáról szólva, négy kezdeményezést emelt ki. Mint mondotta tavasszal és ősszel egyaránt sorra kerül­nek a tisztasági akciók, sőt ez utóbbi időpontban fásí­tási, lomtalanítási munkála­tokat is szerveznek. Szintén ezek sorában említette a tó­strandi szabadidő-központ építését, amelyhez már több gazdálkodó egység felaján­lotta közreműködését. Újszerű elem a megyeszék­hely társadalmi munkaakciói között az úgynevezett „tár­sadalmi vállalkozási szerző­dés”, amelynek keretében ko­rábban harminc, tegnap pe­dig huszonnyolc vállalat, intézmény döntött úgy, hogy részt vállal a köz-, zöld-, pi­henő- és játszóterületek gon­dozásából, karbantartásából. A továbbiakban Győrffy Dezső bejelentette, hogy a városi tanács testületé a kö­zelmúltban úgy döntött, hogy dasági tevékenység tilal­mára vonatkozó jogi elő­írásokat betartják. Áraik arányosan alkalmazkodnak a végzett munka minőségé- ,hez és a piaci árviszonyok­hoz. A lakosság részéről tisz­tességtelen ár, vagy a mun­ka minősége miatt a ható­sághoz lakossági panasz, vagy bejelentés nem érke­zett. Egyértelmű az iparo­sok körében az ármunka színvonalának javulása. Kritikusan mutat rá a beszámoló a hiányosságok­ra. Az ágazatonkénti ellen­őrzések tapasztalatai alap­ján megállapították: az iparban és a közlekedésben dolgozók tájékozatlanok az árnyilvántartás vezetésé­ben és az árközlési kötele­zettségben. A nagyszámú magánerős lakásépítés mi­att nőtt a kereslet az építő­ipari szakmunkák iránt,. de az e területen dolgozó kis­iparosok száma még nem éri el a kívántat. Ugyan­akkor a lakosság növekvő az 1988-as esztendőt a Kör­nyezetünk védelme évének szenteli, s ennek szellemében szervezik a különféle közös­ségek társadalmi munkaak- oióikat. Ezt követően Bállá Ferenc, az ötvenezer munkanapot Salgótarjánért! , mozgalom szervezőbizottságának elnöke szólt azokról az újszerű ele­mekről, amelyek az idei ak­ciókat jellemzik. Egyebek között utalt arra, hogy na­gyobb szerephez jutnak az öntevékeny, helyi kezdemé­nyezések, valamint felhív­ta a figyelmet a lelkiisme­retesebb, következetesebb szervezésre, munkavégzés­re. Végül a tavaszi tiszta­sági akció konkrét ütemter­vét ismertette Bodnár Bene­dek, a városgazdálkodási üzem igazgatója, aki elmon­dotta, hogy célul tűzték ki a közterületek tisztán tar­tását, védelmét, rendbe té­telét, amelyre március kö­zepétől április végéig kerül sor. A tanácskozás a résztve­vők operatív megbeszélésé­vel ért véget. minőségi igénye egyre na­gyobb versenyt hoz létre e területen. Igen kevés a sze­mélyi és a háztartási szol­gáltató szakemberek szá­ma is a nagyközségekben, melynek következtében sem versenyről, sem monopol­helyzetről nem lehet szó. Az új adózási rendszer és az árak emelkedése miatt az idén a korábbitól nehe­zebbé vált az árhatósági munka és a kisiparosok helyzete. Mind az iparosok, mind a megrendelők kö­rében nagy a bizonytalan­ság. Az érdekképviseleti szervek segítsége szüksé­ges a kezdeti nehézségek áthidalásához. A feltárt szabálytalan­ságok szükségessé teszik az eddiginél átfogóbb kö­vetkezetesebb és gyakoribb ellenőrzéseket. A hiányossá­gok visszaszorítása érdeké­ben a megrendelőknek is igényelniük- kell a tájékoz­tatást az alkalmazandó árakról és azok feltételei­ről. Magyar kiállítók a lipcsei tavaszi vásáron Csütörtökön az NDK bu­dapesti képviseletén sajtó- tájékoztatón számoltak be a március 13-án nyíló tavaszi lipcsei vásár programjáról és a magyar kiállításról. Walter Mackowski keres­kedelmi tanácsos elmondta: 100 országból kilencezer cég mutatja be termékeit, a be­ruházási javak kilenc ága­zatában és a fogyasztási cik­kek hét témakörében. Nagy számban állítanak ki olyan gyártmányokat, amelyek a szocialista gazdasági integ­ráció keretében termelési együttműködéssel készülnek. A vásárra harminc fejlődő országból várnak kiállítókat, s jelen lesz ötven nemzet­közi bank képviselete is. A kiállítások középpontjában az elektronika, a szellemi ter­mékek és szolgáltatások, va­lamint az információs tech­nika áll majd. Lipcse bel­városának 16 vásárházában ötven ország kiállítói és ter­melői kínálják majd a fo­gyasztási cikkeiket, köztük játékokat, ruházati cikkeket. Megrendezik a nemzetközi könyvvásárt, amelyen ezer kiadó vesz részt, és átadják majd az elmúlt esztendő legszebb könyveinek járó díjakat. Hazánkat minden koráb­binál több, összesen 52 ipa­ri és külkereskedelmi vál­lalat képviseli a vásáron. Ezek a vállalatok 3700-féle terméket mutatnak be, kö­zülük 21 gyártmánnyal be­neveznek a lipcsei vásár díj- pályázatára. A magyar ipar főleg gépipari, elektronikai és mezőgazdasági termékek­kel pályázik aranyéremre. Az MTI munkatársának egy kérdésére Walter Mac­kowski elmondta, hogy a járműipar területén jó ki­látások vannak a kooperá­ció elmélyítésére, jelenleg az Ikarus és az IFA Kombinát állít elő közösen autóbuszo­kat, és a tervek szerint azo­kat harmadik piacra is ex­portálják majd. Az NDK- ban gyártott személygépko­csikhoz a magyar ipar csak néhány kisebb értékű alkat­részt készít, így ezek nem ellentételezhetők autószállí­tásokkal. A Volkswagen- motoros Wartburgokról és Trabantokról azt mondta: az idén még nem szállítanak az új kocsikból, jövőre pe­dig már a régit nem expor­tálják, tehát az első négy­ütemű -Wartburgok megje­lennek útjainkon. Végrehajtó bizottsági ülés Rétságon A kisipari árellenörzések tapasztalatai Az ÉTÉ taggyűlésén hallottuk: Megszépül a Nemzeti étterem Taggyűlésen értékelte múlt évi tevékenységét csü­törtöki összejövetelén az Építőipari Tudományos Egyesület. A salgótarjáni Technika Házában megtar­tott rendezvényen szóltak az idei elképzelésekről, az egyesület gazdasági helyze­téről. Botka Miklós, az ÉTÉ me­gyei elnöke élmondta; ta­valyi előadásaikat, tanács­kozásaikat mintegy 400-an látogatták. Ezek között is megkülönböztetett szerepe volt az áprilisi urbaniszti­kai konferenciának, vala­mint az októberi műszaki­közgazdasági hónap színes sorozatának. Idei program­jukból kiemelte a múlt év­ben elmaradt és az új ak­cióévre átütemezett látoga­tást a Paksi Atomerőműben. Tovább folytatják a kül- és belföldi tanulmányutakat, és a közérdekű témák meg­vitatásának fórumrendsze­rét. A taggyűlés során hall­gatták meg Arató Györgynek, a megyeszékhely főépítészé­nek elgondolásait Salgótar­ján központjának aktuális rekonstrukciós feladatairól. E sokakat érdeklő és érin­tő területek egyike a Rá­kóczi út, a Nemzeti étterem és a vasút által határolt há­romszög. Mint elmondta, a beruházást egy gazdasági társaság finanszírozza, melynek tagjai: a városi ta­nács — a terület biztosítá­sával —, az Általános Vál­lalkozói Bank és az Orszá­gos Telephelyforgalmi Beté­ti Társulás. Elképzeléseik szerint a Nemzeti étterem épületszerkezete nagyrészt megmarad, küllemében és funkciójában azonban meg­változik: a réginél esztéti- kusabb, kulturáltabb szóra­kozóhellyé alakul át, épp’ hogy csak az árai nem ve­tekszenek majd a nagy hírű Gundellel. Helyet kap ben­ne snack-bár, drink-bár és egy terasszal megtoldott cuk­rászda. Tőszomszédságában kap helyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal új, két­szintes székháza, alatta üz­letsorral. A szakemberek (Folytatás a 2. oldalon) Dombóvári Árpád osztályvezető: — „Az árúismeret mellett a türelem és udvariasság a legfőbb erények!” * ................... 1 Á csőkígyó mérge (3. oldal) Itt vagyunk otthon (6. oldal) Ha: szurkolói ankét az SBTC-nél (7. oldal)­Kereskedők diplomáciája Hetente egy alkalommal eladói gyakorlaton vesz­nek részt a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazda- sági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai, akik áruházakban, szaküzletekben ismerkednek a portékák kínálásának titkaival. Képriportunk a másodévesekről készült, akik a sal­gótarjáni Centrum Áruházban lesik lel az árusítás művészetét, tapasztalt munkatársaiktól, egyúttal ve­vőismeretet szereznek, magukat pedig az eladók dip­lomáciájával gazdagítják. Csábi Erika: — „A mo­soly bizalmat ad a ve­vőnek, így tapasztal­tam.” Szabó Mónika: r— „Szeretem a határozatlan vásárlót, mert /ha sikerül meggyőznöm, öröm neki is, nekem is.” Az áru méltó helyen való bemutatására már diákkor­ban *s ügyelni kell. Kulcsár József képriportja Vanya Anett: — „Az áru nem tud beszélni, nekünk kell helyette bemutatni érdemeit.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom