Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... szemben a rákkal Megérdemlik a kiváló címet Drégelypalánkon sem csendes a határ. Igen, szembe kell vele néz­nünk, hisz mindannyian jól tudjuk: ez az egyik társa­dalmunkat leggyakrabban sújtó népbetegség. Félünk tőle, ám az egyéni felelőssé­get még nem érezzük iga­zán. Az egészségügy birkó­zik, kiterjeszti a szűrővizs­gálatokat falvakban és vá­rosokban, mért az idejében felismert daganatok eredmé­nyesen gyógyíthatók. Az ember nem mindig él a fel­kínált lehetőséggel. Hány meg hány szűrővizsgálatra hívó értesítés kallódik el az otthonok fiókjainak mé­lyén, hányán gondolkoznak úgy: „amiről nem tudok, az nincs." A következő számadato­kat nem riogatásként adjuk közre, bár olyan tények ezek, amelyektől megborzong az értelem. Nógrád megyében 1970—1984. között 8159 em­ber halt meg daganatos megbetegedésben. Országo­san évente 20 ezerre tehető ez a szám és mintegy nyolcvan- ezer daganatos beteget tar­tanak nyilván. De maradjunk a megyé­ben! Érdemes életkor sze­rint is megnézni a veszé­lyeztetettség mértékét. Négy évvel ezelőtt a 0—14 éves korúak közül ketten, a 15— 39 év közöttiekből tizenöten, a 40—59 évesek köréből 129-en, a hatvan év feletti­eknél 406-an haltak meg rákban. A tendencia szerint a veszélyeztetettség egyre inkább az aktív keresők, — a 40—59 év közöttiek irá­nyába tolódik. Megyei kórház pathológiai osztály. Idegeneknek tilos a belépés! Éljünk hát az en­gedéllyel, imerkedjünk meg az osztály munkájával! Itt végzik nap mint nap a szö­vettani vizsgálatokat, egy- egy szövetminta elemzése alapján pontos diagnózist tudnak felállítani a szakor­vosok számára. Háttérben dolgoznak, gyors és alapos vizsgálataik nélkülözhetet­lenek a gyógyítómunkában a rosszindulatú daganatok felderítésében. Dr. Bujalka Rezső osztály­Kalmár Béla szűcsmester — hirdeti a szerény cég­tábla a nagykapu melletti ablakban, Balassagyarmaton, a Thököly utcában. Hosszú ideje keresek ilyen kisipa­rost. Amikor ezt meg is mon­dom az elébem siető idős mesternek, mosolyogva mondja: — Egyedül vagyok az egész városban... Hogy mióta űzi ezt a szép, de ki­haló mesterséget? erre a kér­désemre bizony hosszú időre kell visszatekintenie... — 1939-ben szabadultam, öz­vegy Takács Mátyásné szé- csényi szűcs kisiparosnál. Mesterem egész Nógrád me­gyében, de még a szomszé­dos megyékben is ismert, keresett szűcs volt. Béla bácsi még a „tanon- coknak” nevezett tanulók ne­héz sorsát is megismerhette akkor, — kezdek bele a ko­molyabb beszélgetésbe a szemüveges, idős mesterrel. — Csak azt ismerem — mondja —, megtanultam én minden csínját-bínját a szűcs­mesterségnek, kitanultam a szakmát becsületesen. Édes­apám köztiszteletben álló paprikakereskedő volt, Szé- csényben. Kalmár Istvánnak hívták. Rá se szerettem vol­na szégyent hozni. Sikeres szakvizsgát tettem 1939-ben. — Miből álltak a szakmai ismeretek? — Vad- és háziállat bőré­nek kikészítéséből, cserzés­ből, festésből, szabásból, var­rásból, montírozásból, de még a szűrhímzést és gomb­vezető főorvos valóban na­ponta találja magát szemtől szemben a rákkal. Érthető hát, hogy elhivatott harco­sa a megelőzésnek, a beteg­séget kiváltó okok felkuta­tásának, a komplex szűrő- vizsgálatok népszerűsítésé­nek. — A daganatos halál az egyéni, családi tragédia mel­lett a társadalomra is érzé­kenyen hat. Gondolja csak el, milyen súlyos gazdasági következményekkel jár, ha csak a meg nem termelt nemzeti jövedelem oldalá­ról vizsgálódunk. A gyógyí­tásra fordított összegről már nem is szólva. — Milyen okok játszhat­nak közre a betegség kiala­kulásában? — Ok akad bőven. Első helyre sorolnám a légszenv- nveződést, a környezeti ár­talmakat, melyek száma nem csökken, hanem nő. Hogy hozzak egy személyes él­ményt: amikor 1964-ben Salgótarjánba kerültem, a patak nem volt ilyen pisz­kos sárga, mint most. Ta­lán még apró halak is úsz­káltak benne. Ma? A part­ján élő igénytelen kóró is haldoklik. A másik ok az életmódban keresendő. A dohányzás, a helytelen táp­lálkozás, az alkoholfogyasz­tás közvetett módon mind­mind rombolja a szervezet immunrendszerét, s ezáltal jó táptalajt nyújt a dagana­tos betegségek kifejlődésé­hez. Mert a rák nem egyik napról a másikra alakul ki, több évre tehető a rákmeg­előző állapot, amelynek fel­ismerhető jelei mikroszko­pikus vizsgálatokkal már a kezdet kezdetén kimutat­hatóak, a szövetek, sejtek elemzésekor. Jó eredmé­nyekkel gyógyíthatóak ma már a korai szakaszban feltárt nőgyógyászati és vastagbéltumorok, az or­vosi teamek (több szak­orvosból álló csoport) alapos munkája révén. — Az emberek a patholó- gia munkáját alig ismerik... — Ez tulajdonképpen a központi diagnosztikai osz­kötést is megtanultam én ott! — Ahogy elnézem a fa­lakat borító okleveleket, Bé­la bácsinak sikerült jó hírű szűcsmesterré válnia. — 1949-ben nyertem mes­terlevelet az újpesti ipari mestervizsgáztató biztottság előtt. Miközben Béla bácsival beszélgetünk, felesége szor­galmasan varrogatja egy ha­talmas — általuk kikészített — vaddisznónak a bőrét, zöld színű filcre montíroz­za, yarrja fel, hogy a „tró­feából” szép Takásdísz vál- hassék. Zsófia asszony maga is kicsit „szakmabeli” volt, amikor feleségül ment Kal­már szűcshöz. Bőrfestőként dolgozott egy pesti bőrgyár­ban, tudását azóta is kama­toztatja saját műhelyükben, de még a szűcsmesterséget is kitanulta a férje mellett. — Közösnek érzem az elismeréseket is — mutat fel a bekeretezett okleve­lekre, Béla bácsi. — Örü­lök a „Jó minőségért” jel­vénynek, csakúgy, mint a „Kiváló kisiparos” megtisz­telő címnek, vagy a 25 éves jubileumi mestergyűrűnek, de nem utolsósorban örü­lünk „kuncsaftjaink” bók­jainak. .. visszalátogatásai- nak hozzánk. Voltak már itt franciák, németek, Pozsonyba és Kanadába is vittek tőlem bekecset. Híres bekecses voltam én valami­kor. — Hímzett bekecseket áru­sítottak? tály, amely annak idején 450 betegágy ellátására szerveződött. Ehelyett 800 beteget látunk el. Szövetta­ni vizsgálataink megbízha­tóak, a felismerés és gyó­gyítás eszközei rendelkezés­re állnak, a progresszív be­tegellátáson belül, bár jó lenne ha az osztályt bővíte­nék, a műszerezettséget kor­szerűsítenék és szívesen fo­gadnánk legalább két jó szakorvost. — Főorvos úr a rákot, mint szociális betegséget emlegeti. Milyen erők szük­ségesek a leküzdéséhez, a megelőzéshez? — A feladat komplex, a társadalom egészét érinti. Az egészségügy eddig is megtett minden tőle telhe­tőt, de a további fejlődés biztosítéka az anyagi támo­gatások elnyerése, örven­detes lenne a megyében egy szervezetet létrehozni. „A rák ellen az emberért, a holnapért” mozgalom pél­dájára. Ez a szervezet ak­kor működhetne eredmé­nyesen, ha anyagi alappal is rendelkezne. S, hogy kik­ből állna? Véleményem szerint a gazdasági egységek vezetőinek sem lehet kö­zömbös, hogy milyen a fog­lalkoztatottjaik egészségi ál­lapota. Tervet teljesíteni, jó eredményekét felmutat­ni csak egészséges munká­sokkal lehet. Némi anyagi áldozat e cél érdekében né­hány év múlva bőven ka­matozik. Végezetül szóljunk az egyének felelősségéről, a szemlélet változásának szükségességéről. Gondolok itt a helytelen életmódra, az egészség értékének fi­gyelmen kívül hagyására. Amiből következik a szűrő- vizsgálatok semmibevétele, elkerülése. S, hogy ebből mi követ­kezhet? A szomorú statisz­tikák mögött meghúzódó egyéni és társadalmi tragé­diák. (E témakörben ma a me­gyei kórházban tudományos ülést tartanak.) Kiss Mária — Olyanokat csak segéd koromban készítettem, a népviseletben is változik a divat. Azért csak készítet­tem „asszonynak való” pa­lóc ködmönt, melyet a Palóc Múzeum vásárolt meg. Ki­állítási célra, ajándékba is készítettem egy nagyon szép rackabundát. Köszönőleve­lem is van róla... — Ez a műhely is olyan, mint valami múzeum — mondom Béla bácsinak, ahogy jobban szétnézek a műhely berendezései között. — Itt együtt megtalálhat­ja valamennyi bőrmegmun­káló szerszámot; mint a „ká- kót”, amellyel a bőrt nyújt­juk, vagy a szűcs ülő-, ol­dal- és kézi kaszákat, egyéb speciális szerszámokat, na és a varrógépeket. Az ud­varban van a másik műhe­lyünk, ahol — 20 évvel ez­előtt megszerzett hatósági cserzési jogommal élhetek — kikészítem a hozott nyers­bőröket. Gyenge az egészsé­gem, rossz, a látásom, de ezt magam csinálom. Szépség gombnyomásra A japán csúcstechnika be­tört a kozmetikaszalonok vi­lágába. A Shieseido cég, a sziget- ország legnagyobb kozmeti­kai cége által kifejlesztett számítógépszoftver a világon egyedülálló képességékkel rendelkezik. Mindent „tud” a nők és a férfiak lélekta­náról, és ennek birtokában a csáberő fokozására a megfe­lelő színdinamika, smink és hajviselet kialakításához nyújt — pontosabban mutat — hathatós példát, tanácsot. A számítógép 16 millió színvariációban „gondolko­dik”. Százféle ajakrúzs, szem­festék, alapozó, körömlakk megfelelő kombinációja és a jól megválasztott frizura — ez a csábítás trükkje, vall­ják a rendszert megálmodó kifinomult ízlésű tervezők. A kozmetikai szalonban a hölgyek leülnek egy televízi­ós kamera elé, amely egy videókészülékkel van össze­kapcsolva. Egy monitor kép­ernyőjének az egyik felén megjelenik a képmásuk, emellé pillanatok alatt oda- varázsolódik a megálmodott arckép, amely azonban nem úgy fest, mint egy grafika, hanem mint egy fénykép. Csupán azt kell a vendégek­nek megmondania, hogy mi­lyen jellegű összhatást sze­retne kiváltani. Kilenc típus szerint osz­tályozhatók az átváltozások, úgymint sejtelmes, elegáns, hideg, kemény, csinos, lágy, bizalomébresztő, szexis, ártat­lan. A megfelelő típus kivá­lasztása után gombnyomás­ra működésbe lép a számító­gép, amely a kamera segít­ségével letapogatott arcot elemzi. A kívánt variáció kivá­lasztása után a nyomtató ki­adja a javasolt arcképet és megfelelő kódolásban az új arc „elkészítéséhez” szüksé­ges festékek összetételét, fi­gyelembe véve a szépség­elemző gép javaslatát. Az op­tikai szenzorral összekapcsolt számítógép természetesen a bőr érzékenységét is megálla­pítja. A többi már gyerekjá­ték. — ide akkor sok vadász járhat — jegyzem meg. — Ügy van, ők hozzák a vaddisznókat, őzeket, kisebb elejtett vadakat, hogy ezek­nek a bőrét használhatóvá tegyem. Igen dekoratív la­kásdíszek készülhetnek ezek­ből, a mi lakásunkban is láthatók ilyenek. Nemcsak a szűcsmunkát szereti Béla bácsi, nem csak a műhely világában ér­zi igazán jól magát, hanem a szakirodalmat is kedveli. — Mivel rossz a szemem, a feleségem szokott felolvas­ni nekem, és ő vezeti az „üzletet" is, apróbb bunda, javításokat, tisztítást is el­vállalunk. A Magyar néprajz című könyvre esik a pillantásom, Béla bácsi észreveszi és tré­fásan mondja: „A jó pap is holtáig ta­nul.” Igazat adok neki, csak azt sajnálom, hogy tőle, az idős, nagy tudású mestertől ma már nem tanul senki... Elekes £va Amikor az őrsre érkez­tem, Éli Zoltán határőr őr­nagy éppen politikai tájé­koztatót tartott Drégelypa- lánk és vonzáskörzete — Ipolyvece, Hont — önkéntes határőreinek. Figyeltem az előadást, de arra is volt időm, hogy csendben szétnézzek a KISZ-klub falán elhelyezett oklevelek, zászlók sokasága között. Az őrs katonái im­már hétszer nyerték el a Kiváló őrs megtisztelő címet. Birtokosai a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándor­zászlajának és megkapták a KISZ Központi Bizottsága Kiváló alapszervezetének járó zászlót is. És amire még büszkék a határőrök: a mos­tani tájékoztató helyszíne a Kiváló ifjúsági klub címet viseli. A sok oklevél és más el­ismerések között feltűnt egy nemzetiszínű zászló. Rajtar a felirat, hímezve: „Szere­tettel határőreinknek, Dré- gelypalánk lakossága.” — Éppen tíz éve annak, hogy ezt a zászlót a klub fa­lára helyezhették elődeink. 1978-ban nyerte el a telepü­lés a Kiváló határőrközség címet — mondja a beszélge­tés során Kosa Zoltán ha­tárőr hadnagy —, s ekkor kaptuk a zászlót a község lakosaitól. Azóta természete­sen sok víz lefolyt már az Ipólyon, tovább erősödött az őrs és a három település lakosainak összefogása, ösz- szetartása. Ennek köszönhet­jük, hogy évek óta maradék­talanul sikerül kielégíteni a kerületparancsnokság igénye­it. — Én alig egy éve kerül­tem ide — veszi át a szót Elekes Ferenc határőr fő­hadnagy — de meggyőződé­sem, hogy már tíz évvel ez­előtt is megérdemelte a ki­tüntetést Drégelypalánk kö­zössége. Kósa Zoltán főhad­nagy ott van a tanácsban, igen jó a kapcsolatunk a te­lepülésen dolgozó párt-, tár­sadalmi és tömegszervezetek­kel. A gazdasági egységek is segítenek és fordítva is igaz ez. A helyi termelőszö­vetkezettel például szocialis­ta együttműködési szerződé­sünk van. Rengeteget segí­tenek az önkénteseink. A három csoportban több mint Legutóbbi összeállításunk óta a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság ittas ve­zetés szabálysértése miatt az az alábbi személyeket von­la jogerősen felelősségre: DÁVID ZOLTÁN Rétság, Ságvári út 27. szám alatti lakos 3600 forintra büntet­ve. KOVÁCS ISTVÁN Nagy­oroszi, Petőfi út 10. szám alatti lakos, 7000 forintra büntetve, vezetői engedélye hat hónapra visszavonva. MOLNÁR JÁNOS Buják, Táncsics út 7. szám alatti lakos 6000 forintra büntet­ve, vezetői engedélye hat hónapra visszavonva. BATTA JÓZSEF Balas­sagyarmat, Thököly út 22. szám alatti lakos 8000 fo­rintra büntetve, vezetői en­gedélye nyolc hónapra visz- szavonva. KIRÁLY LÁSZLÓ Sal­gótarján, Damjanich út 93. szám alatti lakos 8000 fo­rintra büntetve. LACZKOVSZKI PÁL Fel- sőpetény, Rákóczi út 8. szám alatti lakos 4000 forintra büntetve, vezetői engedélye négy hónapra visszavonva. DR. TAVASZI FERENC Vizslás, Vörös Hadsereg út 1 a. szám alatti lakos 5600 forintra büntetve, „B” kate­góriás vezetői engedélye hét hónapra visszavonva. félszázan tevékenykednek. Feladatunk is van még ter­mészetesen. Bár Drégelypa­lánkon már működik az út­törőgárda határőrszakasz, Honton az Ifjú Gárda hai tárörszakasz, mégis hiány­érzetünk van. A három köz­ségben igen sok a fiatal, a KISZ-esekkel eredménye­sebbé kell tenni az együtt­működést. — Szeretnénk az MHSZ- szel. is javítani a kapcsola­tot, — veszi vissza a szót Kósa Zoltán főhadnagy. — A körzeti megbízott, s a hozzá­tartozó önkéntes rendőrök !s segítik tevékenységünket. De elmondhatom ezt a mező­őrökről, az éjjeliőrökről, va­lamennyi vadászról és hor­gászról, az egész lakosságról. Nos, ennek is köszönhető, hogy az utolsó négy évben valamennyi határsértőt el­fogtuk. Nehezíti munkán­kat, hogy a határszakasz leg­nagyobb részét az Ipoly te­szi ki. Tudvalévő, hogy nyá­ron akár félcipőben is át le­het jönni egyik-másik helyen, télen pedig a befagyott folyó ad kedvező lehetőséget a ka­landoroknak. Ugyancsak ko­moly munkát jelent szá­munkra a kettes számú fő közlekedési út, amelyen rendkívül nagy nemzetközi forgalom zajlik. Katonáink, önkéntes segítőink, s a tele­pülés szinte valamennyi lako­sa segíti az államhatár biz­tonságos őrzését. — Éppen ez késztetett ben­nünket arra, hogy kéréssel forduljunk a BM Határőrség balassagyarmati kerületpa­rancsnokához, illetve az or­szágos parancsnokhoz: a ti­zedik évfordulóra kapjuk meg a Kiváló határőrköz­ség megtisztelő címet — mondja Demus Lajos, a köz­ségi közös tanács elnöke. — Az elmúlt tíz év alatt a kö­zös munka jó színvonalú volt. Ezt szeretnénk az elkövet­kezendő időszakban még to­vább fejleszteni, színvonala­sabbá tenni, hiszen láthatják, hogy Drégelypalánkon sem csendes az országhatár. Ha­társértők megfordulnak itt is, de büntetlenül senki sem marad. Ebben mi partnerei vagyunk a határőröknek... — vallja a tanács elnöke. Somogyvári László BALOGH IMRE Bátony- terenye, Barátság út 3. szám alatti lakos 5001) forintra büntetve. BEDE JÓZSEF Salgótar­ján, Baross Gábor út 11. szám alatti lakos 5000 fo­rintra büntetve, vezetői en­gedélye hat hónapra vissza­vonva. FEKETE ÁRPÁD Ka­rancskeszi, Petőfi út 35. szám alatti lakos 4000 fo­rintra büntetve, vezetői engedélye hat hónaprá visz- szavonva. HORVÁTH ERVIN Cseszt- ve-Bakópuszta 25. szám alatti lakos 6000 forintra büntetve. OLÁH JÓZSEF Balassa­gyarmat, Rákóczi út 6. szám alatti lakos 5000 forintra büntetve, vezetői engedélye hét hónapra visszavonva. PAPP ANDRÁS balassa­gyarmati lakos 5000 forintra büntetve, vezetői engedélye hét hónapra visszavonva. RÁCZ ANDRÁS Balas­sagyarmat, Hunyadi út 19. szám alatti lakos 6000 fo­rintra' büntetve, vezetői en­gedélye hét hónapra vissza­vonva. ÜJHELYI GÁBOR Balas­sagyarmat, Landler Jenő út 12. szám alatti lakos 4000 forintra büntetve, vezetői en­gedélye négy hónapra visz- szavonva. Egy idős szűcsmester „kuncsaftja" voltam Az ittas vezetés ára Pénzbírságok - „Pihentetett” jogosítványok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom