Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-29 / 75. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT ■ • ■ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Kis muzsikusoknak 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. . . 10.25: Éneklő Ifjúság 10.40: Liszt: Három dal Schiller Teli Vilmos című drámájából 10.50: Népdalok 11.34: A Balogh család (1978) Veres Péter regénye folytatásokban. XXV1I/2. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva. . . 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Marilyn Horne operaáriákat énekel 15.40: Hajdú Erzsébet népdalokat énekel 16.05: Képek és jelképek 16.35: Ide nekem a rádiót! 17.00: A szovjet tudomány a 30-as években 17.30: Beszélni nehéz. . . 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család. . . 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Rendezte: Vadász Gyula — A kastély 20.33: Nóták 21.00: Kincses Veronika és Molnár András operettfelvételeiből 21.30: Elmélkedés a haszonérdekeltségről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Barangolás régi hanglemezek között 22.52: Peres, poros iratok 23.02: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 7.38: Nyelvünkről — néhány percben 7.55: Műsorismertetés 8.05: Slágermúzeum — Híres filmdalok 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben — Zenés délelőtt 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Fúvósmuzsika 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 15.30: Csúcsforgalom 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.05: Ipargazdák 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Müsorajánlat 20.05: Hangminta ’88 — XX/3. rész 21.05: Az óriástök X/6. rész 21.31: Népdalkörök pódiuma 21.56: Zeneközeiben a hallgató 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatósok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tv-Téka: Még megmenthető — XI/4. rész: Vizeink 9.25: Technika 9.50: Itt és ott 10.10: Adam Ant és Prince Charming 11.25: Mozgató 11.35: Képújság 17.10: Hírek 17.15: Rövidfilmarchívum 18.05: Telis-tele-video 18.20: Három nap tv-műsora 18.25: Reklám 18.35: Tv-torna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vad- ludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A klinika — NSZK tv-filmsorozat XI1/12. rész: Téves diagnózis” 20.55: Stúdió ’88 21.40: Kardiológia XIII/l. rész 21.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Stiri — Hírek román nyelven 18.05: Évszázadok slágerei 18.35: Régi mesterségek 19.00: Változatok egy témára 19.15: A klinika — NSZK tv-filmsorozat XII/11. rész: Apaság (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: írisz — Tárlatok, művek. vélemények. 20.55: Híradó 2. 21.10: Betüreklám 21.15: Külvárosi körzet — Amerikai tv-filmsorozat: 22.00: Reménytelenül? — Dokumentumfilm 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.50: Külföldi tudósítóink jelentik. .. 16.20: Élet és irodalom 1. rész 16.50: A nap eseményei pár percben 17.00: Korszerű oktatási módszerek — Dokumentumfilm 17.20: Szakmunkástanulók műsora 17.50: A hadsereg és a dolgozók szoros kapcsolatának megbontóiról 18.20: Esti mese 18.30: A vállalaton belüli irányítás problémái 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Csak egy napra — Bolgár film 21.30: A robot születése — Dokumentumfilm 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 16.15: Hírek 16.20: Iskola-tv 16.45: Német nyelv haladóknak 9. lecke 17.05: Kelet-szlovákiai magazin 17.25: A rendőrség nyomoz 17.30: A bolond szerencséje — Mesefilm 18.30: Ismeretterjesztő műsor fiataloknak 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: A diagnózis: AIDS 3. rész 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Tv-fórum MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Rendőrtörténet. Színes, akciódús hongkongi kalandfilm. — Kamara: A ménesgazda. Színes magyar film. — Kohász: Árvácska. Színes magyar film. — Tarján vendéglő: Leszámolás Hongkongban. Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Zagyvapálfalvai video: Egymillió évvel időszámításunk előtt. Színes amerikai sci-fi. — Múzeumi Mozgó: Londoni randevú. Angol film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Ki korán kel aranyat lel. Színes csehszlovák ifjúsági film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A misszió. Színes, szinkronizált, kosztümös angol film. — Bátonyte- renyei Bányász: Szerelem második vérig. Színes magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: Kelly hősei I—II. Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Kistere- nyei Petőfi: Az utolsó csillagharcos. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus krimi. — Pásztói Mátra: Végső visszaszámlálás. Színes, szinkronizált amerikai tudományos i fantasztikus film. — Video: Szexis hétvége. Színes francia-angol filmvígjáték. Megnyílt John Halas kiállítása A budapesti tavaszi fesztivál képzőművészeti eseményeként megnyílt a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában Sir John Halas, a világhírű magyar származású, angol rajzfilmrendező és producer tárlata. A több mint öt évtizedes munkásságából válogatva legjellegzetesebb filmjeinek terveit, grafikáit, részleteit tekintheti meg a közönség. Fotó: Rózsahegyi Tibor Vélemény OtveU CVck Porban futkározó, rongylabdát kergető, zsíros kenyeret majszoló, klottnad- rágos kölyökként éltem át az ötvenes éveket, a személyi kultusz kezdetétől a második mezőgazdasági szövetkezetesítésig, amelyről A velünk élő történelem újabb sorozatának legutóbbi epizódja szólt. Áz ötvenes évek bennem kitörölhetetlen nyomokat hagytak, de semmiképpen sem olyanokat — tartalmilag értve —, mint amilyenekről az idősebbektől hallani, illetve ahogyan az számos, elsősorban irodalmi és filmes műalkotásban megjelenítődik. Egy gyerek esetében mindez érthető. Az élet szoron- gattatásaitól megóvott a családi fészek — akkor még igazán létező — melege, „közönséges”, tehát a legáltalánosabb, származásunk és létünk. A mi környékünkön nem állt meg éjszakánként a „nagy, fekete autó”, egyetlen lövés hangzott el kivagyi vagánykodásból, az égbe puffanva, 1956 októberének forró napjaiban, s az utána következő hetekben nem disszidált senki. Úgyhogy másodlagos élmények, szerzett tudásom, kiküzdött világnézetem és erkölcsiségem alapján igyekszem felfogni és feldolgozni mindazt amit a szóban forgó korról írnak, mondanak, ábrázolnak. Akadnak, akik soknak tartják a születő művek számát, túlzottnak a sötét színeket, sőt gyakran szemükre vetik az alkotóknak, hogy egyoldalúan, közelítenek a történelemhez, és hallgatnak a lelkesedésről, az eredményekről, a jóról. Ami engem illet, az a véleményem: a mennyiséggel és a színekkel nincs baj, az egyoldalúság, pedig egyenesen kötelező. Sosem beszélhetünk eleget az ember méltóságának megtiprásáról, érzelmeinek, gondolatainak meg- nyomorításáról, különösen akkor nem, ha a tettek úgymond miattunk, az érdekünkben történtek. A diktátorok mindig értettek a tömegek „beetetéséhez” sose mulasztottak el közösségi magyarázatot adni egyéni törekvéseiknek. Az ötvenes évek történetei rendszerint a megalá- zottak szemszögéből, láttatják a szereplőket, a cselekményt. Lehetne-e akkor másféle, mint sötét a színük? Az „én”-ről szólnak a művek, és csak ezen keresztül a „mi”-ről. Az egyén a saját fájdalmát tudja átélni a legintenzívebben, s bizonyos esetekben számára a parányi méltánytalanság is óriásivá nőhet. Hát még akkor, ha valójában nem is méltánytalanság történt, de sokkalta súlyosabb dolog. S miért kötelező a téma- választás egyoldalúsága? Szerintem azért, mert a drámák jobban megragadják az ember gondolat- és érzelemvilágát, biztosabban mobilizálják, ösztönzik a tanulságok levonására, hasznosítására. Mert az élet, a jólét közepette is küzdések sorozata, amint arra több mint egy évszázada éppen a megyénkben Madách Imre figyelmeztetett, meghaladhatatlan, egyetemes érvénnyel. A konfliktusok nélküli történet elálmosít- ja az embert. A sokaság ezért nem kedveli az úgynevezett művészfilmeket, ám favorizálja a kalandosat, a krimit. Mészöly Miklós írta, Horváth Z. Gergely rendezte A stiglic című tévéfilmet, amely az ötvenes évek elejének bizalmatlan, félelmektől szorongatott légkörében játszódik. A rendező kitűnően teremti meg a hangulatot, az atmoszférát, célratörőek a vágásai, a jelenetezések, kiválóak a színészei, műve mégsem tud élménnyé válni bennünk. Az idei játékfilmszemlén érzetteknek éppen az ellenkezője történik velem 1 nem a művészi megformálást érzem kevésnek, hanem a gondolatot. Nem elég súlyos, nem elég elevenbe, húsba vágó a mondanivaló. Sándor Pál filmje, az 1956 decemberében játszódó Szerencsés Dániel — Mezei András és Tóth Zsuzsa forgatókönyvéből — éppen a gondolat és az ábrázolás egységessége miatt értékesebb. Talán ez a rendező Jegjobb alkotása. Felfogásából a verekedési jelenet árul el a legtöbbet: vétkezhetünk egymás ellen, nagyon erkölcstelenül, súlyosan is, de a közös ellenséggel szemben össze kell fognunk. így igaz ez napjainkban, és így lesz 2000-ben, sőt későbben is. Sulyok László Szép magyar beszéd | •• Üzentek a szavak „A nemzet nyelvében él. Ha nem akarjuk, hogy első öngyilkossági kísérlete után még egyszer kardjába dőljön, fegyelmezzük, ne csak gazdaságunkat, de eszméletünket is. A nyelv az egyetlen szellemi tényező, amelynek anyagi, s gyakorlati ereje s szerepe is van; ezért hatalmas, s ezért esendő.” Déry Tibor fenti gondolatai a közelmúltban SZÉP MAGYAR BESZÉD országos verseny megyei fordulóján hangzottak el Boldvai Beáta Kazinczy-érmes bólyais diák tolmácsolásában, köszöntve ezzel a versenyzőket és a megjelent vendégeket. A verseny megyei fordulójának évek óta hagyományosan a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium ad otthont. Hosszú évek óta Nógrád megyében is népszerű, rangos esemény a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny, melyet Péchy Blanka színművésznőnek, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének 1960-ban tett alapítványa indított el országos mozgalommá. Az évről évre meghirdetett verseny szervezői joggal bíznak abban, hogy ez a mozgalom tovább mélyíti anyanyelvűnk szeretetét és a középiskolások körében egyre több hívet szerez a szép magyar beszédnek, a helyes és értő kifejezésnek. Az országos döntőben legjobban szereplő 15 gimnáziumi illetve szakközépiskolai, valamint 15 szakmunkás-, illetve szakiskolai tanuló nyeri el évente a Kazinczy-ér- met és a vele járó 1000— 1000 forintos pénzjutalmat. Megyénk magyarszakos pedagógusainak és tanulóinak eredményes ez irányú tevékenységét bizonyítja, hogy versenyzőink jól megállják helyüket az országos mezőnyben, s az utóbbi években közülük jó néhányan Kazinczy-éremmel tértek vissza iskolájukba. Talán ezek a sikerek is hozzájárultak ahhoz, hogy — az iskolai fordulók megrendezése után — megyénk valamennyi középiskolája elküldte legjobban felkészült tanulóit a megyei versenyre. A gimnazisták és szakközépiskolások kategóriájában 23, a szakmunkástanulók kategóriájában pedig 12 diák yersenygett egymással. Az első fordulóban szabadon választott szöveget olvastak fel a versenyzők. Az itt nyújtott teljesítmények alapján második fordulóba jutottak pedig egy országosan egységesen kijelölt, s ott kézhez kapott szöveg felolvasásával bizonyíthatták felkészültségüket. A zsűri tagjai — elnöke Nobel Iván OPI osztályvezető — egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a középiskolák pedagógusai gondosan választották ki, szakmailag jól felkészítették versenyzőiket. A szabadon választott szövegek többsége műfajban, időtartamban megfelelt a versenykiírásnak. Az ismeretlen kötelező szöveg megszólaltatása során a pontos szövegolvasás nem okozott nehézségeket á tanulóknak. Arra a szintre azonban, hogy a szöveget egy egységként értelmezzék, hogy az egészből emeljék ki a gondolat fő ívét, hogy saját értelmezésüknek megfelelően hangsúlyozzák a közlés lényegét, csak a legjobbak jutottak el. Napjainkban, amikor sokat beszélünk és hallunk az értékek válságáról, pusztulásáról, talán feltartóztatható ez a folyamat ilyen nemes szándékú mozgalommal és ilyen magas színvonalú versenyekkel is. Sok szép, mély gondolatokkal teli szöveget hallhatunk a megyei versenyeken. Példaként álljon itt az egyik versenyző által választott Tamási Áron szövegrészlet: „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban, ahonnét jöttek... És főleg üzenhetünk általuk, hadd mondják meg minden magyarnak, ahol szolgálatot hűséggel teljesítenek: becsüljetek meg minket, magyar szavakat...” Ez akár mottója is lehetett volna a versenynek. Végezetül a helyezettek átvehették a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet oklevelét, s az ezzel járó könyvutalványokat. A verseny eredménye a következő: A gimnazisták és szakközépiskolások kategóriájában I. helyezett Piláth Andrea (Salgótarján, Táncsics M. Szakközépiskola), II. helyezett Tóth Tünde (Salgótarján, Bolyai János Gimnázium), III. helyezett Gyebnár Tibor (Salgótarján, Táncsics M. Szakközépiskola). A szakmunkások kategóriájában I. helyezett Fazekas Edina (Bátonyterenye, 209 sz. szakmunkásképző intézet), II. helyezett Macsuka Hajnalka (Salgótarján, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola), III. helyezett Simon Anita (Salgótarján, Táncsics M. Kereskedelmi Szakiskola). Megyénket mindkét kategóriában az első két helyezett tanuló képviseli az április 22—24-én, Győrben megrendezésre kerülő országos fordulóban. Boryné Körmendy Éva, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa Konduktív nevelés Salgótarjánban Salgótarjánban megkezdődtek az előkészületek a budapesti Pető András Intézet Nógrád megyei fiókintézetének megteremtéséhez, amelyben évente 30— 40 megszületés körüli mozgás- és szellemi sérült gyermeket fognak rehabilitálni. Az intézet kialakítására alkalmas épület megyei kórház tőszomszédságában rendelkezésre áll; víz- és energiaellátása, az ápoltak és a személyzet étkeztetése a kórház létesítményeivel biztosítható. Az induláshoz a mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete képesített konduktort irányít Salgótarjánba, de megkezdődik a konduktorképzőbe Nógrád me- gvei diákok beiskolázása is. Ok már gyakorlati idejüket is Salgótarjánban fogják letölteni. A kezdeményezést a Nógrád Megyei Tanács anyagilag is támogatja, ezért kilátás van arra, hogy a szükséges átalakítások még az idén megtörténnek, s a gyógyítómunka is megkezdődhet 1988-ban. A Pető Inté- , zet salgótarjáni fiókintézete kezdetben ambuláns ellátással, később bentlakásos ellátással segít a mozgássérült gyermekeken. Az előkészületek jegyében a napokban Salgótarjánban tudományos ülést tartottak, amelyen előadás hangzott el, többek között, a konduktív nevelésről, valamint a mozgássérültek Nógrád megyei gondozásának tízéves eredményeiről. Elhangzott, hogy 1978 óta a megyei gyermek-ideggondozó intézetben négyszáz- negyven mozgássérült gyermeket kezeltek, de a rászorultak valószínűleg többen vannak. A tanácskozáson szóba került balassagyarmati fiókintézet létesítése is, ahol már most megfelelő tárgyi feltételek állnak a mozgássérült gyermekek konduktív reha- bilitásának bevezetéséhez. Csökken a kötelező tantárgy Kísérleti tan terv A szpvjet tanügyi hatóságoknak az a szándékuk, hogy a felső osztályos tanulóknak lehetőséget adnak arra, hogy differenciált tantervek között válasszanak. A fiatalok, hajlamaiktól függő, en, mélyrehatóbban sajátíthatják el a fizikai—matematikai, természet-, vagy humán tudományok alapismereteit, az esztétikai és művészeti profilú tudományágakat. Az új tanterv egyelőre még kísérleti jellegű. A kötelező tárgyak száma 22-ről 15-re csökken. A cél: a tanuló tehermentesítése, hogy több ideje legyen pihenésre, sportolásra, művészi tevékenységre. Fokozott figyelmet fordítanak a humán képzésre. Az első osztálytól kezdve heti 2—3 órán át fognak idegen nyelvet tanítani, ez sokkal nagyobb a jelenlegi óraszámnál. Az új tantervet hamarosan közük a pedagógiai sajtóban, széles körű megvitatás céljából. Jelenleg tankönyvpályázat folyik, amelyben több mint kétszáz szerzőkollektíva vesz részt.
