Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

1988. MÁRCIUS 29., KEDD NOGRAD 3 Forrponton a Forcort Kiválasztottak?... Tíz gyártmánycsoport, ezen belül sokszázféle termék készül a gyárban. Fotó: Beneze Peter Nagy fába vágta fejszéjét a Forcon Szerszámipari Vál­lalat, amikor kérte felvéte­lét a bérklubba. Pályázatát kedvezően fogadták az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatalban, s így remény van rá, hogy mentesül a köz­ponti keresetszabályozás alól. Nem kis izgalommal várja a döntést az érsek­vadkerti gyár kollektívája is, amely 1983. január else­jétől vallhatja gazdájának a Forcont. — Meglehetősen mélyről indultunk, s ugyancsak ma­gasra akarunk felkapasz­kodni — mondja Valcz László főmérnök, aki hu­szonöt éve dolgozik ugyan­ezen a helyen. — A kezde­tet a gépállomás jelentette, ahol talán három tucatnyi­an kerestük a kenyerünket. Jelenleg kétszázhuszonné- gyen vagyunk, s munkánk pontosságát mikronban mér­jük. Szakmai igényességünk a, környezetünkre is. kihat. Egykoron bokáig süpped­tünk a sárba, ma viszont betonjárdán lépkedünk, rendszeresen kaszált fű bo­rítja az udvart, gondozott virágágyások és dús lombú fák teszik még szebbé a milliót. Amint az a március eleji híradásokban napvilágot lá­tott, hozzávetőlegesen 270 tagja van a bérklubnak. En­nél jóval többen jelentkez­tek, ám a feltételek roppant szigorúak. — Követelmény, az átla­gosnál nagyobb hatékonyság, a vagyonarányos nyereség­nek el kell érnie a 13 százalé­kot — magyarázza a fő­mérnök. — Minden tarto­zást, így a hitelt és az adót is, pontosan kell fizetni. Ti­los a szállítókat „sorba ál­lítani". Növelni kell a kül­piaci részesedést, vállala­tunk például vállalta a kon­vertibilis exportból szár­mazó árbevétel 16 százalé­kos emelését. Nem veszik fel a bérklubba azt a pá­lyázót, aki nem normatív támogatást kap. Ügyszin­tén kizáró ok, ha a jelent­kező két éven belül meg­sértette az árképzés elfo­gadható szabályait. Mindezekből kitűnik, hogy valóban kemények a kikö­tések. Mégis: mi szól a szűk „elit klubba” való tartozás mellett? — Az idén bevezetett köz­ponti bérszabályozás a bér­tömeg mindössze két és fél százalékos növelését tes?i le­hetővé az idén — válaszol­ja Vitéz János rendészeti vezető, a szakszervezeti bi­zottság titkára. — A telje­sítményarányos béremelés­re csak a létszámcsökkentés révén van mód. Márpedig nekünk a tervezett 142,5 mil­lió forint termelési érték és a 10,5 millió forint nyere­ség eléréséhez szükségünk van a jelenlegi, egyébként kiválóan képzett szakember- gárdára. A bérklub tagja a követelmények teljesítése esetén bármilyen mértékben emelheti a bért, mindössze annyi a kitétel, hogy a 10 százaléknál nagyobb bérnö­vekedést megelőzően kon­zultáljon a hivatallal. Ismerve a feltételeket, ho­gyan vélekednek az érsek­vadkertiek a bérklubba való belépésről, valamint az ez­zel járó követelmények tel­jesítésének lehetőségeiről? — Az idei tervek tárgya­lásakor magától értetődően a nem kevés rizikóval járó el­képzelést is megbeszéltük. Elmondtuk: pályázatunk kedvező elbírálásakor és a kritériumoknak való meg­feleléskor sokat nyerhetünk, ám kudarc esetén még töb­bet veszíthetünk. Amennyi­ben ugyanis egyetlen kö­vetelménytől is elmarad vál­lalatunk, úgy a bértömeg megengedett két és fél szá­zalékos emelésén túlmenően kifizetett minden egyes fo­rint után tízszeresen kell adóznunk. Vagyis a büntető adó akár a teljes nyeresé­get is elviheti. Nos, dolgo­zóink többsége azon a véle­ményen volt, hogy vágjunk bele — közli a szakszerve­zeti bizottság titkára. Kisvártatva hozzáfűzi: — Ha minden összejön, teljesíthetjük a feltételeket. Ámbár a fizetési kötelezett­ségeknek nem lesz könnyű eleget tenni, mivel vállala­tunknak mintegy 60 millió forinttal tartoznak a megren­delők. Pénz hiányában pe­dig mi is kénytelenek va­gyunk „sorba állítani” a szállítóinkat. Valcz László veszi át a szót: — Gondot okoz számunk­ra a piaci kereslet mérsék­lődése. Csökken az igény a szerszámaink, elsősorban a lefejtő marók iránt, ezért módosítunk a gyártmány­összetételen, s hamarosan megkezdjük a száras marók előállítását. Négy gépet tele­pítünk le a budapesti válla­lattól, s már az idén 13 mil­lió forint árbevételre számí­tunk az új szerszámból. Ez­által remélhetően kihasznál­hatjuk a termelőkapacitá­sunkat. Boda István, a termelési osztály vezetője óvatosan fo­galmaz, amikor őt is meg­kérdezem: miként vélekedik a követelményekről? — Aggódom a szállítási határidők betartása miatt, mivel a szűkös keretből adó­dóan az importanyagok be­szerzése nem ritkán ütközik akadályba — válaszolja. — Holott a felhasznált anyagok közel egyharmadát külföld­ről, méghozzá tőkéspiacról vásároljuk. Igaz, eltökélt szándékunk a nyugati im­portanyagok . kiváltása. A Borsodnádasdi Lemezgyárban kísérleteket végeznek a szá­munkra szükséges gyors­acél előállítására. Egy cseh­szlovák szerszámgyártó cég­től gépi fűrészlap gyártásá­hoz kapunk acéllemezt, s mi szerszámtartókat szállítunk cserébe. A hatékonyabb ter­melést várom az anyagellá­tás javulásától. Brindza Sándor esztergá­lyos, a Vállalat kiváló bri­gádja címmel kitüntetett Ság- vári Endre Szocialista Bri­gád vezetője, szakszervezeti főbizalmi így vélekedik a té­máról : ,, — A mi brigádunk 120— 130 százalékra teljesíti a ter­vet. Vagyis öndicséret nélkül kijelenthetem: jól dolgozunk. Ebből következik az a jogos igényünk, hogy jól is aka­runk keresni. Ehhez szük­ség van a bérklubtagsággal járó lehetőségre. Ugyanakkor sok fejtörést okoz mindany- nyiunknak a rendeléshiány, valamint az anyagellátás gyakori zavara. Mindenkire nézve érvényt kell szerezni a szerződéses fegyelemnek, kü­lönben a vállalatok kölcsönö­sen pénzügyi nehézséget okoznak egymásnak. Lévárdy Iván, a budapesti székhelyű vállalat igazgatója bízik benne, hogy az ÁBMH illetékesei elfogadják a pá­lyázatukat, s beléphetnek a bérklubba. Erre az esetre 10 százalékos bérfejlesztést ter­vez a vállalat, természetesen a maradéktalan végrehajtás­hoz már látni kell, hogy tel­jesítik-e a feltételeket. Ami bizonyos: április elsejétől 5 százalékkal emelik az alap­béreket, a mozgóbérek ter­hére. — A vállalatvezetés elé­gedett az érsekvadkerti gyár termelésével — mondja tele­fonbeszélgetésünkkor az igaz­gató. — Továbbra is hasonló jó munkát várunk a kollektí­vától. A mostani bérfejlesz­tést tekintse mindenki az előlegezett bizalom jelének. Azt kérjük az itt dolgozók­tól. hogy az új szerszámot is a tőlük megszokott kifogás­talan minőségben gyártsák. Kolaj László Team alakult az SKÜ-ben • Vezető vállalati szakem­berekből álló team alakult a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. A vezérigazgatótól megbízólevelet kapottak — a marketingosztály-vezető, a közgazdasági főosztályvezető, a fejlesztési főmérnök, a ter­melési főmérnök és a keres­kedelmi főosztályvezető — Széky Miklós áruforgalmi fő­mérnök vezetésével vizsgál­ják a jelenlegi termelés hosz- szú távú lehetőségeit, számba veszik a „kihalásra”, illetve felfejlesztésre javasolt termé­keket, valamint az új gyárt­mányok bevezetésére irá­nyuló törekvéseket. A teamhez operatív fela­datokat ellátó munkabizott­ságok kapcsolódnak a huzal­mű, a hengermű, a kovácso­lógyár, és a bátonyterenyei feldolgozó gyáregység terü­letéről. A munkabizottságok­ban 1—1 fejlesztési, termelé­si, közgazdasági és marke­ting szakember kapott he­lyet. Valamennyien szintén megbízólevél alapján tevé- kenykedhek. Tézisek az ideológiáról Az MSZMP KB 1887. november 11-1 ülését követően, a Politikai Bizottság tézisei alapján széles körn eszmecsere indult az alapszervezetekben és a tár­sadalomtudományi alkotóműhelyekben. ☆ A téma napirendre tűzését hosszú, alapos előkészítő munka előzte meg. A párt kez­deményezésére, a tudományos élet legjobb képviselői kapcsolódtak be a folyamatba, s kutatási eredményeiket országos konferen­ciáikon vitatták meg. Az utóbbi öt évben, mintegy 15 tanácskozást tartottak olyan fon­tos kérdésekről, mint az internacionalizmus, a történelem és a közgondolkodás, a műsza­ki fejlődés és társadalmi haladás, az értel­miség és az ifjúság helyzete, a kapitalizmus természete. A sorozat legkiemelkedőbb állo­mása, az 1987-ben megtartott szegedi tanács, kozás volt, mely hazánk szocialista fejlődé­sének időszerű kérdéseivel foglalkozott. Társadalmi valóságunk feltárására irányu­ló kutatások ezzel nem zárultak le. Ez év februárjában Békéscsabán gyűltek össze az elméleti szakemberek, hogy megvitassák az erkölcs és a világnézet helyzetét, összefüg­géseit a mai magyar társadalomban. A kuta­tások további témákban is intenzíven foly­nak, így a nézetek tisztázását szolgáló újabb elméleti tanácskozások szervezése várható. Fölmerülhet a kérdés, hogy most, amikor az ország súlyos gazdasági gondokkal küzd, mi indokolja az ideológia ilyen mértékű elő­térbe kerülését. Berecz Jánosnak, a Közpon. ti Bizottság ülésén elhangzott beszédében meggyőző választ találunk erre: „Pártunk tapasztalatai szerint az ideológiának aktív szerepe van a gazdasági és a társadalmi épí. tésben. Épp úgy válhat termelő és teremtő erővé, mint zavaró és fékező tényezővé. Alkotóvá akkor válik, ha olyan tettekre készítet, amelyek a kor megoldható és meg­oldandó feladataira irányulnák, s érdemben előre visznek a fejlődés útján. De zavart is kelthet, ha dezorientál, ha zavaros, hibás ér. tékrendet sugall és ezzel téves döntésekre késztet. Emiatt azonban nem elvetni kell az ideológiát, hanem megújítani. Most olyan helyzetben vagyunk, amikor ideológiánk fej. leszíése egész haladásunk gyorsításának is fontos feltétel^’ Hiba lenne azonban illúziókat táplálni az ideológiával szemben. Az elmúlt években, de különösen az utóbbi hónapokban gazdasági gondjaink következtében, a korábban csak látensen meghúzódó feszültségeink nyilván­valóvá váltak az élet majd minden területén. Többek között az emberek gondolkodásában is. A gazdasági szférában keletkezett ellent­mondások természetesen tükröződnek az ide. ológiában. A korrekciókat azonban nem csu­pán ott, hanem elsősorban a gazdaságban kell elvégezni. Ezt a feladatot az ideológia semmiképpen sem vállalhatja magára. A sa­ját területén azonban szintén meg kell ten­ni a szükséges lépéseket a kor követelmé­nyeinek megfelelően. ☆ Szocialista fejlődésünk új szakaszához ér­kezett. Belső viszonyaink fokozatosan gyor­suló átalakuláson mennek keresztül. Megvál­toztak a külső feltételek is. Bebizonyosodott, hogy a tőkésvilágrendszer —'mely 1945 után gazdasági-politikai-ideoLógiai, azaz mindenoldalú válsággal küszködött, s amely­ben a vereség érzése, a kilátástalanság jel­lemezte az embereket — megújulásra képes. A világháború után viszonylag rövid időn belül koncentrálta anyagi-gazdasági eszkö­zeit és a tudományos technikai forradalom élére állt. Ezzel párhuzamosan, a szocializmus né­hány évtized alatt, gyors fejlődésen ment ke­resztül. Ez a fdlyamat azonban nem volt tö­Rekonstrukció Karancsságon A karancssági termelőszövetkezet szakem­berei többéves tapasztalataik alapján vall­ják: érdemes a tejtermeléssel foglalkozni. S mivel a jó tapasztalatokat forintokban is mérik, hozzákezdtek a Holstein—Fríz szarvasmarha-állományukat kiszolgáló telep rekonstrukciójához. Ennek egésze ősszel fe­jeződik be, de átadták már azt a modern, 24 állásos fejőházat, amit hamarosan beüze­melnek. r A szakemberek derűlátóak a jövőt illető­en, hiszen a teleprekonstrukcióval egyben megoldják az állattenyésztés személyi felté­teleit is. Jelenleg 40 ember foglalkozik ezzel a munkával, a rekonstrukció befejeztével vi­szont a létszámot 15 főre lehet csökkenteni; a felszabaduló munkaerőt a termelőszövet­kezet más ágazataiban tudják foglalkoztatni. Az állatállomány utánpótlását biztosító nö- vendékmarha-tenyésztés lehetővé teszi, hogy ősszel, az új telepen a mostani 317 darabos állomány helyett, mintegy 400 Holstein— Frízt számolhatnak. rétién. Fejlődési rendellenességek és súlyos megrázkódtatások egyaránt jellemezték. A felszabadulás után, országunk újjáépítésében elért vitathatatlan sikereink, a termelés len­dületes megindulása, az emberek hite, lel'ke- , sedése, alkotóerejük kibontakozása, azt a képzetet keltette, hogy a szocializmus képes a nemzetközi környezettől függetlenül is a maga útján haladni. Ezért érhettek bennünket bizonyos érte­lemben váratlanul, méginkább felkészületle­nül az olyan kedvezőtlen külső hatások, mint az olajválság, vagy az árrobbanás. Mindez káros következményekkel járt nép­gazdaságunk egészére. Ekkor felismerve ér­dekeinket, nyitottunk a világgazdaság felé. Hiteleket kaptunk kedvező kamatfeltételek mellett. Mára azonban megváltozott a hely­zet. A kamatok megemelkedtek, a cserearány tovább romlott. A számunkra nélkülözhetet­lenül szükséges nyersanyagok világpiaci ára nőtt, saját termékeinké csökkent, gazdasági pozícióink gyengültek. Ma már tudjuk, hogy belső gyengeségeink mellett külső okok is közrejátszottak mind­ebben. Ritkán fogalmazzuk meg a külső té­nyezők politikai-ideológiai tartalmát, s az azt kifejező anyagi, gazdasági viszonyokat. Azt a tényt, hogy mi egy tőkésdiktátumú vi­lággazdaság feltételei között élünk, melyben a kapitalizmus sohasem tagadta meg valódi természetét: kész együttműködni velünk, ha profitérdekei úgy kívánják. Nagy áldozatok árán sikerült a két világ- rendszer között a katonai egyensúlyt meg­teremteni. A gazdaság szférájában azonban nem tudtunk hasonló eredményeket elérni. Pedig a világ technikai-technológiai fejlődé­séhez mi is hozzájárultunk, eredményeiből mi is részesedni akarunk. Ehhez azonban az kell, hogy képesek legyünk felgyorsítani progresszív társadalmi folyamatainkat és ne hagyjuk leszorítani magunkat a Világcivili­záció fő útvonaláról! Ez reális célkitűzés, ha megérjük, hogy jelenlegi társadalmi-gazdasági, hazai és nemzetközi feltételek mellett semmiféle ki­bontakozás, előrehaladás nem lehetséges ide­ológiailag tisztázott, világos elvek és gyakor­lat nélkül. A megújulás akkor valósítható meg, ha szakítunk régi rossz beidegződése­inkkel, s azokkal a szocializmusról vallott nézeteinkkel, melyeket az élet túlhaladott, vagy illúzióknak bizonyultak. Fontos azonban tisztázni: nem a marxiz­mus avult el, csupán az az eljárás vált tart­hatatlanná, mely szerint társadalmunk kőnk. rét 'megnyilvánulásait a szocializmus lénye­gi vonásaiként értelmeztük. Sokáig úgy gon­doltuk, hogy a harmonikus fejlődés, a folya­matos gazdasági növekedés, az életszínvonal állandó és dinamikus emelkedése, a stabil árak a szocializmus belső, lényegi sajátos­sága, fejlődésének minden szakaszán. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a kívánatos elemek sajnos, nem kritériumai a szocializ­mus jelenlegi szakaszának, miközben min­den erőfeszítésünk arra irányul, hogy azok minél teljesebb formában mégis mielőbb megvalósuljanak. A tézisek egyik kiemelkedően fontos vo­nása éppen abban áll, hogy ráirányítja a figyelmet a szocializmus változatlanul meg­levő alapelemeire, melyek érvényesülése mindannyiunk közös érdeke. Ilyen például, hogy a szocializmus tendenciaszerűen meg­szünteti a vagyon és a tudás monopóliumán alapuló egyenlőtlenségeket; megteremti az elidegenedés megszüntetésének feltételeit; a kizsákmányolás megszüntetésére törekszik; nélkülözhetetlen eleme a demokrácia kiszé­lesítése, mert ez az út vezet el e társadalmi önigazgatáshoz. A szocializmus perspektívája tehát válto­zatlanul vonzó még akkor is, ha tudjuk, épí­tése hosszú, nehéz történelmi korszakot igé­nyel. Dr. Bacskó Piroska Jutalom is az újítóknak Az újítási díjon felül kitűzött jutalmakkal is iparkodik serkenteni a dolgozói ötleteket a salgótarjáni síküveggyár. Nem közömbös a gyár számára a mozgalom sikere, hiszen az elmúlt évben is 21 millió forintra rúgott az újítások hasznos eredménye. Külön jutalomra számíthatnak azok az ötletemberek, akik a termelés minőségét ja­vító és mennyiségét növelő, valamint költsé­geit csökkentő módszerekre, anyag- és ener. giatakarékos megoldásokra, importcsökkentő, illetve exportbővítő elképzelésekre, valamint a mikroelektronika és a számítástechnika al. kal'mazására tesznek javaslatot. Céljuitalmat tűzött ki a síküveggyár azok­nak az újítóknak, akik a sík- és hajlított üveg gyártása során keletkező fóliahibák javítását megoldják, vagy az üvegfelületre felvitt különböző anyagok vastagságának mérését kimunkálják. S ha, mindezek az öt­letek egyúttal a munkavégzés biztonságát is növelik, az újítás eme értékét ugyancsak kü. lön jutalmazza a gyár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom