Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
SILEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON. Akiről beszélnek t3sC?’űr’ A rejtvény fejtő bajnok HÉT várható eseményei Hétfőn Salgótarjánba látogat Iván Mihajlovics Vaskebat, a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselője; a Vöröskereszt megyei végrehajtó bizottsága a megye szociális alapjának felhasználásáról tárgyal. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága — egyebek mellett — a megye VII. ötéves településfejlesztési tervének időarányos végrehajtását értékeli. Szerdán Buda György festőművész tárlatát nyitják meg a’ bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban; vegyesboltot adnak át Dorogházán; ülést tart a megyei úttörőelnökség; angol pantomimegyüttes lép fel a salgótarjáni Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Házban. Csütörtökön a megye tanácsainak elnökei és vb-tit- kárai tanácskoznak a megyeszékhelyen; ülést tart a Balassagyarmati Városi Tanács. Pénteken Április 4. alkalmából koszorúzás és megemlékezés lesz Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsény- ben és Rétságon. Szombaton koszorúzást, ünnepi nagygyűlést. nemzetközi utcai futóversenyt rendeznek felszabadulásunk évfordulója emlékére Salgótarjánban; megnyitják a salgótarjáni tavaszi tárlatot; megyei úttörő modellezőversenyt tartanak Szarvasgedén. Pihentetett valuták Dr. Mező Imre, a Salgótarjáni Acéltörő Klub tagja tavaly haladó fokon egyéni rejtvényfejtő bajnok lett, és pontszámai alapján az összesített versenyben is az első helyen végzett; az 1987- es év Aranyceruza díjasa. — Debrecenben születtem, majd Kecskeméten dolgoztam. Áthelyezéssel kerültem Salgótarjánba. Ennek már 30 éve. Fiaim itt nősültek, itt dolgoznak, nevelik az unokáimat. — A rejtvényfejtés milyen régi szenvedélye? — Már gyermekkoromban szerettem a talányokat. Minden érdekelt, mindenre szerettem volna választ kapni és addig nem nyugodtam, amíg egy-egy rejtvénynek a megfejtését meg nem találtam. Ilyenkor képes voltam könyvtárból könyvtárba vándorolni. — Hogyan lett versenyző? — A megfejtett rejtvényeket általában be is küldtem, így sok és hasznos könyvnek a birtokába jutottam, de ha vásárlási utalványt nyertem, azért is olyan lexikont vásároltam, amelynek a rejtvényfejtés során hasznát vehettem, öt éve a televízió Keresztkérdés című műsorában szerepeltem és nyertem. Ezt a műsort látták a karancske- sziek is — ahol akkor már működött a rejtvényfejtő klub — felkerestek, és hívtak maguk közé. A karancs- keszi csapatba beszervezett kolléga szánt rám egy órát, és megtanított az elindulás, a versenyeken szereplő rejtvényfajták megoldásának fortélyaira, „fogásaira”. A csapatversenyek esetenként A hét végén termelési tanácskozáson elemezte tavalyi gazdálkodását a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat. Megyénk 136 egységéből 529 és fél millió forint árbevételt könyvelhettek el, melyből a nyereség 35 milliót tett ki, szemben a tavalyelőtti 26,5 millióval. A kollektíva fontos szerepet játszik a közétkeztetés biztosításában, hiszen naponta 20—21 ezer adag kerül a vendégek asztalára, mintegy 102 millió forintért. A színvonalas ellátáshoz hozzájárultak a korszerűsített és újonnan nydtottt üzegyéni versenyekkel együtt vannak, így azokon is elindultam. Csapatban is szép helyezéseket értünk el. — Közben mégis csapatot cserélt... — Nagyon jó kollektívába kerültem Karancskeszi- ben. Nekik, bátorításuknak köszönhetem, hogy elindítottak a versenyszerű rejtvényfejtés útján. Sajnos azonban az idő felettem sem áll meg, s a mozgás nehézkessé válik. Amikor megtudtam, hogy Salgótarjánban is „mocorognak” a rejtvényfej tők, és csapatversenyeken már a Rapistan-SALGÓ csapatára is figyelni kezdenek, kényelmi szempontból hozzájuk pártoltam, Tavaly az Acéltörő I. csapatával az országos összesített pontversenyben harmadik helyen végeztünk. — Dr. Mező Imre nyugdíjas, de a nyugdíj mellett jogtanácsosként dolgozik. Felesége mit szól rejtvényfejtő szenvedélyéhez? — A sok, szinte naponta megjelenő rejtvényújság bizony egy kicsit költségessé teszi ezt a hobbit. Ennek ellenére feleségem, mint a család „sajtófelelőse” minden reggel elhozza az újságárustól a napilapok mellett a „rejtvénycsemegéket” is. Igaz az is, hogy amikor postai lapot kérek tőle, nem mindig hagyja szó nélkül. Erre viszont én is kész vagyok a válaszkérdéssel: „Talán jobb lenne, ha a kocsmában költeném el ezt a pénzt?” Ezzel aztán szent is a béke. — Nem veszi túlságosan igénybe a rejtvényfejtés? — Amíg élek, gondolkodom. Szükséges az agyat letek és a kollektívák. Méltán nyerte el a Vállalat kiváló brigádja címet Salgótarjánban, a Borsodi söröző ételbár és a vásárcsarnoki bisztró személyzete. Hosszú időn át végzett kimagasló tevékenységük jutalmául ketten kaptak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést: Gernza Oszkár- né, a Kővár étterem és Miklós Béláné, a salgótarjáni termelőüzem helyettes vezetői. Rajtuk kívül több mint negyvenen részesültek a Vállalat kiváló dolgozójáéi, ismerésben. dolgoztatni, csiszolni. Napi munkám is igényli, hogy az állandóan változó jogszabályokat megismerjem, alkalmazni tudjam. Amelyik sportoló abbahagyja a sportot, és tovább már nem edzi magát, elsatnyulnak az izmai. Én nem akarom, hogy agysejtjeim elsorvadjanak. Mindennap tornáztatom őket. Nem akartam soha és ma sem akarok szakbarbár lenni, s erre nagyon jók a rejtvények. Nekem szórakozást, szenvedélyt, ismeret- szerzést, tudásbővülést, és így együtt hasznos időtöltést jelentenek. — Módszerei? — Legutoljára nyúlok a könyvespolcomon lévő segédeszközökhöz. Mindenfajta rejtvény érdekel. Már szerepeltem a televízió Egy szó, mint száz műsorában, voltam próbajátékon a Van benne valami műsorvezetőjénél, de sakkfeladvány- fejtő is vagyok. — Milyen tanácsot adna a rejtvényfejtő és ma még rejtvényt nem fejtő olvasóknak? — Ne az anyagiakat hajszolják, vegyék észre az élet szépségét is. Pallérozzák agyukat nap mint nap, gyarapítsák műveltségüket mert csak így érhetik el, hogy magukkal megelégedett, boldog emberek lesznek. — ti is — A szigorú gazdasági feltételek miatt, idén „mindössze” 590 millió forint árbevétel és 20 millió forint nyereség elérését tűzte ki célul a vállalat, 30—40.fős létszámcsökkentés mellett. Tovább folytatják az üzletek korszerűsítését: májusban nyílik meg Bátonytere- nyén a Gemer söröző, június közepétől fogadja ismét a vendégeket az eresztvényi Napsugár étterem. Legnagyobb beruházásuk a salgótarjáni Nemzeti étterem teljes rekonstrukciója önerőből; a munkálatok a második fél évben indulnak. Nem árt, ha tudod! Drogstop a Popcorn bao A drogfogyasztás veszélyeiről, az alkohol és más kábító-bódító szerek romboló hatásáról is olvashatnak az elsősorban tizenéves fiataloknak készült a Popcorn című popzenei magazin napokban megjelent első próbaszámában. A serdülőknek szóló újság Nem árt, ha tudod! rovatában a megelőzéshez szükséges általános információkat nyújtanak a drogokról. Útmutatást adnak arra is, hogyan segítsenek a fiatalok szenvedélybeteg társaikon, illetve mit tegyenek sürgős esetekben a közvetlen életveszély elhárítására. A jövőben a Popcorn minden száma másfél oldalon foglalkozik a kábítószerekkel kapcsolatos témákról. Az újság következő próbaszámában az AIDS-ről, a harmadik próbaszámban pedig a ragasztószergőzök belélegzésének egészségkárosító hatásairól tájékoztatják a fiatalokat. Ülést tartott a Magyar Eszperantó Szövetség $ választmánya A Magyar Eszperantó Szövetség szombaton tartotta meg országos választmányi ülését. A testület megvitatta az 1987. évi tevékenységet összegző beszámolót. A jelentés kiemeli: a centenáriumát az elmúlt esztendőben ünneplő mozgalom a társadalom széles rétege körében népszerűvé vált. A szövetség munkáját a Béke és Barátság Érdemrenddel is elismerték. A Magyar Eszperantó Szövetség gazdasági és pénzügyi helyzetét elemezve a választmány megállapította, hogy a változásokhoz igazodóan át kell alakítani a gazdálkodás struktúráját, s gazdaságtalan tevékenységének egy részét — mint amilyen a folyóirat- és a könyvkiadás — be kell szüntetni. A testület a szövetség előtt álló legfontosabb feladatként a magyar társadalomban és a világ nyelvi kommunikációjában bekövetkezett változásokat figyelembe véve új stratégia kidolgozását jelölte meg. Olyan szervezeti átalakítást tűzött ki célként, amely a szövetség tagjait cselekvésre készteti. E munkának fontos állomása lesz a MESZ új szervezeti és működési szabályzatának kialakítása. Az utazási irodák színes ajánlófüzeteinek közeli és távoli tájakra csalogató ismertetőjét az olvasó gyakran egy lemondó sóhajjal zárja: „hja, kérem, pénz nélkül nem megy...” Kálovits Gézával, Magyarország legnagyobb idegenforgalmi és utazási irodája, az IBUSZ Nógrád megyei igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között mi jellemzi az IBUSZ és ügyfelei kapcsolatát. — Az IBUSZ megyei igazgatója milyen tapasztalatokkal rendelkezik az évkezdésről? — Sokan nem is gondolnák, hogy a külföldre irányuló utazási kedv nemhogy csökkent, hanem létszámnövekedésről számolhatok be. Megcsappant viszont az érdeklődés a külföldiek megyénkbe, illetve a magyar állampolgárok belföldre való utazását illetően. — Minek tulajdonítható e pénzszűkében a Magyarországról külföldre irányuló utazás fellendülése? — Többféle magyarázat kínálkozik rá. Van egy olyan társadalmi réteg, amelyik most jutott el oda, hogy utazási vágyát kielégíthesse. Van olyan is aztán, amelyik anyagi lehetőségénél fogva mindig megteheti, hogy utazzon. Sokan üzletet látnak az utazásban, és kereskednek. Általánosan jónak nevezhető az európai politikai légkör. Akadnak olyanok, akik azt tartják: „most utazzunk, mielőtt a lehetőségeket visszavonnák”. Az embereknél lévő illegális pénz legalizálása ugyancsak az utazásnak kedvez. — Ez az a bizonyos „szalmazsákba dugott”, amiről miniszterelnökünk említést tett? — Igen. Más szóval ez küsz-számlaként (külön utazási számla) ismert. Az eddig otthon tartalékolt, be- nem vallott konvertibilis valutának az OTP-nél és IBUSZ-nál számlát nyitnak, és mindaddig ebből gazdálkodhat az utas, amíg a számlán a nyugati határ átlépéséhez szükséges háromezer forint értékű valutával rendelkezik. A kusz- számla titkos, csak bírósági döntés alapján adhatjuk ki a hatóságoknak. — Milyen értékben vásároltak valutát az IBUSZ megyei irodáinál az idei év első két hónapjában? — öt megyei irodánkban február végéig 3 millió 12 ezer forint értékű tőkés- és 7 millió 173 ezer forint értékű szocialista valutát váltottak be. A tőkésvaluta vásárlása a múlt év hasonló időszakához képest majd. nem megötszöröződött (!), a szocialista valuta vásárlása pedig csaknem duplájára emelkedett. — Mi az oka annak, hogy a külföldiek mellőzik megyénket? — Drágák vagyunk számukra. Megyénk idegenforgalma főként csehszlovák, szovjet és lengyel turizmusra épül, s egyedül a szovjetek tartották meg utazási keretszámaikat. . Csehszlovák és lengyel részről jóformán megrendelés sem történt. Programjainkba bele kell számolnunk az általános forgalmi adót, így érthető, hogy eddigi, biztosnak számító partnereink is gondolkodóba esnek. Tavaly februárral bezárólag 10 millió 310 ezer, ebben az évben viszont csak 4 millió 298 ezer forint értékben váltottak be koronát fcseh- szlovák állampolgárok a Nógrád megyei IBUSZ-iro- dákban. — Állampolgáraink országon belüli utazására milyen fékező erők hatnak? — Míg valutavásárlásaink adómentesek, addig a belföldre irányuló szolgáltatások áfa-terhei mindannyiunkra vonatkoznak. A belföldi szolgáltatásban a 15 százalékos forgalmi adót külön ráteszik a közlekedési eszköz használatára, az étkeztetésre, a biztosított programokra, majd az egészre mégegyszer alkalmazzák az áíá-t. Az utast viszont csak egy áfa terhelheti. A bonyodalom a program befejeztével kezdődik igazán, ugyanis az IBUSZ előírásszerűén visszaköveteli a különböző programpontok, és programhélyek áfa-ter- heit. Az áfa felett nem rendelkezik irodánk, be kell fizetnünk a szakhatóságnak. — Végezetül: mennyire üzletember az IBUSZ megyei igazgatója? — Tervek, tervszámok alapján dolgozó egysége vagyunk az IBUSZ-nak. Valamennyiünk érdeke, hogy a programdrágulások ellenére is jól működő üzletpolitikát folytassunk. Figyelembe véve azt is, hogy a konvertibilis valuta kitermelése szempontjából az idegen- forgalom a legdinamikusabban fejlődő népgazdasági ágazat — teljes mértékben üzletemberi feladatkör végzését követeli meg a beosztás. A rákóczifalvai termelőszövetkezet faiskolát létesített Salgótarjánban. 24-féle gyümölcsfát mintegy ezerötszázat szállítottak a megyeszékhelyre. A kiskerttulajdonosok szinte napok alatt megvásárolták a fát. Képünkön Terenyei József az utolsó darab almafákat adja el. — RT— Amerikai designbemutatót tekinthet meg a közönség az Iparművészeti Múzeumban. A mai modern amerikai formatervezésről áttekintést nyújtó nagyszabású tárlatot Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, és Kózsa Gyula, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Jó évet zárt a vendéglátó vállalat Gemer söröző nyílik Bátonyterenyén Benkő Mihály
