Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

2 NOGRAD 1988. március 3., CSÜTÖRTÖK Károly befejezte látogatását Vas megyében Vas megye egyik megha­tározó nagyüzemével, a megyeszékhely kereskedelmi ellátásával, a szociális gon­doskodás eredményeivel is­merkedett munkalátogatásá­nak második napján Grósz Károly. Az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dai programját reggel az ország második legnagyobb cipőipari vállalatánál, a Sabaria Cipőgyárban kezd­te. A Politikai Bizottság tag­ja ezután idős szombathe­lyiek társaságábn töltött derűs perceket: a Derkovits- lakótelep idősek klubját ke­reste fel. Belvárosi sétával folytató­dott a program. A kormány elnöke eközben betért a város legkorszerűbb húsáru­házába, majd a Borostyán­kő Áruházba. Szombathely egyik legnagyobb iparcikk- üzletében a dolgozókkal be­szélgetve sok minden szóba került, így az árakkal, a vásárlói kereslettel kapcso­latos tapasztalatok is. Grósz Károly éppen egy olyan gyermekcipőt vett kézbe, amelyen a korábbi 180 forint helyett most 640 forintos árcédula van. Az ilyen mértékű árkülönbsé­gek tarthatatlanok — szö­gezte le, s mintegy magya­rázatként hozzáfűzte, hogy nagyon rövid idő alatt ké­szült fel a kormányzat az új adórendszer bevezetésé­re, az árviszonyok ezzel együttjáró módosítására. S bármilyen gondos is volt a várható társadalmi reagálások számbavétele, egyes cikkeknél, elsősorban a gyermekruházati termé­keknél nem sikerült ponto­san felbecsülni, hogy az ár­támogatás megszüntetése és a forgalmi adó bevezetése együttesen milyen hatással jár. Márpedig a lakosság joggal teszi szóvá ezeket az árakat. A kormány — ere­deti elhatározásának meg­felelően — áttekinti majd a felgyülemlett tapasztala­tokat, s vállalkozik a szük­séges korrekciók elvégzésé­re. A Minisztertanács elnöke délután aktívaértekezleten találkozott a megye vezető politikai munkásaival, pro­pagandistákkal. A jelenle­vőket Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Grósz Károly tartott tájé­koztatót. Szólt a hazai épí­tőmunkát is befolyásoló nemzetközi folyamatokról, belpolitikai életünk idősze­rű kérdéseiről, az országos pártértekezlet előkészülete­iről, a gazdaság megújítását szolgáló törekvések kor­mányzati alátámasztásáról. Grósz Károly Vas megyei munkalátogatása Sárváron fejeződött be, ahol a Danu­bius Gyógyüdülő és Szállo­da Vállalat gyógyszállóját tekintette meg, Gellai Imre vezérigazgató kalauzolásá­val. Az idei esztendő első fe­lében összehívott országos pártértekezletnek vállal­koznia kell .arra, hogy ele­mezze a XIII. pártkongresz- szus óta eltelt időszak gaz­dasági, gazdaságpolitikai munkájának tapasztalatait, és a kongresszuson elfoga­dott programot a reális le­hetőségekhez igazítsa — egyebek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke abban az interjúban, ame­lyet Vas megyei látogatása alkalmával adott a Magyar Televíziónak. NATO-csúcsértekezlet Sikert várnak Gorbacsov és Reagan leendő tárgyalásaitól Bizonyos vagyok abban, hogy valamennyien sikert kívánunk Regan elnöknek és azoknak, akik nevében tárgyalnak, ahhoz, hogy egyezményt érjenek el a stratégiai fegyverzetek csök­kentéséről — jelentette ki a brüsszeli NATO-csúcs- értekezletet megnyitó be­szédében Lord Carrington, a szervezet távozó főtitká­ra. Ezen az egyezményen túl — fűzte hozzá — vala­mennyien még komolyabb megállapodás felé tekin­tünk az európai biztonság központi fontosságú kérdé­sében. A NATO szerint — fejtette ki —, a hagyomá­nyos fegyverzetek és a ve­gyi fegyverek terén „arány­talanságok" állnak fenn az Atlanti Szövetség és a Var­sói Szerződés erői között. A főtitkár megerősítette azt a NATOszemléletet, hogy „a kelet—nyugati bizton­sági probléma" gyökere nem a katonai problémákban, hanem az emberi jogok kér­désében keresendő. Bár azt hangsúlyozta, hogy nem avatkozik .be a kelet-euró­pai népek és a Szovjetunió belügyeibe, megismételte az erről szóló NATO-tézise- ket. A NATO-tanácskozás a szokásos, szigorú biztonsá­gi intézkedések közepette folyik. Reagan amerikai elnök épségére, egy belga sajtójelentés szerint nem kevesebb, mint 1500 ember vigyáz. Csütörtöki távozá­sakor — ahogy kedd esti ér­kezésekor is történt — az egész légiforgalmat leállít­ják a Bürsszelt kiszolgáló Zaventem repülőtérén. (MTI) K népi ellenőrök ünnepeltek Salgótarjánban Igazodnak a kor követelményeihez Háhom évtizeddel ezelőtt jött létre hazánkban a népi ellenőrzés, erre emlékeztek ünnepi ülésen tegnap Sal­gótarjánban, a városi népi ellenőrzési bizottságon. A meghívott vendégek és a bi­zottság tagjai előtt Ponyiné Oszvald Katalin, a Salgótar­jáni Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke méltatta az el­múlt harminc évben végzett munkát, valamint szólt a jövőbeni teendőkről. Bevezetőül azt hangsú­lyozta, hogy a megalakulást követően kialakult egy olyan munkamódszer, amely a min­denkori politikai, gazdasági körülményekhez és köve­telményekhez igazodott. Ki­emelte, hogy a népi ellen­őrök lelkiismeretes, szak­mailag is megalapozott vizs­gálódásai nagy segítséget je­lentettek és jelentenek ma is a város lakosságának, üzemeinek, intézményeinek. — Az utóbbi évekre egy­re inkább a gyors, rugal­mas reagálás jellemző a tár­sadalmi, gazdasági fejlődést gátló jelenségekre — mon­dotta, majd utalt arra, hogy a népi ellenőri gárda min­denkor vállalta a visszásá- gok következetes feltárását, s törekedtek a személyes felelősség érvényesítésére. A városi NEB elnökének szavai után Németh Péter- né, a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kért szót, aki az ünnep al­kalmából kitüntetéseket adott át a harminc éve aktívan tevékenykedőknek. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság emlékplakett- kitüntetésben részesült Ko­vács János, Misztrik Imre. Róth Antalné és Zsélyi Bé­la. Kiváló társadalmi mun­káért jelvényt kapott Kai- zinger János, míg a KNEB Elismerő oklevelét Szőllös Árpád, Balázs Pál, az em­léklapot pedig Kanyó Péter. Gergely Tibor, Simon József és Miklós Ferenc vehette át Fidel Castro Panamáról A Panamában kialakult helyzet nem egyes szemé­lyek közötti konfliktus vagv belpolitikai válság, hanem amerikai összeesküvés kö­vetkezménye. Ennek célja a csatorna feletti amerikai el­lenőrzés megtartása — je­lentette ki kedden Havan­nában Fidel Castro. A Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a pa­namai televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: hibás lépés lenne most elítélni Panamát, mert ez­zel elszigetelnék az új kormányzatot, és ennek csak az Egyesült Államok látná hasznát. Ezzel egyidö- ben Panamavárosban a pol­gári ellenzék újabb sztrájkra szólította fel a magánvál­lalkozókat és a lakosságot. Mint jelentettük, az előző­leg meghirdetett munka- beszüntetést a dolgozók többsége nem követte. Vasúti szerencsétlenség Lengyelországban Összeütközött kedden két személyvonat a nyugat-len­gyelországi Leszno város­ban — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A szerencsétlenségben 49- en megsérültek, közülük Ki­nt kórházban ápolnak. A/ ütközés következtében ki- siklott a két mozdony és két vasúti kocsi. A Palme-gyilkosság második évfordulója ■i Örökre homályban ? Tudjuk mi történt, és ho­gyan történt —, de változat­lanul nem tudjuk, miért tör­tént és hogy ki a tettes. E keserű, önkritikától sem mentes megállapításban fog­lalható össze a nyomozás ál­lása két esztendővel azután, hogy meggyilkolták Olof Palme svéd miniszterelnö­köt. 1986. február 28-áról március 1-re virradóra tör­tént a skandináv ország szá­mára egyfajta politikai sokkot okozó, de túlzás nélkül ál­lítható, hogy világszerte megdöbbenést keltő eset, ám manapság, immár két évvel a merénylet után sem sok­kal világosabb, mi húzód­hatott meg a kulisszák mö­gött. A PÉNZ NEM SEGÍT Pedig erőfeszítésekben nem volt hiány. Sok tízezer ki­hallgatás, őrizetbe vételek, begyűjtött információk száz­ezre külön e feladatra felál­lított rendőrségi csoport, több országra kiterjedő vizs­gálódás és a nyomravezető­nek felajánlott tekintélyes summa — mindez hiába. Pe­dig nem olyan rég tízszere­sére (!) emelték a kilátásba helyezett összeget: immár 50 millió svéd korona — körül­belül 400 millió forint — üti annak markát, aki érdem­ben segítene felderíteni a kormányfő gyilkosát- Csak­hogy a hatóságok korábban már két ízben is emelték a jutalmat, de ez sem mozdí­totta ki a holtpontról a nyo­mozást. Ügy tűnik tehát, pénzzel e dolog nem intézhető el. Mint, ahogy a politikai szálak óva­tos felgöngyölítése, a szóba jöhető radikális csoportok szemmel tartása sem veze­tett sikerre. Hiába került gyanúba egymás után több külföldi szervezet, mindenek­előtt egy terrorcselekmények­kel már régebben is vádolt kurd csoport, megfelelő bizo­nyítékokat nem tudtak fel­mutatni. Hasonlóképp ku­darchoz vezetett a svéd ult- rajobboldali szervezetek „kö- rültapogatása”:' olyan társa­ságot, amely joggal jöhet szóba a miniszterelnökkel szembeni gyűlölet, vagy fe­nyegetőzés miatt, könnyű volt találni. Amikor azonban le­tartóztatásokra került sor, a Hans Holmér rendőrfőnök vezette különleges stáb min­dig meg kellett, hogy hajol­jon a törvényességre felügye­lő vizsgálóbíró utasítása előtt, s szabadon kellett, hogy bo­csássa a gyanúsítottakat. Iga­zi. perdöntő, tárgyi bizonyí­tékot ugyanis nem tudtak felmutatni. S ez nem is cso­dálható, hiszen a gyilkos fegyver máig sem került meg, s a nyomozás első időszaká­ban elkövetett hibák, mu­lasztások a jelek szerint jóvá Ez a fantomkép volt a legtöbb, amit a rendőr­ség közzé tudott tenni, a feltételezett gyilkos­ról. Később jellemző módon ennek hitelessé­gét is kétségbe vonták. azt mutatja ki, hogy a gya­núba keverhető személyek közül hányán tartózkodtak azon a végzetes éjszakán Stockholm belvárosának ab­ban a körzetében, ahol a volt miniszterelnök felesége tár­saságában egy mozielőadás után hazafelé indult —. ám nem jutott néhány saroknál tovább. CSÖKKENŐ REMÉNYEK A tartós eredménytelenség, a közvélemény érthető mó­don fokozatosan növekvő elégedetlensége és türelmet­lensége nyomán tavaly le­mondott Holmér kapitány, s új gárda vette kezébe a nyo­mozást. Áttöréshez azonban ez a váltás sem vezetett. Mi több, az egyik legpesszimis­tább nyilatkozatot a közel­múltban éppen az üggyel so­káig behatóan foglalkozó szakértő tette- Carl-Ivar Megrendült stockholmiak veszik körül és virágokat helyeznek a kordonnal körülvett útrészre, 1986. már­cius 1-jén, ahol előző éjszaka ismeretlen tettes le­lőtte Olof Palme svéd miniszterelnököt. nem tehető menekülési lehe­tőséget biztosítottak a me­rénylőnek. (Nem vették kö­rül időben a helyszínt, nem zárták le az országhatárokat stb). „RENDÖRNYOM” Az utóbbi hónapok legin­kább újdonságot jelentő ver­ziója némiképp pontosan ez­zel a rendőrségi balfogás­sorozattal kapcsolatos. Felme­rült, sőt néhány sajtóorgá­num által részletesen bon­colgatott feltételezéssé vált az úgynevezett „rendőr­nyom”. Magyarán arról van szó, hogy egyes — úgy tűnik, nem is teljesen légből kapott — elképzelések szerint a rendőrségen belül megbúvó titkos mag — szélsőjobbolda­li beállítottságú rendőrök — összeesküvéséről lenne szó. Készült olyan lista is, amely Skarstedt, a stockholmi bíró­ság elnöke, aki a külön erre kinevezett kormánybizott­ság élén állt, kijelentette: „Palme gyilkosát sohasem fogjuk élve megtalálni. Vagy öngyilkos lett, vagy eltették láb alól”. A tekintélyes jogász nem részletezte, milyen adatokra alapozza borúlátó vélemé­nyét, a tények viszont az ő igazát látszanak alátá­masztani. Hiszen minél tá­volabb kerülünk időben a kegyetlen merénylettől, an­nál inkább elhalványulnak a nyomok, eltünedeznek az esetleges szemtanúk. Sajnos, valóban nem csekély annak esélye, hogy a Palme-ügy — századunk megannyi más po­litikai gyilkossághoz hason­lóan — örökre homályban marad. S, ahogy múlnak a hetek, hónapok, ez az eshe­tőség csak tovább nő. Szegő Gábor Benelux-zászlóalj alakul A NATO-csúcsértekezlet előestéjén jelentette be Brüsszelben a belga had­ügyminisztérium szóvivő­je: Belgium, Hollandia és Luxemburg hadügyminisz­tere elhatározta, hogy kö­zös katonai egységet állí­tanak fel, amelyet a NATO gvorsan mozgó alakulatai keretébe integrálnak. Ugyancsak a csúcsértekez­let előtti napon közölte a holland igazságügy-minisz­térium: Rotterdam kikötő­jében egy iráni hajón ame­rikai vegyi fegyvereket fog­laltak le, amelyeket az Egyesült Államokból indí­tottak útnak Iránba. Nincs azonban egyelőre magyarázat arra, hogy mi­ért éppen a NATO-csúés- értekezlet előestéjén hoz­ták nyilvánosságra azt a pár nappal korábbi tényt, amely szerint a holland ha­tóságok Rotterdam kikötő­jében egy iráni hajón ameri­kai vegyi fegyvereket foglaltak le, amelyet az Egyesült Ál­lamokból küldtek Iránba. A szállítmány a belgiumi Ant­werpen kikötőjének érin­tésével érkezett az Egye­sült Államokból Hollan­diába, hogy onnan folytas­sa útját Irán felé. A nyugat-európai orszá­gok igen határozottan kö­vetelik a vegyi fegyverek betiltását, és a meglévő készletek megsemmisíté­sét. Egyszerűbb lett az utazás Berlinből Nyugat-Berlinbe A világ összes országára érvényes útlevél birtokában a magyar állampolgárok kü­lön engedély nélkül utaz­hatnak át Berlinből, az NDK fővárosából Nyugat-Berlin­be — ez* a rendelkezés már­cius 1-jén lépett érvénybe. Az átutazás Nyugat-Berlin­be — az érvényes deviza- rendelkezéseknek megfele­lően — nyugati útnak szá­mít, tehát a valutaellátásra vonatkozó szabályok erre az útra is érvényesek. A határátlépéskor a Né­met Demokratikus Köztár­saság vám- és devizarendel­kezéseit is figyelembe kell venni. Így például nem vi­hető ki NDK-beli fizetőesz­köz, illetve a visszautazás­kor nem vihetők be Berlin­be azok az árucikkek, ame­lyek az NDK beviteli tilal­ma alá esnek. Mivel az NDK vámelőírásai a Magyar Nép- köztársaságétól eltérőek, ajánlatos ezekről a határát­lépés előtt pontosan tájéko­zódni. , A magyar állampolgárok­nak változatlanul nincs szük­ségük vízumra, ha Nyugat- Berlinbe kívánnak utazni, s ott-tartózkodásuk ideje nem haladja meg a 30 napot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom