Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

1988. MÁRCIUS 22.. KEDD NOGRAD 3 Szerelik a jövő televíziógyárát Napjaink technikája Az „életveszélyes" video a Videotonban Befejezés előtt áll a Vide­oton Elektronikai Vállalat televíziógyártásának mintegy másfél milliárd forintos költ­séggel megvalósuló innová­ciós programja. A magas műszaki színvo­nalú, a világpiacon is ver­senyképes, korszerű színes- televízió-család gyártására vásárolt berendezések közül már a helyére került az úgy­nevezett panelszerelő szalag. Célműszereket fejlesztenek ki, és dolgoznak nyomtatott áramköri lemezek elkészíté­sére szolgáló, 20 másodper­cenként mintegy 400 parányi alkatrészt beültető, Japánból érkezett automaták szerelé­sén. A jövő televíziógyárának nagyrészt számítógépes ve­zérlésű berendezései túlnyo­mórészt hamarosan üzem­készek lesznek. A különböző próbákat követően még az idén a sorozatgyártást is megkezdik. Az új tv-család az év utolsó hónapjaiban ke­rül kereskedelmi forgalomba. A televíziógyártás meg­újítását szolgáló technológi­át az NSZK-beli Thomson cégtől vásárolták meg. A ké­szüléket a Thomson' és a Videoton szakemberei közö­sen fejlesztették ki, figye­lembe véve az itthoni igé­nyeket, valamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkat­részek felhasználásának lehe­tőségeit. A Thomson sok se­gítséget adott a munkához, egyebek között a célműszerek kifejlesztéséhez, a szakem­berek képzéséhez is. A Videoton új színes-tv- családja nemcsak a hazai választékot bővíti az eddi­gieknél .jobb minőségű ké­szülékekkel, hanem várható­an kelendő lesz a külpiaco­kon is. A korszerű belső fel­építésű, szemre is tetszetős, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesszo­ros programját ugyanis úgy alakították ki, hogy a gyár­tás közben végrehajtott ki­sebb módosításokkal több­féle szabvány szerint is mű­ködtethetők lesznek. Továb­bi fejlesztéssel a televíziók sokféle szolgáltatást tudnak majd nyújtani, így például alkalmasak lehetnek a szte­reo tv-adások, megfeleli) an­tenna és modul beiktatásá­val pedig a műholdas adá­sok vételére is. Az alaptípu­sok — a mechanikus kezelé­sű, a távszabályozós, vala­mint teletexes készülékek — mellett tervezik a főként ex­portra szánt különleges szol­gáltatásokat nyújtó készülé­kek gyártását is. (MTI) Egy történés reprodukálá­sa, felidézhetősége már év­ezredekkel ezelőtt is az em­ber jogos igényei közé tar­tozott. Erről tanúskodnak a feltárt barlangi rajzok, az írásjelek, majd jóval később a hang- és képrögzítés. Tö­kéletesítésüknek szinte a vé­ges határát sem látjuk ma már, ami nem csoda. Az információk hitelessége és hatása annál nagyobb, minél fejlettebb a közvetítő rendszere. És még valami: lehetőleg mindenki számára elérhető, hozzáférhető le­gyen, s e tekintetben két forradalmi eszköz is meg­határozója mindennapjaink­nak: az egyik a számítógép, a másik pedig — írásunk tárgya —, a video. Sokoldalúan hasznosítható A video persze tág foga­lom, hiszen értjük alatta a képfelvevő kamerát, a mag­nót, a rögzítés elvét és a megjelenítőt, ami legtöbb­ször egy kommersz televí­zió. Ez utóbbi Magyarorszá­gon már több mint harminc éve ismert, az első kettő vi­szont alig egy évtizede kez­dett el terjedni. A fáziské­sésnek számos okát felhoz­hatjuk. A döntő a kezdeti, rendkívül magas ár, s tech­nikai felkészültségünk hiá­nya volt. Nem kis erőfeszítésbe ke­rült, amíg rádöbbentünk: a video korántsem csak a hor­ror- és pornófilmek hordo­zója lehet, hanem a szórako­zás, a munka, az oktatás, a művelődés leghatékonyabb közvetítője. A celluloidte­kercsekhez képest jóval gyorsabban készíthető video­film. Kezelése szinte bárki számára elsajátítható, így mellőzhető a stúdiótechnika is. Jártamban, keltemben egy sor hasznosítási lehetőséget fedeztem fel Nógrád megye üzemeiben, oktatási intéz­ményeiben, kultúrközpont- jaiban. Alkotó szemléletű emberek tucatjai estek ra­bul az új technikának, akik többnyire kedvtelésből, má­sok anyagi megfontolásból kezdtek foglalkozni e ma még mindig drága eszközök­kel. Nézzünk meg néhány pél­dát! Kamera híján a legké­zenfekvőbb alkalmazási te­rület az oktatás, hiszen a célirányos műsorok rögzítése — támaszkodva a televízió új szellemű propagandapoli­tikájára —, lehetővé teszi a tananyagok sokrétű, roppant hatásos kiegészítését. Ma egy valamirevaló iskolában minimum egy képmagó ta­lálható. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet felmérése szerint a félszázat is meg­haladja a videotechnikát „bevető” iskolák száma. Ta­valy októberben a magnók száma elérte a 87-et, a kol­légiumok és nevelőotthonok kivételével. Sajnos a hozzá­értő szakemberek létszáma nem követte az eszközpark gyarapodását, bár egyre többen vesznek részt a kü­lönböző képzési formákban. Ugyancsak a pedagógiai intézet vállalta fel az ún. videotéka megszervezését, melyben ma már szinte min­den oktatási terület talál a maga számára használható segédanyagot. Jól felszerelt stúdiójukban — itt található a megyében egyedül UMA- TlC-rendszerű képfelvevő és -lejátszó berendezés —, ön­állóan is készítenek ismeret- terjesztő anyagokat. Jeles eseményeket örökítenek meg és immár két alkotásuk ju­tott el nagyközönség elé, a Nyíregyházán, tavaly meg­rendezett 3. országos videó- szemlén. Jól működő ministúdiót találunk a kisterenyei neve­lőotthonban, a József Attila VMMK-ban, az ipari üze­mek közül pedig a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyárban. Nem igényel mozgósítást Néhány kiemelt iskolánk­ban — így a Madáchban is — zárt láncú televízió kap­csolódik a rendszerhez, me­lyen keresztül különösebb mozgósítást nem igénylő is­kolagyűlést tarthatnak. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatóságának piciny, de lelkes stábja videón mutat­ja be az egyes szerelési technológiákat, munkavédel­mi módszereket, s a szoká­sos kirendeltségi szemlén is jelen van a sokat mutató op­tika. Visszajátszva a szemle anyagát, kiderülhet, mi az, amiben akad javítanivaló. S még mindig az áramszolgál­tatónál időzve, elmondhat­juk, hogy a videós oktatási forma is hozzájárult ahhoz, hogy a kollektíva már hosz- szú ideje balesetmentesen dolgozik. A betanulási időszakot csökkenti le az SVT-ben ké­szült néhány technológiai film. A képanyag segítsé­gével hatásosan figyelmeztet­hetnek a munkavédelemben fellelhető rossz beidegződé­sekre. Az építőiparban — például a NÁÉV által ké­szített filmekben — nyomon követhetik egy-egy épület szerkezeti'„fejlődését”, a vá­ros arculatának változásait. Sokan visszaélnek A József Attila VMMK egyszemélyes „stábja” pedig már kellő mennyiségű kul­turális anyagot gyűjtött a hangos Palócföld megjelené­séhez. Ugyancsak ez az in­tézmény vállalta fel a Besz- terce-telepi videostúdió mű­ködtetését, amely jó alapja lehet egy leendő városi ká­beltelevízió kialakításához. A sorból nem maradhat ki a reklámtevékenység sem. A Nógrádi Szénbányák vál­lalkozási irodája immár há­rom esztendeje mutatja be videomagnón készült ter- mék-„katalógusát” a BNV-n. Társadalmi igény szülte az esküvői hangos képek meg­születését, egyelőre kisipa­rosok segítségével Akadnak persze vadhajtá­sok is. Számos helyen ellen­őrizetlenül futnak a disz­kókban, bárokban az enge­dély nélküli kópiák, melynek veszélyességét csak az isme­ri igazán, aki olvasott a Bulgáriában végzett nemzet­közi ellenőrzésről. A jogdíj ugyanis nagy úr; hazánkban csakis a MOKÉP forgalmaz­hat videofilmeket, éppen ezért a kalózkodást a tör­vény szigorúan bünteti. En­nél is sajnálatosabb az a jelenség, amelyet házi-ösz- szejöveteleken tapasztalni. A jóízű beszélgetés, az ön­feledt kacagás, tánc helyett a fiatalok egyre nagyobb ré­szét ejti rabul a vetített por­nó-, horror-, akciófilm, a sok­szor hajnalokig tartó lázas videoőrület. A tudatilag mé­lyen fertőzöttek közül .nem­egyszer kerülnek ki gyilko­sok, mint azt már — saj­nos — hazai példán keresz­tül is hírül vehettük. A vi­deo „életveszélyes” volta azonban inkább abból adó­dik, hogy egyre inkább szer­ves része életünknek, meg­határozója munkánknak, kul­túránknak, s mint ilyen — fegyver. Ezért nem enged­hetjük meg, hogy visszafelé süljön el... T. Németh László Tanácskozott a BRG szakszervezeti bizalmitestülete Budapesten tanácskozott a BRG Mechtronikai Vállalat szakszervezeti bizalmútes- tülete. Napirenden az 1988. évi gazdaság- és jövedelem­politikai, valamint a szociál­politikai és munkavédelmi terv szerepelt. Az előterjesz­téseket előzőleg sokoldalúan vizsgálta a vállalati szak- szervezeti bizottság és mi­vel megalapozottnak és tel- jesíthetőknek tartja azokat, elfogadásra ajánlotta. A középtávú célkitűzések­nek megfelelő idei gazda­sági és jövedelempolitikai terv 3 milliárd forint terme­lési érték elérését tartalmaz­za. Az árbevétel több mint 78 százaléka szocialista piac­ról származik, s 18 száza­lékkal növelik a konvertibi­lis elszámolású exportot. A gazdasági szabályozók hatására az ez évi ered­mény várhatóan harmada lesz az 1987. évinek, s 250 millió forint körül alakul. A belföldi piacon csak az idő­ben leadott igényeket tud­ják kielégíteni. Az idei gyártmány- és gyártásfejlesztési célki­tűzés 50 kiemelt feladatot tartalmaz. Üj termékek ki- fejlesztése valamennyi ter­mékcsaládnál várható. A cél­irányos anyag- és energia- gazdálkodás, az importki­váltás is folyamatosan napi­renden szerepel. Korsze­rű, magas színvonalú tech­nológia beszerzésére, beruhá­zásra 125 millió forintos keret áll rendelkezésre. Idén kiemelt feladatok há­rulnak megyénk két BRG-s üzemére; a salgótarjánira és a szécsényire is. A meglévő gépi kapacitás műszakszámát növelik, az új gépek üzembe helyezését meggyorsítják. A gazdasági és társadalmi kibontakozás hatékony eszközévé teszik a munkaverseny- és brigád­mozgalmat, fontos feladato­kat kapnak a komplexbri­gádok. Munkaerő-leépítést nem terveznek, de a termékszer­kezethez igazodó munkaerő­átcsoportosítást rugalma­san oldják meg. Az idei bérfejlesztés során a mű­szaki, közgazdasági szakem­berek bérfejlesztése lesz na­gyobb mértékű. A több mint négyezer fős vállalat éves szociális kere­téből üzemegészségügyre 575 ezer, oktatásra 3,2 mil­lió, munkásszállításra 5,6 millió forintot fordítanak Két és fél millió forinttal támogatják az üzemi ét­keztetést, valamint tervezik 700 dolgozó üdültetését. La­kásépítésre ez évben 4,1 millió forintot költenek. A fiatalok 250 ezer forint­tal rendelkezhetnek, s fel- használásában a vállalati szakszervezeti ifjúsági tago­zatnak van egyetértési joga. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek ja­vítására, a munkakörülmé­nyek és a munkabiztonság fejlesztésére 18 millió forin­tos fedezetet biztosítanak. Az éves terveket a vállalati bizalmitestület egyhaoigú- lag elfogadta. A részletes gyári és gyáregységi terve­ket a közeljövőben tárgyal­ják meg a BRG Mechatro­nikai Vállalat budapesti, kecskeméti, salgótarjáni és szécsényi gyáraiban. II furnériizemben A megyében egyedülálló Herencsényben a Cserhát- surányi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet furnérüzeme. Évente 650—700 ezer négyzetméter fur­nérlemezt gyártanak és ezzel közel 23 millió forint­tal növelik a szövetkezet árbevételét. A bükk- és tölgyfát gőzölik, hámozzák, késelik, szárítják és fur­nérterítéket képeznek belőle. Az idén termékszer­kezetüket bővítik, és bútoralkatrészeket is gyárta­nak, 2000 négyzetmétert havonta. Bencze Péter képriportja Növeli bevételeit a fizikai kutatóintézet A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete előteremti azt a több mint 20 millió forintot, amennyivel keve­sebb pénzt kapott az állami költségvetésből ebben az év­ben. Igyekeznek az eddigi­eknél is nagyobb mértékben hasznosítani anyagi és szel­lemi kapacitásukat, ugyan­akkor amennyire lehet csök­kentik költségeiket. Kutatási eredményeik értékesítése ré­vén jelentős bevételre tesz­nek szert. Az általuk kifej­lesztett műszaki felszerelések, eljárások, módszerek egy ré­sze világszínvonalú, nem csak országunkban, hanem külföldön, a tőkéspiacon is keresett. A KFKI igazgató tanácsa a következő napokban vég­legesíti az intézet idei ter­vét. E szerint például az atomenergiai kutatásaikkal főleg a paksi atomerőmű fejlesztését mozdítják elő. Szakembereik szovjet kuta­tókkal együttműködve töké­letesítik az erőmű 440 mega­wattos energiablokkjait, azok üzemelésének biztonságát, közreműködnek reaktordiag­nosztikai eszközök kidolgozá­sában és gyártásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom