Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
1988. MÁRCIUS 18.. PÉNTEK NOGRAD 3 A BŰVÖS 10 EZER TONNA Drégelypalánkon a Szondi Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó főágazatában az elmúlt év 8650 tonnás termelésével szemben az idén szeretnék elérni a 10 ezer tonnát. Jelenleg szovjet exportra kerülnek a gyü- mőlcsszörpök. — bp — A szabadalom neve: üvegelem Találmány a salgótarjáni síküveggyárban Az Országos Találmányi Hivatal a közelmúltban azt az örömhírt tudatta a salgótarjáni síküveggyárral, hogy találmányként elfogadták a felterjesztett üvegelemet. Az üvegelem — közismertebb nevén: üveghéj-felül- világító —olyan parabolaívű ragasztott biztonsági üveg- szerkezet (egyelőre 1500X1500 milliméteres kivitelben), amely a legkülönbözőbb rendeltetésű épületek tető-, illetve ablakfelületeibe, egymáshoz illesztve, beépíthető. Az üveghéj-felülvilágító átengedi a természetes fényt, szerkezetéből adódóan különlegesen nagy erőhatásra sem törik össze, így nem balesetveszélyes. Számos elő/iye mellett'esztétikus,, a mai modern épületszerkezetek hangulatos és hasznos kiegészítőeleme. A világviszonylatban is jelentősnek számító találmány 1984-ben került az OTH- hoz. Az azóta eltelt időszakban a szakhatóság véleményezte, valamint „világ-, felmérést” végzett, aminek tulajdonképpen az a lényege, hogy bebizonyosodott: az üveghéj-felülvilágító a maga nemében semmi máshoz nem hasonlítható a világon. Amíg az OTH újdonságvizsgálata tartott, a salgótarjáni síküveggyárban 1985- ben újításként is benyújtották^ Kísérleteket folytattak a gyártására, majd 1986-ban újításként is elfogadták. A síküveggyárban azóta egyedi gyárfással, szakaszos üzemű kiskemencékben gyártják kisebb tételekben az egyre szaporodó megrendelőknek. A dr. Juhász Gyula (a salgótarjáni síküveggyár igazgatója), dr. Kuba Gellert (a Budapesti Műszaki Egyetem docense) és dr. Ha- rasta Miklós (a BME tanszékvezető egyetemi tanára) által létrehozott találmány iránti igények kielégítése érdekében most a nagy meny- nyiséget biztosító sorozat- gyártás műszaki feltételeinek a megteremtésén van a sor. Felemelték a jubileumi jutalom mértékét Hadiüzem békés termékváltása Az Udmurt ASZSZK vot- kinói gépgyára átáll békés célú termékek gyártására, ha WasTlWigtonban a közép- és kishatótávolságú rakéták megsemmisítéséről aláírt szerződés ratifikálásra kerül. Ebben az esetben a Szovjet* unió részéről az állandó ellenőrzés alá vonható vállalatok között szerepel a votki- nói gépgyár is. A vállalatnál a közelmúltban helyeztek üzembe egy új automatizált műhelyt. Ezzel jelentősen megnövekedett a -nagy pontosságú mechanikai megmunkáló szerszámgépek gyártása. Az automatizált műhely belépésével komoly lehetőséget kaptunk a békés célú termékek gyártására történő átálláshoz — mondta Vlagyimir Szadovnyikov, a gyár igazgatója. — Ez egyébként gyárunk kollektívájának régi álma, amelynek megvalósítását mind ez ideig akadályozta a ránk kényszerített fegyverkezési verseny. Ma már termékeink túlnyomó részét gépkocsialkatrészek, mosógépek és egyéb háztartási gépek teszik ki. Ami a gyár teljes profil- váltását illeti — hangsúlyozta az igazgató — szimbolikus jelentőségű lenne, ha egyidejűleg az amerikai cégek is hasonló lépésre szánnák el magukat. Ezzel új lapot nyithatnának a két ország gazdasági együttműködésében. A Magyar Közlöny március 18-i számában hirdetik ki azt a minisztertanácsi rendeletet, amely intézkedik a jubileumi jutalom mértékének emeléséről, miután az is adóköteles jövedelemnek számít. Eszerint április 1-jétől a 25, 40 és 50 év munkaviszonyban töltött idő után a dolgozónak eddigi egyhavi személyi alapbére helyett másfél havi alapbére jár jubileumi jutalomként. A különbözet utólag is megilleti mindazokat, akik 1988. január 1-je után szereztek jogosultságot a jubileumi jutalomra, s azt számukra április elsejét megelőzően már kifizették. Fűnyírók Bércéiről Tavaszra már a szaküzletekben kínálják magukat azok az elektromos fűnyíró gépek, amelyekből kétezer darabot ezekben a hetekben készítenek az Ikladi Ipari Műszergyár ber- celí gyáregységében. Korábban már gyártottak az üzemben kiskertek művelésére alkalmas rotációs kapákat, most a fűnyírókkal járnak felhasználóik kedvébe. Képünkön Pa- rőczy Árpádné minőségellenőr a Varga Józsefné csoportja által összeállított gépeket vizsgálja kiszállítás előtt. —kulcsár— Szorítanák az arsrőfot, de... Mit jelent az önmérséklet? A héten irányelveket tett közzé a Minisztertanács az árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről. Az irányelv persze, nem kötelező, ajánlásként fogható fel inkább. Ám a közlemény mégis amolyan kétoldalú megállapodás a kormány és a gazdálkodó vállalatok között. A kormány magára nézve is kötelezettségeket vállalt benne, ellenszolgáltatásképpen viszont önmegtartóztatást, önmérsékletet vár el a vállalatoktól árpolitikájukat illetően. Az irányelvek élénk visszhangot váltottak ki Nógrád megyében is. Noha szándékunk szerint április elseje nem lehet választóvíz az árpolitikában, megannyi információ támasztja alá, hogy állóvíz is aligha lesz. Nézzük hát, miként vélekednek a nógrádi vállalatok az irányelvekről, hogyan gondolkodnak a figyelmükbe ajánlott önmérsékletről. ☆ A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár januárban határozottan állást foglalt, nem kívánja termékei árát az idén drágítani. Eszerint készült el a terv is. — Így igaz — helyesel Kecskés László gazdasági igazgatóhelyettes. — Jóllehet a szabályozók változása tavalyi 143 millió forintos nyereségünket 55 millió forintra kurtította, erre az évre 85 millió forintos hasznot irányoztunk elő, mert úgy véltük, hogy a hiányzó 30 millió forintot áremelés nélkül is ki tudjuk gazdálkodni. — Csakhogy ma már bizonyosnak látszik, hogy a vaslemezek ára magasabb lesz áprilistól.. . — Ha még csak a lemezről volna szó! De drágulnak a csapok, a műanyagok, az alumínium, a zománc. Lényegében minden, ami a tűzhelyekhez kell. Ismereteink szerint ez 80—90 millió forint többletköltséget akaszt a nyakunkba. — Elfogadták a leszállító cégek ardrágítási szándékait? — Visszautasítottuk. Az első lépcsőben persze... Szállítóink meg a mi visszautasításunkat hárították el. Most folynak az áregyeztető tárgyalások. — Sikeresnek ígérkezik az alku? — Teljesen eredménytelennek. Monopolhelyzetben levő partnerekről van szó. A tűzhelygyár esetében az önmérséklet tehát azt jelenti, hogy csak a begyűrűző áremelést hárítják át a vevőkre. Ehhez természetesen még a vásárlók beleegyezése is szükséges. A tűzhelyek piaci kereslete ezekben a hetekben is jóval élénkebb a szokásosnál, vélhetően pár száz forintos drágulás nem teszi lehetetlenné az értékesítést. Az exportszerződéseket pedig eleve emelt árakon kötötték meg — nyitva hagyva azt a lehetőséget, hogy az árakra a második fél év folyamán még visszatérnek... ☆ Az önmegtartóztatásra intés meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ki a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. — Áprilisig döntésekkel, jogszabályokkal terelték mederbe árpolitikánkat — mondja Mészáros Lajos igazgató. — Az átárazások végrehajtása kötelező volt. Egyetlen tollvonással elvették a feldolgozó vállalatok nyereségének felét, vagy egészét, a maradéknak pedig nem negyven százalékát, hanem a felét vonják el. Miért gondolja a kormány, hogy ezt kapásból le tudjuk nyelni? Tőlünk termékeink 93 százalékos árindexe eleve 28 millió forintot vett el, a többit a bruttósítás kapta be. Erre az évre alig félmillió forint nyereséget tudtunk tervezni. — Ami inkább erkölcsi jelentőséggel bír... — Ahogy mondja. S ha tőlem év végén megkérdik, hogy mit tettem a vállalat jövedelmezővé tételéért, mit válaszolok? Hogy nem tehettem, mert önmérsékletet kellett tanúsítanom? — Tehát árat emelnek? — Az a véleményünk, hogy az árakra a piaci viszonyok gyakoroljanak hatást, ne pedig közlemények. Mi egyetlen termékünket illetően sem élvezünk monopol- helyzetet, erőfölényt tehát nem érzékelhetünk, mert nincs. Az áralkuk során majd elválik, meddig, van gyártmányainkra fizetőképes kereslet. Nem lehetetlen, hogy húsz vevőnek húszféle áron adjuk el ugyanazt. Mindenkinek annyiért, amennyit hajlandó fizetni! — Ha jól értettem, véleményük eltér az irányelvekben foglaltaktól... — Az önmegtartóztatással egyetértünk addig, amíg az az árpolitika normális keretek közt tartását szolgálja. Meg kell mondanom azonban, hogy ezek az irányelvek a kormány eddig megismert munkastílusához nehezen illeszthetők. Olvastán az az érzésünk támadt, mintha áprilistól ugyanúgy tartana a kormány mint a lakosság. — Önök tehát normális keretek közt emelnek árat. Egyebet nem tesznek? — Arra gondol ugye, hogy a legkényelmesebb megoldást választottuk? Szó sincs róla. Fogyasztási cikknek minősülő termékeinket például egyáltalán nem drágítjuk. A radiátort, miután roppant nagy rá a kereslet, már három műszakban gyártjuk, a növekvő költségeket tehát hatékonysággal ellensúlyozzuk. Ám ezek árát is kénytelenek leszünk emelni, ha drágábban jutunk hozzá az alumíniumhoz. Mondhatok még valamit? — Természetesen. — Azt gondoljuk, április elsejét követően nagy lesz a gabalyodás, ami legalább fél évig veri majd fel a port. A viszonyok letisztulása a piac reális értékítéletétől várható csak. ☆ Van mit aprítani a tejbe a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is. Van, noha a munkát egyáltalán nem a minél magasabb ár meghatározása adja. — Ki merem jelenteni, hogy mi valóban roppant szolid árpolitikát folytatunk — közli dr. Szabó István vezérigazgató. — Nem, hogy mindenféle költségnövekményt a vevőre hárítanánk, hanem a beszállítók drágításaiból is csak annyit, amennyit már végképp nem tudunk kigazdálkodni. Lukács Györgyné közgazdasági főosztályvezető a következőkkel támasztja alá: — Nálunk még egyetlen árrevízió sem találta a legcsekélyebb rendellenességet sem. Minket az irányelv csak megerősített eddigi árpolitikánkban, de ezt a fajta magatartást várnánk más termelővállalatoktól is. — Várják, de mást kapnak? — Már a tavalyi év végén erőteljes árnyomás nehezedett ránk szállítóink részéről. Húsz-harminc százalékkal drágították a nélkülözhetetlen segédanyagokat. Nem tudtuk kivédeni. Magam is ott voltam az egyik ártárgyaláson. A partner kerekperec megmondta, ha a felkínált áron nem kell, majd eladja másnak. — Mire számítanak áprilisban? — Csak jóra nem. A hő- és a villamos energia januártól nyolc százalékkal drágább, bár hivatalos papír mindmáig nincs a kezünkben róla. A vasúti szállítási, tarifa hét százalékkal magasabb áprilistól. Valamennyi fontos hazai anyagszállítónk árat emel, átlag öt százalékkal. — Elfogadták? — Tudomásunk szerint az árhivatal már hozzájárult, alkunak itt nincs helye. Az importszalagacélt is hat százalékkal drágítják. Mi viszont az átlag 5—6 százalékos begyűrűző áremelésből csupán 4,2 százalékot vasalunk be vevőinktől, a többit anyag- és energiamegtakarítást célzó intézkedésekkel pótoljuk. Ügy gondolom, ettől többet pillanatnyilag aligha tehetünk. — Eszerint egyetértenek az irányelvek szellemével. — Azzal igen. Csak azt nem értjük, hogy a feldolgozóipar meghirdetett ösztönzése hol jut, kifejezésre az árpolitikában? — Anyagköltségeik növekményét hogyan tudják érvényesíteni a tökésexport- árakban? — Legfeljebb részben, s legfeljebb egyes termékeknél'. A szalagacél külhoni értékesítési viszonyai most kedvezőek, ám teljes mértékben így sem tudjuk áthárítani a drágulást külföldi vevőinkre. Veszteségre számítunk a nem kohászati termékek esetében is. ☆ — Három cég — háromféle vélemény. S mert mindhárman feldolgozók, egyben tökéletesen egyetértenek: szívesen megszorítanák az ár- srófot —, ha tehetnék. Ügy tűnik azonban, az előző termelőfázisban mintha gyengébb volna a szándék a drágításban való önmegtartóztatásban. mint amilyenre a feldolgozószakaszban szánták el magukat a vállalatok. Szendi Márta Lombikbocik Szécsényben A tavaly tavasztól végrehajtott embrióátültetések nyomán az idén eddig kilenc lombikboci látott napvilágot a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet tehenészetében. A borjak egészségesek, súlyuk normális, 30—33—35 kilogramm. A következő hónapokban további tizennégy idegen anyában kinevelt borjú megszületését várják. Ugyanakkor a meghatározott program szerint folytatódik a transzplantáció. A legjobban tejelő holstein— fríz teheneket a legjobb tulajdonságok átörökítésére képes apaállat spermájával termékenyítik meg. Az ilyen tehenekből nyert embriók egy részét — amelyekből a vemhesítés utón több is fejlődésnek indul — gyengébb tenyészértékű tehenekbe ültetik át.
