Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 66. SZÁM ARA: t,80 FT 1988. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának vitájához kapcsolódott megyénk országgyűlési képviselőjének, dr. Hütter I Csabának a felszólalása, amit most közlünk. Dr. Hutter Csaba Növelni szükséges a szövetkezeti önkormányzat mozgásterét A törvényjavaslat bizottsági előadója dr. Hütter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő mindenekelőtt felidézte, a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődését és megjegyezte, hogy ez egyben minősíti is az 1967. évi III. törvényt. Ez ugyanis jó kereteket adott a szövetkezetek működésének, emberi és anyagi értékekben való gyarapodásuknak. — Most a társadalmi, gazdasági fejlődés mai követelményeihez kell igazítani a törvényt. Módosításra szorul, hogy növekvő mozgásteret adva a szövetkezeteknek, magasabb fokon segítse a nyolcszázezer szövetkezeti tag és a gazdaságokkal szorosan együttműködő kistermelők népes táborának további boldogulását. A képviselő utalt arra, hogy az Országgyűlés mező- gazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén bízta meg az 1967. évi III. törvény módosításáról szóló javaslat vitájának ismertetésével, és az ott született bizottsági ajánlás előterjesztésével. Dr. Hütter Csaba elmondta, hogy a javaslat kétfordulós bizottsági vita után került a parlament elé. — Az előterjesztett javaslat érdemben e vita során sem módosult, a bizottsági ülések azonban előrevivőnek és tartalmasnak minősíthetők. Ugyanis a végrehajtási rendeletekben jól hasznosítható észrevételek és javaslatok születtek. Másrészt a vita bizonyos mértékig segítője, illetve előkészítője a következő és nem túl távoli időben várható törvénymódosításnak. A bizottsági előadóként felszólaló nógrádi képviselő, a munka érdemeként értékelte, hogy a több százezer termelőszövetkezeti dolgozó sorsát érintő törvényt rangján kezeli az Országgyűlés. A továbbiakban elmondta, hogy 20 képviselő mondott véleményt, tett javaslatot, észrevételt. — Többségük egyetértett a módosításokkal, méltatták a változtatások irányát. Helyeselték az önkormányzat mozgásterének növelését, e azt, hogy törvényes lehetőség nyílik a gazdálkodás céljait legjobban szolgáló szervezeti formák alkalmazására. Kifejezték, hogy csökkenjenek a szövetkezeti önállóságot korlátozó állami előírások. Többen helyeselték a tevékenységi kör módosításának egyszerűsítését, a bürokratikus korlátok lebontását, a vezetőségi hatáskör növelését. Ugyancsak támogató egyetértésre talált a belső vállalkozási egységek létrehozását lehetővé tevő módosító javaslat. Egyik bizottsági tagunk véleménye szerint ezzel az eddig háztájiba szorult, úgynevezett nagyüzemidegen kultúrák is beintegrálhatók lesznek a közösbe. A közös és a háztáji pedig munka- vállalási, foglalkoztatási szempontból méginkább egységes egész lesz. Természetesen a törvénymódosítás nem rendeli el, nem parancsolja meg, hogy milyen keretek között működjön a szövetkezet, csupán lehetővé teszi, hogy a helyi adottságoknak a szövetkezeti tagok érdekeinek leginkább megfelelő formákat válasszák. Így bővül a gazdálkodási, működési változatok skálája, eredményesebbé és színesebbé is válhat a szövetkezeti élet. Dr. Hütter Csaba megemlítette azokat az észrevételeket is, amelyek indítványaitól a vita után a képviselők elálltak, többet pedig a végrehajtási rendeletekben hasznosíthatnak. Érdekességként említette, hogy újra és újra felvetették a törvénymódosítási javaslatban nem szereplő szövetkezeti tulajdon, tagi tulajdonosi érdekeltség kérdését. A felszólalók a szövetkezeti tagok tulajdonosi szerepének bővítését, majd új alapokra való helyezését szorgalmazták. Mintegy előrevetítve, hogy a (következő törvénymódosításnak, vagy új törvénynek sarkallatos pontja lesz a tagság tulajdonosi érdekeltségének megteremtése, törvényes szabályozása. A bizottsági előadó szólt a törvény 37. paragrafusá- • nak módosítását célzó indítványról, s elmondta, hogy a javaslatot a két bizottság együttes ülése nem fogadta el. Az indítvány így hangzott: „A kötelezően bevitt vagyont, vagy annak aktuális pénzbeli értékét a szövetkezetnek ki kell adnia, ha a tagot a szövetkezet nem tudja foglalkoztatni, s a taggal szembeni foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt. Amennyiben csak részlegesen tudja foglalkoztatni, a kötelezően bevitt vagyon aktuális értékének arányos részét ki kell adni, vagy azután járadékot kell fizetnie.” A vitát felidézve megemlítette azt a két apróbb módosítást, amelyben egyetértett a bizottság. Ezek között szerepel hogy „a termelőszövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti”. A másik: „a törvény- módosítást 1988. július első napján indokolt hatályba léptetni”. A bizottsági előadó mondandóját így fejezte be: — Az Országgyűlés mező- gazdasági, valamint jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága az 1967. évi • III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal, a felsorolt módosításokkal egyetért, azt támogatja és ajánlja az Országgyűlésnek megvitatásra, valamint elfogadásra. Csütörtökön elsőként Balogh György, (Fejér m., 4. vk.), a Szabadbattyáni Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke, majd Iványi Lajos, (Békés m., 12. vk), a Gyomaendrődi Lenin Tsz elnöke, Kiss István (Bács-Kis- kun m., 18. vk.), a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke, Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk), nyugalmazott tsz-elnök, Tal- lóssy' Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferpokémia Ipari Szövetkezet jógtanácsosa szólalt fel. Az elhangzottakra Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Ezután határozathozatal következett. A képviselők először az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint mezőgazdasági bizottságának együttes jelentéséről szavazta):. A vitában elhangzott — és írásban rögzített — három módosító indítvány közül kettővel a miniszter is és a bizottságok is egyetértettek. Az egyik módosítás szerint a termelőszövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét. A másik indítvány azt rögzíti, hogy a termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításai az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében szükségesek. A képviselők e két indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután külön szavaztak a harmadik sorsáról. Ez a módosító javaslat arra vonatkozott, hogy a kötelezően bevitt vagyont vagy annak aktuális pénzbeli értékét a szövetkezetnek ki kell adnia, ha a tagot nem tudja foglalkoztatni, és a taggal szembeni foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt. Ezt az indítványt korábban sem az együttes bizottsági ülés, sem pedig a miniszter nem fogadta el. A szavazás eredményeként 28 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a képviselőtestület is elvetette a javaslatot. Végezetül a képviselők általánosságban és a már meg szavazott módosításokkal részleteiben — három ellen- szavazat és tíz tartózkodás mellett — elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Jelenfős fejlődés az élelmiszeriparban Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy előterjessze az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. — A most napirendre kerülő élelmiszertörvény módosítását mindenekelőtt az élelmiszeripar fontossága, jelentősége batározza meg és a fogyasztók érdeke. Az ágazat gyors ütemben megújuló gyártmányaival az iparágak között nagy súlyt képvisel. A foglalkoztatottak számát, a termelés értékét ■tekintve ott van közvetlenül a legnagyobb iparágak mögött. Élelmiszeriparunk teljesítménye 1960 és 1970 között megkétszereződött, 1970- től napjainkig ugyancsak majdnem kétszeresére nőtt. Hazánkban ez az ágazat az elmúlt években a hazai ipari teljesítmény 17—18 százalékát adta. A mezőgazdasági termények, termékek 65 százalékát dolgozza fel, teszi értékesebbé, szállításra alkalmasabbá. A népgazdaság fizetési mérlege oldaláról oly fontos élelmiszer-gazdasági exportnak megközelítően 60 százalékát adják az élelmiszer-ipari üzemek. Az 1976. évi élelmiszertörvény megszüntetése óta olyan arányú változások történtek gazdaságunkban, élelmiszer- iparunkban, amelyek igénylik módosítását. S igénylik ezt az előttünk álló feladatok, a kormány munkaprogramja is. Beszélt arról, hogy lényeges változások történtek az elmúlt évtizedben az élelmiszer-ipari vállalatok szervezetében is. Megszűnt az élelmiszeripari trösztök többsége, s a megmaradt két tröszt(Folytatás a 2. oldalon) Nem gondolkozhatunk rövid távú célokban... A kitüntetettek és kitüntetéseik az ünnepségen. — bp — A megyei KISZ-bizottság kitüntetésátadó ünnepsége A tavaszi nemzeti, történelmi ünnepeink tiszteletére rendezett ünnepséget csütörtökön Salgótarjánban, a városi pártszékházban a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága. A megemlékezésen jelen volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is. A résztvevőket Puszta Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet Nagy László, a megyei KISZ-bi- zotttság titkára tartott. Az ünnepségen kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kitüntetéseit a megyei KISZ-bi- zottság nevében Boldvai László, a testület első titkára nyújtotta át. Vezetők az ifjúságért elismerésben részesült Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Jávorka János, a Magyar Néphadsereg rétsági alakulata parancsnokának po_ litikai helyettese. Ifjúságért Érdeméremmel tüntették ki Berki Mihályt, a megyei tanács elnökhelyettesét és Demus Ivánt, a balassagyarmati városi pártbizottság titkárát. KISZ Érdemérmet vett át Mihályné Balázs Melinda, a megyei tanács ifjúsági és sportoszályának vezetőhelyettese, Koltányi Károlyné, a balassagyarmati városi könyvtár olvasószolgálatának vezetője, Nagy Jolán, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár KlSZ-bizottsá- gának titkára és Pintér László, a megyei pedagógiai intézet igazgatóhelyettese. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét tizenhatan Aranykoszorús KISZ-jelvényt tizenhármán vehették át. Gyermekekért Érdeméremmel tüntették ki a héten elhunyt Krajnák Tibornét, a salgótarjáni Bem József Üti Általános Iskola rajvezetőjét. Emlékének egyperces néma felállással adóztak az ünnepség résztvevői. Hazánk fel- szabadulásának 43. évfordulója alkalmából Surányi Károly, a Síküveggyár Sportegyesület gazdasági vezetője, a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem bronz fokozatát kapja, melyet Budapesten, a központi ünnepségen vesz majd át. TESZÖV elnökségi ülés Sikeres évzárás — nehéz kezdet Csütörtökön ülést tartott a TESZÖV elnöksége. A testület értékelte a termelőszövetkezetek és közös vállalatok 1987. évi gazdálkodását és megjelölte a nehezebb idei esztendő feladatait. Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben jó eredményeket értek el a termelésben és az eredményességben, mert a korábbinál kisebb volt az aszálykár, kedvezően alakultak a meghatározó növényi kultúrák hozamai, a kiegészítő tevékenységben mérséklődött a veszteséges ágazatok száma, nőtt a jövedelmező, főleg helyi ipari tevékenységek részaránya, fokozódott a gazdálkodó szervezetek piacorientáltsága, korszerűsödött a belső szervezeti rendszer, javult a pénzügyi helyzet. Az eredmények mellett nem hallgathatunk a hiányosságokról. Évek óta nincs előrelépés a takarmánytermesztésben, az elmúlt évben csökkent a fajlagos műtrágya-felhasználás, nem kielégítő a szerves trágyázás színvonala. Az állattenyésztésben nem sikerült megállítani a létszám- csökkenést, a kiegészítő tevékenység hat szövetkezetében veszteséget produkált, néhánynál pedig súlyos, feszültség forrásává vált. Kedvezőtlen adottságok ellenére a költségvetési elvonások 160 millió forinttal haladják meg a támogatások összegét. A termelőszövetkezetekhez hasonlóan jó évet zártak a szövetkezeti közös vállalatok is: 14,7 millió forintot juttattak vissza az alapítóknak. Az eredményes évzárás, — amely jó alapot ad a továbblépéshez — nagyon nehéz évkezdés követett. A közgazdasági szabályozás változása sok bizonytalanságot, értelmi zavarokat, hiányosságokat okozott. A központi intézkedések hatására jelentős feszültségek jelentkeztek a hitelfelvételi lehetőségeknél. Az árrendszer változása is fokozza a kedvezőtlen helyzetet. A szigorítások késleltetik a megkezdett szarvasmarhatelepi rekonstrukciókat. A vitában felszólalók elmondták, hogy az elavult technikai eszközök javítása jelentősen megdrágítja a termelés költségeit az alap- tevékenységben. A termelési rendszerek csupán egy- egy részterület képviseletére vállalkoznak, a monopolhelyzetben lévő vállalatok taktikáznak, nem tekintik a gazdaságokat egyenrangú partnernek. A megye termelőszövetkezetei teljesítették középtávú tervük időarányos részét, a stabilizációs és kibontakozási program 1987. évi esedékes részét. Ezért elismerés illeti a vezetőket, tagokat és dolgozókat. Egyetértés volt abban, még nem beszélhetünk átütő sikerről, a talpon maradás újabb eredményeket hozó kezdeményezéseket kíván. A testület az előterjesztést a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta.
