Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
Herencsényben a Mag.varnándori Afész vegyesboltjában 800 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le havonta. A község közel ezer lakosának a fele rendszeres vásárlójuk. — bp — Elfekvő milliók? „Elfekvő milliók” — mondta valaki nemrégiben a balassagyarmati kórház betegeiről. Megállapítása kétségkívül figyelemre méltó, még ha némi pejoratív felhang is kicsendül belőle. Valóban, mibe kerül a betegek ápolása az államnak? Ténylegesen elfekvő milliókról van szó, vagy valami másról is? A kérdésekre dr. Rad- vánszky Zoltán, a kórház gazdasági igazgatóhelyettese felelt. — Tizenhétezer embert gyógyítunk évente, s átlagosan tizenhat napot tölt nálunk egy-egy beteg. Több mint kétszázmillió forintos költségvetésünk nagyobbik felét költjük a gyógyszerekre, felszerelésre, élelmiszerekre, s ebből fedezzük egyéb kiadásainkat is (víz, villany, fűtés stb). Az összesített adatok azonban még a számok világában jártas embereknek sem mindent árulnak el. A teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy Gyarmaton nemcsak a vonzáskörzet kilencvenezer lakosát látják el, hanem az ideg- és elmeosztályon megyei feladatokkal is megbirkóznak. Míg a klinikai osztályokon átlagosan tíz napot töltenek el a bent fekvők, az elmeosztályon ez a szám ötven nap, a férfialkohológián pedig huszonkilenc. — Sokan úgy tudják, hogy az idegosztályon kezeltek költségei alacsonyabbak — folytatta az igazgatóhelyettes. — S nemrégiben még így is volt, mára azonban eltűnt ez a különbség. Csaknem minden második ágyunk ehhez az osztályhoz tartozik, és a kihasználtsága egyre jobban a száz százalékhoz közelít. Nem egy betegünk már tizenöt-húsz éve fekszik bent, hiszen ezeknek az embereknek nincs családi hátterük, vagy hozzátarVegyes vállalatot alapított veszprémi székhellyel a Pannonker Kereskedelmi Vállalat, a Konzumex és az osztrák Ozean cég. Az induló tőke 45 százalékát a Pannonker adta, a többit a másik két partner, egyenlő arányban. A közös vállalat zöldség-, gyógynövény-termeltetéssel és -feldolgozással foglalkozik majd. A termelőket a Panonnker keresi meg, a feldolgozás technolótozóik nem tudják' megoldani a gondozásukat. Az sem lehet közömbös, hogy milyen körülmények között lábadoznak a betegek. A kórház költségvetése nem tartalmazza az épületek felújítására való pénzt. A helyreállítás a városi tanács feladata, s néhány éve súlyos milliók épültek a pavilonok falaiba, de összességében még ma is ráférne egy alapos rekonstrukció a kórházra. E mellett — kimondva- kimondatlanul — kemény kritika éri a kórházat alkoholista betegei miatt. — Az elvonókúrára érkezők akár öt-hat hetet is eltöltenek itt. Közülük minden második többször is visszakerül. Két megjegyzés kívánkozik ide. Aki elvonókúrára jön, néhány nap alatt kell változtatnia hosszú évek megrögződött szokásain. Ha sikerül is, utána ugyanabba a környezetbe kerül vissza az illető... Ráadásul a javulás első jelei csak háromnégy hét múlva jelentkeznek, s ekkor még gyógyulatlanul — haza kell engedni a többséget, mert folyamatosan érkeznek az újabb beutaltak. — Nyilvánvalóan nem helyes ez a gyakorlat — fejtegette dr. Radvánszky Zoltán. Viszont ami lehetőségünk van a gyógyításra, maximálisan ki kell használnunk. Az sem elhanyagolható probléma, hogy az utóbbi évek áremeléseivel nem tartott lépést a költségvetés. Nyílt titok, hogy ma már szó sem lehet az ellátás színvonalának megtartásáról. Ez pedig egyaránt érinti az egészségügyi dolgozókat, a bentlakókat és a visszaeső betegeket... Mindennek ismeretében pedig visszájára fordul a kérdés: valóban elfekvő miliőkről van szó? (rt) giájáról és a gépsorokról az osztrák cég gondoskodik, a vegyes vállalat nagyrészt külföldi piacokra szállítandó termékei — szárított, porlasztóit zöldségek és gyógynövények — Veszprémben készülnek. A vegyes vállalat többéves együttműködésből fejlődött ki, a Pannonker és az Ozean cég között ugyanis már több mint' 10 éve árucsere-kapcsolat van. Tisztább a folyók vize A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából végzett januári vízminőségi vizsgálatok szerint most a szokásosnál tisztább a folyók vize. Az enyhe idő hatására ugyanis hatékonyabb a folyók természetes öntisztulása, mint a nagy hidegben, a jeges vízben. A folyók és a tavak túlnyomó részénél a víz minősége megfelel az első és másodosztályú követelményeknek. A télen sz9kásosnál ösz- szességében kedvezőbb vízminőségi helyzet ellenére, januárban az átlagosnál több, összesen 18 váratlan szennyeződés történt, amely a vízügyi igazgatóságok vízminőség-védelmi szolgálatának intézkedését igényelte. Pomáznál és Nyírbátornál például olyan olajszennyeződés elhárításáról kellett gondoskodni, a'mely 2—4 évvel ezelőtt keletkezett. Gyurica István, az ősagárdi elöljáróság vezetője elmondhatja magáról, hogy vele olyan dolgok történtek, ami soha azelőtt semmilyen ősével. Pedig a kis szlovák nemzetiségű faluban élő család messzire visszalátott a múlt időkbe. Ám ott csak kétkezi munkások, parasztok voltak. — Magam is gazdálkodtam — mondja. Aztán megválasztottak tanácstagnak és 1958-tól egyfolytában végeztem valamilyen tanácsi munkát. Ügy hírlik, az elöljáróság választásának előkészítése és a hivatalos aktus során megható figyelem vette körül Gyurica Istvánt. Az elöljáróság vezetőjévé választása nemcsak a hivatalos szervek előtt került szóba, hasonló kéréssel a faluban élők közül többen is megkeresték .lakásán. Mi lehet a magyarázat? Erről ő maga így vélekedik: — Minden ösagárdhoz köt, sok-sok érzelmi szál fűz a településhez- Itt születtem, soha másutt nem éltem. Itt kapcsolódtam be a tanácsi munkába, ebben a faluban értem el az első sikereket, itt értek az első kudarcok is. Tanácstagként kezdte, majd vb-titkár volt három évig, aztán a tanácstagi csoport, most pedig az elöljáróság vezetője: Miközben a közérdeket képviselte, nem szakadt el a mezőgazdaságtól Zöldség, gyógynövénv Magyar—osztrák vegyes vállalat Pa pírszö vegek „Nem mindegy, hogy valakinek a feje van a partitúrában, vagy a partitúra van a fejében”. E marxi elmésség jutott eszembe minap, mikor egy társaságban azon vitáztunk; vajon miért van az, hogy a közéleti fórumokon az előadók zöme, s gyakran a hozzászólók is papírból beszélnek. A vitában lényegében két nézőpont csapott össze. Az egyik, hogy az emberek java része nem tud könnyedén, összefogottan beszélni nagyobb nyilvánosság előtt, mert nem szokott hozzá, lámpalázas, ezért igenis szüksége van véleményének átgondolására. A másik markáns álláspont szerint, napjainkban már elfogadhatatlan, hogy emberek véleményüket felolvassák, „papírból” vitatkozzanakAz említett nézőpontok között nem egyszerű választani, vagy éppen összhangot teremteni, hiszen a papírból való beszéd jobbára csak a formai jegyeket mutatja. Ki tagadná, hogy hallott már nagy hatású, tartalmas, meggyőző, papírból jól előadott, feszesen szerkesztett gondolatokat, és mérgelődött a szabadon csapongó, összefüggéstelen zagyva beszéden. A felblvasó és kötetlen beszéd között persze, számos árnyalat van a tekintetben, hogy mennyire köti le figyelmünket, ad-e új gondolatokat, mennyire értünk vele egyet, tartjuk igaznak. Az említett vitában végül is azzal értettek egyet a legtöbben, hogy ma az élő, eleven, a papírt csak a legfontosabb gondolatok nagyvonalú vázlatának tekintő előadói hozzászólási magatartásformákra van szükség. Napjainkban az ismert gazdasági, társadalmi problémáink közepette az emberek igénylik a közvetlen emberi szót, a szilárd gondolati kapaszkodókat, a mondandó hitelét erősítő őszinteséget. Ezt a felolvasó jellegű előadásformával csak ritkán lehet elérni, mert a papírszövegből hiányzik az ember, s ezért nem is lehet eléggé meggyőző. Hiszen milyen meggyőződés az, amelyet papírról kell felolvasni? Itt az emberek könv- nyen gondolják, hogy a szónok felkészületlen, nem a saját véleményét mondja. Ilyenkor tör rá a hallgatóságra az ólmos fáradtság. kezdődik az egymás közti beszélgetés, s kezdenek szállingózni az emberek hazafelé. A mozgalmi zsargon mormolása akkor okoz igazán visszatetszést, ha vélemény helyett politikai, ideológiai idézetek hangzanak el- Az ilyen „míves” gondolatok így aztán elfeledik a valós életet, nem válnak kézzelfoghatóvá. Ilyenkor olyan érzete is támadhat a hallgatóságnak, hogy a beszélő úgy használja a jól bevált politikai kifejezéseket, hogy nem ismeri azok valóságos értelmét. Ezzel már eljutottunk a közhelyig, amely olyan, mint egy gyermeknyomdai szókészlet, amelyből csak elő kell húzni a bevált szavakat, kifejezéseket, s máris készen vannak a szépen gördülő, hangzatos mondathalmazok. A közhelyek folytonos használata közéleti fórumainkon egyenes utat jelent a szellemi leépüléshez. Egy-egy gondolat attól válik közhellyé, ha az ugyan önmagában igaznak tűnik, de távol áll a való élet sokszínűségétőlA szabad, kötetlen beszéd ezzel szemben merőben más indíttatású és hatású. Ez persze, nem jelenthet szellemi slamposságot, nyakatekert mondatokat, logikátlan gondolatokat. A fejből való előadás nem akar a bölcsek kövéből kegyesen néhányat átnyújtani a hallgatóságnak, hanem gondolkodtat, felvonultatja az ellentétes nézeteket is, meggyőződése mellett tényekkel érvelő, ha kell, felpaprikázó stílusú. Nem beszél mindenről, hanem néhány témát megragad és azokat ki- vesézi, szétszedi, majd a kellő megértést elősegítve, újból összerakja őket. A papírt mellőző beszéd azzal válik emberközelivé, hogy ez a mód lehetővé teszi a közvetlen érzelmi és értelmi kapcsolatot a hallgatósággal, segít megvilágítani a nem teljesen megemésztett gondolatokat, összefüggéseket. Talán az élőbeszéd legnagyobb előnye, hogy a beszélő: mondanivalóját átengedi egyénisége szűrőjén, saját logikával, szóhasználattal élhet, amely a meggyőzés egyik legfontosabb kelléke. És nagyon fontos az egyéni hangvétel érdekességé, a váratlan fordulatok, a hétköznapi nyelv alkalmazása. Ne feledjük: gondoktól terhes hétköznapjainkban csakis a hétköznapi nyelv nem ál- mosít. A megújuláshoz pedig éppenséggel egyéniségekre van szükség- B. P. Bővítik a sörpalackozót Másfélszeresére bővítik a salgótarjáni narancs GT sörpalackozó kapacitását az idén. Az eddigi 6000 üveg óra teljesítményt egy új gépsor üzembe állításával június 1-től 9000 üveg órára növelik. — bp — Az ösagárdi elöljáró: ff Nem kezdődött új korszak..." sem. A termelőszövetkezetek szervezése idején a helyi mezőgazdasági nagyüzem alakuló ülésén főkönyvelőnek választották. Az első egyesülést követően maradt korábbi tisztségében. A második összevonás új munkakört hozott a számszaki embernek; a Nézsai Május 1. Termelőszövetkezetben 1975- től dolgozik belső ellenőrként. — Könnyű munkám sohasem volt, de ugyanakkor a munkát egész eddigi életem során hobbinak is tekintettem. Hozzátehetem, hogy mindig is igyekeztem megválasztani a feladatkörömet és soha olyan megbízatást nem vállaltam él, amiről azt sejtettem, hogy meghaladja az erőmet, vagy a képességeimetHogy Gyurica István közért végzett munkája egyben választott életformája is, ezt a falubeliektől tudom. Egyebek között elmondták, hogy falugyűlések és más estébe nyúló fórumok után emberek fordultak hozzá tanácsért: „Te, Pista bácsi...” Az emlékek felidézésekor elmosolyodik: — Valóban, ha visszagondolok, majdnem mindenki így szólított. A barátkozó, közvetlen alkat, a nyitottság azonban nem jelenti azt. hogy Pista bácsi nem tud határozott és következetesen kemény lenni- Számtalan példával bizonyíthatnám, hogy ösagárd elöljárójának a közvetlenség mellett a rámenőség is a sajátja. — A falu engem nem maga fölé emelt, hanem megválasztott és ez korántsem biztosíték rá, hogy nem lesznek konfliktusdk. A közösség érdekében meg kell követelni a rendet is. A köz- szolgálat nem egyenlő avval, hogy mindent és mindenkit ki kel] szolgálni. Ügy gondolom, így tehetek legtöbbet a településért, az itt élőkért. A három évtized alatt belejöttem a községpolitikai munkába. Nagy szerencsém, hogy van kire támaszkodni is. Elsőként említem a nő- tincsi székhelyközség tanácsi apparátusát és a helyi lakosságot, hiszen egyet akarunk, ami csak jól összehangolt, közös munkával érhető el. Nagyon szimpatikusán szól a települést érintő tervekről is: — Tudom, nem ott kezdődött ösagárd időszámítása, hogy én lettem az elöljáróság vezetője- Csupán arról van szó, hogy folyamatosan tovább kell dolgozni a település fejlődéséért. Olyan feltételekért kell munkálkodni, hogy, aki itt született, az ne kívánkozzon el innen. S ezért mindenki teszi is a maga dolgát. Ezt az elöljáróság rövid működési ideje alatt is bizonyította. Buszvárót, utat építettünk. A megüresedett pedagógus szolgálati lakásból óvodát alakítottunk ki, hogy az apróságoknak ne kelljen Nőtincsre utazniuk... — Az idei program szerint felújítjuk a ravatalozót, hidat építünk jelentős társadalmi összefogással- Nagy előny, hogy a 417 lélekszámú ösagárd olyan falu, ahol hallatlanul igyekvő emberek élnek, csak ki kell aknázni az ebben rejlő lehetőségeket. A jövőben hogyan alakul egy kis falun, benne Gyurica István és mások sorsa, azt senki sem láthatja előre. Ám annyi bizonyos, hogy jó szakmai ismerettel és vonzó emberi tulajdonságokkal munkálkodik az elöljáró ösagárd érdekében. S ez számára nem is akármilyen hajtóerő. Surányi János V