Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Ifjúsági közösségi letéti számla Pályázati lehetőség két kategóriában Lapunkban már közzé tet­tük, hogy megyénkben kura­tórium alakult az ÁISH és a KISZ KB által adományo­zott ifjúsági közösségi letéti számla kezelésére. A kurató­rium az elmúlt hét végén megtartott második ülésén véglegesítette az 1988. évi pályázati célokat, kiírásokat. Két kategóriában lehet be­küldeni pályamunkákat. Az első kategóriában a közösségi élet feltételrend­szerének kialakítására, — üresen álló iskolák, tanács- házák, gyenge hatásfokkal működő művelődési házak korszerűsítésének, közösségi működtetésének segítésére, többcélú hasznosítására — vonatkozó elgondolásokat, javaslatokat várnak. Továb­bá az egészséges életmód ki­alakítását szolgáló progra­mokkal is lehet pályázni ezen a kategórián belül. A második kategória ki­írásai a videózás köré cso­portosulnak. A közösségi vi­deózás elterjesztésének segí­tésével, videomozik kialakí­tásával, ifjúsági témájú vi­deofilmek (dókumentumfilm, játékfilm, esszé stb.) készíté­sére vonatkozó elképzelé­sekkel, a közösségi, családi videózás szélesebb körűvé tételével kapcsolatos tervek­kel, javaslatokkal lehet pá­lyázni. A részletes pályázati ki­írások átvehetők a városi jogú KISZ-bizottságokon, a helyi tanácsoknál, elöljáró­ságoknál, a művelődési köz­pontokban, a kuratórium tagjainál, Dr. Kecskeméthy Gyuláné, Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ (Bgv. Bajcsy- Zs. u. 6.); Karakasev Éva, KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága, Salgótarján; Lo­soncai Tamás. Nógrád Me­gyei Tanács VB ifjúsági és sportosztálya Salgótarján, Pf. 95.; Nagy falusi Edit, Bátony­terenye Városi Jogú Nagy­községi Tanács VB meiso; Varga Mária, Balassagyar­mat, NÓGRÁD-szerkesztőség helyi csoportja; dr. Molnár József. Balassagyarmat, Vá­rosi Bíróság; Fajcsik József, Mohora, művelődési kör; Szabó Péter, Salgótarján, Bányász Művelődési Ház: Szandai László, Nógrádsipek, művelődési kör; Patkós Ist­ván. Községi Tanács, Buják: Végh József, városi jogú nagyközségi tanács vb. mei­so, Rétság: Brunda Gusztáv, megyei tanács vb. művelődé­si osztály; Tóth Csaba. Jó­zsef Attila VMMK, Salgótar­ján. Az I. kategória pályáza­tainak beküldési határideje 1988. május 1. A II. kategória pályázatai folyamatosak, először az 1988. május 1-ig beérkezett pályázatokat május 30-ig bí­rálja el a kuratórium. Mi csípte meg a magyar méhésztársadalmat ? Á Hungaronektár „fullánkja" A közelmúltban a Kos­suth Rádió, a Miskolci Rá­dió, valamint az ország szá­mos lapja foglalkozott a ma­gyar méhésztársadalom problémájával. Buchinger Györggyel, a Magyar Mé­hészek Egyesületének alel- nökével folytatott beszélge­tésünkből az is kiderült, hogy sokkal többről van szó, mintsem csak a méhészek magánügyéről. — A Magyar Méhészek Egyesületének az MTI által tolmácsolt közleményéből a lakosság arról értesülhetett, hogy a méhbetegség gyógyí­tására használatos gyógysze­res füstölőcsík több téte­le rossz minőségben ke­rült forgalomba. Emiatt tíz­ezerszámra pusztultak el méhcsaládok és hasonlóan ma­gas a beteg, legyengült méh­családok száma is. Milyen következményekkel számol­hat a lakosság, illetve a mé­hésztársadalom? — A legnagyobb hazai mézfelvásárló, a Hungaro­nektár a hazai méhállo- mányban évek óta nagy ká­rokat okozó ázsiai méhatka kórokozó elpusztítása . érde­kében VARRESCENS nevű füstölőcsíkot hozott forga­lomba. Az eddig évek óta kifogástalan minőségű füs­tölőcsík egyes tételei tavaly hatástalanoknak bizonyul­tak. Már 1987 nyarán azt tapasztalták a méhészek, hogy a füstölőcsík egyes tételei hasznavehetetlenek. őszre sok méhcsalád elpusztult, vagy legyengülve „vonult” telelőbe. Zala megyében tör­tént a legtöbb méhpusztu- lás, ahol a megye méhésze­teinek 70—80 százaléka szá­mottevően károsodott, de me­gyénkben is csaknem ilyen mérvű a méhpusztulás. A termelői gondokban a la­kosság — sajnos — úgy osz­tozhat, hogy felmegy a méz kereskedelmi ára, vagyis drágábban lehet megvásá­rolni a boltokban. Ugyan­csak nem elhanyagolható an­nak a veszélye, hogy „az „édes aranynak” számító mézből kevesebb kerül ex­portra, ami óriási anyagi veszteséget okoz majd az államnak. — Tudták-e bizonyítani, hogy az egész országban egy­értelműen a Hungaronektár nem megfelelő készítményei miatt következett be a tete­mes kár a méhészetekben? — Kérésünkre a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium szakhatósága a VARRESCENS füstölőcsíkok gyártási helyén, Baktaló- rántházán hatósági vizsgá­latot folytatott le. A továb­biakban idézem a hatósági vizsgálat eredményét tartal­mazó levél néhány sorát: ,„... mint az előre is vár­ható volt, olyan gyártási és eljárási hibákat észlelt a bi­zottság, amelyekkel a gyógy­szer bizonyos gyártási szá­mainak hatástalansága össze­függésbe hozható”. A szak­hatóság egy másik levelé­ben azt is rögzítette, hogy a gyártó vállalat a technológi­át megváltoztatta és ez fel­tételezhetően összefüggés­ben van a csíkok hatóanya­gának nem kívánt bomlásá­val. — Mi várható a Hungaro­nektár kontra magyar mé­hészek ügyben? — Egy biztos: központi in­tézkedést várunk a kárfel­mérésre, no és természete­sen kártérítést. Számunkra egyébként az is furcsa, hogy a Hungaronektár által 1988 februárban hírül adott magasabb felvásárlási ár mindeddig nem valósult meg a gyakorlatban. Mi, méhé­szek az ellenkezőjét tapasz­taljuk: a tavalyi 61—62 fo­rintos felvásárlási ár helyett az idén 60 forintot fizet a Hungaronektár 1 kilogramm akácmézért. A magyarorszá­gi felvásárlók körében ezzel a legalacsonyabb felvásárlási árat alkalmazza. ☆ Buchinger György (aki egyébként salgótarjáni lakos) azt is elmondta, hogy Nóg­rád megye méhészeinek bő­vebb tájékoztatása érdeké­ben megyei egyesületi köz­gyűlést tartanak március 19- én Salgótarjánban az SZMT- székházban, másnap pedig Balassagyarmaton, a MÄV- kultúrházban. B. M. Ivóvíz Dejtórról A Nógrád Megyei Víi- és Csatornamű Válla­lat dejtári üzemmér­nökségében 9—10 ezer köbméter ivóvizet ter­melnek ki naponta. . E mennyiség közel tele Balassagyarmatra, a többi pedig Nyugat- Nógrád közművesített területeire kerül. — bp — Idegenforgalmi fejlesztés Nógrádban A Nógrád megyei Holló-' kő — a Budai várral és az Akropoliszszal együtt — tavaly felkerült a világ kul­turális örökségének UNES- CO-listájára. Ez újabb lö­kést adott a népi építészeti együttes, valamint az egész falu fejlesztésének. A legfontosabb, hogy az idén megkezdik és a jövő év tavaszára befejezik a vezetékes víz kiépítését a faluban. Ezenkívül modernizálják az idegenforgalmi informá­ciót, újabb falusi üdülőhá­zakat létesítenek, korsze­rűsítik a művelődési házát, felújítják a szabadtéri szín­padot, magánerőt bevonva büfét, kempinget alakí­tottak, illetve alakítanak ki. Az idegenforgalom szín­vonalának emelését szol­gálja a Salgó Hotel teljes rekonstrukciója is. Ennek kapcsán korszerűsítik az épület víz-, villany-, és fűtőrendszerét, mosdóval ellátott szobáihoz zuhanyzó­fülkét toldanak, a tetőterét beépítik. Új lakószobákon kívül szaunát, játéktermet, konferenciatermet létesíte­nek. A rekonstrukció a jö­vő évi idegenforgalmi szezon kezdetére befejeződik. A megyében újabban egy­re nagyobb figyelmet szen­telnek Szorospataknak, a belső Mátra egyik kapujá­nak. Szorospatakon már eddig is működött úttörő- vándortábor, valamint a megyei idegenforgalmi hiva­tal Mátra fogadója. Most a szénbányászkodás vissza­húzódásával fölöslegessé vált bányai épületekből rendre alakítanak ki üdü­lőket az üvegipar, a közal­kalmazottak szakszerveze­te. Tekintve, hogy a táj ön­magáért is szép, ráadásul innen könnyen elérhető akár gyalog, akár. gépkocsi­val Galyatető, napirendre került egy kemping és egy étterem megépítése. Példa Számadás lehetne... Gondozott kert és valószí- nütlenül fehér galambok lát­ványa fogad, amikor belépek a Vörösmarty út 16-os szá­mú ház kapuján. Meg egy renitens kutya, akit a ház gazdája szigorúan eligazít. Vendéglátóm, Borszéky Vil­mos, arról ismert Balassa­gyarmaton, hogy... — Gyermekkorom óta na­gyon szeretek verset mon­dani — tájékoztat már benn a szobában. Sajnos, mivel heten voltunk testvérek, nem állt módomban továbbtanul­ni. Iskolás éveim alatt szá­mos oklevelet kaptam szava­lásért, azután 1952-ben tér­tem vissza újra a versekhez, amikor leszereltem. Hivatá­sos katona voltam ugyan­is. — Hány évig? — összesen tizennyolc. A felszabadulás előtt és után is. Asztalán különböző köny­vek, folyóiratok. Kiskerti ta­nácsadó,’ Magyarország, El­lenállók és antifasiszták. Meg egy kiadvány, amely a Ma­gyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége klubjának programjait ismerteti. — Hogyan került kapcso­latba a szövetséggel? — 1983-ban vettek föl a Soraikba. 1945-ben ugyanis beléptem az új demokrati­kus hadseregbe, amelyet a németek ellen szerveztek. Felszabadulás után előlép­tettek hivatásos tisztté. Ami­kor leszereltem, a MÄVA- UT-hoz kerültem, állomás­főnökként mentem nyugdíj­ba. — Hol szokott verset mon­dani? — Többször indultam sza­valóversenyeken, és külön­böző ünnepélyeken is fellé­pek. A szövetség klubja pe­dig havonta tart összejöve­teleket. Ott a tagság előtt kezdtem el szavalni. — A MEASZ nagyon sokat törődik velünk. Évente ren­dez hajókirándulást. Ingye­nes orvosi kivizsgálást bizto­sít számunkra, orvosok, ge­rontológusok tartanak ne­künk előadást. A szövetség munkája pél­da lehetne más, öregekkel foglalkozó szervezetek szá­mára is, ötlik fel bennem mór az utcán. Hát igen. — Példa lehet­ne. .. V. m. a választópolgárok előtt Ezekben a napokban a megye _ valamennyi településén a választópolgárok elé állnak a tanácstagok. Csaknem 1500 tanácstag számadására kerül sor, hiszen a legutóbbi be­számoló óta már egy esztendő telt el, s azóta sok minden történt egy-egy településen. És kötelessége is a tanácstag­nak a számadás, ezt a tanácstörvény írja elő. A tanácstagi beszámolóknak igen nagy feladatuk van. Bár a népgazdaság helyzetében az előző két évhez képest némi javulás tapasztalható — a nemzeti jövedelem a ter­vezett szint körül alakult tavaly, az ipari termelés megha­ladja a tervezettet, az állami költségvetés hiánya is keve­sebb az előző éviinél — az egyensúlyi viszonyokban azon­ban nem jelentett fordulatot, különösen nem a tanácsok pénzügyi helyzetében, mert úgynevezett forráscsökkené­sekkel kellett számolniuk. Elvontak jó néhány millió fo­rintos állami támogatást. Mindez már év közben egyes feladatok átrendezését tet­te szükségessé, s befolyásolta az idei esztendő tervezését is. Mindezek indokolják az egész VII. ötéves tervi tanácsi célkitűzések átgondolását, természetesen a tervidőszak alapvető célkitűzéseinek meghagyásával. A tanácsok a ren­delkezésükre álló kevesebb pénzeszközből is arra töre­kednek, hogy a kiemelt társadalompolitikai feladatokat megoldják. A tanácstagi beszámolókon sok szó esik a település egész­ségügyi alapellátásáról a bölcsődei, óvodai helyzetről, az alsófokú oktatási intézmények működéséről, és jelentősé­güknek megfelelően ejtenek majd szót a szociálpolitikai feladatokról is. Elsősorban a két vámosban, a városi jogú nagyközségi tanácsoknál a lakásellátás helyzetéről is érdek­lődnek az állampolgárok. Jelenleg az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a tervidőszak hátralévő éveiben nem igen épülnek állami bérlakások. A választók jogosan kérik számon: mire költötte a helyi tanács az eddig befizetett településfejlesztési hozzájárulást, mit kíván tenhi a következő években. Néhány településen megkérdőjelezik a teho szükségességét, de a Salgótarjáni Városi Tanács nem szándékozik eltörölni a településfejlesz­tési hozzájárulást, hiszen az a kitűzött cél megvalósítását veszélyeztetné! A mostani tanácstagi beszámolókon egyre több szó esik a környezetvédelemről. Arról, hogy a tanács törődjön töb­bet a környezet tisztaságával, a környezet védelmével. Hollókőn a vízellátás javítását szorgalmazták lakossági segédlettel. Varsánybam a közvilágítás javítását igényelték, Mátraverebélyben a közbiztonság fokozását kérték az ál­lampolgárok. A közlekedéshez, járdák, utak építéséhez tettek jelentős társadalmi munkafelajánlást, így a többi között Drégelypalánkon és másutt. Ezekre az önkéntes felajánlásokra pedig ebben az évben annál is inkább szük­ség van, mert a tanácsok nehezebb gazdasági-pénzügyi helyzetbe kerültek, mint a korábbi esztendőkben voltak. A tanácstag kritikusan, önkritikusan szól a tanácsban végzett munkájáról, a döntések előkészítéséről, s arról, mit tett a közérdekű bejelentések intézéséért, s sorolhat­nánk tovább a testületben kifejtett tevékenységet. Az eddig már megtartott beszámolók igazolják: ott, ahol a tanács a népfronthizottságokkal közösen jól előkészíti a tanácstagi beszámolókat — különösen ha ketten, vagy hár­man összevontan végzik azt el — ott jó hangulatú, vitat­kozó, politizáló és bizakodó a hangulat. A választók mint­egy 15 százaléka részt vesz a munkában, s nyolcán, tízen mondanak véleményt tanácstagjuk, de áltálában a tanács, — mint testület — munkájáról. A választópolgárok előtti számvetésen pedig élni kel! ezekkel a lehetőségekkel! Somogyvári László

Next

/
Oldalképek
Tartalom