Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-19 / 42. szám
1988. február 19., PÉNTEK NOGRAD 3 Juhaszwallomas Az állatot nem lehet becsapni... Az állat a hangjáról is megismeri azt, aki a gondját viseli... — Hajnalii kettőkor keltem, hogy a zárszámadó küldött- gyűlés idejére pontosan meg tudjak jelenni. Negyed kilencre mindent elvégeztem az állatoknál, majd biciklire ültem, és bekarikáztam Ce- redre, az új művelődési házba — kezdi a beszélgetést az ünnepi program után, a fehér asztal mellett Kovács Ferenc, a ceredr termelőszövetkezet nemrég Kiváló Dolgozó címmel kitüntetett dolgozója. A pirospozsgás, kellemes benyomást keltő ember, kezdetben szűkén méri szavait, később közlékenyebbé válik. — Egyébként reggelenként hatkor kelek, este addig dolgozom, amíg kell.... Szavaiból már az első percekben kiérződik az állatok iránt érzett nagy szeretete. — Enélkül nincs igazi juhász — állítja határozottan. — Az állat a hangjáról is megismeri azt, aki gondját viseli. Korábban az egyik váltótársam nem adta meg a juhoknak, ami nekik jár. Ahogy közeledtem a hodály felé, úgy erősödött az állatok hangja. Ajtónyitásra mindannyian fölhördültek, s az üresen álló vizesvályú felé mentek. Az állat, ugye nem tud beszélni, de nem lehet becsapni. Aki nem kötődik úgy hozzájuk, mint én, az csak azt nézi, hogy a munkaidő minél előbb leteljen. Édesapám, akárcsak nagyapám, aki szintén juhász volt, azt vallotta: a juhokat mindig ugyanannak az embernek kell gondozni, mert 'csak az érez velük együtt, az tudja, mikor, mit kér az 'állat, mi a bája, mi fáj neki. — Vannak kedvencei? — Mind az. — A szólás szerint a birka buta állat... — Hogy lehet ilyet mondani?! — méltatlankodik. — Amikor egyszerre 15—20 birka is leellik, mindegyik kiválasztja a saját utódját a többi közül! Ez talán butaságra vall?! — Miért döntött úgy, hogy édesapja és nagyapja'nyomdokába lép? — Beleszülettem a juhászkodásba, de nem is volt akkoriban más választási lehetőségem. Tizennégy éves koromban egy nagybirtokosnál kezdtem el dolgozni, 1945 után állami gazdaságban ju- hászkodtam, amíg a termelőszövetkezet; át nem vett bennünket. De nemcsak én vagyok juhász, hanem az öcsém, s a nővérem férje is — mondja némi büszkeséggel, majd megelőzve újabb kérdésemet, munkája szépségéről beszél: — Csak az tudja, milyen nagyszerű érzés a természetben valló tartózkodás, a szabadban való legeltetés, aki ezt végzi. Én szeretem a szabad életet. Biztos, 1 hogy sohasem tudtam volna megszokni a gyári zártságot. Nem tagadom, van neheze is a juhászkodásnak. Az elfoglaltság, a lekötöttség egész évre szól. Nincs karácsony, húsvét, újév, mert az állatokat akkor is gondozni, etetni kell. Ezért elvétve választják a fiatalok ezt a munkát. Csupán érdekességként említem, hogy nemrég egy volt acélgyári esztergályos állt közénk. Az apja megkérdezte: — Hát ezért taníttattalak, fiam? ö meg így válaszolt: — Nagyon szeretem az állatokat... — Megtalálta a számítását? — Mióta Simon Pista az elnök, nőtt a keresetünk. Úgy ösztönöznek bennünket, hogy tisztességes, pontos munkával jómagam például havonta 10—12 ezer forintot meg tudok keresni teljesítménybérben. Van 12 háztáji birkám is. Az innen szármázó bárányszaporulatot, súlygyarapodást, a gyapjút ugyanúgy számolják el, mintha a közösből származna. Igaz, nem nyolc órát dolgozom. Elletés idején 14— 16 óráig tart az elfoglaltságom. Nem panaszkodom, mert saját érdekem... — Most nagy becsben áll a jó juhász. Hívták-e máshová dolgozni? — Igen. Nem mentem, mert itt megbecsülnek. Mindannyian felépítettük családi házunkat. — Lesz-e a juhászkodásnak családi folytatója? — Nem. Fiam Tápiószelén tanár, a lányom pedig kereskedő. Talán majd az unokám a nyomdokomba lép. Hat hónapos, de már szeretettel nézi a kisbárányt. Amikor egyiket-másikat ölbe veszem, rögtön ki akarja venni a kezemből... Venesz Károly Szögletes poharak Pénzügyi és Számviteli Főiskola Választható a szakmai felvételi tárgy A Pénzügyi és Számviteli Főiskola esti és levelező tagozatára az 1988 89-es tanévre felvételre pályázók közül azok, akik 1983-ban vagv azt megelőzően érettségiztek és szakirányú munkaterületeken dolgoznak, szakmai felvételi tárgyat választhatnak a politikai gazdaságtan, illetve a történelem helyett. A választható szakmai tárgy lehet az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a költségvetési könyvvitel, valamint a pénzügyi, az igazgatási és a kereskedelmi ismeretek, továbbá az angol, az orosz, a német nyelv és a programozás. A szakmai tárgyakból a felvételi dolgozat megírására — az érettségi írásbeli vizsgával egyidőben — a főiskolán kerül sor. A felvételre vonatkozóan a főiskola tanulmányi osztálya ad felvilágosítást. A tervezettnek megfelelően állítja elő tőkésexporttermékeit a salgótarjáni öblösüveggyár: február közepéig mintegy 20 millió forint értékű kemény valutáért készített termék jelzi a gyári produktumot. E héten is több ország vevőinek dolgoznak az üvegesek. Egy ötszáz üzlettel rendelkező USA-beli üzlethálózat vásárlója például palackokat, szögletes poharakat rendelt az öblösüveggyártól — igen tekintélyes mennyiségben. Ezen a héten hárommillió forint értékű tétel készül el belőle. Az üzlethálózat beszerzője egyébként nemcsak kézi termékeket, hanem tömegárut is rendelt, többi között benzinespalackokat, ballonokat. Nyugatnémet és görög partnernek jégvödröket és üdítőspoharakat készítenek az öblösüveggyárban. A nyugatnémetek mellett osztrák vevőknek is gyártanak lám- pabúrát. Az elmúlt év végén helyeztek üzembe a Köporc balassagyarmati gyáregységében egy új szerelő és bemérő automata berendezést, amelyet az ott dolgozd műszerészek fejlesztettek ki. Képünkön, Keresztes Lászlóné a tárcsakondenzátorokat méri. — RT — Helyzetkép az SKÜ-bfil Nincs már hegye a szegkérdésnek . A Salgótarjáni Kohászati üzemek múlt évi legjelentősebb beruházása volt a hideghengermű Quarto hengerlőgépének felújítása és korszerűsítésé. (NÓGRAD-arehívfotó) Szándékosan nem került az SKÜ elé névelő, mivel a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben elért eredmények egyfajta megyei, szakiparági eredményt is tükröznek. Ez persze nem véletlen, Nógrád legnagyobb ipari üzeméről van szó. Köztudott, hogy a kohászat hosszan húzódó, sokéves problémákkal küszködik. Ilyen körülmények között nem egy esetben az is nagy eredménynek számít, ha egy vállalat túlnő a stagnálás szintjén. Az SKÜ gazdaságszervező, belső iparirányító tevékenysége sikeresen küzdött az elmúlt évben is a kohászati „kérdőjelek” sikert jelentő felkiáltójellé való alakításában: a nyereségesség továbbra sem maradt kipipálatlan tétel. Az év talán legnagyobb eseménye volt a gyárban a Quartó, hideghengerműi súlyponti berendezés rekonstrukciója. A hideghengerműben ezzel tulajdonképpen kezdetét vette egy korszerűsítő-felűjítási folyamat, mellyel a jövőt alapozzák, illetve előrelátásukat bizonyítják a vezetők, a szakemberek. A dollártermelő gyárrészleg szalagacélja keresett cikk a felvevőpiacokon, nemhiába építenek rá hosszabb távon. A gyár történetében klasz- szikusnak tekinthető kovácsológyár az elmúlt fél évtizedben a legsikeresebb évet zárta tavaly. Részletek helyett egy sokatmondó érték: 150 százalék volt az üzem nyeresége, bővülése. Igazi ünnepre azonban csak akkor kerítenek majd sort, ha az úgynevezett hideg- és félmelegvonalból kikerülő gyártmányok tekintetében is osztatlan lesz a siker. Az alapanyag-ellátási problémák a gyárban az év folyamán többször, több helyen éreztették hatásukat. Különösen a huzalműben fájt emiatt a vezetők, dolgozók feje. Sokszor bizony „alig rátartással” voltak kénytelenek termelni — objektív okok, külső ellátási bizonytalanságok miatt. A pár évvel ezelőtt nagy vihart kavart szegkérdés élét (stílusosan: hegyét) vesztette: továbbra is egyenletes termelési felfutást várnak, amellett, hogy a szegkonstrukciót a lehetőségek szerint fejlesztésekkel is megerősítik. A legfiatalabb üzem, a bátonyterenyei feldolgozógyáregység szintén hozzájárult a pozitív összeredmény- hez „sajáterős” nyereségképzésével. Két telepén horganyzott drótfonatot, RECK- nehézállványt, illetve horganyzott és bevonatlan csövet, továbbá a licenc lejártáig Rapistan görgőspálya- rendszerként megismert AS- CON-pályarendszereket készítik. Különösen a 21-es műút mellett „fújtak nyereséges szelek”, ugyanis a Nagybátony felé vezető út tőszomszédságában települt üzemben gyártják a bátonyterenyei gyáregység legjövedelmezőbb elemét, a csövet. Tavaly, a tervet meghaladóan rekordmennyiséget állítottak elő belőle. Az SKÜ tehát valameny- nyi fontos célkitűzését elérte. A sikerek közé sorolható az is, hogy az anyag- és energiatakarékossági tervet 7 millió forinttal teljesítette túl. Amit pedig talán az első helyen kellett volna említeni : a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a nem rubelelszámolású export terén 12 millió 300 ezer dollár árbevételhez jutott. Ezzel a vállalat az ipari átlagot lényegesen meghaladó mértékben járult hozzá Magyar- ország nemzetközi fizetési mérlegének javításához. Benkő Mihály Megfelelő a vetőburgonya-ellátás Kedvezőtlen kilátások Az étkezésiburgonya-ellá- tási nehézségek ellenére vetőburgonyából megfelelő mennyiség áll a termelő nagyüzemek és kisgazdaságok rendelkezésére — erről számolnak be a három tájegységből az MTI munkatársai. Értesülésük szerint ugyanakkor a jelenlegi biztonság ingatag: növekvő gondokat jeleznek a termesztőrendszerek, társaságok vezetői. A Somogy Megyei Burgonyatermesztési Rendszer — amely az ország étkezési- és vetőburgonya-előállításából mintegy 25 százalékkal részesedik — tavalyinál jobb szaporítóanyag-ellátást ígér partnereinek. A taggazdaságok, csakúgy, mint a rendszeren kívüli termesztők és forgalmazók, 1987-hez képest húsz százalékkal nagyobb igényt jelentettek be. Lényegében tehát olyan mértékben kívánják növelni az étkezési burgonya vetésterületét, amekkora csökkenést a korábbi évek kedvezőtlen piaci és árviszonyai előidéztek. A korai burgonyák vetőgumóit már eljuttatták a tárolási lehetőségekkel rendelkező termesztőkhöz, s a közepes és hosszú tenyészidejű fajtákból is megfelelő meny- nyiséggel rendelkeznek. Igaz ugyan, hogy a hazai ellátás érdekében a felére — kétezer tonnára — kell csökkenteniük hagyományos szlovákiai exportjukat. A Somogy megyei rendszer nagyatádi központjában úgy vélik, hogy megfelelő időjárás esetén 1988-ban nem ismétlődhet meg a tavalyi burgonyahiány, a jövőbe tekintve azonban kedvezőtlen helyzetre van kilátás. Mivel a vetőburgonya alapanyaga szinte kizárólag Nyugat-Éuró- pából származik, az import- korlátozó intézkedések egyre nehezebb helyzetbe hozzák a szaporításával foglalkozó gazdaságokat. A másik — mind a vető-, és mind az étkezési burgonya termesztését nehezítő — gond a géppark teljes elhasználódása. Egyelőre biztonságosan ellátja taggazdaságait és az azokhoz tartozó háztáji gaz* daságokat a Georgikon Intenzív Burgonyatermesztési Társaság is, amelynek gesztora a Bakony szívében gazdálkodó zirci termelőszövetkezet. Ezekben a napokban hét nagyüzem és mintegy 5000 kistermelő kapja meg tőlük a Bakonyban előállított szaporítóanyagot. Bár az idén eleget tudnak tenni kötelezettségeiknek, a gondok a Bakony hagyományos szapo- rítóanyag-tergielő körzeteiben is érzékelhetők. Az utóbbi tíz évben felére csökkent a termőterület a hűvös hegyvonulat szántóföldjein. A termelők bizonytalannak ítélik az értékesítést. Ennek egyik oka, hogy alig van burgonyafeldolgozó üzem, amely jó termés esetében a többletet megvásárolná. A másik gondnak a Georgikon társaság vezetői is a vetőanyag gyorsan növekvő árát tartják. A bakonyi termelők számára Hollandiából szerzik be azt a burgonyát, amelyből a szaporítóanyagot előállítják. Ezek a jó minőségű, de érzékeny burgonyafajták csak egy-két évig tartják meg tulajdonságaikat, azt követően leromlanak. A szaporítóanyagnak való burgonya importját tehát évről évre ismételni kell. A behozatal csökkentésére, a költségek mérséklésére a Zirci Bakony Termelőszövetkezet a közös gazdaságok közül elsőnek kért nemesítésl engedélyt. A többéves kutatómunka már meghozta eredményét: a nagyüzemi fajita kísérletek ben részt vesz egy burgonyafajta-jelöltjük és további három „várakozik” az elismerésre. Szabolcs-Szatmár megye régi, nagy hagyományú burgonyatermő vidékein is meg tudják oldani az idei zavartalan vetőburgonya-ellátást. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi központja úgy ítéli meg, hogy erre a célra elegendő lesz a tárolókban lévő 7000 tonnányi mennyiség.
