Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

A nográd Szécsénvben Szakember-utánpótlás Szécsényben a régi idők­ben is igény volt a közép­fokú oktatás. Meglehet a vá­ros közoktatásának jelenlegi helyzete és a százötven-két­száz évvel ezelőtti kezdemé­nyezések közel sem össze- függőek, az érdekesség ked­véért mégis idekívánkozik: Gróf Gyimesi Forgách Jó­zsef 1795-ben a Nógrád Vár­megye Képviselőtestületéhez címzett levelében kérelmez­te, hogy az akkori mezővá­rosban „grammatikai osztá­lyokat tanító intézményit'’ alapíthasson. Az elképzelé­sek akkor nem valósultak meg. ☆ Megvalósult viszont az az 1972-ben született megyei ta­nácsi terv, mely kimondta: Szécsényt a mezőgazdasági szakemberképzés bázisává kell tenni. Akkoriban a te­lepülés szakközépiskolájá­ban és a gimnáziumban folyt oktatás. Négy évvel később — e kettő összevonásával — létrejött a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközép- iskola, a mezőgazdasági szakemberképzés regionális bázisa. Beiskolázási terüle­te — azóta is — öt megyét érint: Nógrádot, Borsodot, Hevest, Szolnokot és Pestet. 1976 óta annyi változás történt a Nógrádiban — el­sősorban az oktatott szak­mák területén —, melyhez hasonlót megyénkben nem­igen találunk. íme tizenkét esztendő dióhéjba szorított átalakulásai: 1977-ben a ba­lassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskolából Szécsénybe kerülték a mező­gazdaságigép-szerelő osztá­lyok. 1978: az intézményt összevonták a balassagyar­mati mezőgazdasági szak­munkásképzővel. így az a to­vábbiakban a szécsényi szak- középiskola kihelyezett tago­zataként működött. 1980: a 3 éves szakmunkás-bizonyít­ványt adó — mezőgazdasági- gép’szerelő szakmát is meg­kapták a balassagyarmati ISZI-től, s ekkor végzett az utolsó gimnáziumi osztály, a szakközépiskola egyik jog­elődjének utolsó évfolyama. Megszűnt tehát a gimnázi­um. 1981: befejeződött a nö­vénytermesztő-állattenyésztő szakma oktatása, ugyanakkor kiteljesedett a szakmunkás- célú szakközépiskolai képzés a gépész — álláttairtó-telepi. növénytermesztő és mezőgaz­dasági gépszerelő — szako­kon. Azóta — az új tanter­veknek megfelelően — ezek oktatása folyik az érettségit adó szakképzésen belül. A szakmunkásképzésben a gép­szerelő és az állattenyésztő szakmát tanítják. A sok változás utolsó két felvonása is lényeges. 1986: balassagyarmati tagozatuk kiköltözött Szécsénybe. Végül a legfontosabb: a következő tanévben megkezdődik az 5 éves képzési idejű mező- gazdasági gépésztechnikus­oktatás. Ezenkívül új szak is indul: az általános állat- tenyésztő. Ezzel egyidejűleg megszűnik az állattartó-telepi és növénytermesztő gépész­oktatás és folytatódik a 3 és 4 éves képzési idejű gép­szerelő, és a 3 éves szarvas- marhatenyésztő szakmun­kásképzés. Miután Kiss Gyula igazga­tóval —, aki 1981 óta áll az intézmény élén — áttekin­tettük e maroknyi történel­met, immár a jelenre és a jövőre terelődött a szó: a technikusképzésre. Vajon megvannak-e a feltételei a magasabb szintű oktatásnak? — Bizakodva várjuk a technikusképzés kezdetét — mondta Kiss Gyula. — Tan­testületünk ötvenkét tagja eddig is garancia volt fel­adataink jó ellátására, s hi­szem, hogy ez a jövőben is hasonló lesz. A képzésről szólva, gondjainkat sem ta­kargathatom. Tizenkét tan­termes iskolai épületünk túl­zsúfolt. Jelenleg 347 szakkö­zépiskolás és szakmunkás- képzős tanulónk van tizen­hat osztályközösségben. Az év eleji órarend készítésekor óriási munkát kíván a tan­termek beosztásának egyez­tetése, elsősorban a szak­tantermi oktatás miatt. — Teremgondjainkon nagy­mértékben enyhít majd is­kolánk új épületrésze. En­nek átadását a kivitelező 1989 közepére ígéri. Az új szárnyban öt tanterem kap helyet. Ebből egy elválasztó­falas, összenyitható, mely nagy iskolai rendezvények megtartására is alkalmas lesz. A háromszintes épület középső részén 25 szálláshe­lyet alakítunk ki, amely a felnőttképzést szolgálja. Az iskolában működik a MÉM mérnök- és vezető-to­vábbképzője. Ez az oktatási forma a középvezetők és a szakmunkások továbbképzé­sére hivatott. Bentlakásos jelleggel a múltban nem tudtak tanfolyamokat szer­vezni. Az új, 25 férőhelyes szálláslehetőség ebben is se­gíti az iskolát. Az elmúlt két esztendő­ben az intézmény tárgyi fel­tételei javultak. Erről is beszélt az igazgató: — Gépésztanulóink bekap­csolódtak a számítógépes ok­tatásba. Megyei felettes szer­veink támogatásával, vala­mint a városi művelődési központ segítségével létre­hoztunk egy számítógépes parkot a művelődési köz­pontban. A közös számító- gépes rendszer kiépítésével mindkét fél jól jár: az okta­tás mellett városi igényeket is kielégít. Szintén nagy je­lentőségű az iskolai zárt vi­deorendszer beüzemelése. Szaktanáraink igénye szerint a mezőgazdaságnak a stúdióvezető irányítja en­nek működését, programoz­za be, melyik tanteremben, milyen filmet sugározzon a pedagógus kérése alapján. ☆ Körülnéztünk az iskolá­ban. Óraközi szünet volt, a folyosón zsibongás. A tanu­lók közül ki a büfé előtti sorban várakozott, ki egy másik tanterembe vándorolt teljes felszerelésével. Az el­ső emelet csendes zugában egy asztalnál néhányan az iskolaújság szerkesztésével foglalkoztak. Orbán Zita és Krista Mónika elsős tanulók elmondták, hogy a Diákszó című stencilezett lapjuk megjelenése minden hónap­ban nagy esemény. Magyar szakos tanáraik segítségével a diákéletről, önmagukról, önmaguknak írnak. Hamarosan elcsendesedett az épület. Űjabb tanítási óra kezdődött, mi pedig Bállá János gyakorlati oktatásve­zetővel a tanműhelyek felé vettük utunkat, hogy meg­tekintsük a mezőgazdasági szakemberképzés gyakorla­ti munkájának feltételeit, a gyerekek tevékenységét. — Tanműhelyünk felsze­reltsége közepes; erő- és munkagépeink elavultak — mondta Bállá János. — Ép­pen ezért gépparkunk és a műszerezettség fejlesztése sürgető feladat. Ezt kívánja a technikusképzés indítása is. Minden korábbinál jobb és megértőbb együttműkö­désre lesz szükség bázisüze­meinkkel. A szakmai kép­zéshez több gép kell. Ebben a termelőszövetkezetek se­gíthetnek. Gépeik használa­tára továbbra is igényt tar­tunk. Miközben a tanműhelyben nézelődtünk, néhány szak­oktató véleményére is kí­váncsiak vdltunk. A' meg­kérdezettek — Obrecsány Gyula. Nagy László és Nagy Kálmán — szinte mondatról mondatra ismételték el a gyakorlati oktatásvezető sza­vait, hangsúlyozva a gép­park, a műszerezettség fej­lesztésének szükségességét. A szakközépiskola gya­korlati oktatásának két fő bázisűzeme a helyi II. Rá­kóczi Ferenc Mgtsz és a Magyarnándori Állami Gaz­daság. A tanulók többsége e két mezőgazdasági üzemben sajátítja el a gyakorlati alap­ismereteket. Bállá János hangsúlyozta: mindkettővel kiváló a kapcsolatuk, külö­nösen a szécsényi tsz segít sokat. Tanulóik az első és második évben az iskola sa­ját míg a harmadik és negyedik évfolyamban a ter­melőszövetkezet tanműhe­lyeit használják és az állat­tartótelepeken tanulják meg a gyakorlati szakmai alapis­mereteket. A két bázisüzem mellett, az örhalmti, a varsányi, az endrefalvi, a karancssági és a kishartyáni tsz-ekben fo­lyik tanulóik gyakorlati kép­zése. Az iskola részéről en­nek megszervezése, irányí­tása nagy energiát igényel. A gyakorlati oktatás napjain az iskola buszával, mikro- buszaival, szállítják a kör­nyező településekre a diáko­kat és szakoktatóikat. — A gyakorlati oktatás része a különböző kategóriá­jú jogosítványok megszerzé­se — folytatta Bállá János. — A növénytermesztőgépész-, az állattenyésztő és az áltat - tartótelepigépész-szákmák tanulóinak kötelező a mező- gazdasági vontátójogosít- vány megszerzése. Erre le­hetőséget adunk a többi szakma tanulóinak is. Az 1988—89-es tanévtől kezdő­dően, a mezőgazdasági kate­gória mellé harmadéves di­ákjaink a B kategóriás jogo­sítványt is megszerezhetik. A személygépkocsi-vezetői ók- tatást az ÄTI-val közösen vé­gezzük. Mi az elméleti, ők a gyakorlati ismereteket tanít­ják meg a gyerekekkel. ☆ Visszaindultunk az iskolá­ba. Üjra az igazgató irodá­jában ültünk le. Kiss Gyű la és Bállá János még sok apróságról tájékoztatott. Be­széltek diákjaik tanulmányi eredményeiről, a sikeres fel­vételi vizsgát tett, s a felső­fokú oktatási intézmények­ből vissza-visszalátogató volt tanulóikról, nemzetközi Sport­es kulturális kapcsolataik­ról, a diákok városszépítő társadalmi munkáiról. Büsz­kén sorolták a Szécsényben, Szécsén.vért végzett munkái­kat, s megmutatták azt a kitüntető oklevelet is, me­lyet még 1985-ben, a megyei társadalmi munkaakción elért első helyezésükért kap­tak. — Továbbra is azon fára­dozunk, hogy a mezőgazda- sági szakemberképzésben eredményes oktató-nevelő munkát végezzünk. Ezért — a korábbi évektől eltérően — széles körű propaganda- munkát fejtettünk ki. Me­gyénk szinte valamennyi ál­talános iskoláját meglátogat­tuk, serkentve a gyerekeket a mezőgazdasági szakmák tanulására. Optimista va­gyok. Ügy gondolom, hogy a következő tanévben meg­kezdődő technikusképzés sokak számára méginkább vonzóbbá teszi iskolánkat — mondta Kiss Gyula. Mit lehet hozzáfűzni? A látottak, hallottak alapján ez az optimizmus nem csupán büszke kinyilatkozás. Rea­litás. Vaskor István Fotó: Kulcsár József Kiss Gyűl» Balta János Magyar Zoltán és Hugyecz Zoltán relök mezőgazdaságlgép-sz©« Az erőgép minden por ci kaját ismerniük kell Nagy Kálmán A hegesztők szakoktatója * ■másodéve­sekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom