Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
A nográd Szécsénvben Szakember-utánpótlás Szécsényben a régi időkben is igény volt a középfokú oktatás. Meglehet a város közoktatásának jelenlegi helyzete és a százötven-kétszáz évvel ezelőtti kezdeményezések közel sem össze- függőek, az érdekesség kedvéért mégis idekívánkozik: Gróf Gyimesi Forgách József 1795-ben a Nógrád Vármegye Képviselőtestületéhez címzett levelében kérelmezte, hogy az akkori mezővárosban „grammatikai osztályokat tanító intézményit'’ alapíthasson. Az elképzelések akkor nem valósultak meg. ☆ Megvalósult viszont az az 1972-ben született megyei tanácsi terv, mely kimondta: Szécsényt a mezőgazdasági szakemberképzés bázisává kell tenni. Akkoriban a település szakközépiskolájában és a gimnáziumban folyt oktatás. Négy évvel később — e kettő összevonásával — létrejött a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközép- iskola, a mezőgazdasági szakemberképzés regionális bázisa. Beiskolázási területe — azóta is — öt megyét érint: Nógrádot, Borsodot, Hevest, Szolnokot és Pestet. 1976 óta annyi változás történt a Nógrádiban — elsősorban az oktatott szakmák területén —, melyhez hasonlót megyénkben nemigen találunk. íme tizenkét esztendő dióhéjba szorított átalakulásai: 1977-ben a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskolából Szécsénybe kerülték a mezőgazdaságigép-szerelő osztályok. 1978: az intézményt összevonták a balassagyarmati mezőgazdasági szakmunkásképzővel. így az a továbbiakban a szécsényi szak- középiskola kihelyezett tagozataként működött. 1980: a 3 éves szakmunkás-bizonyítványt adó — mezőgazdasági- gép’szerelő szakmát is megkapták a balassagyarmati ISZI-től, s ekkor végzett az utolsó gimnáziumi osztály, a szakközépiskola egyik jogelődjének utolsó évfolyama. Megszűnt tehát a gimnázium. 1981: befejeződött a növénytermesztő-állattenyésztő szakma oktatása, ugyanakkor kiteljesedett a szakmunkás- célú szakközépiskolai képzés a gépész — álláttairtó-telepi. növénytermesztő és mezőgazdasági gépszerelő — szakokon. Azóta — az új tanterveknek megfelelően — ezek oktatása folyik az érettségit adó szakképzésen belül. A szakmunkásképzésben a gépszerelő és az állattenyésztő szakmát tanítják. A sok változás utolsó két felvonása is lényeges. 1986: balassagyarmati tagozatuk kiköltözött Szécsénybe. Végül a legfontosabb: a következő tanévben megkezdődik az 5 éves képzési idejű mező- gazdasági gépésztechnikusoktatás. Ezenkívül új szak is indul: az általános állat- tenyésztő. Ezzel egyidejűleg megszűnik az állattartó-telepi és növénytermesztő gépészoktatás és folytatódik a 3 és 4 éves képzési idejű gépszerelő, és a 3 éves szarvas- marhatenyésztő szakmunkásképzés. Miután Kiss Gyula igazgatóval —, aki 1981 óta áll az intézmény élén — áttekintettük e maroknyi történelmet, immár a jelenre és a jövőre terelődött a szó: a technikusképzésre. Vajon megvannak-e a feltételei a magasabb szintű oktatásnak? — Bizakodva várjuk a technikusképzés kezdetét — mondta Kiss Gyula. — Tantestületünk ötvenkét tagja eddig is garancia volt feladataink jó ellátására, s hiszem, hogy ez a jövőben is hasonló lesz. A képzésről szólva, gondjainkat sem takargathatom. Tizenkét tantermes iskolai épületünk túlzsúfolt. Jelenleg 347 szakközépiskolás és szakmunkás- képzős tanulónk van tizenhat osztályközösségben. Az év eleji órarend készítésekor óriási munkát kíván a tantermek beosztásának egyeztetése, elsősorban a szaktantermi oktatás miatt. — Teremgondjainkon nagymértékben enyhít majd iskolánk új épületrésze. Ennek átadását a kivitelező 1989 közepére ígéri. Az új szárnyban öt tanterem kap helyet. Ebből egy elválasztófalas, összenyitható, mely nagy iskolai rendezvények megtartására is alkalmas lesz. A háromszintes épület középső részén 25 szálláshelyet alakítunk ki, amely a felnőttképzést szolgálja. Az iskolában működik a MÉM mérnök- és vezető-továbbképzője. Ez az oktatási forma a középvezetők és a szakmunkások továbbképzésére hivatott. Bentlakásos jelleggel a múltban nem tudtak tanfolyamokat szervezni. Az új, 25 férőhelyes szálláslehetőség ebben is segíti az iskolát. Az elmúlt két esztendőben az intézmény tárgyi feltételei javultak. Erről is beszélt az igazgató: — Gépésztanulóink bekapcsolódtak a számítógépes oktatásba. Megyei felettes szerveink támogatásával, valamint a városi művelődési központ segítségével létrehoztunk egy számítógépes parkot a művelődési központban. A közös számító- gépes rendszer kiépítésével mindkét fél jól jár: az oktatás mellett városi igényeket is kielégít. Szintén nagy jelentőségű az iskolai zárt videorendszer beüzemelése. Szaktanáraink igénye szerint a mezőgazdaságnak a stúdióvezető irányítja ennek működését, programozza be, melyik tanteremben, milyen filmet sugározzon a pedagógus kérése alapján. ☆ Körülnéztünk az iskolában. Óraközi szünet volt, a folyosón zsibongás. A tanulók közül ki a büfé előtti sorban várakozott, ki egy másik tanterembe vándorolt teljes felszerelésével. Az első emelet csendes zugában egy asztalnál néhányan az iskolaújság szerkesztésével foglalkoztak. Orbán Zita és Krista Mónika elsős tanulók elmondták, hogy a Diákszó című stencilezett lapjuk megjelenése minden hónapban nagy esemény. Magyar szakos tanáraik segítségével a diákéletről, önmagukról, önmaguknak írnak. Hamarosan elcsendesedett az épület. Űjabb tanítási óra kezdődött, mi pedig Bállá János gyakorlati oktatásvezetővel a tanműhelyek felé vettük utunkat, hogy megtekintsük a mezőgazdasági szakemberképzés gyakorlati munkájának feltételeit, a gyerekek tevékenységét. — Tanműhelyünk felszereltsége közepes; erő- és munkagépeink elavultak — mondta Bállá János. — Éppen ezért gépparkunk és a műszerezettség fejlesztése sürgető feladat. Ezt kívánja a technikusképzés indítása is. Minden korábbinál jobb és megértőbb együttműködésre lesz szükség bázisüzemeinkkel. A szakmai képzéshez több gép kell. Ebben a termelőszövetkezetek segíthetnek. Gépeik használatára továbbra is igényt tartunk. Miközben a tanműhelyben nézelődtünk, néhány szakoktató véleményére is kíváncsiak vdltunk. A' megkérdezettek — Obrecsány Gyula. Nagy László és Nagy Kálmán — szinte mondatról mondatra ismételték el a gyakorlati oktatásvezető szavait, hangsúlyozva a géppark, a műszerezettség fejlesztésének szükségességét. A szakközépiskola gyakorlati oktatásának két fő bázisűzeme a helyi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz és a Magyarnándori Állami Gazdaság. A tanulók többsége e két mezőgazdasági üzemben sajátítja el a gyakorlati alapismereteket. Bállá János hangsúlyozta: mindkettővel kiváló a kapcsolatuk, különösen a szécsényi tsz segít sokat. Tanulóik az első és második évben az iskola saját míg a harmadik és negyedik évfolyamban a termelőszövetkezet tanműhelyeit használják és az állattartótelepeken tanulják meg a gyakorlati szakmai alapismereteket. A két bázisüzem mellett, az örhalmti, a varsányi, az endrefalvi, a karancssági és a kishartyáni tsz-ekben folyik tanulóik gyakorlati képzése. Az iskola részéről ennek megszervezése, irányítása nagy energiát igényel. A gyakorlati oktatás napjain az iskola buszával, mikro- buszaival, szállítják a környező településekre a diákokat és szakoktatóikat. — A gyakorlati oktatás része a különböző kategóriájú jogosítványok megszerzése — folytatta Bállá János. — A növénytermesztőgépész-, az állattenyésztő és az áltat - tartótelepigépész-szákmák tanulóinak kötelező a mező- gazdasági vontátójogosít- vány megszerzése. Erre lehetőséget adunk a többi szakma tanulóinak is. Az 1988—89-es tanévtől kezdődően, a mezőgazdasági kategória mellé harmadéves diákjaink a B kategóriás jogosítványt is megszerezhetik. A személygépkocsi-vezetői ók- tatást az ÄTI-val közösen végezzük. Mi az elméleti, ők a gyakorlati ismereteket tanítják meg a gyerekekkel. ☆ Visszaindultunk az iskolába. Üjra az igazgató irodájában ültünk le. Kiss Gyű la és Bállá János még sok apróságról tájékoztatott. Beszéltek diákjaik tanulmányi eredményeiről, a sikeres felvételi vizsgát tett, s a felsőfokú oktatási intézményekből vissza-visszalátogató volt tanulóikról, nemzetközi Sportes kulturális kapcsolataikról, a diákok városszépítő társadalmi munkáiról. Büszkén sorolták a Szécsényben, Szécsén.vért végzett munkáikat, s megmutatták azt a kitüntető oklevelet is, melyet még 1985-ben, a megyei társadalmi munkaakción elért első helyezésükért kaptak. — Továbbra is azon fáradozunk, hogy a mezőgazda- sági szakemberképzésben eredményes oktató-nevelő munkát végezzünk. Ezért — a korábbi évektől eltérően — széles körű propaganda- munkát fejtettünk ki. Megyénk szinte valamennyi általános iskoláját meglátogattuk, serkentve a gyerekeket a mezőgazdasági szakmák tanulására. Optimista vagyok. Ügy gondolom, hogy a következő tanévben megkezdődő technikusképzés sokak számára méginkább vonzóbbá teszi iskolánkat — mondta Kiss Gyula. Mit lehet hozzáfűzni? A látottak, hallottak alapján ez az optimizmus nem csupán büszke kinyilatkozás. Realitás. Vaskor István Fotó: Kulcsár József Kiss Gyűl» Balta János Magyar Zoltán és Hugyecz Zoltán relök mezőgazdaságlgép-sz©« Az erőgép minden por ci kaját ismerniük kell Nagy Kálmán A hegesztők szakoktatója * ■másodévesekkel.
