Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-26 / 48. szám
2 NOGRÁD 1988. február 26., PÉNTEK 4 Megélénkült a békeszerető erők aktivitása Andrej Gromiko előadása az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Csehazlonökio : Á februári győzelem 40. évfordulója Andrej Gromiko a világ- politika főbb problémáit, a robbanásveszélyes régiók helyzetét áttekintve, a szovjet politikus mindenkelőtt azt hangsúlyozta, hogy korunk legégetőbb feladata a béke megőrzése, a nukleáris veszély elhárítása. A szocialista országok közösségének állásfoglalása e kérdésben régóta ismert: békeszerető politikájukkal, a béke megszilárdítását szolgáló javaslataikkal a baráti országok bizonyítják, hogy a háborús veszély elhárításának legkövetkezetesebb erői. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke ezután azokról a változásokról szólt, amelyek kedvezően hatottak a nemzetközi légkör alakulására. Mint mondta, ezek sorából kiemelkedik a közepes és a rövidebb ható- távolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet—amerikai megállapodás, amelyet Mihail Gorbacsov decemberi washingtoni látogatása alkalmával írtak alá. Az emberiség most azt várja — emelte ki Andrej Gromiko —, hogy mielőbb ratifikálják ezt a történelmi jelentőségű meg- álLapodást. A szovjet Vezető reményét fejezte ki, hogy az új lendületet vett párbeszéd újabb jelentős megállapodások kimunkálása előtt nyitja meg az utat. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a stratégiai támadófegyverek csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások sikeres befejezésének fontosságát emelte ki. A Szovjetunió mindent megtesz e tárgyalások sikere érdekében; az eredmény az Egyesült Államok hozzáállásától függ — szögezte le. Andrej Gromiko megelégedéssel szólt arról, hogy világszerte megélénkült a különböző békeszerető társadalmi erők aktivitása. A nukleáris fenyegetéstől és az erőszaktól mentes világ megteremtését zászlajukra tűző mozgalmak tevékenységének további lendületet adott a szovjet—amerikai rakétamegálilapodás. E mozgalmak olyan célokat tűznek maguk elé, amelyek minden nép érdekeinek megfelelnek. Szükséges a politikai akarat A többi csehszlovák város lakosaihoz hasonlóan a brséiak Is nagygyűlésen támogatták a kommunista párt követeléseit. A Varsói Szerződés orszá-* gai már több ízben kifejezték, hogy készek részt vállalni a hagyományos fegyverzet csökkentését szolgáló megállapodások kimunkálásában — mondta a továbbiakban, s állást foglalt amellett, hogy az új fegyverzetkorlátozási megállapodásokban a rakétaszerződéshez hasonlóan — az egyezmények végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési kérdéseket is oldják meg. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy amennyiben megvan a politikai akarat, ezek' a kérdések is megoldhatók — tette hozzá. A szovjet politikus ezután a világ különböző régióinak helyzetét elemezte. Elsőként a Perzsa-(Arab-) öböl helyzetével foglalkozott. Az Irán és Irak között immár hosszú évek óta folytatódó értelmetlen háborúról szólva leszögezte: a Szovjetunió vezetése mindkét félnek őszintén kifejtette álláspontját a konfliktusról; teljes határozottsággal ismertette Iránnal azt a felfogást, hogy a véres konfliktust előidéző nézeteltéréseket politikai eszközökkel, tárgyalóasztal mellett szükséges megoldani. Andrej Gromiko ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy jelenleg még nem jött létre a két ország közötti béke kölcsönösen elfogadható alapja. Ügy tűnik — fűzte hozzá —, hogy az Csütörtökön a szibériai Kemerovo testvérmegyénkből négytagú mezőgazdasági szakszervezeti küldöttség érkezett megyénkbe. Vezetője Likov Leonyid Nyiko- lajevics az agráripari komplexumok szakszervezetének megyei titkára. Tagjai: Bujmov Anatolij Jegorovics, Arhipov Vlagyimir Konsz- tantyinovics és Csernova Nagyezsda Nyikolajevna. A küldöttséget Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára fogadta, majd felkeresték a megyei pártbizottságot, ahol Szalai László, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatást a megye időszerű gazdasági, politikai és ENSZ Biztonsági Tanácsának ismételten megfelelő lépést kell ténnie a konfliktus megszüntetésére. Andrej Gromiko kitért a ’háború egy másik összefüggésére is; a térségbe vezényelt külföldi haditengerészeti erők önmaguk is jelentős fenyegetést jelentenek, s nemcsak az arab országok számára. Moszkva amellett foglal állást, hogy az ENSZ Biztonsági Taná-- csónak határozatával összhangban, haladéktalanul rendezzék a robbanásveszélyes helyzetet a Perzsa-(Arab-) öbölben. Az öbölből fonják ki a régióhoz nem tartozó országok hadihajóit, s az ENSZ haditengerészeti erőivel biztosítsák a hajózás szabadságát. A Szovjetunió nagyra értékeli, hogy ebben a kérdésben a Varsói Szerződés tagállamai egységes álláspontot képviselnek. A közel-keleti helyzetet értékelve Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a térség mindaddig puskaporos hordó marad, amíg Izrael nem vonul ki a megszállt arab területekről, s amíg a palesztin kérdés nem nyer valódi rendezést. Ezzel összefüggésben elégedetten szólt arról, hogy a közel-keleti nemzetközi konferencia összehívására vonatkozó szovjet javaslat mind nagyobb támogatásra talál az arab országok körében, s a NATO-országok is növekvő megértést tanúsítanak e kérdés kapcsán. A társadalmi tennivalóiról, a- megoldásra váró problémákról. Ezután felkeresték a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalatot, ahol Sarló Béla igazgató kalauzolásával üzemlátogatáson vettek részt. A program szerint pénteken — ma — megismerkednek a palotáshallmi termelőszövetkezet életével, majd megtekintik a sziráki Kastély Szállót. Szombaton Ágner Gyulával folytatnak eszmecserét a megye, szak- szervezeti életéről és az időszerű tennivalókról. Időt szakítanak a bükkszéki bányászüdülő meglátogatására is, ahol az aktuális kérdésekről váltanak szót. konferencia megrendezésének kulcsa az Egyesült Államok és Izrael kezében van. Most tőlük függ, összehívják-e a tanácskozást, vagy sem — szögezte le. A szocialista országok szolidárisak Afrika azon államaival, amelyek immár hosz- szú évek óta a dél-afrikai fajüldöző rezsim fenyegetésének árnyékában élnek. A szocialista közösség országai a jövőben js fellépnek az apartheidrezsim és annak agresszív politikája ellen — mondotta a továbbiakban. A karib-tengeri térség helyzetét értékelve rámutatott: az imperialista körök évek óta a beavatkozás politikáját folytatják Nicaraguával szemben; céljuk a népi hatalom megsemmisítése. A Szovjetunió támogatta és támogatja az úgynevezett Contadora-folyamatot, amelyben maga a Nicaraguái ■ Köztársaság is aktívan részt vesz. Afganisztán helyzetének rendezése érdekében a Szovjetunió az afgán kormánnyal kötött megállapodásnak megfelelően elvi politikai döntést hozott csapatainak kivonásáról. A Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalások sikeres befejezését szolgáló döntések értelmében 1988. május 15-én megkezdődik a szovjet csapatok kivonása, s az alakulatok 10 hónap alatt hagyják el teljesen Afganisztánt. Ezt az’ ütemtervet abból kiindulva szabták meg, hogy március 15-ig létrejönnek a rendezést szolgáló megállapodások — hangsúlyozta Andrej Gromiko. Az ázsiai térségről szólva A kapcsolatok fejlesztését szolgálja az a törvényhozó munka is, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában folyik. Ennek célja, hogy a szovjet törvénykezést és az adminisztratív rendelkezéseket az úgynevezett humanitárius területen összhangba hozzák a nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal. Mint ismeretes, a Szovjetunió egy, humanitárius kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferencia összehívását javasolta Moszkvában. Ez a konferencia — mondta Andrej Gromiko — lehetőséget teremtene arra, hogy széles körű, konstruktív párbeszédet folytassanak a humanitárius kérdések teljes köréről; új lendületet adna az összeurópai enyhülési folyamatnak, s a kapcsolatokat minőségileg új (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az eddig megrendezett országos elméleti konferenciákon fontos kérdéskörök szerepelnek; így a kapitalizmus mai vonásait elemezték, majd a szocializmus hazai tapasztalatairól tanácskoztak a résztvevők. Ebbe a sorba illik a békéscsabai rendezvény is, amelynek témája nem kevésbé átfogó a korábbiaknál, s időszerűségét sem szükséges részletesen indokolni. — A nyolcvanas években a világban gyors, ellentmondásos hatásokat kiváltó változások zajlottak le, melyeknek szinte mindegyike kiemelte: a vlagyivosztoki javaslatoknak megfelelően a Szovjetunió a kapcsolatok fejlesztésére törekszik az ázsiai—csendes-óceáni térség államaival. Hasonlóan kiemelt figyelmet fordít az északi térség helyzetének alakulására. A Szovjetuniónak e régióval kapcsolatos álláspontját az úgynevezett murmanszki kezdeményezések fogják össze, s ugyancsak az együttműködés fejlesztését szolgálta a Legfelsőbb Tanács két házának felhívása is, amelyet Észak- Európa, az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeihez, törvényhozóihoz intéztek. Andrej Gromiko Végezetül Európa sorsának alakulásáról szólt. A kontinens viharos történetét felelevenítve leszögezte: közös európai otthonunkat úgy kell együtt építenünk, hogy ne legyen kitéve a megsemmisülés veszélyének. E gondolattal kapcsolatban mindenekelőtt annak a megállapodásrendszernek a jelentőségét hangsúlyozta, amely a második világháború eredményeként kialakult területi realitásokat rögzíti. Mint mondotta, ez az európai béke épületének sarkköve. Ezzel összefüggésben hangoztatta: hogy a Szovjetunió és a baráti szocialista országok minden európai állammal készek fejleszteni kapcsolataikat a politika, a gazdaság és a kultúra területén egyaránt. Ez a kontaktusok minden fajtájára, a hivatalos kapcsolatokra és a különféle társadalmi szervezetek együttműködésére egyaránt vonatkozik. szintre emelné. A szovjet javaslathoz való viszonyt úgy is lehet tekinteni, mint a humanitárius problémákkal kapcsolatos jobbító szándék sajátos próbaköyét. Andrej Gromiko végezetül a Szovjetunió nagyrabecsülését tolmácsolta azért a tevékenységért, amelyet Magyarország folytat a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért, támogatva a Szovjetunió békekezdeményezéseit. Ezt bizonyította a közelmúltban közzétett hárompárti kezdeményezés, amelyben az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt az atomfegyverrel nem rendelkező államok közös fellépésére szólított fel a nukleáris veszély, a hagyományos fegyverzet csökkentéséért, az európai bizalom és együttműködés erősítéséért. (MTI) tartalmaz erkölcsi, illetve az erkölcs és a világnézet ösz- szefüggéseibe ágyazódó problémákat. Hiszen például erkölcsi értelemben is új megközelítés tette lehetővé az emberiség legnagyobb kérdése, a háború és béke reményt keltő gyakorlati-politikai megközelítését — mondotta. A Központi Bizottság osztályvezetője arról is szólt,1 hogy mai szocialista társadalmunkban biztosnak hitt értékek, tételek kérdőj éleződnek meg, s igényelnek mélyebb elemzést, komolyabb szembenézést. Az elmúlt időszak magyarországi pártvitái a tapasztalatok szerint nagy számiban tartal1948 februárjában olyan események játszódtak le Csehszlovákiában, amelyek döntő politikai összecsapáshoz vezettek a társadalom továbbfejlődése kérdésében. Igaz, az összecsapás nem véletlenül kezdődött. A csehszlovák nép arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia 1938—39-ben, Csehszlovákia sorsdöntő napjaiban csődöt mondott, nem volt képes megoldani sem a társadalmi, sem a nemzetiségi kérdést. A dolgozó nép az 1945. évi felszabadulás után megtette az első lépéseket az új, igazságos társadalomhoz vezető úton. 1948 februárjában pedig nem csupán megvédte ezt az utat, de tovább vezette a szocializmus építéséigA folyamat mozgatója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A szocializmus történetében először sikerült a munkásosztályt uralomra juttatni a polgári demokrácia fejlett hagyományaival rendelkező, fejlett tőkésországban, mégpedig vérontás nélkül. A kommunista párt a szocializmus felé a békés utat választotta. Ez a békés út mégis forradalmi osztály- harcot jelentett. A párt azonban széles körű támogatást kapott a lakosság részéről. Az 1946-os parlamenti választásokon a kommunisták országos viszonylatban az összes szavazat 38 százalékát kapták. (Csehországban 42, Szlovákiában 30 százalékot.) Az alkotmányo- zó nemzetgyűlés legnagyobb politikai pártjává lett, 114 mandátummal. A szociáldemokratákkal együtt 153 mandátumuk volt, vagyis abszolút többségük. Ennek megfelelően az ország történetében először — kommaztak mind az ideológia, mind a politikai intézmény- rendszer kérdései kapcsán ilyen belső konfliktusokat, tisztázási, változtatási igényt. Szeretnénk, ha a tanácskozás résztvevői segítenének e kérdések átgondolásában, elméleti feldolgozásában, s a kialakuló álláspontok majdani képviseletében, az értékek megszilárdításában — hangsúlyozta. Ezután bevezető előadások hangzottak el. Elsőként Pataki Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai intézetének igazgatója tartotta ineg referátumát „Marxista emberfelfogás — szocialista humanizmus” címmel. munista elnököt választottak a kormány élére. A február utáni politikai fejlődés az 1945—48. között elért forradalmi vívmányokra épült. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán, 1949 májusában, fő feladatnak a szocializmus anyagi-műszaki megalapozását állították. A párt mindenekelőtt a termelőerők, a nehézipar kifejlesztésére törekedett —, ez volt az első ötéves terv programja. 1950- ben a mezőgazdasági szövetkezetek száma 4000 volt. Két évvel később a szocialista szektor a termőföld 43 százalékát művelte meg, ebből a termelőszövetkezetek 30 százalékot képviseltek. A kollektivizálás gyakorlati* lag 1959-ben fejeződött be. Külön gond volt az 1948- ig elmaradott Szlovákia iparosítása, a szlovák nemzet valóságos egyenjogúsítása érdekében. 1948-ban ugyanis az ipari termelésnek 87 százaléka még Csehországban összpontosult. Most, a 80-as években Szlovákia részvétele az iparban már megközelíti a 30 százalékot. A párt XVII. kongresszusa 1986 márciusában lezárta a szocialista építés fontos szakaszát az 1948. februári kezdettől a mai fejlett szocializmusig. A XVII. kongresszus óta érezhető az intenzivitásra törekvés: bevezetik a számítástechnikát, az elektronikát, a robo- tizálást. Fokozatosan átalakul az ipar szerkezete, elsősorban az anyag- és energiaigényes termelés háttérbe szorításával. Szabad utat kapnak a nagyobbb szak- képzettséget, tudást, minőségi munkát követelő ipar- - ágak, a kiemelkedő műszaki paraméterekkel rendelkező termékek. Az 1986—90-es ötéves tervben a beruházás elsősorban már az üzemek korszerűsítését célozza, kiemelve a feldolgozóipar hasznosságát. Ma az ifjúság 40 százaléka szerez érettségit gimnáziumban, szakközépiskolában, vagy kiemelt szakmunkásképzőben. A mezőgazdaságban a fiatalok 94 százalékának megfelelő szakképzettsége van. Az egész ifjúságnak több mint 15 százaléka iratkozik be az egyetemre, főiskolára, ahol a hallgatóknak majdnem 60 százaléka munkás-, vagy szövetkezetiparaszt-gyerek. Az 1948-as februári győzelem után, a szocialista építés negyven éve alatt, hála az emberek óriási és önfeláldozó munkájának, a nehézségek, a hibák és a tévedések ellenére, hatalmas mű épült fel. Csehszlovákia ma a társadalmi osztályok és rétegek közötti egyetértés országa, amely él a szocialista rend előnyeivel. Gáti István Kemeroyói szakszervezeti küldöttség érkezett megyénkbe Országos elméleti tanácskozás Békéscsabán Köszönet a támogatásért
