Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

\ 1988. február 12., PÉNTEK NÖGRÄD 3 Lesz saját alumíniumöntöde is Bővülő tűzhelygyár! export Tavaly száztízmillió forint értékű termékét exportálta tőkésországokba a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhély- gyár: az idei dollárelszámo­lású kivitelt százhusáonhét- millió forintra tervezték, de a folyamatban levő üzleti tárgyalásokból már most lát­szik, hogy ezt a tervet év végéig jócskán túlteljesíthe­tik. Példaként az olajkály­hát említik, amelyből tavaly húszezer darabot szállítottak az NSZK-ba, az idén hu­szonhétezret kértek, de úgy lehet, a harmincezer darab sem lesz elég. Ausztriába ugyanebből a termékből ta­valy háromezer darabot ex­portáltak, az idén eddig öt­ezer darabra futott be meg­rendelés. önítvényalkatré- szekből az idén kétszáz ton­nával többet exportálnak a tavalyinál. A gáz- és az elektromos tűzhelyekből 1987-ben visz- szaesett a kivitel, mert a he­ves konkurenciaharcban az árak elvesztették a realitá­sukat. A jelek szerint mos­tanra már ,,csillapodtak” a vásárlói kedélyek, amihez a salgótarjáni készülékek megbízható minősége is hoz­zájárult. Az első „fecske”, egy osztrák cég az idén már ötszáz darab gáztűzhelyt kért, s további megrendelé­seket is kilátásba helyezett. Két NSZK-beli céggel a kö­zeljövőben megnyíló kölni Domotechnik-vásáron tisz­tázzák a szállítandó tűzhe­lyek mennyiségét. Élénkülő­ben van az úgynevezett tol­daléktűzhely iránti kereslet is. A nyugat-európai or­szágokban előszeretettel al­kalmazzák a szabványmére­tű, konyhabútorba beilleszt­hető tártálék tűzhelyt, amely­nek különösen villany-, vagy gázkimaradáskor veszik hasz­nát. Miközben teljes erővel fo­lyik a megrendelt export­termékek gyártása, és szin­te naponta indulnák az áru­val megrakott kamionok az országon kívülre, a gyár gazdasági és műszaki vezetői a kivitel további bővítésén és még gazdaságosabbá téte­lén munkálkodnak. Az egri finomszerelvénygyártói pél­dául átveszik a gázkályhák olajadagolójának gyártását, sőt egy NSZK-céggel közös vállalat keretében a saját szükségleten felül exportálni is fognak alkatrészeket. Mi­vel a tűzhelygyár termékei­ben sok az alumínium alkat­rész, s az ellátás nem egyen­letes, elhatározták saját alu­míniumöntöde létesítését. Szélesítik a termékskálát is. A többi között kialakítják a népszerű Country-grill mo­toros meghajtású változatát, és már a prototípusműhely­ben vannak a majdan a Ka- rancs tűzhely, helyébe lépő új gáz- és villanytűzhely­család első példányai. Három Hét helyett egy nap Értékesebb textiláru A Budaprint Pamutnyo­móipari Vállalat évi 122 mil­lió négyzetméteres termelé­sét két év alatt 100 millió négyzetméterre csökkenti, miközben nem lesz kisebb a vállalat árbevétele. Ezt úgy érik el, hogy korszerűsítik termékszerkezetüket, bőví­tik értékesebb termékeik kö­rét,- és így konvertibilis el­számolású exportjukat is növelhetik. A vállalat exportbővítő pályázaton vett részt, s ez­zel párhuzamosan saját forrásait is felhasználva, má­ris 'megindította a szövődéi fejlesztést. így már az idén 8 millió négyzetméterre bő­víthetik a tarkánszőtt, kiváló minőségű ing-, blúz-, ruha­alapanyagot készítő kapaci­tásukat, felváltva a nem elléggé jövedelmező, olcsóbb textíliák gyártását. Ahhoz, hogy a szövés ki­váló minőségű lehessen, el­engedhetetlen az előkészí­tés folyamatának korszerű­sítése is. Ezért az NSZK- beli Schlafhort cégtől négy különleges berendezést: csomó nélküli végtelenítést és fonaltisztítást végző, úgy­nevezett keresztcsévélő gépet béreltek. Ezeket a Szegedi Textilművekben állították üzembe. A Szegedi Textil­művekben mintegy 120—140 korszerű szövőgépet is mun­kába állítanak, ebből 21 már meg is érkezett. Műszaki fejlesztésük kiter­jed a piaci munka korszeVű- sitésére is. Korábban a ve­vő megrendelésétől számítva két-három hét ils eltelt a mintakollekció elkészüléséig. Rövidesen olyan elektroni­kus, lézertechnikával műkö­dő mintakészítő berendezést állítanak üzembe, amely a korábbi 2—3 hét helyett egyetlen nap alatt elkészíti a vevő rajza alapján a min­tázatot. így lehetővé válik, hogy új partnereket keres­senek: szállítanak az idén magyar textíliát a USA- ba, Kanadába, Auszt­ráliába, és megkezdték a távol-keleti országokban is a piackutatást. A gazdaságos termelés nö­velésére a műszaki fejlesz­téssel, a termékszerkezet­korszerűsítéssel párhuzamo­san szervezeti változásokat is végrehajtott a Budaprint, és további korszerűsítésre is készül. Január 1-jétől egye­sítette két gyárát, -a Gold- bergert és a Keltexet. A Goldberger Textilművekben adják meg a vállalat termé­keinek végső formáját, vagy­is a kikészítést végzik itt, a Keltexben pedig tovább­fejlesztik a kötőüzemet, és új konfekcionálógépek üzembe állításával tovább növelik az ott gyártott ter­mékek feldolgozottságát. Ter­vezik azt is, hogy e tevé­kenységük további szélesíté­sére vegyes vállalatot alapí­tanak. Ehhez most keresik a legmegfelelőbb partnert. A rriagvar pamutiparban meg­szüntették és vidékre tele­pítették gyűrűsfonodáju­kat. A szervezeti változások nyomán a termlés gazdasá­gosabb, és a korábbi négy­ezer szövőgép helyett össze­sen háromezer — igaz, a ré­gieknél nagyobb teljesítmé­nyű — is képes az ez évre ‘tervezett textília előállításá­ra. A több száz millió forintos beruházás révén a Buda­print most már évente egy- milliárd forint értékű tex­tíliát ad el a tőkésországok­ban, ami 27 százalékkal több a műszaki fejlesztés előtti kivitelnél. (MTI) Bátonyterenyén a Pentamer Lakatos- és Szerelőipari Kisszövetkezet minden ágaza­ta nyereségesen zárta az évet. összárbevételük M millió forint >,volt, amiből 6,2 millió a nyereségük. Legkiemelkedőbben a felvételen is látható lakatosüzem kol­lektívája dolgozott. —• bp — Az elképzelések és a valóság — Huszonhat éve dolgozom a tagságtól való függésben a tisztességes számadás, a kri­tika elfogadása, a jelen és a jövő egybefogásának je­gyében. Ez a függés számom­ra kellemes tapasztalatokat hozott, s egyáltalán nem je­lent semmiféle terhet. Így hát mindig szívesen veszem a saját és vezetőtársaim te­vékenységének megítélését, szembesítését a valósággal — mondja jó hangulatban, zár- számadási beszámolójára ké­szülődve dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetke­zet állami díjas elnöke. Sikerek, megtorpanások A jó hangulatnak csak­nem minden alapja megvan, mégis nyomatékosan hang­súlyozza: — A versenyképes­ségünk növelését segítő kez­deményezések és vállalkozá­sok dacára a sikerek mel­lett egyik-másik ágazatbari bizonyos hanyatlás, megtor­panás tapasztalható. Ez a fejlődés velejárója. A folya­mat egészét tekintve viszont ingadozástól mentes, meg­alapozott, a stabilitást is jól példázó előrelépésről beszél­hetünk. És most szembesítsük a valóságot az elképzelések­kel! — Az alaptevékenység nye­reségtermelése 1986-hoz ké­pest nagyon sokat javult, di- dicsekvésre azonban még ke­vés az okunk. Az ágazat­ból 13 milliós nyereség szár­mazott, de benne van a 20 millió elérésének lehetősége is — hangsúlyozza dr. Hüt­ter Csaba. — Megkezdtük a saját technológiára épülő, biotrágyát felhasználó, fo- lyékonyműtrágya-termelést. Lényegesen jobb a jövedelmi pozíciója a húsmarhatartás­nak, mint egy évvel koráb­ban. Néhány más, megyén kívüli termelőszövetkezettel együtt úttörő szerepre vál­lalkoztunk, amikor hozzá- kezdtünk a cukorkukorica termesztéséhez. Hektáronként 500 mázsát takarítottunk be, ez azonban még csak a kez­det. Ezek a kezdeményezé­sek nemcsak a jelent szol­gálják, hanem jól egyengetik az utat a jövőhöz. A saját belső szellemi ka­pacitáson kívül nyitott ka­pukra találnak a máshonnan érkező, de, a tagság érdekeit szolgáló elképzelések is. Ezt példázza az embriótermelés és -beültetés nagyüzemi tech­nológiájának kidolgozása, egyelőre csak saját részük­re, hogy két-három év múl­va már más, megyén kívüli gazdaságokban is hasznosí­tani tudják az itteni ered­ményeket. Magyar techni­kára építve, a Boscoop ter­melési rendszer gondozásá­ban készítik elő a fejés kor­szerűsítését. Ugyancsak a korszriü megoldások iránti igény tükröződik a széna­szárítás és -tárolás új tech­nológiájának mielőbbi meg­honosításában. Ebben is az elsők közé tartoznak az or­szágban. Szabadulás a veszteségtől A másik nagy ágazat, az ipar az alaptevékenységnél gyorsabban terebélyesedik. Itt nagyobb ütemet diktál­nak, megragadják és a ma­guk javára fordítják a lehe­tőségeket, nem félnek az új követelményektől. 1982-ben a helyi tevékenységből szár­Exportra készítik elő a csomagológépeket. A legújabb csomagoló­gép-termékük. mazó bevétel 72 millió fo­rint volt, a múlt évben pe­dig elérte a 276 milliót, mi­közben némi tanulópénz árán megszabadultak a vesz­teséget hozó, megyén kívüli ipari, de főleg építőipari munkáktól. — A szövetkezet iparát hatféle, jól elkülöníthető ter­melés jellemzi — fejtegeti dr. Hütter Csaba. — A cso­magológép-gyártás, amely magas technikai színvonalat képvisel, még a felfelé íve­lő szakaszban van, ennek ellenére megújítás előtt áll. Ezért vettünk a franciáktól 8 millióért egy licencet, ugyanebben a témában tár­gyalunk az NDK-beli leendő partnerrel is. Ezzel egy idő­ben saját fejlesztőgárdánk olyan új megoldásokat dol­gozott ki, amelyek segítsé­gével nemcsak növeltük gé­peink tudását, hanem jelen­tősen csökkentettük a költ­ségeket, miközben emeltük azok élettartamát. Ebből a gyártmányunkból az idén 140 millió forint értékben termelünk, amelyből 100 mil­liót külföldön kívánunk ér­tékesíteni. A szocialista part­nereken kívül tárgyalunk holland, egyiptomi és belga cégekkel. Mindhárom pia­con jelen akarunk lerni.­Az ipari tevékenységben meghatározó az építőipar, amely száműzte a megyén kívüli öfökös bizonytalansá­got, a kudarc veszélyét ma­gában hortlozó tevékenysé­geket. és ma már csak a helyi, megyei feladatok el­végzésére vállalkozik. Az ágazatból származó kedvező nyereség növekedéséhez hoz­zájárult a nyomda, a kőbá­nya. a sóderbánya és a fa­ipar. Megfizetni, megdolgoztatni Az eredményekhez vezető különböző módszerek közül, ■a tempót, hatékonyságot nö­velő anyagi ösztönzésnek fő szerepe van. — Megfizetni és megdol­goztatni saját magunkat — érzékelteti tömören az anya­gi ösztönzés követelmény­rendszerét a termelőszövet­kezet elnöke. — A műveze­tőkig bezárólag nyereség- centrikusak vagyunk: ez az egyetemes érdekeket szolgál­ja. Reméljük, hogy a jöve­delemadó bevezetése ellené­re is sikerűi megtartani a keresetek reálértékét. A fizikai dolgozók ösztön­zése elég változatos. A tel­jesítménybért kiegészíti a havi árbevétel teljesítése után járó mozgóbér — a legjobbaknak. Honos az egy­összegű munkautalványozás is. — A legszimpatikusabb és a legtöbbet ígérő bére­zési formának az autonóm munkacsoportokét tartom — hangsúlyozza dr. Hütter Csa­ba.- — Tavaly öt embernél alkalmaztuk, az idén több mint ötvenre terjesztjük ki. Tapasztalataink szerint ér­zelmileg, gondolatilag és gazdaságilag közelebb viszi a dolgozókat feladatuk ki­fogástalan elvégzéséhez. Nö­veli felelősségüket, erősíti tulajdonosi magatartásukat, mert az előkészítéstől kezd­ve az értékesítésig, szemé­lyesen és anyagilag is felel­nek munkájukért. Mindez persze azzal is jár, hogy azok a vezetők, akik megújulási képességü­ket nem tudják bizonyítani, másutt kénytelenek keresni boldogulásukat. Mert az el­ismertségükre sokat adó ta­gok bizony szigorúan szem­besítik az elképzeléseket a valósággal. Hiszen azokhoz nemcsak igent mondtak, ha­nem megvalósulásukhoz cse­lekvőén hozzájárultak. S ez így természetes. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom