Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet 3 millió 51 ezer forintos nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. A 130 milliós betét és 37,4 milliós kölcsönállományukhoz a felvételen is látható tari kirendeltség 9,4 millió betéttel és 3,4 millió forint kölcsönnel járult hozzá. — bp — Szokatlan, de nem rendkívüli TAVASZ A TÉLBEN Vezetékes víz Szátokon és Tereskén Közelebb a világhoz Ezen a télen az ország nagy részén sem hó, sem tartós hideg egyáltalán nem volt. iSőt, a hőmérsékleti át. lagértékek december végén, január elején inkább a tavaszra emlékeztettek — jóval a 0 C° felett —, mint a télre. Mindennek talán örülhetnénk is, ha a 'legtöbb ember nem e rendkívüli időjárástól fáradtabb, rosszabb általános közérzetü, mint máskor. Egyáltalán lrendkívüli-e a mostani időjárás, s hogyan hat az emberek szervezetére? Erről kérdeztük Bárt- 'fai Erzsébet orvosmeteorológust, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének munkatársát. — Ez az enyhe időjárás, amely nálunk már több mint négy hete tart, nem megszokott, nem átlagos, de nem is rendkívüli. Ugyanis volt már Magyarországon az ideihez hasonlóan enyhe, sőt melegebb december vége, január eleje, az azonban igaz, hogy az enyhe periódus nem volt ilyen hosszan tartó. A megfigyelések szerint az ilyen enyhe téli időszakok általában húszévenként ismétlődnek a mi éghajlati viszonyaink között. Hogy ezt a jelenséget valójában mi is Okozza, még nem sikerült kideríteni. Feltételezések vannak ugyan, azonban igazolni egyiket sem tudták hitelt érdemlően. Az ellenben szintén igaz, hogy itt Magyarországon, Közép-Európában létezik a négy évszak, azaz télen hideg van — decemberben, januárban és még februárban is —, ha nem is szélsőségesen hideg, az emberek szervezete itt ehhez alkalmazkodott. Pontosan azért, mert ez a téli hideg létezik, és ezt szokta meg a szervezetünk, ilyenkor egy úgynevezett ' „medve téli álma” időszakban van. Ez egy bioritmus, erre állt be a szervezet, ezért télen nem hajlandó, nem is képes tartós, nagy erőfeszítésre. Ehhez azonban kell a normális téli időjárás is, a kevesebb napfény, a hó, az alacsonyabb hőmérséklet. Ha az The New Scientist című szaklap beszámol egy új eb- járásról: a mérges kígyók marását elektrosokkal kezelik. A módszer kidolgozása az ecuadori Quito városi kórháza orvoscsoportjának nevéhez fűződik. A kezelés folyamán az orvos egyszerűen a marás okozta sebhez érint egy szigeteletlen vezetékvéget és rövid ideig tartó elektrosokknak veti alá a beteget. Elegendő a kezeléshez olyan erősségű áram, amely időjárás a szokásostól eltérően alakul, akkor az említett egyensúlyi, nyugalmi állapot felborul. S itt van a baj, mert télen pihenni kéne a szervezetünknek, de nem pihenhet. Az enyhe időjárás több energiatermelésre, több munkára, felfokozottabb tevékenységre serkenti a szervezetet, ha akarjuk ezt, ha nem, ez pedig rendkívüli módon kifáraszt mindenkit. A most tapasztalható szélsőséges időjárás leginkább a betegeket viseli meg. Ök sokkal érzékenyebbek most, mint máskor. De az egészséges embereket is megviseli ez a szokatlan enyheség, mert a több munka, a nagyobb stressz miatt az ő szervezetük is sebezhetőbb. Úgy érezzük, mintha most jelentkezne a tavaszi fáradtság, pedig még csak a tél közepén vagyunk. Ezért mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy a lehetőségei szerint most ésszerűen éljen. Mert nehéz dolog valakinek azt mondani, hogy aludjon többet, dolgozzon kevesebbet, amikor erre nincs lehetősége. Azonban arra feltétlenül vigyázni kell, hogy senki se hajszolja annyira túl magát, hagy azután elérjen valami végső határhoz. A táplálkozásra ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani, mint máskor. Igaz. szintén nehéz ezt manapság kérni, amikor minden élelmiszer drágább lett, de akkor is ezekben a napokban az energiát adó, de nem hizlaló, viszont vitamindús ételeket kell elsősorban fogyasztani. Ezenkívül sokat kell mozogni a friss levegőn: egyszerűen időt kell rá szakítani. Ha mindezt nem tesszük meg, akkor tavaszra sok embernél baj lehet, nemcsak a tavaszi, fáradtság miatt, hanem azért is, mert a betegségeket könnyebben megkaphatjuk, s ezek közül csak a legenyhébb a megfázás. Intő jel, hogy már most nagyon sokan lesznek rosz- szul utcán, munkahelyen, egyébként magukat egészségesnek tartó emberek is. például egy fűnyíró gépet üzemeltet. Az első 34, így kezelt kígyómarásos betegnél az elektrosokkolás után nem jelentkeztek a tipikus szimptómák: a megmart végtagok felpuffadása, ájulás, veseelégtelenség. Annál a 7 betegnél, akik az áramütéstől rettegve, nem vetették alá magukat az elektrosokkolásnak, valamennyi ismert szimptóma jelentkezett, sőt, kettőjüknél a megmart végtagot amputálni is kellett. Növekvő gyógyszerfogyasztás A gyógyszerellátás helyzetének átfogó értékelésére országos vizsgálatot kezd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A többi között választ keresnek arra, a központi szervek, hogyan teljesítették a gyártás, az ellátás és a forgalmazás fejlesztését szolgáló programokat; miként alakul a termékszerkezet-váltás a gyógyszergyáraknál; a gyártók eleget tesznek-e a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Felmérik, milyen tényezők hátráltatják a korszerű készletgazdálkodást, s a vizsgálat tapasztalatai alapján választ adnak arra is, milyen főbb okokra vezethető Vissza az időnként fellépő gyógyszer- hiány. A most induló országos vizsgálat időszerűségére, jelentőségére utal, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett hazánkban a gyógyszerfogyasztás; értékének éves növekedése elérte a 8—10 százalékot. 1986-ban a lakosság 2 milliárd forint térítési díjat fizetett, az állami támogatás pedig 13 és fél milliárd forintot tett ki. E summából csaknem 3 milliárd jutott a forgalmazás költségeire. 1987-re a költségvetési támogatások összege elérte a 15,8 milliárd forintot, amiben a mennyiség növekedésének, a termelői ár emelkedésének és 'a fogyasztási szerkezet változásainak egyaránt szerepe volt. A népi ellenőrök különös figyelmet fordítanak a távol eső települések ellátásának vizsgálatára. A brigádvezető inas. magas termetű férfi. Tiszta, világoskék szemei érzelmek sokaságát lennének képesek kifejezni, mi azonban legtöbbször csak' egyfélét, a haragot láttuk szikrázni be. lőlük. Az öreg ugyanis nagyon vigyázott arra, nehogy eilágyuljon. Ha netán mégis megtörtént, gyorsan összeszedte magát, és azonnal dologra hajtott, vagy valamelyikünkbe belemart. Félelmetesek voltak a szavai. Nem teketóriázott; szitkozódott mindjárt, ha nem úgy ment a munka, ahogyan megkívánta. Persze gyakran akkor is káromkodott, amikor oka sem volt rá; nyilván megszokásból, még inkább tekintélye fenntartása végett. Vallotta, a toborzott munkások között csak nagy hanggal és kondáseréllyel lelehet — mi több, így is kell — rendet, fegyelmet tartani. — Ne féljetek tőle! —biztatott néhányunkat Varga György rokkant nyugdíjas, az egyik szervező férje, aki korábban évekig a nagybá- tonyi falusi pártalapszerve. zet titkára volt. — Csak hangoskodik az öreg, jár- tatja a száját. Egyébként aranyszíve van. Sótér János után valaha sűrűn megfordulhattak a Egy pohár tiszta, jó víz... Legtöbbünknek/ eíég egy mozdulat, hogy hozzájussunk. S, aligha gondolunk vele: az ország több száz településén még nincs egészséges ivóvíz. Feszítő gond e hiány a fejlődés ellenére: a falun élők közül ugyan már nagyon sokan fogyaszthatnak vezetékes vizet, ám napjainkban meg milliók nem juthatnak hpzzá. A hátrányos helyzetben lévők e tekintetben is főként a kistelepülések, az aprófalvak lakói. Nógrád megyében sincs ez másként, ám itt, éppen e hátrányos helyzet mielőbbi megszüntetéséért — a lakosság anyagi hozzájárulásával — gyorsított fejlesztést hajtanak végre. Az évtized végére így is a lakosság 64 százaléka használhat csak vezetékes vizet... December vége jeles dátum volt Szátok — Tereske társközsége — életében: ekkor jutott el lakóihoz az egészséges ivóvíz. — Rengeteget jelent ez nekünk, hiszen az ásott kutak vize ezen a vidéken nitráttal erősen szennyezett — mondja Kovács József, a Tereskei Községi Közös Tanács elnöke. — Elsőként, két évvel korábban, a székhelyközség kapott vezetékes vizet, a szátoki fejlesztés pedig csak azután indult. A két beruházás összesen több mint 20 millió forintba került. Tereskén csaknem 5.5 kilométer, Szátokon pedig 3 kilométer hosszú vezeték épült, 19 közkifolyóval. A vízvezeték egyébként ötszáz lakáshoz ér el, egészen a kerti csapig bekötve. A családok egyenként a társközségekben 20, a kalandra éhes menyecskék. Most is ott sündörögnek tucatjával körülötte, esedezve- repesve a jóindulatáért, de Jani bácsi alig hederít rájuk. Asszonynépség, fecse- gős — tartja róluk, nem szabad komolyan venni őket. Egyébként is: sok beszédnek sok az alja, így aztán az öreg hamar véget vet a csacsogásnak. A kéz járjon, ne. a száj, akkor halad a munka, nő a teljesítmény, szaporodik a forint. A brigadéros 1921-ben született Szilaspogonyban, több- gyermekes, szegény paras zt i családban. Földjük kevés volt és sovány. Kenyeret neki már nem tudott igazászékhelytelepülésen pedig 18 ezer forintot fizetnek. Ezt az összeget tíz éven át lehet törleszteni. Nézzünk csak körül, hová érkezett el hát végre az egészséges, jó ivóvíz? Fogyatkozó népességű Tereske és Szátok is. Napjainkban valamivel több mint 1300 lelket számolnak a két faluban. Az utóbbi öt esztendőben csaknem száznyolcvannal csökkent az itt élők száma, a fiatalok mindinkább Rétságon, vagy más nagyobb településeken keresik a boldogulást, öregszik is a népesség: a 60 éven felüliek száma az itt élők negyedét, ötödét teszi ki. — Csakis az életkörülmények javulásával számíthatunk e helyzet megváltoztatására — vélekedik Po- tyecz Pálné, a tanács vb- titkára. — Ehhez az első lépést egyebek között éppen az egészséges ivóvíz jelenti, amiből most már bőségesen jut a családoknak. Mert korábban a rossz vízminőség mellett az sem volt ritka, hogy helyenként elapadtak a kutak. Reméljük, hogy ezután ha nem is többen telepednek le, de legalább nem költöznek el annyian. — Nagyon bízom benne, hogy gyökeres változást hoz a vezetékes víz — halljuk Szűcs Lászlóné egészségügyi asszisztenstől. — A legfontosabb, persze, hogy nem szorulunk már a csecsemővízre. A komforttal járó előnyök is rendkívül lényegesek, különösképpen az idős emberek számára. Ezt azért hangsúlyozom, mert sokan mondogatták a társulat szervezésekor errefelé: „minek nekünk már a csapi víz, hisz egy életen át megból adni, ezért a környező szén- és kőbányákban próbált szerencsét. A külszínen kezdett gyerekként dolgozni, majd a föld alá került, magasabb fizetségért. Hatalmas tenyerében elveszett, biztosan forgott a csákány, a lapát nyele. Idővel megtanulta a robbantást, a gépek kezelését. Munkatársai többségükben megbíztak benne, és a brigádvezetőjüknek választották. Ebben a beosztásban dolgozott hosszú évekig. 1973-ban nyugdíjazták kor- kedvezménnyel, mivel harminchat év bányászati időt igazolt. Még ebben az évben elszegődött munkaszervezőnek a Komáromi Állami Gazdasághoz. Ismerte a helyet. Előzőleg már többször járt itt, szabadsága idején, beosztott idénymunkásként. Most fordult a kooka: fizetett alkalmazott lett, a nyugdíjasokra vonatkozó törvényes előírások szerint. — Nem sokkal ezután feljelentettek. A Nógrád megyei munkaügyi osztályon rám fogták, hogy elcsábítom a munkaerőt a nógrádi falvakból. Meleg helyzet alakult ki nagyon. De a gazdaság mellém állt. A kertészet osztályvezetője, a Vida Sándor, aki most vezérigazgató-helyettes az segített. Elment Tarjánba, és intézkedett, hivatalosan, szakvoltunk nélküle...” Csakhogy, bármennyire kegyetlenül hangzik is, igaz: kevésbé kiszolgáltatott, akinek víz van a lakásában. Nem szorul még egypohárnyiért sem mások segítségére. És akkor még nem is hivatkoztam rá, mennyivel jobb lehetőség nyílik a tisztálko- dásra, a testápolásra, az otthoni környezet gondozására minden családban, mint eddig. — Bízunk abban, hogy előbb-utóbb a termelőtevékenységre is hatással lesz az infrastruktúra fejlődése — gondolkodik hangosan a tanácselnök. — Hiszen alig van munkalehetőség a településeken. Pedig a naponta ingázókon kívül legalább százan — elsősorban nők —• vállalnának itt munkát. A munkaerő megtartásához nemcsak az életkörülmények javítása, de az is szükséges, hogy a családok itt helyben megtalálják számításukat. Ezért is kötöttünk megállapodást a köz- igazgatási területen gazdálkodó Romhánvi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezettel. Ennek értelmében egymillió forinttal segítené a tanács valamilyen munkalehetőség helvbeni kialakítását. Ilyen és hasonló tervek megvalósításáról korábban — talán a megfelelő víz hiányában — errefelé aligha lehetett szó. Ez is oka annak, hogy van még tennivaló. A kereskedelmet például mindkét településen egy-egy vegyesbolt és italbolt képviseli. Bár az utóbbi években javult a szolgáltatói tevékenység, de sok mindenért kell még utazni akárcsak a szórakozás kedvéért. Surányi János szerűen. A lényeg, hogy sikerült megvédenie, pontosabban tisztáznia a vádak alól... Persze neki volt igaza, tényleg nem toboroztam senkit. Az emberek jöttek maguktól, meg aztán mindössze két hétre hoztam őket. Senki -nem telepedett le Komáromban, vagy a környékén. Akkor más helyzet lett volna. Jani bácsit egyébként „ismeretlen jóakarói” — így nevezi ellenségeit, vagy azokat, akik valaha is kalamajkát okoztak neki — különböző helyeken máskor is feljelentették. Főleg azzal vádolták, durván beszél a rábízottakkal, nem tiszteli emberségüket, megalázza őket. Előfordult az is. hogy elfogultságot, kivételezést, esetenként saját zsebre dolgozást emlegettek. A feljelentésekből azonban sohasem kerekedett nagy, falat rengető ügy, mert mindannyiszor — a csúnya, trágár beszéd kivételével — alaptalanok voltak, és annak is bizonyultak. — Nagy itt' a felelősség, hidd el, édesem — ébreszt- get együttérzést a .brigádvezető egy intim, de az asszonyok körében sűrűbben használatos megszólítással. Kivételes pillanatokban használja a szót. Ha felhőt, len a kedve, és amikor legszívesebben villámokat szórna haragjában. — ötvenhatvan emberrel foglalkozom turnusonként. Szüretkor százötvennel, száznyolcvannal is. Ott kell lenni a nyomukban, ha azt akarom, hogy rendben menjenek a dolgok... Pedig nekem nem ez a feladatom. Nekem csak az emberek ügyeit, bajait kellene intéznem, szólni az érdekükben, azaz képviselni a vezetőségnél az érdeküket. Ehelyett hajcsárosikodom. Rám szakadt a felügyelet is, mert nincs más helyettem. Akik korábban voltak, azok már mind meghaltak. (Folytatjuk) Sulyok JLászló (Csávás) Elektrosokk kígyómarás ellen 3ani bácsi (3.)
