Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-08 / 32. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.

ne

TELEXEN ÉRKEZETT.

Akiről beszélnek t3= d?

Á Csábító a tavaszt várja

Az idő lassú virágokat öntözött:

A s*.él hegedülni tanult, én pedig járni;

(valaki felébresztett bennünket)

A papok áldást Osztogattak, a Mars minket igézett, őrülten rohantunk egymás felé, s köröttünk a fák is tönkrementek; szürkülő magányba készülődtünk.

Világok háltak együtt-egymással, de mi csak egymás szemét néztük a sötétben. Kerestünk tükröt és lámpást meglátni milyen a Föld.

Tévedtünk.

De ve hidd, hogy végleg,

mert magunkat láttuk és a havat.

S tudjuk, hogy még nincs itt a Tavasz.

— Miről szól a vers?

A kérdés nem egy irodalomórán hangzott el, hanem a balassagyarmati Bottyán János Honvédkollégiumban, s a választ — kivételesen — maga a szerző, a tizenhat éves Túrái András fogalmazta meg.

— Az emberiség történetét próbáltam felvázolni Ébredés című versemben. Az ember szerves része az univerzumnak. A virágok az embereket jelképezik, mivel a virág a legmagasabb rendű nö- vényi forma, ugyanúgy, aho- gyan az élővilág legfejlettebb Ténye az ember. Először megtanult a földön járni, majd öntudatra ébredt, nem egészen tudjuk, hogyan. Erre utal a „valaki felébresztett bennünket”. A következő rész a háborúkra vonatkozik, s arra, hogy az ember saját szűk látókörű céljai érdekében tönkretette a természetet.

— A „Világok háltak együtt-egymással” rész azt fejezi ki, milyen óriási az univerzum, s mi csak önmagunkról tudunk, a földünkről. A befejező sorokban pedig azt szerettem volna elmondani, hogy nincs még itt az az idő (a tavasz), amikor mi, emberek a természettel és a világmindenséggel harmóniában élünk és fejlődünk.

— Milyen a világnézeted? Hogyan képzeled el az említett univerzumot? Van benne Isten?

— A világ logikusan van felépítve. Minden dolog ok- okozati viszonyban áll egymással. Számomra nem fér el benne egy magasabb rendű lény. Ezek a kérdések egyébként nagyon izgatnak.

— Honnan származnak még a filozofikus gondolatok?

— A költőktől. Sok verset olvasok József Attilától, Radnótitól, Kassáktól. Ügy érzem. formailag az utóbbi hatott rám leginkább. Azt mondják rá, megmunkálja a szavakat. Én is arra törekszem, hogy minél kevesebb szóval minél többet kifejezzek.

Havi 100 forintos támogatás

cukorbetegeknek

Január elsejétől az egészségügyi miniszter 18/1987. (XII. 24.) EüM számú rendeleté alapján, a cukorbetegeknek — a meghatározott feltételek szerint — havi 100 forintos támogatást lehet folyósítani. Erre a' támogatásra az jogosult a rendszeresen inzulin- vagy perorális an ti diabetikus kezelésben részesülők közül, aki 70. életévét betöltötte, illetőleg az esedékesség évében betölti.

Jogosult továbbá a havi 100 forintos támogatásra az a cukorbeteg is, aki I—II. csoportba tartozó rokkant, vagy nyugellátása, illetőleg szociális segélyezése évenkénti rendszeres emelése szempontjából kiemelten kezelt csoportba tartozik. Ilyenek lehetnek akik szociális segélyben, vakok rendszeres szociális segélyében, vakok személyi járadékában, hadi- gondozási pénzellátásban' vagy központi szociális segélyben részesülnek.

A támogatást a cukorbetegeknek az orvosi igazolás benyújtásával kell kérniük. A nyugdíjfolyósító szervtől kérhetik — nem íredig a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól! — a nyugdíjasok, illetőleg a nyugdíjszerű ellátásban részesülők a támogatást, mégpedig egyidejűleg a gyógyszeres kezelésről szóló orvosi igazolás benyújtásával, és a kérelmen fel kell tüntetni a nyugdíjfolyósítási törzsszámot is.

Minden más cukorbetegnek — aki nem nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kap, s aki a fentebb emlí- ' tettek szerint jogosult lehet a támogatásra —az orvosi igazolást a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága szociális feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez kell benyújtania. A cukorbeteg tudtával az igazolást bárki előterjesztheti, benyújthatja. A gyógyszeres kezelésről szóló igazolást az illetékes körzeti orvos adja ki.

A nyugdíjas, a nyugdíj- szerű ellátásban vagy a rendszeres szociális segélyben részesülő cukorbetegek az említett ellátásokkal egyidejűleg kapják meg a havi 100 forintos támogatást. Mindenki másnak — aikier- re jogosult — évente két egyenlő részletben — január és július hónapban kell kifizetni.

Acélt szelő vízsugár

A Berliner Zeitung szerint az amerikai South West Research Institute nagy nyomású vízsugarakkal kísérletezik különböző anyagok precíziós szélvágásánál. A zafirfúvókákon átpréselt vízsugarak 4tmérője a torkolatnál nem egészen fél milliméter, sebességük ezer m/mp (3600 km/h). Egy ilyen, csiszolószerrel ellátott vízsugár a 36 cm vastagságú betonlapokat 25 milliméter percenkénti előrehaladási sebességgel, sőt a 25 milliméter vastagságú acéllemezt másodpercenként több mint 20 centiméteres sebességgel vágja ketté. A vízsugárral történő vágás előnyeihez tartoznak egyebek között a sarjmentes szélek, valamipt a csekély hőfejlődés.

— Másodikos gimnazista vagy a Balassiban. Ezeket a szerzőket még nem tanultátok. ..

— Édesanyám magyartanár, s ő hívta fel a figyelmemet a versekre.

— Azt hallottam, több zenekarban is fellépsz.

— Igen. Balassagyarmaton a Csábító nevű népi együttesben, Kisterenyén pedig egy másikban.

— Milyen hangszeren játszói?

— Hegedűn, de ha kell, furulyázom is.

A Ki mit tud?-ra beneveztél?

— Igen. Bejutottam a honvédkollégiumok országos versenyének zalaegerszegi döntőjébe. Játszom szólót, és

kísérem a Palóc néptánccsoportot is.

— Szokatlan nekem, hogy egy ilyen muzikális és lírai alkatú fiatalember katonai pályára lép.

—Talán azért, mert-apám hivatásos katona volt. Én egyébként a nyelvekkel szeretnék majd foglalkozni. Orosz—franoia szakra jelentkezem érettségi után.

Végül röviden beavat az ember és a világ változtathatóságáról vallott elképzeléseibe, s legközelebb — úgy húsz perc múlva — már a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban futunk össze. Próbál a Csábító.

Varga Mária

Tejesüveg a reklámban

A brit reklámszakma felfedezte a tejesüveget mint eddig kihasználatlan reklám- hordozót a termékreklámo- zásibam. Így naponta 11 millió háztartáshoz jut el a reklám.

A J. Walter Thompson reklámügynökség ki tudta mutatni, hogy a tejesüvegeken reklámozott termékek forgalma 15 %-kal nőtt.

Heghalt

Pressburger Imre

Péntéken 85 éves korában egy London környéki kórházban meghalt Pressburger Imre magyar származású angol filmrendező, szövegíró és producer. Az Oscar- díjas filmszakember nevéhez a negyvenes és ötvenes években olyan ismert filmek fűződnek, mint „A piros cipők”, és a „Hoffmann meséi”.

Pressburger Imre — vagy ahogy világszerte ismerik — Erneric Pressburger 1902- ben született Miskolcon. Előbb újságíróként dolgozott, majd egy ideig a berlini UFA filmgyártó vállalat dramaturgja volt. 1938-ban Nagy Britanniában telepedett le, és ott Michael Powell angol rendezővel közös filmvállalatot alapított Archers Film néven. A két filmes különösen a zenés műfajokban jeleskedett.

■jpT várható • eseményei

Hétfőn a tanács végrehajtó bizottsága tárgyal Balassagyarmaton, Szécsényben, illetve Bátonyterenyén; a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára kerül sor a bátonyterenyei mozgalmi házban; összeül a HNF salgótarjáni elnöksége; orosz nyelvű bányászati és kohászati szakkönyvek, folyóiratok egyhetes kiállítása kezdődik a salgótarjáni Technika Házában.

Szerdán a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című vetélkedő megyéi középiskolai döntőjét rendezik meg Balassagyarmaton.

Csütörtökön a salgótarjáni Karancshús Szövetkezeti Közös Vállalat igazgató tanácsa beszámol a múlt évi munkáról, meghatározza az idei feladatokat.

Pénteken a HNF megyei családvédelmi tanácsa a családsegítő központok kapcsolatait elemzi, s összeállítja ez évi munkatervét; folytatódnak a zárszámadó tsz-köz- és -küldöttgyűlések Drégelypalánkon, Szécsényben, Rétságon, valamint Érsekvádkerten.

Szombaton a Karacslapujtői Karancs Tsz tartja küldöttgyűlését; hó esetén tömegsportnapot rendeznek Eresztvényben.

Á Cserhátvidéke takarékszövetkezet

és az újdonsült autótulajdonos

A boldog nyertes új autójával a magyarnándori takarékszövetkezet előtt.

fotó: Bencze Péter

A magyarnándori Cserhátvidéke Körzeti Takarék- szövetkezet igazgatósága hét kirendeltségével és betétgyűjtő pénztárával az elmúlt 20 év legsikeresebb évét zárta december 31-én.

Kétszer annyi kölcsönt (csaknem 102 millió forintot) folyósítottak a szövetkezeti tagoknak, mint egy évvel azelőtt. Nagy szerepe volt ebben a szervezett lakáscserének, hiszen — főként Balassagyarmaton — 63 lakást vásároltak meg, majd adták el, kölcsönökkel segítve a vásárlókat

A betétek is szépen gyarapodva 35,5 millió forinttal haladták meg az 1986. végi 190,5 , millió forintos állományt. E nagymértékű növekedésben nyilván közrejátszott az is, hogy a takarékszövetkezet tárgynye- remény-sorsolást rendezett, melyen minden újonnan, tartósan lekötött 10 ezer forint után sorsjegyet kaptak a betétesek. A kiadott 2600 sorsjegy tulajdonosai között január végén 255 ezer forint értékben osztottak ki nyereménytárgyakat, illetve gépkocsinyereménybe tétkönyveket.

A fődíj egy Dácia TLX típusú személygépkocsi volt.

Beszerzése azonban akadályokba ütközött, így helyette egy Dácia TX-et és vele a két autó közötti árkülönbséget, 16 ezer forintot vihetett haza a boldog nyertes, Koplányi Győző.

☆

— Huszonkét éves vagyok, műszerészként dolgozom a szandai varrodában — tudtuk meg az újdonsült Dácia- tulajdonostól. — Természetesen nagyon .örültem a váratlan szerencsének. Ott voltam a sorsoláson, de alig akartam elhinni, hogy én nyertem. Nem akarom eladni. Az autón felül kapott 16 ezer forintnak köszönhetően a tankolásra sem lesz gondom egy ideig. Eddig 400 kilométert tettem meg a nyereményautóval, de a nyáron egy nagyobb túrának szeretnénk nekivágni az akkorra már gyűrűs menyasz- szonyommal, Cserődi Zsuzsával.- SAVANYU/A SZÓLÓ,

Gyerünk az Alföldre! (1)

Évekkel ezelőtt, szokásos hazalátogatásaim egyikén vetett össze a véletlen Guru Andrással, ötven körüli férfi. Izmait a bányászkodás meg az erdei munka formálta, fejlesztette. Április vége volt, s András lesült képpel, vígan járt-kelt a világban, kigombolt ingje

alatt meg-megvillantva barna mellkasát. Az időjárásra ugyan nem panaszkodhattunk, mégis korainak tűnt ez a nyárias megjelenés. Meg is kérdeztem:

— Hol szerezted a jó színedet, András?

— Az Alföldön. Onnan

jövök most is. A busszal válaszolt készséggel, kifejezésre juttatván, hogy kedvére van a beszélgetés.

— Az Alföldön? Nagy

síkság az, te!... Melyik té- eszben jártatok?

— A Komáromi Állami Gazdaságban... — S, aztán mesélt, mesélt, amíg lábunk macskásodni nem kezdett az ácsorgásban.

A Guru Andrással történt találkozás óta «mintegy másfél száz olyan személlyel beszéltem, aki a mezőgazdasági munkák idején, tél utójától ősz végéig, hosszabb- rövidebb időszakot az Alföldön, vagy a Dunántúlon dolgozott. Feltűnő, egyiken sem használták a nyugati tájegység nevét. Komárom,' Szabadszállás, Kecskemét, Boly, Balatonaliga, számukra egyre ment, kivétel nélkül mind az Alföldön fekszik. Szóhasználatukban ugyanis az Alföld, elsősorban nem földrajzi tulajdonnévként szerepel, hanem mint egy Nógrádtól délre eső, kiterjedt sík vidék, amely mezőgazdasági munkát kínál és ad. Aki kimondja a szót — András is —, erre gondol, és eszébe sem ötlik, hogy például Komárom esetében, tévedett. Ez az iparhoz szokott, hegyvidéki ember gondolkodásmódjának sajátos tükröződése.

A megye lakóinak életében nagy hagyományai voltak (vannak) a mezőgazda- sági idénymunkának. Béresek, kubikosok, szakmányo- sok, részes aratók...; nagyobb részben summások és napszámosok alkották országosan ezt a társadalmi réteget.

Kialakulásuk kétirányú folyamat eredménye. Egyik oldalon a magyarországi kapitalizmus kibontakozását, a másikon a tömeges elsze- gényesedést figyelhetjük meg. A kapitalizálódás előrehaladtával a tőkekoncentráció több ezer holdas mező- gazdasági birtokokat hozott létre, míg a falvakban — több tényező együtthatása méllett — felgyorsult a zsel- léresedési folyamat. Az elaprózódott parcellák nem tudták foglalkoztatni és eltartani a szaporodó népességet, s ezrek kényszerültek valahol, máshol munkát, kenyeret keresni.

A summáscsapatokról utoljára 1948-ban gyűjtöttek feljegyzéseket. A felszabadulás utáni földosztás, a társadalmi, gazdasági újjáépítés megszüntette mindenféle alapját a mezőgazdasági idénymunkásság intézményének. ..

Aztán másfél-két évtized múlva fordult a kocka. A nógrádi iparmedence sok száz fős tömegei — szabad és szabadságos munkaerő — indultak munkára a nagy alföldi, dunántúli mezőgazdasági szövetkezetekbe, állami gazdaságokba.

Mi történt előtte és akkoriban?

(Folytatjuk) Sulyok László