Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
1988. február 8., HÉTFŐ NOQRAD 3 lfärakozö állásponton a bizonytalan magánkiskereskedők Az országiban több mint 34 ezer a magánkiskereskedő, közülük mintegy ezren élelmiszerek, 3600-an divatáruk és ruhaneműk árusításával foglalkoznak, 500-an vannak a vendéglősök, 3 ezren a zöldség-gyümölcs árusok, 40 a kempirig- és 70 a panziótulajdonosok száma, s 25-en nyitottak üvegvisszaváltó üzletet. Ezenkívül további csaknem száz szakmában működnek a kiskeres-' kedők. A magánkislfereske- dői létszám az elmúlt években egyenletesen növekedett, január 1-je óta azonban érezhetően megtorpant a fejlődés. Mint a KISOSZ vezetőd elmondták — s mindezt a vásárlók is tapasztalhatták — az év első hónapjában szinte sehol sem nyílt új magánüzlet, és ' a régiek közül sokan — tanácsi engedéllyel — szüneteltetik az árusítást. E jelenségek oka elsősorban a bizonytalanság; a vállalkozók úgy érzik, hogy a piaci viszonyok nem kialakultak, egyelőre nem mérhető, fel, mire lesz a jövőben fizetőképes kereslet. Az új adózási rendszerből adódó feladatok is nagyon sok kereskedőnek okoznak gondot. A KISOSZ becslése szerint száz kiskereskedő közül 95 nincs tisztában a szükséges teendőkkel. A KISOSZ tanfolyamokat szervezett, — s szervez a jövőben is — amelyeken a kiskereskedők elsajátíthatják a szükséges tudnivalókat az adózással és az árképzés szabályaival kapcsolatban. A tanfolyamokon eddig körülbelül hatezren vettek részt. A KISOSZ a közeljövőben szolgáltatóirodákat is létesít, amelyekben díjazás ellenében — hozzáértő szakemberek vállalják az üzleti nyilvántartás vezetését. A tervek szerint az év végére valamennyi megyében működik majd ilyen szolgáltatóiroda. A bűnözés megelőzésének stratégiája és taktikája Változás még ném várható A bűnözés megelőzéséhez kíván útmutatást adni a Belügyminisztérium azzal, hogy hamarosan eljuttatja a bűnüldöző és az igazságügyi, valamint más állami szervekhez, társadalmi szervezetekhez a kriminálprognó- zisok, kriminálstratégiák, a kriminológiai tervezés irányelvéit, amelyeket dr. Diczig István, a BM bűnügyi csoportfőnökének helyettese fogalmazott meg \ a Magyar Tudományos Akadémián nemrég megvédett doktori értekezésében. A bűnmegelőzés stratégiájáról és taktikájáról íit első hazai tudományos mű felhívja a figyelmet: a bűnözés az ellene folytatott küzdelem ellenére újratermelődik, így alakulása nem tervezhető, viszont prognosztizálható. A bűnügyi prognózis által előrejelzett folyamat bekövetkezésének az elhárítását kell megtervezni. Kriminológus, jogász, közgazdász, matematikus, statisztikus, szociológus közreműködésével előrejelezték, miként alakulhat a bűnözés országunkban az ezredfordulóig. Rámutattak, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődéssel összefüggésben hogyan alakul majd a bűnözés 1990-ig és 2000-ig, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak; melyek azok a tényezők, amelyeknek szerepük van a bűnözés alakulásában; milyen politikai, gazdasági, jogi szervezeti, nevelési és más intézkedések alkalmasak a bűnözés csökkentésére. A következtetések szerint a következő 5—10 évben nem várhatók olyan változások, amelyek alapvetően megváltoztatnák a bűnözés kedvezőtlen tendenciáját. Arra lenne szükség, hogy kriminálstratégiában rögzítsék a bűnözés elleni küzdelem távlati céljait, irányításának, koordinálásának és megvalósításának főbb elveit, a bűnözés elleni küzdelemben részt vevő szervek tevékenységének fő irányát, munkamódszereit, a bűnözés csökkentésére tervezett gazdasági, szociál- és kultúrpolitikai intézkedéseket. E távlati célok elérését kriminológiai tervezéssel segíthetik elő. A- bűnmegelőzés azonban nemcsak a bűnüldöző szervek, hanem az egész társadalom — a gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek, az állampolgárok “ — feladata. Csak akkor lehet eredményes, ha a részt vevő szervezetek minden lehetséges eszközzel és módszerrel előmozdítják a bűnözés okainak csökkentését, megszüntetését. Tevékenységüket a bűnmegelőzéssel foglalkozó tanácsok, illetve szervezetek hangolják össze. Ezek már megalakultak a fővárosban, Borsod, Baranya, Bács-Kis- kun megyében, s rendre a többi megyében is létrejönnek. Ami volt, s amire számíthatunk Sikerrel állta komoly erőpróbáját a kereskedelem Interjú Havas Ferenccel, a megyei tanács általános elnökhelyettesével — Mi jellemezte a megye kereskedelmét 1987—88. fordulóján? Sikerült-e megőrizni tavaly az áruellátás biztonságát? — Ä megye lakosságának fogyasztói magatartásában is az országosan jellemző tendenciák figyelhetők meg. Nógrádban a tervezett 0,5—I százalékos csökkenéssel szemben mintegy 2—3 százalékkal emelkedett a lakosság fogyasztása. Az áruforgalom az előirányzott 6—7 százalékos növekedéstől eltérően a tervezettnek csaknem a duplájára nőtt. Mind élelmiszerekből, mind napi cikkekből sikerült megőrizni a keresletkínálat egyensúlyát. Alapvető élelmiszerekből, tejből-tej- termékekből, húsfélékből, sütőipari termékekből folyamatos, jó színvonalú ellátást nyújtottak a kereskedelmi szervek. Ahol ettől eltérőek a tapasztalatok, ott a hiányosságok . a kereskedelmi tevékenység színvonalának feltételbeli különbségeire, vagy a lehetőségek elmulasztására vezethetők vissza. — Hogyan állták a sarat az üzletek a felvásárlási rohamban? — Az év utolsó hónapjaiban valóban rendkívüli vásárlási igény nehezedett a boltokra. A felvásárlási láz megyénket sem kerülte el. Építőanyagok, bútorok, egyéb tartós fogyasztási eszközök, egyes élelmiszerek, élvezeti cikkek körében az eladott árumennyiség a szokásos többszörösére emelkedett. A kereskedelem az árualapok növelésével igyekezett bővíteni a vásárlási lehetőségeket. A termelők, a nagykereskedelmi hálóza/tdk — természetesen lehetőségeiken belül — jó partnernek bizonyultak a kezdeményezésekhez, ennek ellenére sem sikerült teljeskörűén kielégíteni az igényeket. — Miként értékelhető az év végi ünnepi ellátás? — Azt hiszem, a lakossággal egyetértésben állapíthatom meg, hogy az ünnepeket megelőzően nyugodt légkörben vásárolhattunk. A karácsonyi ellátást — a megelőző és elhúzódó felvásárlási folyamat ellenére is — bőségesnek és választékgazdagnak minősíthetjük. Az élelmiszer-kínálatot jó szakmai munkával és szervező- készséggel sikerült magas színvonalon tartani. A reálisan gondolkodó vásárlóközönség tudomásul vette, hogy az egész országban is hiánycikként ismert termékekből, nem tudta megyénk kereskedelme kielégíteni az igényeket. Az év utolsó napjaiban — az áremelések közzétételét követő felvásárlási roham következtében — viszont jelentősen megcsappant a kínálat néhány más termékből is. — Az új adóreform bevezetésével, az árrendszer módosításával jelentős többletfeladatok hárultak a kereskedelemre. ,Sikerült-e megyénkben időzavar nélkül elvégezni a torlódó munkákat? — Ügy vélem, ez időben valamennyien tapasztalhattuk, érzékelhettük a kereskedelmi dolgozókra nehezedő terheket. Ráadásul ez a többletfeladat olyan időszakban jelentkezett, amikor a kereskedelemben egyébként is csúcsforgalom van. A viszonylag hosszan tartó, türelmetlen felvásárlást, az ünnepi beszerzéseket, az ajándékozási cikkek vásárlási kampányát követően sem pihenhettek a kereskedők, sőt szabad idejüket is feláldozva láttak hozzá már január 1-jén a leltározáshoz, valamint a több tízezer cikk átárazásához. Több megértést érdemeltek volna a vevőktől, ehelyett azonban a felvásárlás okozta áruhiány, az új árak miatt méltatlanul érte a bolti dolgozókat az indulatos vásárlási megnyilatkozások sora. E reakciók aligha az ésszerű vásárlói magatartás tünetei! Szerencse. hogy erre éppen a jobb érzésű, reálisan gondolkodó vevőtársak figyelmeztették a hangoskodókat. Az árváltozásokkal kapcsolatos feladatok ütemes végrehajtását áz tette lehetővé, hogy a munka előkészítését időben megkezdték. A technikai feltételek széles körű biztosítása mellett a nyugdíjas dolgozókat is bevonták a munkába. Ennek eredményeként a leltározások az előzetes tervek szerint zömmel az első héten befejeződtek. A kereskedelmi egységek zárva tartása — néhány, egyedi kényelmetlenséget okozó helyzettől eltekintve — az ellátásban nem okozott zavart. Azt mondhatom tehát, hogy a kereskedelem dolgozói nagyszerűen kiállták a nehéz próbát. Engedjék meg, hogy a „NÖGRÁD” nyil- váhosságát felhasználva a megye politikai, társadalmi vezetése és valamennyiünk részéről köszönetét mondjak ezért a szákmai, emberi helytállásért. — Az adóreformból adódó feladatok azonban ezzel nem értek véget. Mire számíthatunk a továbbiakban? — A tapasztalatok ma még nem teljes körűek, de az már tény, hogy az adóreform mind a központban, mind a hálózatban adminisztrációs többletet jelent. Gondot okoz, hogy egyes szállítók a rendelkezéssel szabályozott számlázási kötelezettségüknek nem ■ tudnak , eleget tenni, vagy nem az előírásoknak megfelelően töltik ki a számlát, s ez a forgalomba hozatalnál jelent késedelmet. A lakosságot ezek a gondok természetesen nem érinthetik. Azt viszont már közvetlenül tapasztalhatjuk, hogy egyes, jelentős közületi forgalmat lebonyolító üzletekben az adószámla kiállítása miatt lassúbb letit a kiszolgálás, nőtt a várakozási idő. Ezen a kereskedelmi egységeknek belső szervezéssel kell változtatniuk. — A kereskedelemben is bruttósították a béreket. Mik a tapasztalatok? — A kereskedelmi dolgozók alacsony jövedelmét jelzi, hogy a foglalkoztatottak 52 százalékának . jövedelme nem éri el a legalacsonyabb adósávot sem, így nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Megítélésem szerint ez a helyzet az eddigitől sokkal, nagyobb figyelmet érdemel mind a vállalati, szövetkezeti vezetők, mind pedig a főhatóságok részéről. — Milyenek voltak a bolti készletek és a vásárlói kereslet ez év januárjában? — A kereskedelem készletei a szokásosnál alacsonyabbnak bizonyultak: a tanácsi kereskedelemben élelmiszerből 11. ruházati cikkékből 31 százalékkal volt szerényebb az induló kínálat. Alapvető élelmiszerekből, napi ellátást szolgáló termékekből azonban folyamatos a szállítás, jó színvonalú a választék. Az utánpótlás már megkezdődött, de egyes cikkekből (gyermekruházat, édesipari áruk) a szokottnál szűkebb a rendelkezésre álló árualap. Egyéb iparcikkeknél is előfordul, hogy a megszokott választék elérése csak a későbbiekben várható. Bízom benne, hogy az első negyedév végére már ismét elfogadható színvonalú kínálat várja a vevőket. Az első hónapban. a vásárlói kereslet is alacsonyabb a szokásosnál. Kevesebbet vásárolták élelmiszerekből, ruházati termékekből. Csökkent a bútorok Iránti igény is, noha a kínálat már érezhetően javul. Egyéb tartós fogyasztási cikkek iránt (például mélyhűtőláda, automata mosógép, villanybojler) azonban változatlanul élénk az érdeklődés. A keresletintenzitás eddigi tapasztalataiból messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni. A családok fogyasztási szokásai sem változnak egyik napról a másikra. Az azonban már látszik, hogy a vásárlók igénye megnőtt az olcsóbb termékek iránt. — Milyen szerepet vállal' nak az ellátásban a magánkereskedők? — Sajnálatos tünetként említem a magánkereskedők, szerződéses vállalkozók óvatos magatartását. Jóllehet az ellátásban betöltött szerepük növekvő, sőt egyes szakmákban —*• például a zöldség-gyümölcs kereskedésben — meghatározó és sok helyütt nélkülözhetetlen, az új adórendszer bevezetésével összefüggésben tevékenységükben bizonytalanság érezhető. Jórészt erre vezethető vissza, hogy az év elején 15 magánkereskedő és 18 szerződéses vállalkozó adta visz- sza jogosítványát. Remélem, hogy ezek átmeneti zavarok. Meggyőződésem, hogy az új szabályozás a jól és tisztességesen dolgozók számára tartósan biztosít elfogadható egzisztenciát. — Milyen főbb célkitűzések jellemzik megyénk ez évi kereskedelmét? — A népgazdasági terv előirányzataival összhangban legfontosabb feladatunknak azt tairtjuk, hogy az alapvető fogyasztási javakból, a rendszeresen vásárolt termékekből a jó árukínálatot megtartsuk. Fontos, hogy a csökkenő mennyiségi keresletet jobb összetételű, a differenciálódó igényeknek megfelelő kínálattal elégítsék ki a kereskedők. Arra törekszünk, hogy az 1987-es évben tapasztalt hiányokat mielőbb megszüntessük. Jól szervezett munkával elérhető, hogy a lecsökkent készleteket a kereskedelmi szerig., a legrövidebb idő alatt feltöltsek, és az ipari szállítások újra ütemessé váljanak. Különös figyelmet fordítunk a fogyasztók érdekei- nek következetes érvényest-, tésére, a lakosság jobb tájékoztatására. Minden kezdeményezést támogatunk, amely hozzájárulhat a vásárlók, a lakosság hangulatának, közérzetének javításához. Következetesebb munkával ga. ran táljuk, hogy a kereskedelemben fokozottabban ér. vénvesüljenek a minőségi követelmények, és a fogyás* tói érdekvédelem magasabb szinten valósuljon meg. ~ Mindezek megvalósulására milyen esélyt lát? — Tisztában vagyunk vele, hogy a célok valósággá válása komoly erőfeszítéseket kíván az irányítás és a végrehajtás frontján egyaránt. Úgy tűnik, jelenleg az indokoltnál több még a kétség, a bizonytalanság. A kereskedelmi szervek céltudatos munkája, a helyi tanácsokkal való fokozott együttműködés azonban jelentősen mérsékelheti, sőt, meg is szüntetheti a hiányosságokat. Joggal bizakodhatunk, hoev a jól szervezett munka révén az áruellátás idén is a megszokott színvonalú, kyl- turált lesz — a fogyasztók megelégedésére. Szendi Márta KSzúsalék HógrátlkSvmsdrei g<V®S szabdal iS b-.Tcetl k«»4nyib« idén «ft «»er »»»4* A Höret a öányíöan előtörik, majd kStélpiiyén a kövesd! feldolgozó teie)»-e küldik. I»t a «»sir»* igényeinek, megfelelően, SS milliméter nagyaiglg covAbb zústek, ráttld a kő vasúton, illetve tehergépkocsin Indát útnak * )>-»«»- pesti és déí-aiíöldt építkezésekre. Problémát Jeleni a ¥«f d «igazéinak, hogy legfiatalabb kőtörii gépük Is 1 éve» ti dtmzíUls gondok miatt, ulkn trés vek öez ■««*> éfyWhttyen Jutnak horiá. A* Igények og) snakker aa «0» kisebb **e*il- esenagyvág fel# '«lódnak, ami foiioéea e gépek Igénybe- * vételét, kópénak v . Az év első heteiben' értékesítési nehézségekkel karikás* lék, a Januári ÍS ezer tonnás tervtől :■* Akadályéi! WUaére Is csak t tonnává) r-áradtak ei.
