Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... g> TELEXEN ÉRKEZETT... Bérletek — a bosszúsághoz Elmondok egy esetet, ami ugyan nem velem történt, de tanúja voltam. 8 különben is történhetett volna akár velem is Salgótarjánban, ahová évek óta ingázom; vagy bármely vidéki bejáróval, bármely vidéki városkában. Hippikülsejű fiatalember száll fel a helyijáratú au­tóbusz ötvözetgyári fordulójában: helyet foglal, s utazik gondtalanul. Helyes, így van jól. Csakhogy jön az ellenőr és utas­társunk — mint kiderült, nádújfalui illetékességű — a helyközi buszbérletét mutatja fel a karszalagosnak. Nos, minek szaporítsam a szót, kemény száz forintjába ke­rült az eset, s hogy nem lett az ügyből botrány, csak az ellenőr határozott, ám kulturált intézkedésének volt kö­szönhető. Eddig tehát a történet. De van egy másik is. Ugyancsak az említett buszmegállóban a Nádújfaluból érkező távolsági járatra tarjáni lakos száll fel r~ miköz­ben buzgón lobogtatja pilótánk felé a helyi buszbérle­tét. Elvisszük. Mert így írja elő a regula. Nos, nem tu­dom, föl tetszettek-e figyelni a különbségre. Nádújfalui sorstársam, aki havi távolsági buszbérletét — erősen leegyszerűsítve — 45 forintért vásárolja kilo­méterenként, nem utazhat ugyanezzel a buszbérlettcl a városi járat ugyanazon városi útszakaszán, holott tarjáni munkatársa azon csak 8—10 forintért vette meg — ugyanúgy leegyszerűsítve — az utazás jogát. Még egyszerűbben: míg a helyi járatú buszbérlet egy­aránt érvényes ja helyi és távolsági járatú autóbuszok városi szakaszára, addig mi, vidékről bejáró utasok a magunk négyszeresen, ötszörösen drágább távolsági bér­letével az autóbuszoknak csak minden huszadikjával, vagy harmincadikjával utazhatunk. Megvallom, rosszulesik ez a megkülönböztetés. Mi, városkörnyéki falvak lakói, akik lakásra vágyakozva, hiába is iratkoznánk fel a helyi tanács nem is létező lakásügyi osztályán — magunknak kell otthont teremte­nünk kétkezi munkánkkal —. mi. akik szabad időnk ter­hére vállaljuk a munkába járás napi több órát felemész­tő tortúráját, akik n városi egységárak többszörösét fi­zetjük a villanyért, a vízért, s hadd ne soroljam tovább, a közlekedés tekintetében is megmagyarázhatatlan hát­rányba szorulunk. Ki tudja miért! Nem Miskolcról, Debrecenről, vagy a székesfővárosról beszélek persze, ahol a helyiiáratú autóbuszokat más vállalat üzemelteti, mint á távolságiakat, hanem ahol ugyanannál a pénztárnál áll sorba a falusi és városi la­kosság is. Ózd, Sátoraljaújhely, Hatvan és Szécsény... nem értem, miért szorulunk hátrányba... Önök vajon tudják-e rá a választ? Hubai G. Miklós A salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola hely- történeti és rajzszakkörének tagjai évek óta gyűj­tik a népművészeti tárgyakat, használati eszközöket. A kép^n Petre Éva tanárnő szakköri foglalkozást tart. Saint Exupery kisbolygó Szerződéses pótanya Véglegesen a természetes apónak ítélték azt a kisle­ányt, akit mesterségesen meg­termékenyített szülőanyja szerződés alapján hozott a világra, de nem akart kiad­ni az apának. Az Egyesült Államokban nagy port felvert ügyben New Jersey állam lég- felsőbb bírósága egyetlen en­gedményt tett: az anya láto­gatási jogot kapott. Az amerikai joggyakorlat­ban példátlan per amiatt in­dult, hogy az anya a szerző­déssel ellentétben nem akarta kiadni a kislányt apjának. A2 anya, Mary Beth Whitehead azonban arra hivatkozott, hogy a gyermek az övé. Mi­vel az ilyen szerződésekre nincs országos jogszabályozás a New Jersey államban tar­tott pernek országos hatása volt. A bíróság első fokon helyt adott az apa kereseté­nek és neki ítélte a gyerme­ket, és ezt most az állam leg­felsőbb bírósága is-jóváhagy­ta. A „szerződéses” anyaság kérdésében azonban tovább­ra is heves viták dúlnak. Egyes nőszervezetek „intéz­ményes rabszolgaságnak” mi­nősítik az ilyen megállapodá­sokat, vallási szervezetek pe­dig erkölcsi alapokon kifo­gásolják azokat. Égboltunkon mostantól fogva megtalálható a „Saintt Exupery” név is. Szovjet csillagászok aiz ő tiszteleté­re nevezték el az általuk fel­fedezett legújabb kisbolygó aszteroidát. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia leningrá- di elméleti csillagászati in­tézetében már megérkezett a hivatalos elismerést tar­talmazó válasz a Cambridge- ben működő nemzetközi bolygókutatási központból. A katalógusokban 2578. számot viselő „Saint Exupe­ry” aszteroidát Tamara Mi lesz a sorsa ? ■ ■ Üvegfal mögött Az üvegfalak mögül por­lepte terem ásítozik üresen a főutcára hónapok óta. Még­hozzá Salgótarján belvárosá­ban, ahol — ugye ezt nem kell magyarázni — minden talpalatnyi zugnak olyan ér­téke van, amely elhelyezésé­ből adódik. Ennek azonban — úgy tűnt — nincs gazdája. Pedig vani, mégpedig nem más, mint a Magyar Hitelbank Rt. sal­gótarjáni igazgatósága. A he­lyiség története pedig a kö­vetkező : A csaknem 380 négyzetmé­ter alapterületű üzletet (rak­tár, elárusítótér és szociális blokk) 1986-ban vásárolta meg a NÖGRÁDKER-től a Magyar Nemzeti Bank. Nem másnak, mint a Magyar Hi­telbank Rt. részére. Erre, ak­kor még azért volt szükség, mert 1987. január elsejéig hivatalosan még nem létezett egyetlen kereskedelmi bank sem. Így, mint önálló jogi személy, csak az MNB tár­gyalhatott az adásvételről. A hajdani jármű- és alkatrész­bolt tehát a hitelbank kezelé­sébe került, ahol a partne­rek bankszerű kiszolgálásá­hoz szükséges pénztárat épí­tik meg. Az ügyintézés azonban nem volt döccenőmentes — mint arról Palaticzki János, a salgótarjáni igazgatóság he­lyettes igazgatója tájékoz­tatott —. Elhúzódó jogi viták akadályozták a tervezést és a kivitelezési munkákat is. Az igények pedig magasak, a he­lyiségnek bankszerűséget kell reprezentálnia, s ezentúl szi­gorú biztonsági rendszabá­lyoknak és előírásoknak is meg kell felelnie. Az építke­zés emiatt különleges és spe­ciális szerkezeti elemeket kí­ván, melyek elkészítését a gyártó cégek rendkívül hosz. szú határidőre vállalták. (A nyílászárókat például Székes- fehérvárról hozatják.) S hogy mindez mikorra valósul meg? A kivitelező, az Agrofil Építőipari Szövetke­zeti Közös Vállalat, a máso­dük fél évre ígéri a munka befejezését. (rt) Szmdrnova leningrádi kuta­tónő fedezte fel a krími asztrofizikai obszervatóri­umban végzett kutatásai • so­rán. Ezek a vizsgálatok több évig tartottak, amíg sikerült pontosan meghatározni a kisbolygó méreteit és pályá­ját. Átmérője mintegy 20 kilométer, forgási pályája a Mars és Jupiter közötti úgynevezett kisbolygógyű­rűhöz köti. A „Saint Exupe­ry” gyengén elnyújtott pá­lyán, a Naptól 450 millió kilométeres távolságban mo­zog. A HÓGRÁD megkérdezte: _________| M ilyen kedvezmény jár az ifjúsági takarékbetétre? Az Országos Takarékpénztár fiókjai és a takarékszövet­kezetek csaknem 800 ezer ifjúsági betétszámlát kezelnek az országban, s ezékben kishíján 14 milliárd forintot helyeztek el a fií'italök. A Tíz kérdés című rádióműsorban a minap dr. Tisza László, az OTP vezérigazgatója szólt arról is, hogy további kedvezmények segítik a lakásra gyűjtő ta­karékoskodó fiatalokat. Melyek a leglényegesebb változá­sok? — Erre a kérdésre kértünk választ dr. Sándorné Dom- bai Margittól, az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága he­lyettes vezetőjétől. A kérdés közérdekűségére vall, hogy megyénkben is több mint húszezer ifjúsági takarékbetétet tartanak nyilván. — Pénzügyminiszteri ren­delet alapján ez évtől több­féle kedvezmény illeti meg azokat az ifjúsági takarék­betét-tulajdonosokat, akik lakásvásárlásra takarékos- kodnak — hangzott a vá­lasz. — A változás egyrészt a betétszámlák kamatozását érinti, másrészt a lakáscélú megtakarítások jövedelem­adó-kedvezményére vonat­kozik. — Melyek a kamatválto­zás részletei? — A rendelkezés értel­mében 1988. január 1-től kezdődően — amennyiben a megtakarítást igazoltan la­kásépítésre, -vásárlásra, vagy bővítésre használják fel — a betét után az öt évet el nem érő takarékos- sági időszak alatt évi 6,25 százalékos, a, legalább öt­éves időtartamú betétek után pedig évi 12 százalé­kos kamatos kamatot szá­mol el a takarékpénztár. Szeretném megjegyezni, hogy az így elszámolt kamat adó­mentes, ugyanakkor a maga­sabb összegű kamatozás 1988. január 1-től kezdődően a már meglevő betétek tulaj­donosait is megilleti. — A közleményekből ki­tűnik, hogy a változás egy­értelműen a lakásra várókat kívánja segíteni. Hogyan érinti a rendelkezés azokat, akik másra kívánják pénzü­ket fordítani? — Amennyiben a számla megszüntetésekor a betétfel­vevő közli, hogy a megta­karítást nem lakásra hasz­nálja, akkor öt éven belüli megszüntetéskor az évi 6,25 százalék helyett évi öt szá­zalék kamat felvételére jo­gosult. öt év utáni megszün­tetéskor az évi 12 százalék helyett ilyen esetben 9,6 szá­zalék kamatot vehet kézhez a kedvezményezett. Ez azon­ban még mindig magasabb az eddigi feltételek mellett járó kamat mértékénél. — Hallhatnánk az adóked­vezmény részleteiről is? — Mindez azt jelenti, hogy az 1988. január 1-je után az évente elhelyezett ifjúsági betétek húsz százalékának megfelelő összeget — évente azonban legfeljebb 7200 fo­rintot — a pénzintézet által kiadott igazolás alapján a betételhelyező levonhat az általa fizetendő éves sze­mélyi jövedelemadóból. — A takarékoskodó fiata­loknak milyen teendőket ad ez a változás? — Aki az adókedvezmény­re igényt tart, attól az OTP nyilatkozatot kér a lakásvá­sárlási szándékról. Az eh­hez szükséges nyomtatványt — egy tájékoztató kíséreté­ben — hamarosan elküldjük ügyfeleinknek. — Van-e valamilyen iga­zolási kötelezettség a megta­karított és felvett összeg fel- használását illetően? — Igen. A betét felvételét követő kilencven napon be­lül a megtakarítás lakáscé­lú felhasználását — például építési engedély, adásvételi szerződés felmutatásával — igazolni kell az adóhatóság­nál, Ha ezt elmulasztják, ak­kor az igénybe vett adóked­vezmény 40 százalékkal meg­növelt összegét és a kamat utáni adót az adóhatóság­nak be kell fizetni. — Mit tegyenek azok a nyilatkozat kitöltésekor, akik ma még bizonytalanok: mi­re is kívánják használni if­júsági takarékbetétjüket? — Ha a fiatalok nem la­kásra gyűjtenek, nyilatko­zatot nem kell tenniük, eb­ben az esetben azonban az adókedvezmény nem jár. Szeretném megjegyezni, hogy az ifjúsági betét nagy elő­nye a kedvezményes kama­tozású különkölcsön, a'mely továbbra is lakás-, illetve áruvásárlásra vehető igény­be. A rendelkezés természe­tesen azokra is gondol, akik később döntenek arról, hogy pénzüket lakáscélra fordít­ják. Ebben az esetben ké­sőbb is tehető nyilatkozat. Az ilyen ügyfeleinket oly módon érinti a változás, hogy a nyilatkozattétel idő­pontjától jár az adókedvez­mény, visszamenő hatállyal pedig a magasabb kamat —• mondotta befejezésül dr. Sándorné Dombai Margit. — k — Változik a mérnökképzés zöldségfajták Bővült a zöldségnövények választéka; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a növénytermesztési és mi­nősítő intézet ellenőrzései alapján több új fajtára adott köztermesztési engedélyt. A hazai zöldbabtermesz­tésben tíz évvel ezelőtt át­meneti visszaesés követke­zett be, időközben azonban megnőtt iránta az érdeklő­dés. Jelenleg azonban az évi 90 vagonos vetőmagigény­nek mintegy kétharmadát külföldről szerzik be, ami behatárolja a termesztési le­hetőségeket. Ezen az ará­nyon javít a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat nyíregyházi kutatóközpont­jában kinemesített Janka- fajta, amely az összehason­lító fajtákhoz képest na­gyobb hozamot ad. Gépi be­takarításra is alkalmas. A kiskerti termelőknek ajánlják a Lugas elnevezésű új paradicsomhibridet. Már­is nagy az érdeklődés irán­ta, ezért gyorsított ütemben foglalkoznak vetőmagjának előállításával. Eekordteljesitméiiy- Bek számit» Heves me­gyei Ostoros községben élő Szerencsi Árpád bobbiból végzett mun­kája. Á kovácsdinasz­tiából származó daru­kezelő 171 patkót, ki­csinyített üllőt, kalapá­csot és egy kovácsfo­gót erősített fel egy tyúktojásra. A több hó­napi türelmes munkát igénylő mestermű a . közeljövőben megnyíló •storosi falumúzeum­ban lesz elhelyezve. A népgazdaság szükségle­teihez rugalmasabban alkal­mazkodó új képzési formák, új szakok és karok várják a hallgatókat a hazai mérnök- és közgazdászképzésben. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen idén ősszel vezetik be az új, kétlépcsős oktatási struktú­rát: az eddiginél elmélyül­tebb alapképzést követően lehetővé válik a főiskolai és egyetemi szintű elágazás. A hallgatók a második év után választhatnak a további egy­éves üzemgazdasági profil és a. további hároméves egyete­mi képzés között. Az egye­temi ágon négy szakaszon és mintegy húsz szakirányban folyik majd az oktatás. Az általános közgazdasági szak a tudományos kutatás és a társadalmi-gazdasági irányí­tás részére képez magas szin­tű elméleti ismeretekkel ren­delkező szakembereket. Az elkövetkező években egyetemi szintű közgazdász­oktatássá kívánják fejleszte­ni a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tavaly indí­tott üzemgazdászképzést. Az egyetem 1987-ben létrejött Közgazdaságtudományi In­tézetében első évüket fejezik be idén a hallgatók, akik ta­nulmányaik végeztével főis­kolai diplomát, üzemgazdászi oklevelet kapnak. Közgazdá­szokból, üzemgazdászokból nagy a hiány Borsod megye ipari és mezőgazdasági üze­meiben: ezért tavaly 170 hall­gatót iskoláztak be a nappali és a levelező tagozatra, s a második tanévre is több mint száz diákot várnak. Az oktatást a gépészmér­nöki kar tanárai, illetve a paksi vállalat szakemberei végzik- — az egyetemen, il­letve Pakson. A műszaki hát­tér .— az atomerőmű magas technikai színvonalú műszer­parkja és laboratóriuma —■ lehetővé teszi az oktatás és a termelés napi összekapcso­lását is. Az első évfolyamnak 24 hallgatója van, s a meg­lévő hő- és atomenergetikai ágazatot ősztől újabb ágazat, az irányítástechnikai egészí­ti ki. A műszaki-technikai fej­lődés, a számítástechnika el­terjedése, illetve szakember- igénye hívta életre tavaly több hazai főiskolán és egye­temen az informatikai szakot. A budapesti Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főis­kola első évfolyamán már mintegy félszáz hallgató sa­játítja el a mikroelektronikai eszközök és a mikroprocesz- szorok technikájával kapcso­latos ismereteket. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola informati­kai szakán — az ország min­den részéből — hatvanan kezdték meg tanulmányaikat. Az első évben az informatika alapjaival ismerkednek, s a következő két esztendőben sajátítják el leendő szakmá­jukat, az építészeti és gépé­szeti informatikát. Képzésük­be egyetemi oktatók, kutató­intézeti szakemberek, válla­latvezetők is bekapcsolódnak. A BME-villamosmémöki kar ugyancsak tavaly indult informatikai szaka igényes tanterve és színvonalas esz­közháttere révén, mintegy modellje lehet a korszerű egyetemi mérnökképzésnek. Az itt tanulók — évfolya­monként 50—50 diák — a Számítástechnikai Kutató In­tézet és Innovációs Központ jelentős támogatásával lét. rehozott, modern laboratóri­umi gépeken sajátítják el a szoftveralkotás, -készítés gyakorlatát, elmélet', mérnö­ki ismereteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom