Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zeneműve. Szöllősy András: Miserere 9.30: a hét költője: Komjáthy Jenő. Ködruhában 9.40: Ki kopog? A Gyer­mekrádió műsora 10.05: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 10.35: A corneville-i harangok. Részletek Planquette operettjéből 11.00: Magyarok a fekete kontinensen 11.20: Vásárhelyi Zoltán saját kórusműveit vezényli. Közremű­ködik a Magyar Nép­hadsereg Művész­együttesének énekkara 11.33: Alexandre Dumas: Húsz év múlva. XXI 13. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora \ 13.00: Klasszikusok délidőben. Lukács Miklós vezényel 14.05: Műsorismertetés 14.10: A kövér ember. Cholnoky Viktor novellája 14.27: Verbunkosok, katonadalok 14.55: Édes anyanyelvűnk. 15.00: Vendégünk a stúdióban: Reich Károly grafikus- művész 15.30: Holnap közvetítjük... A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 15.48: Szőnyi Erzsébet : A külfejtö. Zenés történet gyerekeknek, török népmese nyomán 10.05: Játékteremtö 10.40: Ringató. Versekről, kisiskolásoknak 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Csillagképek a Metropolitan Opera egén. XVI 9. rész 17.59: Vadnyugati filmzenék 18.15: Hol voltj, hol nem volt. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Reklámkoktél. 19.20: Mellett! A Rádió Kabarészínpad februári bemutatója 20.30: új operalemezcinkből 21.50: Beszélgetés Bálint Andrással, a Radnóti . Miklós Színpad igaz­gatójával 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Archívumok mélyéről 23.25: Barokk muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Rí ggeli zenés műsor 8.05: Népdalcsokor 1.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. A nap egyik kérdése: Mire jó a tűzvédelmi oktatás? 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: Csajkovszkij: Olasz capriccio 12.25: Kis magyar néprajz Paraszti erdőművelés 12.30: Jákó Vera összes nótafelvétele a Rádióban. VIII 3. rész 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Újdonságainkból» Népzenei felvételek 17.30: ötödik sebesség 18.29: Reklám 18.30: Zeneközeiben 20.00: Reklám 20.03: Nóták 20.30: Érzelmek iskolája. Egyed László össze­állítása 21.05: Zenekanál 21.55: Zsebrádiószínház: Üzenetrögzítő. Szentmihályi Szabó Péter hangjátéka 22.16: Újévi dzsessz­hangverseny Tallinnban 23.20: Egyéves a Radioton! 0.15: Éjfél után. .. MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, héfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510: Szerkesztő: Csonka László — El szeretném monda­ni. Paulovits Ágoston jegyze­te. (Közben:-18.00—18.15: Észak- magyarorszagi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes.). BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.00: A haladó tapasztalatok 16.30: A siker feltétele. Ismeretterjesztő­sorozat, 1. rész 16.59: A nap eseményei pár percben 17.00: Iránytű. Katonák műsora 17.50: Bratislavai magazin 18.20: Esfi mese 18.35: A rendőrség nyomoz 18.40: A jelenkor történelmi tapasztalatai és forradalmi feladatai, 7. rész 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Dory an Gray arcképe. Tv-játék, 2. rész 21.15: Sporttükör 22.15: Kérem, szóljanak hozzá. . . 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 15.55: Hírek 16.00: Iskola-tv 16.20: a 2Í. emelet adása 16.40: Pity ke őrmester. 11. rész. (Ism.) 16.50: Égő hó. Szovjet film 18.30: a hét eseményei magyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese. (Ism.) 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hírado 20.00: Mozgó célpont. Feliratos kanadai film 21.00: összeállítás J. Jevtusenko verseiből 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: a hívószám: 110. NDK tv-filmsorozat: Bonny Blues MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Kobra (16). Amerikai bűn­ügyi film. — Kamara: A zsarnok szíve (16). Magyar film. — Video: Hét csodálatos harc. Hongkongi kálandfilm. — Kohász: Férliak. NSZK- beli film. — Z.-pálfalva: Még­is kinek az élete? Amerikai film. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6 és I- tól: Száguldó falka. Kanadai kalandíilm. — Iskolamozi: Aranyember (Szántó Kovács). Kisterenyei Petőfi: Schimans- ky felügyelő. NSZK-beli kií­rni. — Bátonyterenyei Petőfi: Misszió. Angol film. — Bá­tonyterenyei Bányász: Férfi­ak. NSZK-beli film. — Pászté: Du. 5-től: A megállíthatatlan vonat. Színes ifjúsági film. — Este 7-től: Leopárd kommandó. Olasz kalandfilm. — Szécsény: Vang Vu. a kungfu hőse. Kí­nai kalandíilm. — Kajrancsla- pujtő: Hupikék törpikék. Bel­ga rajzfilm. — Jobbágyi: A szél harcosai. Japán rajz sci-fi- film. — Nagylóc: Ne viccelj az ördöggel. — Érsek vadkert: Pinocchio. USA-rajzíilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A Kohász Művelő­dési Központ KIVISZI szín­játszó csoportjának kabaré­műsora 19 órakor kezdődik ,,Hát nem kabaré?” címmel. — Beszterce-lakótelep: A lakótelepiek klubjában, a Tár­salgóban videovetítés várja az érdeklődőket 17 órakor. BATONYTERENYE — Bányász Művelődési Köz­pont: A Zsinkó Vilmos Ipari ^Szakközépiskola és Szakmun-1 kásképző Intézet diákjai Ki mit tud? műsorral mutatkoz­nak be 13 órakor az iskola­nap rendezvényeinek sorában. PÁSZTÓ — Városi könyvtár: Kör­nyezetvédelmi szakkönyvek és szakfolyóiratok bemutatója Iáható február 6-ig. — Dózsa György Általános Iskola: „Az ember és kör­nyezeté gyermekszemmel a címe annak a kiállításnak, amelyet a tanulók rajzaiból válogattak. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Első filmfőszerepében 1951-ben a Tizen- Az esküvőn 1956-ban négy órában. Filmcsillagból hercegné ötvennyolc éves lenne most, és már öt évé' halott Grace Kelly az ünnepelt filmsztár, majd uralkodói hercegné. Nagyapja- a sokezer kol­dus ír paraszttal hajózott át Amerikába. Tíz gyerme­ke közül kilencedik volt Jack, aki a semmiből in­dulva hamarosan jómódú vállalkozó lett. Tizenhét szobás villában lakott csa­ládjával Philadelphiában. Négy gyermeke közül har­madiknak született Grace, 1929. november 12-én. Ti­zenhét esztendősen jut be nagybátyja segítségével a New York-i színiakadémi­ára. Az „iskola szépe" lesz. Csodálatos arcbőre, kék sze­me, szőke haja, elragadó kedvessége, tréfára mindig kapható természete min­denkit meghódít. Hogy pénzt keressen, elő­ször a reklámokon jelenik meg arca, aztán modell lesz, kisebb szerepeket kap színpadon. És megérkezik az első nagy -szerelem, de a Kelly-család elriasztja a kérőt. Mint, ugyanígy ké­sőbb is, több ízben. Grace elhatározza, hogy teljes erővel nekilát pályája ki­építésének. Híres, neves, be­folyásos férfiak társaságát keresi, s meg is találja, hi­szen nagyon szép és elraga­dóan kedves. ' Már foglalkoztatja a tv is. Hatvan darabban ját­szik. Következik az első nagyfilm, s vele az első nercbunda. Aztán szerep az akkor már körülrajongott sztárral, Gary Cooperrel. Főszerep Clark Gable olda­lán. A neves rendező, Hit­chcock korszaka követke­zik aztán, aki legalább tíz filmet tervez Grace Kelly- vel. Pedig Grace szerint „Hitchcockkal dolgozni szörnyűség, de önbizalom­mal töft el, és varázslata alatt tart.” A Vidéki lány főszerepe — egy alkoholista férfi el­gyötört felesége — meghoz­za számára az Oscar-díjat is. Ez időben öt filmje fut a mozikban, egyidőben el­nyeri a tv Oscar-ját, és mindössze huszonöt éves. Nagyon jó alakítást nyújt Molnár Ferenc darabjában a Hattyúban is. Meghívást kap Cannes- ba filmfesztiválra, s be­mutatják a monacói ural­kodónak, Rainier herceg­nek; s a harminckét éves herceg hamarosan feleségül kéri a huszonhat éves film­csillagot, hogy 1956 áprili­sában oltárhoz vezesse, s Grace Kelly elfoglalhassa hercegnéi trónját, a Monte- Carlo szikláira épült, 220 szobás, rózsaszínű palotá­ban. A kívülállónak mesébe- illő szerelmi történet. És a valóság? Rainer herceg­nek meg kellett nősülnie, mert függetlenségét Fran­ciaországtól Monaco csak úgy őrzi meg, ha van trón­örökös. Grace Kelly a leg­jobb percben jött. Gyönyö­rű szép nő, világhíres sztár, aki mágnesként vonz­za majd a turistákat. Mo­naco bevételének pedig na­gyobbik részét az idegen- forgalom adja. És a két millió dolláros hozomány sem kevés. Nincsen könnyű dolga a hercegnének. Minden és mindenki idegen. Az udva­ri etikett — mint egy va­lódi uralkodói házban — nagyon szigorú. A herceg­nek alig akad szabad órá­ja, annyira leköti hivatalá­nak sok gondja. Hosszú évekbe telik, mire Grace beleszokik „honanyai” tisz­tébe, társadalmi kötelezett­ségeibe. Fia nevelésébe nem szólhat bele, mert a herceg saját maga akar belőle iga­zi uralkodót nevelni. A nagyobbik lány Caroline 18 évesen egy nála sokkal idősebb playboyba sze­ret bele, s erőszakolja ki az esküvőt szüleinél, hogy egy év múlva elválhasson majd. Stephanie, a kisebbik lány már 17 évesen megkezdi önálló életét párizsi isko­lai évei alatt. A 26 éven át tartó házas­ság alatt a hercegnek egy- egy szerelmi kalandja is kitudódik — szép, fiatal udvarhölgyek is vannak —, lelki sérülései tompítására az alkoholt reméli gyógy­írnak a hercegné, s bi­zony jó néhány kilót fel­szed egykori .gyönyörű alakjára. Hogy mi okozta a tragé­diát 1982-ben? ö ült a vo­lánhoz, hogy Stephanie-t behozza nyári kastélyukból Monte-Carlóba. Már a vá­ros közelében voltak, ami­kor — szemtanú leírása sze­rint — a barna 3500-as Ro­ver egy sziklának, aztán a terelőkorlátnak, majd a töltésnek ütközve elfeküdt a bozótban. A vezetői ol­dalról Stephanie mászott elő. kisebb sérülésekkel, a másik ülésben Grace fe­küdt haldokolva, ö veze­tett? Vagy a leány? Vélet­len hiba? Az alkohol? Tán • ném vette föl szemüvegét? öngyilkosság? A kérdésekre nem vála­szolt. Magához sem té’rve, másnap Grace Kelly meg­halt. A béfelé inkább könv- nyes, de kifelé mindig ra­gyogó fényt árasztó csil­lag kihunyt. D. V. Rangot az ének-zene oktatásnak A Magyar Kodály Társa­ság IV. közgyűlését tartot­ták meg szombaton a Fé­szek Művészklúbban. A társaság megvitatta a ha­zai zenei élet, zeneoktatás és -pedagógia, valamint a magyar kórusmozgalom ak­tuális kérdéseit, feladata­it. A vitában szóba kerül­tek az iskolai ének- és ze­neoktatás, s az egyre inkább háttérbe szoruló művészeti és zenei nevelés problémái is. Elhangzott: á jövőben az iskolai képzés korszerű­sítésének részeként nagyobb figyelmet kell fordítani az ének-zene oktatás rangjá­nak visszaállítására, e nem­zedék Komoly zene iránti ér­deklődésének felkeltésére. .A közgyűlés a következő időszak legfontosabb fel­adatai közé sorolta a társa­ság megyei csoportjainak megalakítását, e?zel Buda- pest-központú tevékenysé­gük feloldását. Szó volt ar­ról is, hogy ijlén ősszel megrendezik az első buda­pesti ’ kórusversenyt. Az ülésen megválasztot­ták a Magyar Kodály Tár­saság új, kilenctagú elnök­ségét: az elnök ismét Szo- kolay Sándor zeneszerző lett. Első aukció Moszkvában Moszkvában a szovjet kulturális alap szervezésé­ben megrendezték a fiatal festőművészek első aukció­ját. A művészetpártolók kö­rében élénk visszhangot váltott ki a kulturális élet ezen új eseménye. Az auk­ció előtt 2 hétig az e célra átadott Golicin Palotában tekinthették meg az érdek­lődők az aukció anyagát; 46 szerző 111 festményét, il­letve grafikáját. Az ügye­letet tartó művészettörté­nészek szívesen adtak fel­világosítást a szerzőkről és felvették az előrendelést a kiválasztott képekre. Az aukció már végét­ért, 40 és 1700 rubel közöt­ti árón 12 595 rubel ősz- értékben talált gazdára 51 alkotás. Idén még 4 hasonló auk­ciót rendeznek a Szovjet­unióban. Közművelődési árszemle Népművelési szempontok előnyben — A mi helyzetünk sze­rencsésebb, annak ellenére, hogy 800 ezer forinttal csökkent idén a működési támogatás nálunk is, mint az alközpontok és a falvak művelődési házai — mond­ja Radácsi László, a salgó­tarjáni József Attila Mű­velődési Központ igazgató­ja. — Mert intézményünk a városin túl megyei és módszertani feladatokat is ellát, s így van fedezetünk például művelődési kísér­letekre, kiadványokra. De természetesen mi i,s nyere­ségérdekeitek vagyunk, te­hát a bevételekből juthat több az érdemi munkára. A művelődési központ kiscsoportjainak a diákok zenei, illetve színházi bér­letéhez (ez utóbbiban a felnőttekéhez is) nagyobb hányad jut a költségvetés­ből. Támogatják a kiemel­kedő művészeti közössége­ket, nevezetesen az ama­tőr komolyzenei együttese­ket, a fotóklubot. Nem mondanak le az ugyancsak alaptevékenységi körbe tar­tozó munkásművelődés, az időseknek szóló, valamint a tömegeket megmozgató rendezvények — mint pél­dául az évfordulós prog­ramsorozatok — anyagi se­gítéséről, ugyanúgy a me­gyében élő amatőr művé­szek támogatásáról, a ha­gyományos szabadtéri szo­borkiállítás megrendezésé­ről sem. — Vannak művelődési házak, amelyek emelik a klubtagsági és szakköri dí­jaidat, a rendezvények be­lépőinek az árát. A salgó­tarjániak mire számíthat­nak? — A József Attila Mű­velődési Központban nem tervezünk, illetve csak na­gyon kis mértékben áreme­lést. Klubjainkban — töb­bek között a nyugdíjasoké­ban, a nőkében — és a kert­barátkor tagjainak eddig sem kellett tagsági díjat fizetni. Előbbieknél azért nem, mert •szociális hely­zetük miatt ők az úgyne­vezett hátrányos rétegből kerülnek ki, az utóbbiakkal pedig már csak azért sem bocsátkozunk árualkuba, mert az általuk nyert er­kölcsi hasznot többre ér­tékeljük, mint a havonta tőlük beszedhető 10—20 fo­rintot. — Tehát a képességfej­lesztő, a közösségteremtő körök, a hátrányos hely­zetű rétegeket érintő fog­lalkozások árai változat­lanok maradnak. Akkor milyen területeken várható a fent említett kis mérté­kű emelés? — A tanfolyamok díjai­nak, a táncos rendezvények és* egyes szóló előadások jegyárainak emelését ter­vezzük, a kereslet és kíná­lat törvényei szerint. Bár a kalkulációkkal még nem végeztünk, annyit már most megígérhetek, hogy alapve­tően népművelési és nem nyerészkedési szempontok alapján fogunk dönteni. Korántsem ilyen meg­nyugtató választ kaptunk a kisebb vidéki művelődési házak munkatársaitól. Az alközpontokban az állami támogatás összege körül­belül a tevékenységek felé­re elegendő. Erősen nye­reségorientáltak tehát, mert csak akkor nyithatják szé­lesre kapuikat, ha bevétel­re tudnak szert tenni. A falvakban működő intéz­ményeknek jó, ha a szék­helyközségekben élők kul­turális alepellátására futja, s a társközségekre már nincs fedezet. Ezért félő, hogy a pénz­szerzés kényszere csorbát ejt a kulturális kínálat mi­nőségén, demokratizmusán. Bár arra is van jó egyné­hány példa a megyében, hogy a rátermett népmű­velő anyagi hasznot hoz, miközben a bóvlit nem en­gedi be a kultúra házába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom