Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 29. SZÁM ARA: 1.80 FT 1988. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK V 4. r ■ Huszonhetedik éve igazgató (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) Világbajnokság Marokkóban? (7. oldal) A KNEB három évtizede Emberi mulasztások is hozzájárultak a nógrádi szénbányászkodás visszaeséséhez Cél: a uállalat működőképességének A munkára nevelés helyzete Elsődleges kötelesség a tanulás A Nógrádi Szánbányáknál műszaki értekezleten érté­kelték a múlt évi munkát és szóltak az idei legfonto­sabb feladatokról. Zsuffa Miklós vezérigaz­gató hangsúlyozta: rendkí­vül kritikus évet zárt a vál­lalat, messze elmaradt ter­veinek teljesítésétől. A mű­szaki-gazdasági vezetés fel­tárta a hibákat és hiányos­ságokat, s az előrelépés ér­dekében hasznosítani akarja a tapasztalatokat. Az ered­mények alakulásában két­ségtelenül meghatározó je­lentőséggel bírtak az objek­tív tényezők, úgymint a ked­vezőtlen geológiai viszonyok, valamint az állami dotáció mérséklése. Ugyanakkor em­beri mulasztások, rossz dön­tések is hozzájárultak a nógrádi szénbányászkodás visszaeséséhez. A vágathajtási tervtől va­ló jelentős lemaradás miatt leszűkültek a fejtési lehető­ségek, nem volt hol új fron­tokat indítani. Kánváson hó­napok vesztek el, mert hi­básan szerelték be a gépi berendezéseket az egyik frontra. A gépesített vágat- hajtők és frontfejtők mun­káját elvizesedés és iszap­betörés hátráltatta, melyet a víz előzetes leesapolásával meg lehetett volna előzni. Szervezetlenség következté­ben akadozott a csapatok ki­szolgálása. Ménkesen gyako­riak voltak a szállítási üzem­zavarok. Az új szénmosóban kivitelezési hibák miatt át­alakításokra volt szükség. Abban, hogy a helyzet idáig fajulhatott, kétségtele­nül hibás a vállalat vezeté­se. Elmaradtak a tüzetes el­lenőrzések, nem tárták fel kellő időben a mulasztáso­kat, s így nem kerülhetett sor változtatásokra sem. Az elnéző magatartás, a vétke­sek felelősségre vonásának A napokban fizetik az el­ső bruttósított béreket. Az MTI munkatársai az iránt érdeklődtek, okozott-e ne­hézséget az új rendszer szerinti kifizetés. Az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal illetékesei elmond­ták: tapasztalataik szerint nem járt jelentős zökke­nőkkel a bruttósítás elvég­zése, a vállalatok kellőkép­pen felkészültek a szokat­lan feladatra, s a rendelet­nek megfelelően január 15-ig általában értesítették dolgozóikat az új, bruttósí­tott munkabérekről. A ki­fizetések. a bérszámfejtés gyakorlati lebonyolítása so­rán lehetnek átmeneti ne­hézségek, ám ezekről csak később kaphat átfogó képet a hivatal. Az MTI értesülései sze­rint néhány vállalatnál előfordult, hogy fizetés nél­kül maradtak a dolgozók, ez történt például a buda­helyreallitüsa A Nógrádi Szénbányák bátonytcrenyci gépüze- mében folyamatosan újítják fel a bányák­ban elhasználódott gé­peket, berendezéseket. A felvételen az elhasz­nálódott és a már újjá­varázsolt EHOR—Uni- versál rakodógépet lát­hatjuk. —bp — elmulasztása az egész kollek­tívát sújtja, hiszen a gondok felszámolása most már dup­la. sőt tripla energiát köve­tel. Öröm az ürömben: a ki. egészítő tevékenység nyeresé­get hozott a szénbánya- vállalatnak. Ezért fokozot­tan szükség van a szénen kívüli termelésre, a vállal­kozásokra, ki kell használni minden adódó lehetőséget. A kisterenyei vállalkozási üzem, a tervező, és a föld­mérő iroda eredményessége azonban nem tudta ellensú­lyozni a ménkesi és a ká- nyási akna veszteségeit. A pesti gyógyszertárakban. A Fővárosi Tanács gyógyszer­tári központjában azt a tá­jékoztatást adták, hogy a bérkifizetés elmaradása nincs összefüggésben a bér­bruttósítással, a bérszám­fejtési lapok idejében meg­érkeztek a gyógyszertárakba, mindenki tudhatta mennyi pénzre számíthat. A sajná­latos eset magyarázataként elmondták, hogy a vállalat pénzügyi osztálya a béreket összegző, úgynevezett disz­pozíciós jegyzéket — az ed­digi gyakorlatnak megfele­lően — a fizetés előtti nap délelőttjén, de a szokásos időpontnál néhány órával később nyújtotta be a Bu­dapest Bank Rt-nek. A gyógyszertári központ • ígé­rete szerint a jövőben min­dent megtesznek a hasonló esetek elkerülésére. A gyógyszertárak vezetőinek egyébként lehetőségük volt arra, hogy a keddi bevétel­gazdálkodásban mutatkozó tetemes hiány miatt a banki szervek várhatóan megkez­dik a vállalat működőképes­ségének helyreáLlítását segí. tő tevékenységet. Az idei tennivalókról szól­va, Zsuffa Miklós kiemelte: mind a vállalat vezetése, mind az Ipari Minisztérium illetékesei arra biztatják az üzemeket, hogy kutassák a kibontakozást elősegítő gaz­dasági lehetőségeket, Ezek közé tartozhatnak például a társulások. Az üzemek önál­lósága tovább növekszik majd. Az önelszámolási rendszer alkalmazásának technikai feltételei megte. remtődtek. Kedvezőek a ta­pasztalatok az autonóm ter­melési csoportok kialakítá­sában, az egyösszegű bér- utalványozási rendszer al­kalmazásában. A vezérigazgató megemlí­tette: tárgyalnak a Mátra­aljai Szénbányákkal a fúrá. s; kapacitás teljesebb ki­használására. Más gazdálko­dó egységekkel együttműköd­ve javítani akarják a szén forgalmazását és értékesíté­sét. Felvetődött annak gon­dolata, hogy a Nógrádi Szén­bányák kapjon nagyobb le­hetőséget a Gagarin Hőerő­mű szénellátásában, míg a tiszapalkonyai hőerőműnek Bükkábrányból is szállítaná­nak tüzelőanyagot. Az intéz­kedéssel számottevő fuvaro­zási költségeket lehetne megtakarítani. Végezetül Zsuffa Miklós bejelentette: a három évvel ezelőtt elfogadott miniszter, tanácsi határozat változatla­nul érvényben van. Ez a ha­tározat gyorsított lefejtési programot ír elő. A jövő évtől kétaknás rendszer lesz érvényben a vállalatnál, ezért okvetlenül szükséges Ménkes és Kányás termelési pozíciójának megszilárdítása. bői — a bérszámfejtési la­pok ismeretében — előleget fizessenek a dolgozóknak. (Az ÁBMH szerint ez a módszer szabálytalan, de a kényszerhelyzetben több vállalat is ezt az áthidaló megoldást választotta.) A 2800 fővárosi gyógyszertári dolgozó a fizetését végül is egynapos késéssel, szerdán kapta kézhez. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem karain és tan­székein az okozott gondot, hogy kedden néhány órás késéssel kezdték kiszállíta­ni a pénzt a központi pénz­tárból, így akadt néhány kifizetőhely, ahová csak dél­után negyed 4-kor érkezett meg a dolgozók fizetése. Emiatt az ELTE-alkalma- ' zottainak csaknem fele egy nappal később juthatott hoz­zá a járandóságához. Az ELTE gazdasági igazgató­(Folytatás a 2. oldalon.) Szerdán ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet szék­házában. A népi ellenőrzés megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából Ballai László, a KNEB elnöke meg­emlékezett a szervezet há­rom évtizedes eredményeiről, időszerű feladatairól, s kö­szöntötte a népi ellenőröket, illetve az ülésen résztvevő egykori KNEB-vezetőket. A társadalom széles ré­tegeinek részvételével mű­ködő szervezet életrehívásá- nak körülményeit feleleve­nítve, Ballai László hangsú­lyozta: az 1958. február 3- án megalakult első Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság az 1956 után kibontako­zó társadalmi és politikai megújulási folyamat részese volt. Az ország társadalmi- gazdasági-politikai konszo­lidációjából részt vállaló né­pi ellenőrzés kezdetben a gazdálkodói, a munkavállalói fegyelem megszilárdításá­ra, a társadalmi tulajdon védelmére, a termelés jobb megszervezésére, a bürokrá­cia megfékezésére, a külön­féle visszaélések leleplezé­sére összpontosította figyel­mét. A gyors stabilizációt követően a vizsgálati tema­tika szélesedett, gazdagodott. Az eredmények összegzé­se mellett Ballai László ön­kritikusan szólt arról is, hogy a népi ellenőrzésnek a jövő­ben az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell fordítania kö­vetkeztetéseinek, javasla­tainak, kezdeményezéseinek érvényesítésére, a szükséges intézkedések számonkéré­sére. A népi ellenőrzés új tö­rekvései r— mutatott rá a KNEB elnöke — összhang­ban vannak azzal az előké­szítő munkával, amely az ál­lami ellenőrzési rendszer kor­szerűsítését célozza. Ennek során abból a tapasztalatból indulnak ki, hogy az új el­lenőrzési formák — így pél­dául a törvényességi és a piacfelügyelet — még kifor­ratlanok; a felügyeleti és a szakhatósági ellenőrzések pe­dig gyakran párhuzamosak, s nincsenek összehangolva. A megemlékezés után a testület megvitatta, és elfo­gadta a családsegítő köz­pontok tevékenységéről, to­vábbá a fogászati ellátás helyzetéről készített vizsgá­lati jelentést. A testület vé­gezetül jóváhagyta a gyógy­szerellátás helyzetéről terve­zett vizsgálat programját. A Balassagyarmaton és vonzáskörzetében tevé­kenykedő úttörőcsapatok gyermekeinek munkára ne­velését összegezte szerdai ülésén a Nógrád Megyei Úttörőelnökség. A gyarmati tapasztalatokat Ocskó Ildikó városi úttörőelnök össze­gezte. Mint elmondotta, az álta­lános iskolák tanulói szá­mára elsődleges kötelesség a tanulás. Sokaknál azon­ban éppen ez szorul a má­sodik vagy harmadik hely­re, s ezek a pajtások gya­korta ‘ megelégszenek a közepes vagy elégséges eredményekkel is. Nem kevés gondot jelent az út­törővezetők számára, hogy rávegyék a gyermekeket a rendszeres tanulásra, s munkájuk gyakran szélma­lomharc jellegűvé válik, mi­vel a tanulásra serkentő módszerek csupán ideigle­nesen válnak be. Nem igazából és nem min­denkit ösztönöznek az egyé­ni pályzatok, és az őrsök, rajok közötti tanulmányi versenyek. Ugyanakkor egy- egy témában a mélyebb el­mélyülést segítő szakkörök Kibővített pártbizottsági ülésen, amelyet Forgó Imre, az MSZMP Balassagyarmati Városi Bizottságának első titkára vezetett — vitatta meg a balassagyarmati vá­rosi pártbizottság ideológiai munka időszerű kérdéseit, a megújulás lehetőségeit és azt a sokirányú tartalmi tapasz­talatot, amelyet a város alap­szervezeteiben szerzett az agitációs és propaganda­munkacsoport. Az ideológiai kérdések vi­táján részt vett Gordos Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Az agitációs és pro­pagandacsoport munkáját irányító Rith Lajosné szá­molt be áz ideológiai mun­ka értékelésével kapcsolatos véleményekről tapasztalatok­ról. az egyre szűkülő anyagi fel­tételek ellenére is igyekez­nek helytállni. A tehetséggondozás mel­lett a „lemaradók” segítése a második kiemelt feladata az úttörőmozgalomnak. A tanulópárok közös felké­szülése, az olvasónapló-pá­lyázatok és vetélkedők mind ezt a célt szolgálják. A városi úttörőelnökség munkára nevelő tevékeny­ségei között hangsúlyos sze­repet kapnak a hulladék- a gesztenye-, és gyógynövény.- gyűjtési akciók, valamint a hetedik, és nyolcadik osz­tályosoknak szervezett egy­hetes betakarítási munka a Magyarnándori ÁG-nál és az őrhalmi tsz-nél. A „Te­remtsünk értéket!” és „A tiszta, rendes osztály” ak­ciók az osztálytermek és az iskola rendszeres takarításá­ra ösztönzik a gyerekeket. A balassagyarmati csapa­tok mindezzel azt szeret­nék elérni, hogy a pajtások­ban alakuljon ki az ész­szerű takarékosság igénye és, hogy vállalják az élet­koruknak megfelelő fizikai munkát. A kibővített pártbizottsá­gi ülés résztvevői a kiadott tézisek és saját tapasztala­taik alapján mondottak rendkívül sokirányú, s he­lyenként szenvedélyes vé­leményt. Az ülésen heten kértek szót, közöttük főként pedagógusok, s mondtak vé­leményt a legidőszerűbb kér­désekről, s azokról, amelyek a leginkább erőteljesen fog­lalkoztatják a közvéleményt, véleményt mondva arról is, hogy a megújulásra nem­csak a gazdasági, hanem a politikai, ideológiai munká­ban is szükség van. A városi pártbizottság ezt követően a korábban bekö­vetkezett személyi változás nyomán Demus Ivánt vá­lasztotta a város vezető po­litikai testületé titkárává. A bruttósított bérok kifizotésénok tapasztalatai A megújulásra szükség van Pártbizottsági ülés Balassagyarmaton Gyerekcipők Karancsságról A Karancssági Egye­sült Erő Termelőszö­vetkezetben az alapte­vékenység mellett fo­lyamatosan fejlesztik az ipari ágazatot is. Lé­tesítettek egy gyermek­cipő-készítő üzemet, ahol két műszakban tizen­nyolc asszonynak biz­tosítanak munkát. A tervek szerint a közel­jövőben felnőttlábbe­liket is gyártanak. (Fotó: Bábel L.) Az elkészült terméke­ket IHatula Józsefné me- ézza. Juhász Lászlóné a cipő­felsőrészek tűzésében vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom