Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-29 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 50. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 29., HÉTFŐ Mohora a lelkesedésre szavazott (3. oldal) Ördöglagzi Bátonyterenyén (4. oldal) Korrigált fogyasztói árak (5. oldal)­Ándrej Gromiko hazaérkezett Moszkvába Hivatalos, baráti látogatá­sának befejeztével szomba­ton elutazott hazánkból And­rej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, aki az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és az Elnöki Tanács meghívására tartóz­kodott hazánkban. A szov­jet politikust magyarországi útjára elkísérte felesége is. A magas rangú szovjet ve­zetőt a párt- és állami ve­zetők búcsúztatták. Megje­lentek a budapesti diplomá­ciai képviseletek vezetői és tagjai. Andrej Gromiko és kísé­retének különgépe röviddel 11 óra előtt szállt fel a Fe­rihegyi repülőtérről. Andrej Gromiko és kísé­rete Magyarországon tett hi­vatalos baráti látogatásáról szombaton hazaérkezett Moszkvába. A repülőtéren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára üdvözölte az állam­főt. A repülőtéren megjelent Barabás János, a Magyar Népköztársaság szovjetunió­beli ideiglenes ügyvivője. (MTI) Őrizni a rugalmasságot és a piacérzékenységet Somogyi lászló miniszter az Agiofii igazgatótanácsának ülésén Egy év híján két évtize­de alapították az Agrofil Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat, mindössze 1 millió 377 ezer forint érté­kű állóeszközzel. Azóta 41,4 millió forintra növekedett a gazdálkodó egység vagyona, s több minit háromszázan keresik itt a kenyerüket- Az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt a kollektíva másfél milliárd forint termelési ér­téket termelt, s az elköny­velt nyeresége 150 millió fo­rint. Minderről a vállalat igaz­gatótanácsának szombati ülésén hallottunk. A salgó­tarjáni Salgó Hotelban le­zajlott eseményen többi kö­zött részt vett Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Ozsvárt József, a megyei pártbizott­ság titkára, Havas Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. A múlt évi munkát érté­kelő beszámolójában Telek Imre igazgató hangsúlyozta: a vállalat eleget tett köte­lezettségének. A 133 millió forint árbevétel 13 millió­val haladta meg a tervet, s ehhez 10,5 milliós nyereség párosult. A magas- és mély­építőrészleg termelt a leg­jobban. míg a szerelőipari gárda különböző okok miatt lemaradással zárta az évet. A vállalat sikereinek tit­ka. hogy lehetőségeikhez mérten alkalmazkodik a vál­tozó és megnövekedett pia­ci igényekhez. Korrektek a kapcsolatai, jó minőségben, határidőre teljesíti vállalá­sait. Ezért is vehetett részt eredményesen a versenytár­gyalásokon, köthetett fővál­lalkozási szerződést, jöhetett létre partnereivel hosszú tá­vú együttműködés­Úgyszintén az itteni kol­lektívát dicséri, hogy igyek­szik t-u-voc-zná’ni a műszaki fejlesztésben és a szervezés­ben rejlő lehetőségeket. To­vábbra is alkalmazták, első­sorban a lakásépítkezések­nél a téglatörmelék-alap- anyagú falazati szerkezetet, amely hozzájárult a gazda­ságosság javításához. Szaba­dalmaztatás alatt áll az úgy­nevezett Agrofil-váz elneve­zésű acélszerkezet, mely­nek köszönhetően növekszik majd a vállalat versenyké­pessége szintén a lakásépítés területén. Külső gázszerelé­seknél az eddiginél na­gyobb mértékben vállalko­zott a kollektíva műanyag vezetékek éoífésérp A szervezési intézkedések egyrészt a munka hatékony­ságának fokozását szándé­kozták elősegíteni, másrészt a ráfordítások mérséklését, a költségek csökkentését vol­tak hivatottak előmozdítani. Az igazgató szerint ezen a téren vannak a legnagyobb tartalékok, ezért további ésszerűsítések ezután is lesz­nek. Szükség van további in­tenzív piacpolitikára, növel­ni muszáj a vállalat piacér­zékenységét. Az idén nem épít lakásokat az Agrofil, ám termelőkapacitásának há­romnegyede már így is szer­ződéssel lekötött. A vitában szót kért So­mogyi László miniszter, aki gratulált a munkásközösség sikereihez. Ugyanakkor ki­fejtette: nem helyes, hogy a vállalat megszünteti a lakás­építést, hiszen éppen a kis­szervezetek tudnak rugalma­san alkalmazkodni a meg­változott igényekhez. A na­gyobb gazdálkodó egységek nem vállalkoznak egy-két la­kótömb felépítésére, ám ugyanezt gazdaságosan meg­teheti az Agrofilhez hasonló nagyságú termelőszervezet. A minisztérium ösztönzi a kisebb gazdálkodó szerveze­teket a lakásépítésben való aktívabb részvételre, felújí­tások, rekonstrukciók válla­lására. Meg kell találni an­nak a módját, hogyan le­hetne ezeken a területeken is jövedelmezően dolgozni. Hazánkban az építési te­vékenység több mint felét a kisiparosok, az ötszáz főnél kevesebb embert foglalkoz­tató szövetkezetek, kisválla­latok adják. Erősíteni kell ezeknek a szakembereknek, e kollektívák helyzetét, egyenlő feltételeket kell biz­tosítani számukra a vállal­kozáshoz. A „kicsiknek” nem szabad másolniuk a „nagyo­kat”, például a szervezeti felépítésben mert akkor el­vesztik rugalmasságukat, inkább az egyszerűsítésre kell törekedniük- Végezetül, a meglevő állóeszközök tel­jesebb kihasználására és a szakemberek jobb megbe­csülésére hívta fel a figyel­met a miniszter. Válaszában Telek Imre ki­fejtette: azért nem vállalnak lakásépítést, mert arra nem kaptak megbízás a városi tanácstól. Holott tavaly pá­lyázatot is nyert az Agrofil... A kérdés tisztázandó, fel­szólalt Győrffy Dezső, a vá­rosi tanács általános elnök- helyettese és elmondta: amennyiben a kért hitelt a tanács megkapja, úgy a vál­lalat a megnyert pályázat keretében hozzákezdhet a lakások építéséhez. K. L. A tanácskozás ^résztvevői Somogyi László beszédét hallgatják. Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban Befejeződött az elméleti tanácskozás Szombaton befejeződött az országos elméleti ta­nácskozás, amelyet „Erkölcs és világnézet a mai ma­gyar társadalomban” címmel Békéscsabán tartottak. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, va­lamint az MSZMP Békés Megyei Bizottsága által szervezett konferencián filozófusok, közgazdászok, szociológusok, egyetemi kutatók és más tudomány­ágak szakemberei, társadalmi és politikai életünk jeles képviselői vettek részt. A zárónap plenáris ülését — amelyen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a KB agitációs és fc>ropagandaosztá!yának vezetője nyitotta meg, majd a három szekcióvezető beszámolt a pénteki vitákról, amelyekben hatvanhatan szólal­tak fel. Pataki Ferenc akadémikus, az MTA Pszichológiai Inté­zetének igazgatója a „Világ — ember — világnézet” cí­mű szekció tevékenységéről. Földesj Tamás, az ELTE Békéscsabán Állam- és Jogtudományi Ka­rának dékánja, tanszékve­zetője egyetemi tanár az „Erkölcs a szocializmusban” című szekció munkájáról még a „Marxista ideológia — közvetítőrendszerek — köznapi tudat” című szekció tevékenységéről Bayer Jó­zsef, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézeté­nek osztályvezetője szólt. Ezután Berecz János ösz- szegezte az országos elméle­ti tanácskozás vitájában el­hangzottakat. Bevezetőül emlékeztetett a szocializmus hazai fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden meg­tartott elméleti tanácsko­zásra, szólt az eltelt eszten­dő során az ideológiai mun­kában bekövetkezett válto­zásokról. Egyebek között hangsúlyozta: a jelenlegi út­keresés vitaigényes idősza­kában vitafórumokat is kell teremteni. Ezt az igényt megfogalmazták a konfe­rencián is, rámutatva: szük­(Folytatás a 2. oldalon) Március 17-ig Salgótarjánban Amatőr képző- és iparművészek megyei kiállítása Salgótarjánban, a József Attila Városi Megyei Műve­lődési Központban szomba­ton nyitották meg megyénk amatőr képző- és iparművé­szeinek évenként hagyomá­nyos kiállítását. Az esemény a Dűvő népzenei együttes muzsikájával kezdődött, majd Ispán Tibor, a közművelő­dési intézmény munkatársa köszöntötte a megnyitóra el­jött alkotókat és más érdek­lődőket. A sokszínű, tehetségről árulkodó szemlét Laczkó Pál, a Palócföld szerkesztőjének szavai nyitották meg. Elöl­járóban szólt a gazdasági­társadalmi helyzetünkkel összefüggő, a közművelődés­ben és _a művészeti életben jelentkező nehézségekről. Ezek napjainkban számos helyen, különböző hangsú­lyokkal hangzanak el, az aggódás, az eredmények fél­tésének jeleként. Felmérések­re hivatkozva mondotta el, hogy az országban közel hét­száz amatőr művészeti közös­ség működik mintegy 12 ezer ember részvételével. Sok ez, vagy kevés? Ennek megvála­szolására ma egyetlen elmé­leti szakember sem vállalko­zik. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi időben meg­csappant a kisközösségek száma, s nem egy helyen maguk a művelődő közössé­gek is hiányoznak. Nógrád megyében — több­kevesebb szervezettséggel — Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényb'en működnek ama­tőr képzőművészeti körök, de a létezők pontos számáról senki sem tud felvilágosítást adni. A megyei alkotóközös­ségek és alkotók erejére azonban mi sem jellemzőbb, minthogy minden esztendő­ben sikerül megrendezni az amatőrök kiállítását a sal­gótarjáni megyei művelődési központban. S bár nálunk is minduntalan fellángol a vita az amatőrség-dilettantizmus- hivatásosság témakörében, a lényeg nem a pillanatnyi ál­lásfoglalásban, hanem az al­kotás szellemiségében és mi­nőségében rejlik. A tárlatra — amely már­cius 17-ig az üvegcsarnokban fogadja a látogatókat — hat- vanan küldték be a művei­ket, s a zsűri negyvenhárom alkotó munkáját fogadta eL Tizen kaptak díjat — Kiss György, Bakos Ferenc, Tom­ka István, Kovács Alfonz, Mede János, Balogh Balázs András, Fodor Istvánné, Ba- ráth Zoltán, Losonczy Ildikó és Szomora Kálmán — a me­gyei és a városi tanács mű­velődési osztályától, az SZMT-től, a megyei művelő­dési központtól, a megyei ci­gány koordinációs bizottság­tól, a TESZÖV-től, a Palóc Kereskedelmi Vállalattól, a Salgótarjáni Ruhagyártól és a Nógrádi Szénbányáktól. Tanácskozott a megyei diákparlament Pergő vita, a vélemények csattanós ütközése — ta­lán így lehetne röviden összefoglalni, milyen is volt a megyei diákparlament. Az elhúzódó értekezletre szom­baton, a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnáziumban került sor. Az intézmény au­lájában Nógrád megye ti­zenhat középiskolájának nyolcvan képviselője ta­lálkozott az ifjúsági fó­rumon, hogy véleményei­ket kicseréljék, s problé­máikra közösen megoldást találjanak. Némi idő kellett hozzá, míg az innen-onnan érkező hozzászólásokból igazi esz­mecsere kerekedett, mert a találkozóra készített írá­sos vitaanyagot késve, csak a helyszínen vehették kézbe a küldöttek, így — elein­te — hiányzott a beszélge­tés vezérfonala. Mindazon­által, mivel mindenki az általa képviselt csoport gondjait vetette fel, jó han­gulatú, operatív ülés volt a diáktalálkozó. A bátonyterenyeik a köz­lekedési lehetőségeket ki­fogásolták: kevés a helyi­járat. A megyeszékhely di­ákjai a fiúkollégiumi férő­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom