Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

1988. február 3., SZERDA NOGRAD 3 Szigorúbb letszamgazdalkodast! Foglalkoztatási helyzetkép feketén, fehéren A személyi jövedelemadó, az árreform, a forgalmi adó és a velük kapcsolatos tudnivalók olyannyira betöltik min­dennapjainkat, hogy alig érzékeljük azt a változást, amely az utóbbi időben a munkaerőpiacon végbement, amely alkalmasint munkanélküliségben is megnyilvánul. Az át­szervezést, a nyomában járó felmondást, és a létszámstop- pot nyilvánvalóan másként minősíti az, akinek van mun­kahelye, mint az, aki éppen hetek óta hiába talpal állásért. Rózsa Józsefet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő­osztályvezetőjét ama kértük, mutassa be a valós helyzetet. Uj utcákon ci műszakiak Kiszolgálói az erdőgazdálkodásnak Ilii A hírneves Halat» Tibor vezette Gagarin fssocialista Brigád. A gépek rendszeres ellenőrzést igényelnek. Itt készülnek a fából faragott bútorok. Fotó: Bábel László — Mi újság a munkaerő- piacon? — Pillanatnyilag hatvan­ezer betöltetlen munkahely van hazánkban, fele Buda­pesten. Többnyire többmű­szakos, fizikai munkát igény­lő, jól fizetett állások. Első­sorban az iparban, az egész­ségügyben, a szolgáltatások­ban és a kereskedelemben! A munkanélküliségről nincs pontos adatunk, csak azokról tudunk, akik bejelentkeztek a munkaügyi szolgáltató iro­dákba. Ismereteink szerint tízezer ember vár munka­helyre, két-háromezer több hónapja van állás nélkül. Legtöbbje képzetlen, vagy igen alacsony képzettségű. Észak-Magyarországon, Bács-Kiskun megyében, va­lamint Hajdú-Biharban, a bihari részen találjuk a leg­több munkára várót. — Milyen lehetőségeik van­nak fiz állásnélkülieknek? — Ezer munkanélküli szá­mára — a hiányszakmákban — szakképző tanfolyam in­dul. Azok jelentkezhetnek, akik bejegyeztették magukat a munkaügyi szolgáltató irodába, és jogosultak a munkanélküli segélyre. A tanfolyam ingyenes lesz. Rö­videsen megjelenik a ren­delkezés, amely kimondja: mindazok, akiknek a MU- SZI nem tudott munkát biz­tosítani és két hónapja ál­lás nélkül vannak, a tan­folyam idejére hozzávetőle­gesen négyezer forint se­gélyt kapnak. — Ez az összeg a már fo­lyósított segélyen felül jár? — Nem, Csak egyféle cí­men vehető igénybe ez a támogatás. Nyilván minden­ki a maga számára kedve­zőbbet választja. — Így kétszeresen hát­rányba kerülnek azok, aki­ket — kihasználva a ren­delet kiskapuját — a gaz­dálkodó szervezet egyen­ként, vagy kisebb csoporton­ként, de mindenképpen a vízválasztónak számító tíz fő alatti létszámot figyelem­be véve, küldött el munka­helyéről. Ezek az emberek különösen kiszolgáltatottak­ká váltak. — Rövidesen megváltozik a helyzet. Március 31-ével feloldjuk a tízfős keretszá­mot, korlátot. — Ezt követően, tehát utó­lag, igénybe vehető a négy­ezer forintos munkanélküli segély? — Nem. — Milyen szakmákban in­dulnak tanfolyamok? — A hiányszakmákban. Ezek általában többműsza­kosak, ezért nem szívesen vállalják, kevesen jelentkez- *nek tanfolyamra. Azok a munkanélküliek. akiknek nincs meg az általános ^is­kolai végzettsége, betanuló­képzésen vehetnek részt; szükség van például teher­Az Országos Tervhivatal és a Magyar Gazdasági Ka­mara vezetői kedden megbe­szélést tartottak. Hoós Já­nosnak, az Országos Tervhi­vatal elnökének és Bech Ta­másnak, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnökének veze­tésével áttekintették, ho­gyan lehet a vállalati és a népgazdasági tervezés kér­kötöző, darukezelő munká­sokra. Középiskolai végzett­séggel, főként a tavaly érett­ségizett állás nélküli fiata­lokra gondolok, akikből ta­nulással sztk-ügyintéző, áfa- számlaellenőr, egészségügyi középkáder válhat. — A Magyar Rádió Köz­vetlen kapcsolat című mű­sorából megtudhattuk: ma már diplomával a kézben sem biztos a munkahely. — A diplomások foglal­koztatása mondhatni: lyuk az állam életrajzán. Nyárra készül el az a tervezet, amely ajánlásokat tesz ki­egészítő felső fokú tanfo­lyam beindítására. Az len­ne a szerencsés megoldás, ha a már dolgozó, de ke­vésbé képzett emberek visz- szalépnének és átadnák he­lyüket a diplomásoknak. — Az eddig elmondott le­hetőségek — működő rend­szerek. Milyen további lé­pésekkel kívánják csökken­teni az egyre erősödő fe­szültségeket? — Több százmillió forintot tartalmazó foglalkoztatási alap létesült munkahelyte­remtő beruházásokra. Vál­lalkozó gyár; vállalat kell sok-sok ötlettel. Az ötlet a legfontosabb. Példa lehet a biharkeresztesi kezdemé­nyezés. Az ott élők számá­ra: vályoggyártó üzem lé­tesül. A nyugati országok­ból komolyan érdeklődnek a vályogtégla iránt. A vállal­kozónak. ez esetben a ter­melőszövetkezetnek, a beru­házási költség bizonyos ré­szét megtéríti az állam. Min­den ötletet felülvizsgál az ÁBMH, karöltve a pénzin­tézetekkel. Maga az ÁBMH elnöke dönt arról, melyik cég kapjon pénzt a foglal­koztatási alapból. — Állami döntés még nincs, csak javaslat készült az áttelepülési segély beve­zetésére. Amennyiben a munkanélkülinek van laká­sa, de munkahelyet mond­juk az ország másik részé­vén talál, a lakáscseréből adódó esetleges veszteség egv részét átvállalná az állam. Hangsúlyozom, ez nem je­lentene lakáshoz jutást. Az át­vállalt különbözetet a fog­lalkoztatási alapból fizet­nénk. Tervezzük újrakezdési segély indítását. Ha a szak­képzett munkanélküli olyan vállalkozásba kezd, ameiyre van kereslet az alapok meg­teremtéséhez, például mű­hely kialakítására, gépvá­sárlásra a foglalkoztatási alapból pénzt adna neki az állam. Előzetes elképzelé­sek szerint a vállalkozónak minimálisan 150 ezer forint saját tőkével kell rendelkez­nie. Ide kapcsolható, hogy a megszűnő termelőszövet­kezetek helyébe lép» szak­csoportok kisgépvásárlását kölcsönnel segítenénk. Ez dóséit jobban összehangolni, a gazdasági szabályozók vál­lalati hatásait az államigaz­gatásnak visszajelezni, s mit kell kölcsönösen tenni a pi­ac építése érdekében. Meg- ' beszélték az 1988. évi nép- gazdasági terv teljesítésének feladatait is. Megállapodtak a további rendszeres, kölcsönös tájé­koztatás formáiról. csak tervezet, végleges dön­tés még nincs. — A már említett rádió­műsorból megtudhattuk: tár­gyalások folynak az OTP ve­zetőivel a munkanélküliek hitelrészleteinek átütemezé­séről. Milyen feltételekkel kaphatnak haladékot az ál­lásnélküliek? — Még nem mondhatok semmit. Valami készül, de konkrétumról korai lenne beszélni. Tárgyalunk az OTP-vel. Tervezzük viszont, hogy a jövő évtől kezdődő­en azok is kapjanak mun­kanélküli segélyt, akik nem elbocsátás miatt kerültek ut­cára. Persze, ez alacsonyabb összegű volna, mint a „vál­lalati munkanélküliek” segé­lye. — Jó ideje, hol halkabban, hol hangosabban kifogásol­ják idehaza: sok külföldi kap nálunk munkát. Az el­bocsátások miatt valószínű­leg szaporodik majd az el­lenzők száma. — A külföldiek után fize­tendő adó idén tovább emel­kedett, hogy a hazai cégek keressék a módot a külföl­diek helyettesítésére. Hang­súlyozni kell: a külföldiek olyan munkát végeznek, amit a magyarok nem vál­lalnak. A kubaiak szövők- fonók, a lengyelek bányá­ban, építkezésen dolgoznak. Bizonyára a jövőben is lesz­nek vállalatok, ahol foglal­koztatnak külföldieket, de a munkához jutók száma valószínűleg csökken. — Nekünk, magyaroknak is lehetőséget jelenthet a külföldi munka. Tervezik-e a munkavállalás könnyíté­sét? — Igen. Ez év nyarára ké­szül el a jogszabály, s va­lószínűleg 1989-től egyszerű­södik majd a gyakorlat. Ez azonban csak néhány száz embernek jelent könnyítést. — Megítélése szerint, med­dig tart a munkaerő átren­deződése, mikor zárul le a folyamat? — Ahol állami döntés alapján szűnnek meg háttér- intézmények és következnek be elbocsátások, azok meg­valósulnak. Vállalatok eseté­ben a ,vállalati tanácsoknak kell dönteni, ezért valószí­nűleg a tervezettnél kisebb mértékű lesz a racionalizá­lás. — Elég hatásosnak bizo­nyul-e majd a munkaerő­szerkezet átalakítása, ha nem a tervezett mértékben, s ütemben valósul meg? — Ahhoz, hogy a vállalat, a gazdálkodó szervezet ver­senyképes legyen, mozdulnia kell, le kell csökkentenie a létszámot. Csak így tud munkabért emelni. A szigo­rúbb létszámgazdálkodás segítheti a fellendülést. Ha az elbocsátás tömeges, bár­milyen furcsa, javíthatja a gazdaságosságot. Bevezetett közhasznú munkán minden­kit tudunk foglalkoztatni. Igaz, ez primitív munka. Megítélésem szerint, 1993— 95-re befejeződik a munka­erő-átrendeződés. Utána nyu- godtabb időszak következik, nagyobb szociális garanciák­kal működhet a foglalkoz­tatási rendszer. Addig nemigen. Környezetvédelmi egyesület alakul Magyar környezetvédelmi egyesület létrehozását hatá­rozták el neves közéleti sze­mélyiségek a Hazafias Nép­front támogatásával. Az ala­kuló közgyűlés előkészítésé­re Antoni Ferenc akadé­mikus vezetésével szervező- bizottságot hoztak létre. (MTI) Az erdőgazdaság műszaki üzemigazgatóságának szép a környezete Balassagyarmat déli határán, kint a Sivitón., Az udvara gondozott, fenyő, tői és télen is zöldellő bok­roktól díszük. A munkacsar­nokokban rend, az irodai munkahelyek szerények. Tóth Ágoston műszaki igaz­gató maroknyi szobácskájá- nak falán méternyi népi művész; igénnyel elkészített fadomborműn érzékeltetik az üzemigazgatóság tevékenysé­gét. Az elmúlt év végén, a bú­torüzem két művészi tehet­ségű dolgozója Kőszegi Atti­la és Szacskó Tamás farag­ta. Traktor, vasút, erdőrész. let, bútorok rajta. A művé­szek mindent, amivel foglal­kozik az üzemigazgatóság belesűrítették az alkotásuk­ba. Megváltozott a szervezeti felépítés Az elmúlt év elejétől fo­lyamatosan korszerűsítették az üzemigazgatóság szerve­zeti felépítését. Az ország különböző erdészeteinek ta­pasztalatai alapján összevon­ták az eddig önállóan műkö­dő királyréti, váci, balassa­gyarmati műszaki üzemeket és alakították ki balassa­gyarmati központtal az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság műszaki igazgatóságát, amelynek élé­re Tóth Ágoston erdőmér­nököt nevezték ki. Az in. tézkedés az erdőgazdaságnál az újonnan megválasztott igazgató Tóth József irányí­tása alatt megkezdett szer­vezeti és szerkezetváltoztatá­sok eredménye. Az üzem- igazgatóság éves termelési tervét egyszázmillió forintra tervezik. (A tervezések most folynak. Szerk.) Más, mint volt Az üzemigazgatóságnak, az erdőgazdálkodásban fontos a szerepe. Ellátni a biológiai erdészetet munkakész gé­pekkel, a gépeket kezelő hozzáértő szakemberekkel. Az erdőgazdálkodás ma már merőben más, mint volt va­lamikor. A lovakat felváltot­ta a gépi erő. Az emberi munka a gépeken keresztül érvényesül. Speciális gépek­kel vannak felszerelve, ame­lyek a fadöntéstől a rako­dókhoz szállításig, a teher­autókra rakásig mindent el-» végeznek. A kézi munkaerő fokozatosan kiszorul az er­dőművelésből. Talajművelő, csemeteültető, iskolázó és egyéb más különböző tech­nika dolgozik a területen is. Az üzemigazgatóságnak a gépek javításán túl fontos feladata az erdei utak kar­bantartása, újak építése ép­pen annak érdekében, hogy a biológiai erdészet minél könnyebben láthassa el fel­adatát. Itt is a gépeké a fő­szerep. Ma már olyan erdei útnak a megépítése, mint a szécsényi erdészethez tartozó litkei—pilinyi erdőn át veze­tőt, tíz ember készítette egy év alatt. Valamikor 100 em­bert is igényelt és évekig húzódott volna a megépíté­se. Ez az ágazat a szerkezet- váltás óta nagy népszerű­séget szerzett a munkájával a természetbarátok, téli sportolók körében, akinek erdei utakat, síterepeket ala. kítottak ki a Börzsönyben, Salgótarján környékén és más helyeken az erdészet területén. A nagyhideghegyi baráti kör nevében a napok­ban írt levelet az igazgató­nak Jeszenszky Géza, a Tu­dományos Akadémia munka­társa, megköszönve azt a szép munkát, amelyet az em­lített helyen felállított sífel­vonó alkalmával végeztek. Faragott bútorok Kiterjedt nemzetközi kap­csolattal is dicsekedhetnek az üzemigazgatóság dolgo­zói. Ezt a kapcsolatot első­sorban a speciális bútorokat készítő ágazatukon keresztül teremtette meg az itt dolgo­zó negyven szakmunkás. A sikert azzal biztosítják el­sősorban, hogy a bútorokat természetes fából készítik, amelyre a nyugati országok vásárlói tartanak igényt. Az úgynevezett rusztikus ebédlő keresett a piacon. Bútorter­mékeik iránt nyugati orszá­gok — svédek, nyugatnéme­tek — bútorkereskedői is érdeklődnek. Jelenleg bükk bútoralkatrészeket gyártanak nyugati államok részére. A hazai piacon egyedi megrendeléseket elégítenek ki. Salgótarjánban a Spalten Söröző bútorai is az ő ter­mékük. A fővárosban és Bécsben a Mátyás pincét bú. torozták be. Természetesen más helyeken is fellelhető az általuk készített speciális bútorcsalád. Az igazgatóság köteléké­ben kétszáz emberrel szá­molnak, ezen belül nyolc-tíz szocialista brigád működik. Nevezetes ezek között Héjj Szabolcs erdőmérnök üzem- igazgató-helyettes, Hatala Tibor vezette Gagarin Szo­cialista Brigád, amelynek tagjai kiváló szakemberek, minden területen hozzáértés­sel látják el a feladatukat. Jól képzett szakmunkásokat felső fokú végzettségű szak­emberek irányítják. Olyan, mint Palánki Sándor üzem­mérnök, Ketler Tibor gé­pészmérnök, Bochát István földmérő mérnök, Rabong György útépítő mérnök. Ahogyan azt az üzemigaz­gató, Tóth Ágoston mondta, jó szakemberek, hozzáértő szakmunkások - biztosítékai annak, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság műszaki üzemigazga­tóságán a reá háruló felada­tot jól el tudja látni. Babái Gyula H. T. Hz OT és a Magyar Gazdasági Kamara vezetőinek megbeszélése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom