Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-23 / 45. szám
1988. február 23., KEDD NOGRAD 3 Mamutcégek, „bolygó” kisvállalatok 2. A Ganz-MÁVAG meg a többiek Az 1960-as, 70-es évek fordulóján nagyarányú váltásra került sor a tőkésvállalatok belső irányítási, szervezeti rendjében. A nagy .szériák, a tömegtermelés időszakában az 1970-es évekig a tőkésvállalatok a hadsereghez hasonlóan szerveződtek, és erősen hierarchizálódtak, centralizáltak voltak. A piacépítésnek ebben az ex- tenzív korszakában a feladatokat „leosztották” a gyárakra, az üzemekre, s ők csupán a tervek teljesítésében, az ésszerű gazdálkodásban, a költségek csökkentésében voltak érdekeltek. Amikor a sokrétű egyéni igények rugalmas követése, a kis szériák, a megannyi variációs lehetőség került előtérbe, megkezdődött az irányítási szintek (lépcsők) számának radikális csökkentése, a központok leépítése, a különböző termelő-, fejlesztőrészlegek, munkacsoportok önállóságának, vállalkozókészségének növelése. Az egykori vállalat- birodalmak átalakulnak a szervezeteken kívül álló alkotó teamek, a mamutcéghez kapcsolódó „bolygó” kisvállalatok, autonóm munkacsoportok laza, ám rendkívül rugalmas és célratörő, teljesítményközpontú halmazává. Nem az igazgatók Ha csak a piaci munka ex- tenzív-intenzív jellegében lenne különbség, a magyar vállalatok és az élenjáró külföldi cégek között, akkor is jelentős veszteségek érnék hazánkat, az erősen leértékelődött hagyományos tömegtermelés fennmaradása révén. Pedig a korszerű piaci munka és a decentralizált vállalati belső szervezet egyben lehetővé teszi, kikényszeríti az alkotó energiák felszabadítását, a tömeges kreativitást, a tudományos és technikai forradalom kibontakoztatását, új, magasabban honorált értékek létrehozását. Miközben nálunk még napjainkban is hat az a vulgár-marxista felfogás, amely csak a fizikai teljesítményt tekinti értékalkotónak, lebecsülve a szellemi munkát, esetenként spekulatív jellegűnek minősítve a vállalkozó, a szervező, a tőkehasznosító stb. tevékenységet. Jelenleg sem egyértelmű még annak megítélése, hogy a csupán végrehajtó jellegű fizikai munka, amennyiben minden kezdeményezést, piaci alkalmazkodást nélkülöz, nem növeli, hanem csökkenti a nemzeti jövedelmet. A vállalati tanácsok, a központok, a vezérigazgatók centralizációs hajlama, amennyiben az tömeges jelenség, aligha magyarázható szubjektív okokkal, hatalomféltéssel. Objektív okok a meghatározók. A vállalatok nem igazán önállóak. Sokféle jogszabály, a gazdasági szabályozás nagyon szűkösre korlátozza a mozgásteret. Kevesebb lépcsőfokot „Sajnálatos módon, gazdálkodó szervezeteink önállósága kisebb és korlátozottabb lett, mint amilyen 1968-ban, a reform elindulásának idején volt — mondotta az egyik tanácskozáson Németh Miklós, az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára. — Ezért a következő évékben számos olyan döntés várható, amely azt célozza, hogy 1990-re, a következő ötéves terv kezdetére eljussunk odáig, amikor gazdaságunkban már nem a hierarchizált kapcsolatrendszerek, és nem a szubjektív megítélés, az ilyen-olyan alkuk és összeköttetések lesznek a meghatározóak, nem a pénz integráló szerepe.” Az önállóság jogi kereteit gazdasági tartalommal a szabadon felhasználható finanszírozási, ösztönzési, fejlesztési eszközök, saját források, hitelek, devizális lehetőségek töltik meg. A túlszabályozottság, a szűkös mozgástér nem valamiféle bürokratikus beszűkültség következménye, hanem a nyomasztó gazdasági gondok jelzése, az eszköz- és teljesítményhiány tükröződése. Ezért nem várhatunk egy, vagy néhány intézkedéstől, rövid távon eredményt. A stabilizáció idő-, áldozat-, és teljesítményigényes, bármennyire is szeretnénk, gyors sikerre nincs lehetőség. * Aligha halogathatjuk a belső korszerűsítéseket, demokratizáló, decentralizáló lépéseket a szűkös anyagiakra hivatkozva. A mozgástér tágítása egyebek között például a felesleges irányítási lépcsők kiiktatását is igényli, ahogyan újabban a miniszterelnök-helyettesek, köz- beiktatás nélkül, közvetlenül irányítják az önálóbbá és felesősebbé vált kormánytagok munkáját. A főosztály- es gyárvezetők is megértek a nagykorúsításra, ha pedig alkalmatlanok a feladatok ellátására, segítsenek rajta versenypályázatok kiírásával. „Karcsúbb” központok, pontosabb őrök A központok „karcsúsítása”, a hatáskörök decentralizálása megteremti az önálló kezdeményezőmunka feltételeit. Esetenként új szervezeti formák, leányvállalatok, autonóm munkacsoportok, nagy szervezetek radikális szétbontása szintén szükségessé válhat. Jobb lesz a Ganz-MÁVAG, a Tatabányai Szénbányák több önálló egységre darabolva? A csepeli gyárak, a Volán-vállalatok, a baromfi-, a dohány-, a cukor-, konzervipari cégek, közúti építők, új feltételek közé kerültek a trösztök, az országos központok felszámolása után. Bebizonyosodott, mindenki másként, jobban dolgozik, gazdálkodik a saját kontójára. A szűk keresztmetszetek, a fekélyes gócok pedig nem maradtak rejtve, felszínre kerültek és kezelhetővé váltak. E sorok írója nemcsak 20 évvel ezelőtti cikkét idézi, amely a Népszabadság 1968. június 16-i számában jelent meg, mivel megállapításai napjainkban is helytállóak. „A népgazdaság irányítási rendjében — korunk gyorsan fejlődő követelményeihez igazították — előretolták az órákat. Ehhez képest a helyi időszámítás inkább késik, mint siet. Más szavakkal: tovább élnek, kísértenek a régi módszerek. A szubjektív feltételek csak lassan és fokozatosan alakulnak ki, a szemlélet-, a gondolkodás- mód vontatottan zárkózik fel a reform követelményeihez. E folyamatot gyorsítják, az új mechanizmusnak törnek utat, akik nemcsak elégedett- lenkednek a helyi változásokkal, hanem programot adnak és tevékenykednek az átalakulás, a kibontakozás irányában.” Kovács József Uj termekek a Fütöberböl Az apró lépések taktikáját követi termékszerkezetének fejlesztésében a Fűtőber bátonyterenyei gyára. A hagyományos termékek, mint a radiátorok, a ventillátorok, a tartályok, a hőhasznosítók mellett minden évben bővítik a repertoárt két-három új gyártmánnyal. Az idén kezdték meg a termelőegységben a portechnikai berendezések előállítását, s mindjárt exportálnak is belőlük. Az NDK-ba szállítanak 12 multiciklont és két MP-szűrőt, a hozzájuk való tartozékokkal, összesen 2 millió forint értékben. Ennél lényegesen nagyobbnak ígérkezik a tőkéskivitel. Az már bizonyos, hogy márciusban 108 hangcsillapító tartályt kell készíteniük a bátonyterenye- ieknek NSZK-beli megrendelésre. Hasonlóképpen nyugatnémet fél a vevő arra a 30 darab markolókanólra, melynek prototípusát már legyártották. Ügyszintén e tőkésországban hasznosítják majd azt a 22 konzolt, melyek kedvező fogadtatása esetén 10 millió forint értékű üzlet megkötésére van kilátás. Képünkön a felületkezelő üzemében a termékek korrózióvédelmét, festését készítik elő. —kép: kulcsár— Ilénmihrfcrat liwpllf H 1 VvfcUI Páva-védjeggyel . Hagyományos, mégis it, ?; mm ni II * ♦ Míg nem jártam a Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben, azt gondoltam, hogy az itt dolgozók irigylésre méltó helyzetben vannak. Nincs gondjuk a divat hullámzásával, nem kel] alkalmazkodniuk a piac állandó változásához. Szükségtelen foglalkozniuk termékszerkezet-váltással, az ajtón dörömbölő modem technológiák pénztelenség miatti kirekesztésével, illetve kínkeserves beeresztésével. Évszázadok alatt tökéletesedett hagyományos termékeket gyártanak hagyományos eszközökkel. Mióta Szécsény- ben jártam, megváltozott a véleményem: tudom, hogy ez nem így van. A falusi fonók idillje helyett számok, mutatók, tervek, bázisévek, exporttelj esíté- sek és gyönyörű népművészeti termékek fogadtak. Bállá Jánosné, a szövetkezet elnök- nője elmondta, hogy a tavalyi évet minden tekintetben sikeresnek könyvelheti el a szövetkezet: 1,1 millió forint export, 3,2 millió forint nyereség. Nem hiába kapták meg a KI- SZÖV megyei elnökségének vándorzászlaját, melyet az elmúlt évek teljesítményével érdemeltek ki. Ez a szövetkezet is ugyanazokkal a gondokkal küszködik mint az ország itöbbd gazdálkodó szervezete. Piac- felkutatása, új termékek bevezetése, gépek beszerzése, munkaerő-utánpótlás biztosítása. .. A termelés nagy részét a szőttesáruk teszik ki. Kerül ki innen a méterárutól, a ballagótarisznyán, a falvédőn keresztül az apró ajándéktárgyakig minden, természetesen a palóc népművészeti jegyeket hordozva magukon. De gyártanak hímzett blúzokat, ingeket, asztalterítőket, horgolt gyerektipegőket, bébigaimitúrákat. Nagy szakértelmet, türelmet igényel a babakészítés. Itt minden munkafolyamatot kézzel végeznek az ügyes palóc asz- szonyok. Számomra az ú jdonság erejével hatott, hogy mennyi munkát jelent az új termékek kifejlesztése, piaci bevezetése, ami főként az itt dolgozó négy népi iparművész teendője. A hagyományos palóc mintákat, a motívumokat, a piros-kék színeket alakítják, helyezik el a szöveten olyan formában, hogy az a mai ízlésnek is megfeleljen, a modem lakások képébe is beüljék. Az itt készült népművészeti termékek 90 százaléka a Népi Ipar- művészeti Tanács által zsűrizett és Páva-védjeggyel ellátott. Ez azt jelzi, hogy mind szín, mind harmónia világában a népművészeti kritériumoknak megfelel. Az új termékek kifejlesztésében a szövetkezet alapelve, hogy a múlt örökségét átmentsék a mának, s ezáltal megőrizzék a jövőnek. Főként a Népművészeti Vállalat, a Harmónia Kereskedelmi Vállalat és a Népművészek Háziipari Szövetkezetének bolthálózatában adják el termékeiket, de kapcsolatban állnak a Skálával és üzletkötőik révén az ország számos településének áruházával, boltjával. Idehaza főként turisták vásárolják a hamisítatlan palóc szőtteseket, hímzéseket, de ha itt elmulasztják megvenni, akkor sincs nagy gond, hiszen exportálnak is a termékekből. Üzleti tevékenységük alapelve, hogy igyekezni kell mindenütt jelen Lenni. Ezt bizonyítja, hogy Japántól Las Vegasig szerte a világban ismerik termékeiket a boltokból, vagy a kiküldött ismertetőkről, mintakollekciókból. Több mint 10 külkereskedelmi vállalattal állnak kapcsolatban, ez irányú munkájukat viszont nehezíti a hosszú átfutási idő. Előfordul, hogy egy-egy ajánlat megtétele után 1—1,5 évvel érkezik a megrendelés és ilyenkor reménytelennek látszik az akkorra már lefutott termékhez szükséges alapanyag beszerzése. Az elmúlt évben a leg- jelemitősébb külföldi partnerek Lengyelországból, Csehszlovákiából kerültek ki, de sok kis tétel indult útnak Franciaországba. NSZK-ba, Japánba és az Egyesült Államokba is. Háromszor annyi terméket adtak el külföldön, mint 1986-ban. Az idei munkára itt is rányomta bélyegét az adóreform. Megszűnt az eddigi adókedvezmény, a horgolt csecsemőruhák pedig a dotáció elmaradása és a 25 százalékos áfa bevezetése miatt 60 százalékkal drágultak. , Ez jelentős keresletcsökkenést von maga után, hiszen az innen kikerülő termékek vásárlási listánkon nem az elsők között szerepelnek. Ezért jelentős termelésfelfutásra nem számítanak, létszámot is a jelenlegi 320 főn (270 bedolgozó) szeretnék tartani. Kacérkodnak egy szövőgép beszerzésének gondolatával, ami az itt mutatkozó munkaerőutánpótlás-hiányt ellensúlyozná. A gyerekruhák és hímzett holmik részarányát növelik, és továbbra is foglalkoznak gyer- mek-konfekcióruhák varrásával bérmunkában. Eszerint mintegy 3 százalékos termelésnövekedést terveznek, ami még mindig nem biztosíték arra. hogy nyereségük nem csökken az 1987-eshez képest. Exporttevékenységükből befolyó árbevételüket 1,5 millió forintra növelik, és továbbra is sok kiállításon, vásáron kívánnak részt venni. Ügy vélik, hogy a kooperációs kapcsolatokban még sok lehetőség rejlik. Űj termékeiket a női és gyermek hímzett blúzokat, hímzett kosztümöket már a zsűri elfogadta, bemutatkozhatnak tehát a piacon. Varga Lászlóné varrónő keze alól is pompás ruhácskák kerülnek ki. —képek: kj— Tenyészállatmentés embriéátíiltetéssel Több éven át tartó te- nyészjuhállomány-mentési program fejeződött be a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karának biotechnikai állomásán. A kutatók import útján hazánkba érkezett Lacaune-nyáj szaporítását oldották meg embrióátültetéssel, az állatok ugyanis — amint az állat-egészségügyi vizsgálatok megállapították — fertőzöttek voltak. A kórokozó a nyirokszerveket támadta, az immunrendszert tette tönkre. Az egyébként magas genetikai értékű, első osztályú tej- és hústípusú állatokat karanténtelepen helyezték el — nehogy megfertőzzék a hazai állományt — és „embriótermelésre” fogták. A fertőzött juhokból kioperálták az embriót, majd beültették a magyar fésűs- merinó-anyákba, amelyek egészséges, továbbszaporítható utódokat ellettek. Az első csoport már újra tenyésztésbe került, a két generációban több mint 100 mentesített állatot számlálnak, amelyeket rövidesen átadják a nagyüzemi tenyésztőknek. Az eljárással tetemes értéket sikerült megmenteni, hiszen a szakemberek véleménye szerint a Lacaune- fajtának a juhtejtermelésben akkora szerepe lehet, mint a Holstein-fríznek a szarvasmarha-ágazatban. Az importnyájat már megsemmisítették, jelenleg a mentesített állomány gyarapítása folyik. Ezzel egyidejűleg az állomás kutatói előbbre léptek a kossperma „konzerválása” terén is; az eljáráshoz —, amelynek célja, hogy az értékes tenyészkosok termékenyítőanyagát a tenyésztők hosszú ideig használhassák — új termékenyítés- technológiát is kimunkáltak. (MTI)
