Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-19 / 42. szám
NOGRÄD 1988. február 19., PÉNTEK Áz HSZBT ünnepi ülése ■ ■ Ünnepi megemlékezés a magyar—szovjet együttműködés 40. évfordulóján Befejeződött az SZKP KB ülése A közép- és felsőfokú oktatás átalakításával foglalkozó napirendi pont vitájával folytatódott csütörtökön az SZKP Központi Bizottságának ülése. A második munkanapon nyolcán szóltak hozzá a Jegor Liga- csov által előterjesztettekhez. A napirendi pont lezárása után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet „Forradalmi átalakítás és ideológiai megújulás” címmel. A Központi Bizottság határozatokat fogadott el, jóváhagyva egyfelől az oktatási reformmal kapcsolatos előterjesztést és a vitában elhangzottakat, másfelől a főtitkár beszédét. A testület személyi kérdésekben is döntést hozott. Jurij Maszljukovot, akit nemrég nevezitek ki első miniszterelnök-helyettessé és az Állami Tervbizottság elnökévé, a KB Politikád Bizottságának póttagjává választották. Ugyancsak a PB póttagja lett Geor- gij Razumovszkij, a KB titkára. A Központi Bizottság titkárává választották Oleg Baklamovot. Felmentették politikai bizottsági póttagsága alól Borisz Jelcint. (Jelcint tavaly ősszel mentették fel a moszkvai párt- bizottság első titkárának tisztéből, és egy állami bizottság irányításában kapott vezető szerepet.) A Központi Bizottság tagjává választották V. Bolgyimt, a KB osztályvezetőjét, N. Geller mezőgazdasági gépkezelőt és Viktor Mironyenkót, a Komszomoi KB első titkárát, akik eddig a testület póttagjai voltak. Ezzel a Központi Bizottság befejezte kétnapos ülését. Mihail Gorbacsov: Az átalakítás az emberiség számára kedvező folyamat A Szovjetunió leszerelési kezdeményezései, más külpolitikai lépései immár nem rögtönzések, vagy válaszreakciók a Nyugat politikai lépéseire —, mint erre korábban gyakran volt példa —, hanem tudományosan, hosz- szú távra szilárdan megalapozottak, jelentette ki Mihail Gorbacsov. A főtitkár az SZKP KB ülésén csütörtökön mondott beszédében az átalakítás ideológiájának nemzetközi vonatkozásait elemezte. A múlt tapasztalatait és tanulságait vizsgálva, azt a feladatot tűzték ki, hogy megértsék a szovjet társadalom helyzetét és ugyanígy vetették fel a kérdést nemzetközi vonatkozásban is megérteni és megismerni az országot körülvevő világot. — Objektív elemzés alapján vontuk le a következtetést, hogy szükségessé vált az átalakítás és az új politikái gondolkodásmód. Ezzel áttörést értünk el korunk valóságának tudományos megismerésében, s ez újszerű és dinamikus politikában testesül meg — hangsúlyozta Gorbacsov. Növekvő rokonszenv A szerződés mutatója annak a szintnek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gondolkodásmód nemcsak az agyakban uralkodik, hanem hat már a világpolitikában is. A szerződés kidolgozása tanulságos a felhalmozott tapasztalatok szempontjából. A szerződés aláírása . azonban nem adhat tápot az ön- megnyugtatásra : a megállapodás a leszerelésért és a békéért folytatott küzdelem — egyebek között az ideológiai harc — új szakaszát nyitotta meg — mondta. A szovjet vezető utalt a •NATO „kompenzációs” terveire és arra, hogy Londonból, Párizsból és a brüsszeli központból ismételten nemmel válaszoltak a nukleáris fegyverzet leszerelésére, még akkor is, ha arra csak a távolabbi jövőben kerülne sor. A KHR—HHR szerződés elismerő méltatása mellett -olyan hangok is hallatszanak, hogy Franciaország és Anglia egyáltalán nem kívánja megszüntetni nukleáris fegyverzetének növelését. Sőt, a szerződés aláírása után, a NATO-tagállamok fokozott aktivitást mutatnak a két- és többoldalú katonai integrációban. Fokozódott az a törekvés, hogy az átalakítás és leszerelés kérdéseivel kapcsolatos ideológiai harcot a Szovjetunió területére vigyék át. A nyugati rádióállomások provokációs koholmányokat terjesztenek a szovjet társadalomban kiéleződő küzdelemről, a szovjet vezetésről, s arról, hogy már létrejött és terebélyesedik az átalakítás és az SZKP külpolitikájának „ellenzéke”. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta : a rádióállomások nyugtalanságának nemcsak az az oka, hogy a leszerelés fenyegeti a katonai-ipari komplexum profitját, de megijeszti őket az is, hogy újólag növekszik a rokon- szenv országunk iránt, hogy zajlik a Szovjetunió új „felfedezése”. Mindez aláássa az „ellenségképet”, ezzel pedig a szovjetellenes, imperialista politika ideológiai alapjait — jelentette ki. Az afgán probléma megoldásával kapcsolatban Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP 1985 áprilisi ülése után a Politikai Bizottság szigorú elemzésnek vetette alá a helyzetet és keresni kezdte a kiutat. A rendezés lehetőségei azután tárultak föl, hogy Afganisztánban 1986 végén, Nadzsibullah vezetésével, valóban nemzeti erők kerültek a politika előterébe. Létrejöttek a konfliktus rendezésének külső feltételei is, úgy, hogy Afganisztán független, semleges és el nem kötelezett állam legyen, megfelelve az afgán nép és a Szovjetunió érdekeinek. Mindent összevetve azt kell mondani, hogy az új gondolkodásmód új problémáinak tudományos kidolgozása és azok ideológiai megalapozása is még a kezdeti szakaszban van. Éppen ezért megteremtjük az összes szükséges feltételt ahhoz, hogy alapvetően megemeljük a külpolitikával, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó felvilágosító és kommentátori munka színvonalát. Az erőpolitikán alapuló katonai doktrínával szembe mi az érdekek egyensúlyát és a kölcsönös, egyenlő biztonság felfogását állítjuk. Az eltérő rendszerű államok normális, tárgyszerű kapcsolataira van szükség, de a demokratikus törekvéssel ütközik az antikommunizmus gyakorlata. A mai bonyolult világpolitikai folyamatok nagyságrendileg megnövelték a Szovjetuniónak nemcsak politikai, hanem elméleti felelősségét is — állapította meg a főtitkár. — A marxisták és ideológiai ellenfeleik számára ma egyaránt felvetődő elméleti kérdés az osztályjellegű és az egész emberiséget érintő érdekek egyeztetése a világ fejlesztésében, következésképpen a politikában. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóján elhangzott beszéd tartalmazta az ezzel kapcsolatos elvi jelentőségű megállapításokat. Kijelölte a különböző társadalmi rendszerek versengésének kritérumait. A szovjet társadalomtudomány megkezdte a mai kor sajátosságainak és alapvető jellemzőinek bátrabb elemzését. A nemzetközi közvélemény hatalmas része tartja a Szovjetunióban megkezdett átalakítást az egész emberiség szempontjából kedvező folyamatnak. Ez a helyzet egyik oldala, amely közvetlen kapcsolatban van az emberi tényezővel, de gyökerei mélyen a mai világ objektív folyamataiban találhatók. A másik oldalt azok a fontos változások jelentik, amelyek a monopoltőke természetében és az általa irányított társadalomban mentek végbe. Sok országban továbbra is jelentős pszichológiai hatást gyakorolnak az emberek tudatára a fasizmus és a második világháború szörnyű tapasztalatai. Az új politikai gondolkodásmód az új realitások megértése. Az imperializmusról vallott lenini felfogásra épül, arra a lenini gondolatra, hogy az imperializmus „sohasem javul meg”... E kérdésben soha semmiféle illúziónk nem volt és nincs — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az új gondolkodásmód központi magja az összemberi értékek új szerepének felismerése és kifejezése. Megsokszorozódott a tömegek szerepe, a demokratikus tényezők jelentősége az országon belül és a világpolitikában. El kell ismerni, hogy minden egyes népnek, minden egyes országnak joga van önállóan megválasztani társadalmi és politikai rendszerét. Készek vagyunk a kompromisszumokra Nem szabad lebecsülni annak a jóakaratnak a jelentőségét, amelyről a Szovjetunió ad bizonyságot. Nem becsülhető le nemzetközi tevékenységünk új stílusa. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy őszintén lemondtunk arról, hogy ideológiai összefüggésbe ágyazzuk az államközi kapcsolatokat. Készek vagyunk kompromisszumokra az egyenlőség keretein belül, akkor, ha senki biztonsági érdekeit sem éri kár. Mivel ma az emberiség fennmaradása a fő kérdés, ez bizonyos határokat szab az imperializmus számára. A szocializmus, a demokrácia és a haladás erőinek legfontosabb feladata, hogy bővítsék és erősítsék a meglévő lehetőségeket, létrehozzák azokat az új körülményeket, amelyek közepette az imperializmus lehetőségeinek határt szabó keretek az agresz- szió és az intervenció erőinek számára áthatolhatatlan akadályokká válnak. A Szovjetunió a belső átalakítással hozza létre és erő» siti ezeket a realitásokat. Minden külpolitikai eredmé nyünk, sőt a béke megőrzé se is végsősoron az átalakí tás sikereiben, a párt és a nép eredményes munkájában gyökerezik. (MTI) Horst Dohlus HagyarTalálkozás a politikai élet vezetőivel Szűrös Mátyás olaszországi tárgyalásai országon A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön küldöttség élén Budapestre érkezett Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Ferihegyi repülőtéren Lukács János, az MSZMP KB titkára fogadta a vendégeket. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Lukács János és Horst Dohlus megbeszéléseket foly- rtatott a KB székházában. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az olasz képviselőház külügyi bizottsága elnökének a meghívására látogatást tett Olaszországban. Csütörtökön Rómában tárgyalásokat folytatott Giorgio Napolitanóval, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagjával, külügyekért felelős vezetőjével, Marghe- rita Boniver asszonnyal, az Olasz Szocialista Párt külügyi titkárával és Ciriacode Mitával, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkárával. A KB titkára és Napoli- tano az MSZMP és az OKP közötti hagyományosan jó kapcsolatok továbbfejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Boniver asszony és a magyar politikus megbeszélésén üdvözölte az MSZMP és az Olasz Szocialista Párt közötti kapcsolatok fejlődését. A tárgyaláson megvizsgálták a baloldali erők európai szintű összefogásának ja- yuló feltételeit. A Szűrös Mátyás és de Mita között lezajlott eredményes megbeszélésen megállapodtak a két párt közötti konzultatív kapcsolatok létesítéséről. Szűrös Mátyást római látogatásának befejeztével fogadta a Vatikánban Agos- tino Casaroli bíboros államtitkár. A találkozón nagyra értékelték a magyar állam és a magyarországi egyházak között létrejött jó viszonyt. Értékelték a magyar állam és a Vatikán közötti jó kapcsolatokat azzal az együttműködéssel összefüggésben, amely a magyar állam, illetve a magyar egyházak és felekezetek között alakult ki az évtizedek során. A magyar politikus római látogatását sajtókonferencia zárta. Szűrös Mátyás eredményesnek értékelte olasz- országi megbeszéléseit. A megbeszéléseken részt vett dr. Misur György, hazánk római nagykövete is. Szűrös Mátyás a késő esti órákban hazautazott. (MTI) A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából' ünnepi gyűlést rendezett a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a Tungsram Rt. székházában. Az ünnepség résztvevőit — közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Várkonyi Péter külügyminisztert, Nyikolaj Da- n.vilint, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének első helyettesét és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőit — Káder Gyula. az MSZMP IV. kerületi bizottságának első titkára köszöntötte. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi célokat tűzi maga elé. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlődését felidézve részletesen szólt az elmúlt négy évtizedben elért eredményekről, hangoztatva, hogy a' szerződés kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a hazánk és a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldását. Hazánk a Szovjetunió segítségével új iparágak egész sorát teremtette meg. Az együttműködés fontos pillére népgazdasági terveinknek, azok megvalósításának, erősíti nemzetközi gazdasági pozícióinkat — hangsúlyozta az MSZBT elnöke. Ma külkereskedelmünk egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, az oda irányuló exportunk az itthon megtermelt nemzeti össztermék mintegy 13 százaléka. A gazdasági együttműködés során hazánkban olyan jelentős létesítmények épültek, mint a Paksi Atomerőmű, a 750 kilovoltos vil- lamosenergia-távvezeték, a leninvárosi olajfinomító, a Dunai Vasmű két oxigén- konverteres üzeme, a Szovjetunióban pedig magyar közreműködéssel épült meg egyebek között az orenbur- gi gázvezeték, s több cellulóz- és azbesztkombinát. Magyarország több termékből a szovjet piac legjelentősebb szállítói közé tartozik. A magyar népgazdaság számára elsőrendű fontosságúak, ma is pótolhatatlanok a Szovjetunió energiahordozó-, nyers- és alapanyag-szállításai. A gazdaság működtetésében, a lakosság ellátásában nélkülözhetetlenek a szovjet gépipari termékek, szállítóeszközök és az ipari fogyasztási cikkek. A magyar népgazdaság mai helyzetében még fontosabb, hogy legnagyobb partnerünkhöz fűződő kapcsolatainkat továbbfejlesszük, az együttműködésben rejlő lehetőségeket a legteljesebb Visszalépett a demokrata párti elnöik jelöltségért folytatott versenytől Bruce Babbit, volt arizonai kormányzó. A politikus az eddigi két erőpróbán igen gyengén szerepelt és nem számíthat további támogatásra. A repubmértékben hasznosítsuk. Gazdasági együttműködésünk új eleme a vállalatközi integráció kibontakozása. A magyar és a szovjet kormány 1986-ban kötött egyezményei alapján eddig több mint 120 szovjet, illetve magyar vállalat létesített közvetlen kapcsolatot, megalakult kilenc közös vállalat, két nemzetközi egyesülés és 17 közös fejlesztő kollektíva. Az MSZBT elnöke a kulturális kapcsolatok fejlődéséről szólva kiemelte, hogy a Szovjetunióban évente, 50—60 magyar szerző műve jelenik meg oroszul, illetve a Szovjetunió más népeinek nyelvén. A Szovjetunióban jelentős számú magyar nemzetiség él, jogaikat, egyenrangúságukat a törvény és a mindennapi gyakorlat garantálja. Az Ukrajna Kárpáton-túli területén élő magyar nemzetiség kultúrája szerves részévé vált a Szovjetunió kultúrájának. Európának ma minden korábbinál nagyobb esélye van egy biztonságosabb béke kialakítására. Bízunk abban, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés ereje, a népek békeakarata, a tőkésországok vezető köreiben erősödő józanság, az enyhülést akaró százmilliók erőfeszítése nem marad hatástalan — mondta végezetül Apró Antal. Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állandóan, új formákkal és módszerekkel gazdagodtak, a szerződés alapjaivá tett elvek elevenen érvényesülnek ma is. Az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok, nézeteik azonossága, a szocialista építés és a világpolitika valamennyi elvi kérdésében, a kölcsönös bizalom és tisztelet a szovjet— magyar együttműködés stabil vezérfonala volt és marad. A szerződés megkötése óta kimagasló eredmények születtek az együttműködésben: több mint száz ipari és egyéb létesítmény épült Magyarországon, illetve a Szovjetunióban. A két ország közötti áruforgalom a tervek szerint ebben az ötéves tervidőszakban meghaladja az 50 milliárd rubelt. A kapcsolatok elmélyítésére a tudományban, az oktatásban, a gyógyászatban, a kultúra valamennyi szférájában még jelentős tartalékok vannak. Népeink szellemi közeledését, egymás kultúrájának és tudományának megismerését hivatott szolgálni a moszkvai Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ is; a létesítéséről szóló egyezmény aláírása a közeli napokban esedékes — mondta az ideiglenes ügyvivő. Az ünnepi beszédeket kulturális műsor követte, s a megemlékezés az Internaci- onálé hangjaival ért véget. (MTI) likánus párti jelöltek közül várhatóan méig csütörtökön visszalép Pete du Pont, volt delaware-i kormányzó is. Kétséges, hogy folytatni tudja-e a versenyt a demokrata jelöltségért Paul Simon szenátor. Visszalépés az elnökválasztási küzdelemben
