Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

1988. február 17., SZERDA NOCRAD 3 Nem érzékelhető a lendületes elmozdulás (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságaiban foglalkoztatot­tak száma az előző két év tendenciájához hasonlóan, tovább mérséklődött, elsősor­ban a gazdaságtalanul mű­ködő építőipari részlegek fel­számolása miatt. Az állami gazdaságok bővülő ipari, ezen belül gyógynövény-feldolgo­zási tevékenysége viszont a korábbi évekhez képest na­gyobb létszámot igényelt. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben 5943 forint, az állami gazda­ságokban 6758 forint, az 1986. évit 2,4, illetve 6,6 százalék­kal haladja meg. Jelentős beruházások A szocialista szervek 1987. évben Nógrád megyében be­ruházások megvalósítására — előzetes adatok alapján — több mint 3 milliárd fo­rintot fordítottak. A pénz­ügyi teljesítés folyó áron az előző évivel közel azonos. A megyében 1987. év vé­gén 13 jelentős — 100 mil­lió forint feleitti költség-elő- irányzatú — beruházás volt folyamatban. Az év során többségük kivitelezése a ter­vezett ütemnek megfelelően haladt. A megye gazdasági életé­nek szinte valamennyi terü­letére kiterjedő kisebb-na- gyobb mértékű üzembe he­lyezések valósultak meg. Az élelmiszeripar területén két exportárualap-bővítő be­ruházás fejeződött be, több létesítménnyel gyarapodott a mezőgazdasági üzemek állattartó épületeinek szá­ma. Folytatódott a távbeszé­lőhálózat fejlesztése, a ke­reskedelmi ellátottság javí­tása érdekében pedig Pász- tón és Salgótarjánban külön­féle boltok (ruházati, ipar­cikk stb.) átadására került sor. A vízgazdálkodási lé­tesítmények száma bővült, s javultak az oktatás felté­telei. Nehezülő elhelyezkedés Nógrád megye lakónépes­sége 1988. január 1-jén 229 ezer fő volt, 0,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A munkaerőhelyzet ellentmondásosan alakult. Ugyanis a gazdálkodó szer­vezetek részéről még jelent­kezik munkaerőigény, azon­ban a munkahelyet keresők elhelyezkedése egyre nehe­zebb. A munkáltatók első­sorban felsőfokú és szak­munkás végzettséggel ren­delkezőket keresnek, a szak­képzetlenek csak hosszabb idő után találnak megfelelő munkát. A megye lakosságának kész- pénzbevétele 1987. évben 8, százalékkal emelkedett. A bevételek döntő részét kitevő munkabérek összege az átla­gostól alacsonyabb mérték­ben, a személyi jövedelmeké viszont kiugróan megnöve­kedett. A lakossági takarékbetét­állomány 1987. december 31- én több mint 5 milliárd fo­rint volt, ami 5 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Az állomány növeke­dése azonban az előző évek tendenciájától eltérően ka­matjóváírásokból származott. Kedvezőtlenül érintette a be­tétállomány alakulását az év második felében jelentkező „vásárlási láz”, a megnöve­kedett lakás- és ingatlanfor­galom, valamint a kötvény- ' értékesítés fellendülése is. A lakossági hitelek állománya 17,4 százalékkal növekedett és 1987. december 31-én megkö­zelítette az 5,3 milliárd fo­rintot. A hitelfajták közül a személyi és az áruvásárlási hitelek iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Nógrád megye kiskereske­delmi szervezetei 1987-ben közel 11,5 milliárd forint for­galmat bonyolítottak le, folyó áron — az országos 13t3 szá­zalékkal szemben — 14,3 százalékkal többet, mint 1986- ban. A növekedés összeha­sonlító áron 5,8 százalék. Megfelelő áruellátás Az árufőcsoportok közül a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett a legdinamiku­sabban, amit alapvetően a lakosság „előrehozott” vásár­lásai okoztak. A ruházati cikkek, valamint a bolti élel­miszerek és élvezeti cikkek eladási forgalma volumené­ben növekedett, míg a ven­déglátásé nagymértékben csökkent. Nógrád megye árú­ellátása az év folyamán alap­vetően megfelelő volt, bár a IV. negyedévben a megnöve­kedett vásárlói igényeket a kereskedelem nem tudta ma­radéktalanul kielégíteni. A keresett cikkekből (például színes televízió, bútorok, mélyhűtőládák, építőanyagok stb.) a készletek kifogytak, az áruutánpótlás akadozott. A szocialista kereskede­lemben foglalkoztatottak át­lagos állományi létszáma az előző évek tendenciájáhóz hasonlóan tovább csökkent, 6141 fő lett. Az összes fog­lalkoztatottak 5317 forintos átlagkeresete 8,3 százalékkal haladta meg az 1986. évit. Nógrád megyében a lakás- építési tevékenységre 1987. évben is jellemző volt, hogy az átadások az év utolsó ne­gyedére összpontosultak. Az elkészült 1057 lakásnak több mint felét a IV. negyedév­ben adták át rendeltetésének. Ez kevesebb, mint az előző évi, s elmarad az előirány­zattól is. A lakossági megta­karítások felhasználásával 932 lakás épült fel, a többi pedig állami erőből. Az építőanyag­ellátás 1987-ben sem volt zavartalan. A megszűnések száma egy év alatt közel másfélszeresé­re (346 lakás) emelkedett, s mintegy 70 százalékuk a községek lakásállományát csökkentette. Az építések és megszűnések egyenlegeként a megye lakásállománya 1987. év végén 85,8 ezret ért el. Tovavonuló demográfiai hullám A megyében 1987-ben az általános orvosi körzetek száma eggyel csökkent, az év végén 103 volt. A betöltetlen orvosi körzetek aránya mintegy 5 százalékra mér­séklődött. A gyermekorvosi körzetek száma 20, az itt dolgozó körzeti gyermek- gyógyászoké pedig 17. A me­gye négy kórházában 1987- ben az ágyak száma — az előző évivel azonosan — 2158 volt. A szakrendelő intézetek­ben a gyógykezelési vizsgálati esetek közel 2 százalékkal emelkedtek, miközben a szákrendelési munkaórák szá­ma több mint 5 százalékkal nőtt, így egy gyógykezelésre több idő jutott. A működő szociális ottho­ni férőhelyek száma az egy évvel korábbinál 1,4 száza­lékkal több, 1162. A megye 19 bölcsődéjében 1987-ben 707 férőhelyen 140 gondozónő látta el 588 gyer­mek felügyeletét. Az óvodák­ban 9550 férőhely állt ren- dekezésre. Tovább csökkent az óvodás gyermekek száma, az óvodapedagógusoké ugyan­akkor 806 főre emelkedett. Nógrád megye 122 általá­nos iskolájában az 1987/88-as tanévet 27 725 nappali tago­zatos tanuló kezdte meg, 1078 osztályteremben, 2003 peda­gógus irányításával. A de­mográfiai hullám továbbvo- nulásának következtében a tanulólétszám csökkent. Az első osztályosok száma 11,3 százalékkal mérséklődött. A pedagógusok száma 1,3 szá­zalékkal növekedett. A hat szakmunkásképző intézetben az egy évvel ko­rábbinál kevesebben, 3293-an tanulnak. A szakmunkáskép­zés iránti érdeklődés csök­kenését jelzi az első évfolya­mosok számának mérséklő­dése is. A 13 középiskolában az 1987 88-as tanévben 136 osz­tályteremben, 4382 nappali tagozatos tanuló tanul. A gimnáziumok, és a szakközép- iskolák iránt egyaránt nőtt az érdeklődés. A középiskolai osztálytermek száma a jelen tanévre 3-mal nőtt, így a több mint egyszázalékos ta­nulólétszám-emelkedés elle­nére csökkent az egy osztály­teremre jutó tanulók száma. A megyében az 1987/88-as tanévben is két szervezetben folyik felsőfokú oktatás. A Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola salgótarjáni intézeté­ben 242 nappali és 291 levele­ző tagozatos hallgató tanul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola salgótarjáni kihe­lyezett tagozatán 64 levelező tagozatos hallgató kezdte meg a tanévet. A balassagyarmati kábelgyár tavaly több mint egy- milliárd forint értékű exportot bonyolított le. Rekonstrukció negyvenmillióért A jó idő kedvez az építőknek. Szigetelik a fejőházat és a tejházat. — Korábban Érsekvad- kerten együtt dolgoztam el­nökünkkel, Sziráki László­val. Másfél éve, hogy ide, a diósjenői termelőszövetke­zetbe kerültem állattenyész­tési ágazatvezetőnek — ma­gyarázza Pergel István, majd a téma közepébe vágva ezt mondja: — Az első kapa­vágástól kezdve részese va­gyok szarvasmarhatele­pünk rekonstrukciójának. Mert, csak így csökkenthet­jük az élő munkát, növel­hetjük a hatékonyságot, az ágazat versenyképességét. Jelenleg 40-en dolgoznak itt, a rekonstrukció után 25-en oldják meg a mostaninál jó­val nagyobb feladatokat... Az iroda épületétől és a mázsaháztól közvetlenül jobbra — int az új épület felé — állnak már az új fe­jőház, tejház, valamint a szociális blokk épületeinek falai. — Amennyiben az időjá­rás továbbra is kedvez, ak­kor március végére elnyeri végleges formáját az épület- komplexum, ahol most te­tőszigetelési és bádogos munkák folynak — egészíti ki a látottakat az ágazatve­zető. — Ott — mutat az új épülettől jobbra — leszige­telve készen áll az a három betonsiló, amelybe 900 va­gon tömegtakarmány bizto­sítja majd az állatállomány folyamatos ellátását. Az új létesítményen kívül, a korszerűsítendő öt istál­lót vegyes használatúvá ala­kítják át. Ez azt jelenti, hogy a padlásokon tovább­ra is csirkét nevelnek, amennyiben a piac ezt igényli és előnyös a gazda­ságnak is. — Az istállók karámrend­szerben, legyezőszerűen he­lyezkednek el. Ezzel a mód­szerrel télen-nyáron teret adunk az állatok igényelte mozgásnak — mondja. — Ezt a tartási módot me­gyénk több termelőszövet­kezetében már sikerrel al­kalmazzák. A vezetőség ez irányú döntését támogatta, megerő­sítette az AGROBER terve­ző szakembere, valamint a kivitelezést végző szécsényi tsz építésvezetője. — Jelenleg 360 tehén van az istállókban — folytatja az ágazatvezető. — Jövőre újabb 100-zal növeljük az állományt. Ezzel egyidőben selejtezzük azokat az álla­tokat, amelyek nem adnak elegendő tejet. Tavaly pél­dául az állomány 33 száza­lékát kiselejteztük. A selej­tezés folyamatos, előnye je­lentkezett a tejtermelésben. — A múlt évet kivéve, há­rom esztendőn át nyertük meg a megyei tejtermelési versenyt. A tavalyi átme­neti megtorpanás a tavaszi takarmánygondok miatt kö­vetkezett be. A tehenenkén- ti átlag 247 literrel esett vissza. A rekonstrukció be­fejezése után már 5500 liter tejjel számolunk tehenen­ként. Ez egyébként „benne van” az állományban, ezt segítjük a zöld futószalagos takarmányellátás meghono­sításával. Az előbbieket az ágazat­vezető azzal indokolja, hogy a szarvasmarha aránylag gyorsan alkalmazkodik a körülményekhez. — Ezt azért hangsúlyo­zom, mert ha átállunk az új technológiára, kötetlen­ről a kötött tartásra, át­menetileg visszaesik a tej­termelés, ezt követően vi­szont gyorsan emelkedik — vélekedik Pergel István. Az új létesítmény, vala­mint a rekonstruált istállók üzemképes átadását októ­berre ígérik a kivitelezők. — Reménykedünk abban, hogy állják szavukat. A munkálatok 40 millióba ke­rülnek. Ebből 18 milliót tesz ki az építkezés, a fennma­radó összeg a korszerű tech­nikát szolgálja. A 40 mil­lióból 50 százalék állami tá­mogatás, a többi saját erő és bankkölcsön — sorolja a pénzforrásokat az ágazatve­zető. Majd így zárja gondo­latait: — Az előbbiek egyúttal jelzik a termelőszövetkezet vezetőinek kockázatvállalá­sát is. A rekonstrukció után gaz­daságosabb, hatékonyabb lesz a szarvasmarhatartás, s teljesül az itt dolgozók régi vágya: kulturált munkakö­rülmények közé kerülnek. Tcnesz Károly Vákuumos piknik Számítógépes húsfeldolgozás Az évente 3 milliárd fo­rint termelési értékű, a fo­gyasztók körében népszerű termékeket előállító Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat elektroni­kus számítógéprendszerre bízta a termelés tervezését, szervezését, a gyártásirányí­tást és a programozást. Ez az országban az első átfogó húsüzemi komputerrend­szer, amely nemcsak a gyár .számára jelent elő­nyöket, hanem lehetővé te­szi a fogyasztók gyorsabb kiszolgálását, és a minőségi igények jobb kielégítését. A számítógéprendszer kiépí­tésére több mint 10 millió forintot költöttek, ám azt remélik, hogy hozzávetőleg egy év alatt megtérül a be­fektetés költsége. Az üzem­ben központi számítógép működik, ehhez kapcsolód­nak az üzemrészek és a raktár, valamint a nyilván­tartás kisebb teljesítményű helyi számítógépei. A „Zalahús” már a szá­mítógépek alkalmazásával készíti a számlákat. Így ösz- szesítik a rendeléseket is. Ezeket korábban „kézi erő­vel” tartották nyilván, ez azonban meglehetősen ne­hézkes módszer volt, hiszen a rendelés felvétele után, 10—12 óra is eltelt addig, amíg a raktárak és az üzem­részek megtehették a szük­séges intézkedéseket. A szá­mítógéppel szinte az igények jelentkezésével egyidőben utasítást adhatnak a részle­geknek a gyártás megkezdé­sére, és egyúttal a szállítás­ról is jó előre intézkedhet­nek. Fontos az is, hogy a húsipari üzemben a napi természetes veszteség álta­lában 1—1,5 százalék, ezt a kiesést jórészt megelőzhe­tik azzal, hogy tökéletes pontossággal és gyorsan tart­ják nyilván a nyersanyag- készletet, és a készárut, is a lehető lekisebb veszteséggel indíthatják útnak a megren­delőhöz. A Zalahús a kompútere- ket a fogyasztói igények fel­mérésénél, a piackutatásnál is felhasználja. A jelzések az igények változásáról ta­núskodnak; ennek megfele­lően a gyár az idén 15 új készítményt ad a bel- és a külkereskedelmi vállalatok­nak. Az év elején megkezd­ték a Zalai Csemege, a Star ’88, és a Zalai Extra­páros gyártását. Korszerű termékekről van szó, ame­lyek gyorsított érleléssel ké­szülnek. Gyártják már a vákuumos csomagolású pik­niksonkát, amelyből expor­tot is terveznek. Síküveggyári export Hárommillió négyzetméter A piac értékelése és a rendelkezésre álló megren­delések alapján a salgótar­jáni síküveggyár az idén termelésének egyharmadát exportálja, azaz mintegy 3 millió négyzetméter tábla­üveget. Ez legalább 40 szá­zalékkal több mint a iko* rábbi évek konvertibilis exportja. Az Egyesült Álla­mokba és Angliába irá­nyuló kivitel mellett az utóbbi néhány évben külö­nösen az NSZK-piac érdek­lődése élénkült meg a sal­gótarjáni vállalat termékei iránt, amihez nagyban hozzájárult a személyes kül­kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, de mindenek­előtt a kifogástalan minő­ség. Az NSZK-ba a gyár képüveget szállít, különbö­ző méretben. Az áru meg­követelt optikai minősége mellett rendkívül szigorúak a mérettűrés előírásai. Az NSZK-ban a vásárló fütyül a szabványokra, ha neki nem. felel meg az áru, nem veszi meg. Ezt Salgótarján­ban tudomásul vették, e szerint dolgoznak. Deviza- bevételeik idén legalább 5 millió dollárra emelked­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom