Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

/ ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság« A DIÓSJENÖI „KIS TUDÓSÍTÓK” LEVELEIBŐL „Iskolánk is megkapta már a »Márciusi stafétát«, így osztályunk nagy izga­lommal fogott a kutatómun­kához. Őrsönként válaszol­tunk az 1848—49-es forrada­lomhoz kapcsolódó kérdé­sekre. A leányőrs minden tagja vállalt egy-egy fel­adatot. Több kérdés nehéz­nek bizonyult, így a könyv­tárban kerestünk, kutattunk, ahol még a lexikonok is elő­kerültek. De megérte, mert összeállt a »Márciusi stafé­ta« megfejtése. Izgalommal adtuk le munkánkat és a staféta keretében megalakult »Kokárda«-csapatunk bene­vezését.'1 (Bőgér Éva). „Nemrégiben megérkezett az egyéni pályázatok első fordulójának eredménye. Is­kolánkban orosz, természet­kutató, rajz és mezőgazda- sági ágazatokban van to­vábbjutó. Lelkesen készü­lünk a második fordulóra. Oroszból ezután jön a szóbe­li verseny. Szakkörön orosz nyelvű szöveget hallgatunk magnóról, amit aztán ma­gyarra fordítunk. De sokat beszélgetünk oroszul az is­kola életéről is. Reméljük, a második fordulóban is meg­álljuk helyünket.” (Czmorek Adrienn.) „Tisztelt szerkesztőség! Ré­gen várt és kedves esemény­ről tudósítok. Február else­jén iskolánknak átadták az 500 adagos napközis konyhát. Eddig a szociális intézettől kaptuk az ellátást és a ter­melőszövetkezet gondosko­dott az ebéd szállításáról. Ez sok gondot jelentett, amely most végre megoldódott. Kö­szönjük a napközisek nevé­ben is a szociális otthon, a tsz minden segítőkész dol­gozójának. Az építőknek — a rétsági TÖVÁLL-nak — is köszönettel tartozunk, hiszen jó munkájukkal lehetővé tet­ték a korai átadást.” (Csuha Tünde.). ISMERKEDÉS A FŐVÁROSSAL ..Ki ne szeretné belülről is látni a Parlamentet, ülni a székekben, amelyekben me­gyénkből is több képviselő foglal helyet Országgyűlések alkalmából? Nekünk ez meg­adatott, amikor február 10- én Budapestre utaztunk. Vol- itunk még a Planetáriumban, a Kongresszusi Központban, de láttuk a Várat, és a Nem­zeti Múzeumban a koronát. A nap fénypontja azonban mindezek mellett az Operett­színház művészeinek előadá­sa volt. Bár a darab — Hege­dűs a háztetőn — nem a gye­rekeknek szól, ám tanáraink előzetes felkészítése, magya­rázata alapján sikerült azt megértenünk. Nagyné Erki Mária magyar szakos tanárnő segítségével a tanórákon is feldolgozzuk a látottakat.” A nagybárkányi és lucfalvai 7—8. osztályosok nevében: Lucza Dorottya. SÍTÁBORI ÉLMÉNYEIM „Alig vártuk azt a napot, amikor átléphettük a ma­gyar határt és utunkat Tiso- vec felé vehettük. Gyönyörű napsütésben az ottani csa­patvezető fogadott bennün­ket. Megmutatta szálláshe­lyünket, ahol be is rendez­kedtünk. Az időjárás is ked­vezett, hiszen egész éjszaka esett a hó, s így másnap tel­jes erővel megkezdődhetett a síoktatás. Amit mindenki a legkönnyebben megtanult, az az esés volt. Síleckénket videóra vették, amit estén­ként megnéztünk, s ennek alapján tanáraink elmond­ták, kinek, mit kell javíta­ni. Amikor egy kissé már ment a síelés, az ottani is­kola tanulóival közösen, busszal elmentünk a Csorba­tóhoz, ahol gyönyörű táj fogadott bennünket: lent a zöldelő fenyőerdő,' fent a hóval borított hegycsúcs. In­nen felvonóval közelítettük meg a magaslatot, ahonnan lassan, óvatosan síeltünk le­felé. A hét utolsó napjait már Dedinkyben töltöttük, ahol bemutattuk, hogyan ta­nultuk meg a síelést.” (And- rássy Hajnalka, Bátonyte- renye.). RIADÓ AZ ST. RÁKÓCZIBAN „Iskolánkban tűzvédelmi riadót rendeztek. Az első óra közben hirtelen megszólalt a csengő. Gyorsan indultunk le az udvarra. Az épületet minden tanulónak 3—4 perc alatt el kellett hagynia. A tűzriadó jól sikerült. Szeren­csére, ez csak próba volt és reméljük, hogy a valóságban ilyenre nem lesz szükség.” (Hegedűs Mónika.) MÓRA FERENCRE EMLÉKEZTÜNK ,,A Beszterce-lakótelepi Ál­talános Iskola csapatnévadó­ja Móra Ferenc. Február 10- én színvonalas műsor kere­tében emlékeztünk az író­ra. Ezen az ünnepélyen ad­ták át a vers- és prózamon­dóversenyen eredményesen szerepelt tanulóknak az okle­veleket és könyvjutalmakat. Az iskola tanulói nagy tet­széssel fogadták azt a mű­sort. amelyet Véghső Marika tanárnő állított össze. (So­moskői Ottó.). A VANYARCI ISKOLA ÉLETÉBŐL „Iskolánkban a csapatfa­lon minden hónapban más- más feladatok jelennek meg. Januárban a Petőfi-pályá- zat kérdéseivel találkoztunk, amelyet a felső tagozatosok számára hirdettek. Segítségül a megoldáshoz adatokat, fényképeket és levelek fény­másolatait tették közzé. Per­sze, ez így túl könnyű lett volna, ezért olyan feladato­kat is kaptunk, amikre a válasz a faliújságon nem volt megtalálható. De végül is a határidőre elkészültünk vele. Természetesen mi, az idősebbek kerültünk az él­re. Az első helyet holtver­senyben egy hetedikes és egy nyolcadikos tanuló, míg a harmadik helyet egy hatodi­kos pajtás érte el. A győz­teseket könyvvel ajándé­kozták meg.” (Benyó Zsuzsa). „Január 21—22-e volt a vers- és prózamondóverseny időpontja. Lázas készülődés folyt, minden magyarórán felmondták a jelöltek versü­ket, vagy prózájukat. Az al­sósok versenyén két első, második és harmadik he­lyezett is lett. A felső tago­zatosoknál harminc volt az indulók száma. Az ered­ményhirdetésnél a bírák ke­rültek nehéz helyzetbe. Vé­gül is a területi versenyen Kis Attila és Ferik Mónika képviselik iskolánkat.” (Moj- zes Tímea.). KÉT ISKOLA - KÉT VETÉLKEDŐ „Iskolánk biológiatanul ­mányi versenyt rendezett, melyen osztályonként négy versenyző vett részt. Először képről kellett állatokat, ro­varokat és növényeket fel­ismerni, majd villámkérdé­sekre adtunk választ. Míg a zsűri —. mely szintén diá­kokból állt — meghozta a döntést, a versenyzők az is­kola új képmagnóján meg­nézhettek egy természetfil­met. A versenyt Végh Zsu­zsanna irodalom szakos ta­nárnő rendezte, és a 7. osztály csoportja nyerte.” (Végh Tamás, Mátramind- szent.). Megújul a Zrínyi Nyomda Tisztább betűkép, élesebb fotók „A CIMEA 30. évforduló­jára játékos vetélkedőt ren­deztünk. Minden pajtás iz­gatottan készült, hiszen a CIMEA-nak magyar vonat­kozásai is vannak. Még nyelvtanórán is erről a szer­vezetről írtunk tollbamon­dást. A vetélkedő az 5—7. és a 7—8. osztályosok­nak külön zajlott. A ver­senyre tablóval és minden 4 fős csapatnak születésnapi ajándékkészítéssel lehetett benevezni.. A versengés nyolc feladatból állt, melynek résztvevői oklevélben része­sültek. Az eredményről min­denki értesült, mivel az is­kolarádióba is bemondják.” (Három Marianna, Dénes Anita, Skrabák Péter, St. Lo­vászi. isk.). REJTVÉNY MÁGIKUS ABRA Írjátok be az üres körök­be az 1-től 14-ig terjedő szá­mokat úgy, hogy minden egyenes mentén elhelyezke­dő négy-négy szám összege egyformán 30 legyen! Három számot könnyítésül előre be­írtunk. A megfejtéseket küld­jétek be a NÖGRÁD-szer- kesztőség, Űttörősarok címé­re, Salgótarján, Palócz Im­re tér 4. Beküldési határidő: február 25. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Jókai Mór. Könyvjutalmat nyertek: Matyó’ Anikó Nógrádsáp, Gáspár Anita Ságújfalu, Vá- radi Judit Balassagyarmat, Csordás Erzsébet Cserhátsú- rány, Rigó Tamás Salgótar­ján. A könyveket postán küld­jük el részetekre! SAROKSZEKKESZTŐ: tlWrCjii: Az idén mintegy 250 mil­lió forintot költenek a Zrí­nyi Nyomdában a műszaki színvonal javítására. A 14 hetilapot, a napi Világgaz­daságot, a Daily Newst és más időszakos lapot, közlönyt, magazint előállító nyomdá­ban a gépek műszaki állapota az utóbbi időben rohamosan leromlott, s a vállalat ezért nehéz helyzetbe ke­rült. Az utóbbi hetekben például kénytelenek voltak a Képes Sport nyomtatását a Kossuth Nyomdában el­végeztetni. A géprekonstrukció kere­tében elsőként 60 millió fo­rintért bérelnek NDK-beli Meghalt Loewe Á Hy Fair Lady zeneszerzője volt Szívinfarktus következté­ben a kaliforniai Palm Springsben vasárnap meg­halt Frederick Loewe, a My Fair Lady című világhírű musical és több más, szin­tén átütő sikerű zenés da­rab. közöttük a Camelot és a Gigi zeneszerzője. 86 éves volt. Loewe 1901-ben Bécsien született. Zongoratudását te­kintve csodagyereknek szá­mított: 13 éves korában már a berlini szimfonikusok szólistája volt. 1924-ben te­lepült át Amerikába, ahol megpróbálkozott a hivatásos ökölvívással is, majd egv ideig bárzongoristaként ke­reste kenyerét. Első nagy sikerére 1945 utánig kellett várnia. A Bemard Shaw műve alapján 1956-ban elkészült My Fair Lady a Broadwayen hat évig ment egyfolytában, s lemezbevételei is több mil­lió dollárra rúgnak. Film- változatában Audrey Hep­burn kapta a főszerepet. Ugyancsak nagy sikerű volt már első filmje, az Oscar- díjjal kitüntetett Gigi is. kötészeti berendezéseket. 180 millió forintért olyan Solna típusú, öt nyomóműves szárí­tóberendezéssel, automata te­kercsváltóval rendelkező mo­dern svéd nyomógépet, amely egy műszakban száz­ezer fordulatra képes a je­lenlegi 40 ezerrel szemben. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy a Képes Spor­tot a réginél sokkal jobb minőségben — tisztább be­tűképpel és élesebb fotók­kal — állítsák elő. Mintegy 80 millió forintért az NSZK- ból vásárolnak gépet, így megkezdhetik a fényes, fe­lületkezelt papírra való nyo­mást is, és mód nyílik arra, A tavalyi felvásárlási láz után a kereslet némi csök­kenésével számolt az eszten­dő elejére a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár — ezzel azonban „elszámí­totta magát”. Tűzhelyei iránt változatlan az érdeklődés. A Karancs tűzhelycsalád­ból sem gyárt semmivel sem kevesebbet a tavalyi ilyen­korinál. Az új tűzhelycsa­lád megjelentetésével azon­ban nem várja meg a Ka­rancs életgörbéjének lefelé futását. Már alakul a ter­hogy a Magyar Ifjúságot — már tavasztól — színes ki­vitelben készítsék. Az üzle­ti megállapodás érdekessé­ge, hogy az NSZK-beli cég megvásárolja a régi beren­dezést a magyar nyomdától. A többi régi gépet leszere­lik, egy részüket felújítják, s újra munkába állítják, más részüket leselejtezik. A műszaki fejlesztéssel egyidőben korszerűsítik szer­vezetüket is: a jelenlegi há­rom telephely egyikét fel­számolják, a megmaradó két üzemben a gépek kapacitá­sát a korábbiaknál jobban kihasználják, azokat három műszakban üzemeltetik. Salgótarjánban a Gorkij-lakótelepi idősek klubjába negy­venötén járnak. A téli hónapokban az öreg lakók kötéssel, olvasással, telcvíziónézéssel töltik 'szabad idejüket. —RT— r Uj tűzhelycsalád a Karancs helyett vezők asztalán a Karancsot felváltó új termékfamília. A gáztűzhelycsalád követ­kező „generációját” jövőre jelenteti meg a piacon az SVT, ezekben a napokban a hozzávaló égetőrendszert tervezik a konstruktőrök. Olyan égőkkel akarják el­látni az új termékcsaládot, melyeknek jobbak az égési tulajdonságai, magasabb az égés hatásfoka és kevesebb a légtérbe kibocsátott káros anyag mennyisége. Erősebb gyengébb nem (8.) A metszés, a szőlőműve­lés legfontosabb és legna­gyobb szakértelmet kívánó évi munkája. A csoportból sokan kiválóan értenek hoz­zá, habár semmilyen tan­folyamon nem tanulták, csak itt, Jani bácsitól, illet­ve — már akinek van né­hány tőkéje — az otthoni gyakorlatban. A gazdaság életbevágó szükséglete a szakképzetlen szőlőművesek foglalkozta­tása. A szőlészetnek hivata­losan ugyanis mindössze húsz munkása van — a 768 hektárra. Ilyen nagy terü­lettel sohasem boldogulná­nak. A társak figyelmezteté­sét a többség nem fogadja szívesen. Kioktatásnak ér­zi, és ha egy mód van rá, kategorikusan visszauta­sítja, illetve megszívleli ugyan, de ügyel rá, hogy a másik ne vegye észre. Ezt az örömöt a' régi szőlő­munkás sohasem szerzi meg a hasonszőrűnek. Ele­get kell hallgatnia egyéb­ként is a brigádvezetőtől, akivel nemhogy nem fele­selhet, de akinek valójában még csak vissza sem szól­hat. Jani bácsi egy-egv hi­bás tett láttán rögvest mennvdörög: — Hát mit csináltál, te kutyaisten?! Levágtál két vödör szőlőt! Ilyenkor ajánlatos fület bedugva, nyakat behúzva hallgatni, és metszeni to­vább, mintha mi sem tör­tént volna. Persze az is célravezető, ha a kiborulás­hoz asszisztálunk, azaz bic- kelünk, helyeslő szavakat makogunk. Mindez nagyon megnyugtatja az öreget, ér­zi a hatásból személyisége súlyát, jelentőségét. Bármely ellenvetési kí­sérlet olaj a tűzre, és le­gyen bárki a lázadó, min­den lehet, csak nagyságos asszony, vagy nagyságos úr nem. Ha tapasztalatlanság­ból, sebzett önérzetből va­laki mégis szívóskodik, a káromlás és kioktatás után Jani bácsi nyers egyszerű­séggel zárja le a vitát: — Csendben maradsz! Itt én beszélek! Megértetted?! A szőlőpótlás összetett munka, következésképpen eltérő nehézségi fokú. A gödörásás — a talaj nem mindenütt homokos — és a locsolás a legnehezebb. Az utóbbira akkor kerül sor, amikor a földlabdás cse1 metéket már behelyezték a kiásott gödrökbe, és a vesz- szőket a hatalmas oszlopok között kifeszített tartódró­tokhoz kötözték. A folya­matosan haladó, 50—100 méterenként meg-megálló lajtkocsiból két lábszárvas­tagságú tömlőn keresztül eresztik a vödrökbe a vi­zet, majd a frissen lerakott oltványokra öntik. Egy-egy gödörbe — a talajviszo­nyok és a meleg miatt — két-három vödör vizet zú­dítanak. Egyszerre hat so­ron folyik az öntözés, tehát aki a két szélső sort öntözi, , az hat-tíz métert kaptathat ' oda-vissza, azaz a lajttól a gödörig, illetve a gödörtől a lajtig. Közben két buckán is át kell vergődnie, mivel a sorokban levő tőkék mentén, hosszában feltöl­tött a föld. A laza talaj süp­ped, egy óvatlan lépés, máris kibicsaklott a láb. Egyszerre két vödröt visz mindenki — így könnyebb az egyensúlyozás. A tizen­két vödör folyamatosan jár kézről kézre a vizestömlők alatt, szusszanásnyi idő sincs. Ketten a tömlőket kezelik, hatan öntöznek. Aki már nem bírja az öntözést, azt felváltja valamelyik tömlőkezelő. Ezt a munkát, fizikailag bármennyire is megpórbál- tató, nők végzik. Sokkal ki­tartóbbak, jobban bírják, mint a férfiak, ami való­színűleg összefügg a nők általánosan ismert biológiai eredetű, az évezredes társa­dalmi munkamegosztásban is gyökerező szívósságával, valamint a férfiak úgymond igényesebb munkákhoz szo- kottságával. Jani bácsi, amikor befeje­ződött a kazlazás a mocsai téeszben, és visszajöttek az általa toborzott emberek, több ásó nem lévén, beállí­tott három harmincas éve­iben járó férfit vizet hor­dani. És az erejükre büszke férfiak szégyenszemre nem bírták az aszonyokkal az iramot; minden baj elfog­ta őket, miközben egyre­másra lassúbb tempóra próbálták rábírni az asszo­nyokat. Észre is vette a bandagazda, és attól fogva minduntalan szekírozta a lankadó férfiúkat. Ezekből a tréfálkozásokból végül nagyon sok mulatság szár­mazott, és vidámulva észre­vétlenebből haladt a mun­ka, múlott az idő. A zöldelés — az előzőek­hez képest különösen — könnyű tevékenység. Kis- ollóval lenyesegetjük azokat a friss hajtásokat, amelyek nem termő ágak, fölöslege­sek. fgy levegősebb lesz a tőke, több tápanyag és nap­fény jut a fürtökhöz. (Folytatjuk) Sulyok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom