Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

2 NOGRAD 1988. február 16., KEDD Az SZMBT megalakulásának 30. évfordulója (Folytatás az 1. oldalról) kintélye a világban számos ponton kapcsolódnak a szov­jet néphez fűződő barátság­hoz és együttműködéshez. Az igazi sorsfordulót a má­sodik világháború szörnyű megpróbáltatásai után a fel- szabadulás hozta el hazánk számára. A szovjet nép a sok véráldozat és anyagi veszteség ellenére is baráti, segítő kezet nyújtott né­pünknek a független, de­mokratikus Magyarország építéséhez. A továbbiakban rámuta­tott: a szocialista fejlődés történetében új fejezetet nyitott az SZKP XXVII. kongresszusa és az SZKP 1985-ös áprilisi plénu'ma. A peresztrojka és a glasz- noszty szellemének és gya­korlatának óriási hatása van a Szovjetunió belső fejlődé­sére, a lenini eszmei örök­ségen alapuló fejlődési fo­lyamat ugyanakkor gazda­gítja a szocialista országok tapasztalatait, bátorítást ad az új módszerek keresésé­Ünnepi nagygyűlésen em­lékeztek meg Moszkvában, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulójáról. Az ün­nepségen részt vett a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság küldöttsége Bíró Gyu­la főtitkár vezetésével. Valerij Kubászov űrha­jós, a Szovjetunió kétszeres hőse, a közös szovjet—ma­gyar űrrepülés parancsnoka, az SZMBT központi vezető­ségének alelnöke ünnepi be­szédében áttekintette az 1958. február 14-én létreho­zott társaság történetét, te­vékenységét, céljait. Beszélt a két nép barátságának ha­gyományairól, főbb esemé­nyeiről, külön megemléke­Szovjetunióban A szovjet kormány meg­hívására vasárnap este — mint jelentettük — hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett Sir Geoffrey Ho­we brit külügyminiszter. A vendéget, több hivatalos sze­mélyiség társaságban, Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügymi­niszter köszöntötte. A külügyminiszteri meg­beszélések mellett a brit politikust várhatóan fogad­ja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. hez. Kiemelte a Szovjetunió új békekezdeményezéseinek jelentőségét és hangsúlyoz­ta, hogy a magyar és a szovjet nép közötti, igaz el­vi alapokon nyugvó barát­ság mindkét nép közös ér­dekeit szolgálja. Ezután Nyikolaj Danyilin, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyet­tese emelkedett szólásra. Egyebek között elmondta: ezékben a napokban a Szov­jetunióban is széles körben megünneplik a társaság 30 éves fennállását, és ezzel egyidejűleg megemlékeznek a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulójá­ról. A szerződés megerősí­tette a két ország szövetsé­gét, biztosította a szükséges külső feltételeket Magyaror­szág szabad és önálló fejlő­déséhez a szocializmus épí­tésének választott útján. A közösen megtett utat érté­kelve megállapította, hogy a szerződés alapjául szolgáló zett azokról a személyekről, politikusokról, tudósokról, művészekről, akik különö­sen sokat tettek a szov­jet—magyar barátság elmé­lyítéséért. Elmondta: a tár­saság munkájában is meg­kezdődött az átalakítás, kor­szerűsödik a választott szer­vek és a tagság munkája, fejlődik a demokratizmus, és a munka nyilvánossága. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára olvasta fel az ün­nepségen Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának az évforduló alkalmából a tár­saság vezetőségéhez és tag­jaihoz írt leveléts A szocia­lista építőmunka, a béke megőrzéséért vívott közös harc az elmúlt évtizedek Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 40. év­fordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövet­ségen. A fogadáson részit vett Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi. Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Pé­ter János, az Országgyűlés alelnöke, Németh Miklós, az elvek kiállták az idő pró­báját. A továbbiakban rámuta­tott: az MSZMP nemzetkö­zi tevékenysége elősegíti a szocialista országok egységé­nek és összeforrottságának erősödését. Magyarország a szocialista államok testvéri családjának megbecsült tag­ja, tevékenyen részt vesz az aktuális nemzetközi problé­mák megoldásában, az eu­rópai és világbéke megszi­lárdításában. A szovjet— magyar barátság alappillére pártjaink szövetsége, amely a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elveire é.pül. A Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság mind aktívab­ban veszi ki részét a közös munkából, azzal a meggyő­ződéssel, hogy ezzel népe- ' ink barátságának és össze­fogásának nemes ügyét szol­gálja — mondotta befejezé­sül Nyikolaj Danyilin. A jubileumi ünnepség kulturális műsorral ért vé­get. alatt méginkább megerősí­tette a magyar és a szovjet nép barátságát, a két or­szág szövetségét — hangsú­lyozta üzenetében Kádár János. Az MSZMP főtitká­ra rámutatott: a baráti tár­saság is nagy mértékben elősegítette és elősegíti a két párt politikájának vég­rehajtását, a közös célok el­érését. Beszédében Bíró Gyula szólt a két társaság kapcso­latairól. Rámutatott: a mindennapi munkában nagy jelentősége lesz a moszkvai magyar kulturális központ­nak, amelynek létrehozásá­ról a napokban írnak alá egyezményt Budapesten. MSZMP KB titkára, Med- gyessy Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Várko- nyi Péter külügy-, Berecz Frigyes ipari és Villányi Miklós, pénzügyminiszter, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, valamint politikai, gazdasági és kul­turális életünk több más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. (MTI) Végrehajtó bizottsági ülés Pasztán (Folytatás az 1. oldalról.) nem 2400 forint volt. A már megszokottan sókat nyújtó gazdálkodó egységek mellett kiemelkedő ered­ményt-ért el a tanácstagi körzetekben Sánta Kálmán­ná, Győri Mátyás és Báthy Károlyné. Az örvendetes változáso­kat szeretnék állandósítani, ezt szolgálja a most kimun­kált idei részletes társadal­mi munkaterv. Ennek érde­kében konkrét igényekhez kapcsolódó, megvalósítható, anyagi háttérrel ellátott fel­adatot szabtak meg. A ta­nácstagi alap pedig jó lehe­tőséget teremt arra,, hogy a választókerületben felmerü­lő teendőt az anyag biztosí­tásával és társadalmi mun­kával költségtakarékosán oldják meg. A Legfelsőbb Bíróság napirendien (Folytatás az 1. oldalról.) lását. Nagy figyelmet kell fordítani az újítási és sza­badalmi ügyekre, a kiszé­lesedett magánépítkezéssel kapcsolatos jogvitákra, az értékváltozásokra figye­lemmel a tartásdíjak és a járadékok megállapítására. Foglalkozott a teljes ülés a vállalatok szerződésköté­si gyakorlatával összefüg­gésben a kooperáció javítá­sával, a belső és a külkeres­kedelmi kapcsolatokban a szerződések maradéktalan teljesítésének követelmé­nyével, kiemelve a termék, a szolgáltatás minőségének jogi védelmét. Hangsúlyozottan foglal­kozott a teljes ülés az dlyan, maradandó és általános etikai értékeket kifejező jogelvekkel és jogintézmé­nyekkel, mint a tisztesség, a gondosság, a jóhiszeműség, az együttműködés, illetőleg ezek megsértésével, a joggal való visszaéléssel. A teljes ülés elvi döntést hozott a felnőttkorúak pró­bára bocsátásáról, és a bün­tetés végrehajtásának fel­függesztéséről, egyes bün­tető elvi döntéseket és irányelveket pedig — a bün­tető jogszabályok január l-jén hatályba lépett módo­sítása miatt — felülvizsgált. Továbbra is szigorúan kell felelősségre vonni a súlyos, a veszélyes bűncselekmé­nyek elkövetőit, amikor vi­szont a cselekmény kisebb mértékben veszélyes a tár­sadalomra, az elkövető első ízben került összeütközés­be a törvénnyel, akkor szé­lesebb körben kell alkal­mazni a törvényi intézke­déseket. Ilyen a próbára- bocsátás. Az elvi döntés er­re ad iránymutatást. Ünnepi nagygyűlés Moszkvában Howe a Fogadás a szovjet nagykövetségen — i/Ua/ kommentárunk Erőpróba a szépség szigetén Sok neve volt a viharos történelem során ennek a gyö­nyörű szigetországnak, higgadtabb megfigyelők néha a Közel-Kelet küszöbének, a vonzó tájak szerelmesei — és ez már ókori görög forrásokban is fellelhető — a szép­ség szigetének nevezik, már csak azért is, mert a görög mitológia szerint az itteni vizekből bukkant fel — bera­gyogva a mélységesen kék tengert és a hasonló színű égboltot Aphrodite, a szépség istennője. Régi igazság, hogy az országok sorsát nagymértékben meghatározza a geopolitikai helyzetük, vagyis földrajzi fekvésük. Ciprus esetében mindig is sokat számított, hogy stratégiailag valóban a hagyományosan fontos közel-ke­leti térség afféle „előszobája”, valamint az a tény, hogy a sziget Görögország és Törökország között fekszik. Mivel ez a közbülső helyzet még a lakosság megoszlá­sában is döntő (a szigetet görögök és törökök lakják év­századok óta), érthető, hogy a ciprusi belpolitikának kö­ze volt (van) Görögországhoz és Törökországhoz, illetve azok egymáshoz való Viszonyához. A két ország hagyo­mányos viszálya oda vezetett, hogy néhány esztendeje a török hadsereg megszállta a sziget területének har­minchét százalékát, és azon kikiáltotta az úgynevezett Észak-ciprusi (török) Köztársaságot. Ilyen körülmények, a megosztottság koordinátái kö­zött került sor — kizárólag a mintegy félmilliós görög közösség területrészén — a nagy érdeklődéssel várt sza­vazásra. Az alkotmány csak akkor éri be egy fordulóval, ha az egyik jelölt elsöprő többséget szerez. Ez, amint várható volt, nem következett be, így a legtöbb voksot szerzett két politikus, a jobboldali Kiéri desz, és a bal­oldali jelölt, a második helyen végzett Vasziliu csap össze a következő vasárnapon. (Az eddigi elnök, Kipria- nu csak harmadik lett, így a további küzdelembe nem szólhat bele.) A kommentátorok nemcsak abban értenek egyet, hogy a szavazás iránt a szokásosnál nagyobb a nemzetközi ér­deklődés, hanem e jelenség okában is. Vagy három évti­zedes (és történelmi távlatokban még sokka] régebbi) gö­rög—török ellenségeskedés után most ugyanis mintha mozdulna valami a két „ősellenség” között. Nemrég a svájci Davosban találkozott Papandreu görög és Ozal tö­rök kormányfő, a kiadott közlemény frontáttörést sej­tet. Máris a görög fővárosban tárgyal a török külügymi­niszter-helyettes és a beavatottak szerint nem lehetetlen, hogy júniusban — harminc év után első ízben — Athén­ben tárgyal majd a Török Köztársaság rendkívül sike­res, dinamikus miniszterelnöke, Turgut özal. A kép összeáll. A megfigyelők kíváncsiak arra, vajon a török—görög közeledés érinti-e kettőjük egyik legérde- sebb súrlódási felületét, a szépség kissé zaklatott sor­sú szigetét. (Harmat Endre) BARÁTAINK Tiszta égbolt a város felett Aki először jön Novokuz- nyeckbe — Balassagyarmat testvérvárosa —, biztosan felfigyel rá, hogy milyen sok zöld növényzet van a városban, milyen tisztaság az utcákon. De észre veszi azt is, hogy a csendes kora reggeli órákban az alacso­nyan terjengő természetes ködre rátelepszik még egy réteg, a gyárkémények füst­je. Szélcsendes időben a szmog gyakran beborítja a várost. — Novokuznyeck egy kat­lanban fekszik, mintha egy tányér aljára telepedett vol­na, — mondja Albert Iva- novics Lenszkij, az SZKP városi bizottságának titkára. — A füst ezért nehezen moz­dul el, nincs kellő széljárás. Hogy alakult ki ez a hely­zet? Novokuznyeck, az első ötéves tervek szülötte, gyors fejlődésnek indult a máso­dik világháború éveiben. A város befogadta az evakuált gyárakat, fáradhatatlanul építette az újabbakat és on­totta a frontnak, az ország­nak a szenet, az acélt. Ki gondolt akkor az ökológiá­ra? A város nőttön nőtt. fenn­állásának alig több mint fél évszázada alatt hatalmas ipari központtá fejlődött. Egyedül a kuznyecki kohá­szati kombinát több mint duplájára növelte a terme­lést. Természetes, hogy több szennyezőanyag került a levegőbe, és a város mellett, a Tom folyó vizébe is. — Sajnos, — folytatja Al­bert Ivanovics — az ökoló­giai probléma lassabban ol­dódik meg, mint szeretnénk. Nincs rá elegendő pénz, hogy a szennyezéshez „hoz­zájáruló” vállalatok minde­gyike tisztítóberendezéseket szereljen fel, nem megfelelő az ökológiai műveltség szint­je sem. Január elsejével megváltozott a helyzet, hi­szen sok vállalat át állt gz önfinanszírozásra és most már a környezetszennyezés okozta kár a bűnösök zse­bét érinti. Az utóbbi öt évben jelen­tős változások történtek a város ökológiai helyzetében: csaknem százra gyarapo­dott a víztisztító berendezé­sek száma és most már a Tom vize Novokuznyecket elhagyva minőségileg nem különbözik a „felső sza­kasz” vízminőségétől. A leg­jobban füstölgő üzemek, — mint például a kohászat, az alumínium- és vasöntöde — korszerűsítették a szellőző-, illetve tisztítóberendezése­ket. Ennek köszönhető, hogy lényegesen csökkent a szak­mai megbetegedések száma, a város lakossága ritkábban kapott fertőzéses megbete­gedést. — Ám korai lenne még azt mondani, hogy kedvező a helyzet — folytatja a városi pártbizottság titkára. — Az ökológiai problémát gyöke­resen fogjuk megoldani: a környezetszennyező üzeme­ket teljes egészében korsze­rűsítjük, megváltoztatjuk a technológiájukat is. A megoldásra váró napi kérdések mellett nem feled­kezünk meg további fontos lépésekről sem. Például, a nyugat-szibériai kohászati kombinát ártalmas hulladé­kait, amelyek a várost szeny- nyező anyagok 40 százalékát jelentik, jelenleg elszállítjuk a várost környező tajgába, de foglalkozunk a gondolat­tal, hogy föld alatti hulla­déktárolókat építünk az er­dőben. .. Radikálisan változtatni kell az ökológiai munka jellegén. — Itt öt aspektust emel­nék ki — magyarázza. — Először, a legújabb techno­lógia bevezetése, az üzemek korszerűsítése; másodszor, az automata irányítási rend­szerek és komputerek szigo­rúbb ellenőrzése; harrfiad- szor, tudományos módszerek alkalmazása, a nemzetközi tapasztalatok felhasználása; negyedszer, hatékony kör­nyezetvédelmi szolgálatok megteremtése. Végül a szé­les körű ökológiai nevelés, amely kiterjed az igazgató­tól kezdve az iskolásgyere­kekig mindenkire. Remélem, ha mindez megvalósul, ven­dégeink emlékezetében nem­csak az marad meg, hogy sok itt a zöld növényzet, tiszták az utcák, hanem az is, hogy milyen tiszta az ég­bolt Novokuznyeck felett. A. Jeraszóvt A szibériai energetikai rendszer irányítóközponija. Százöt emeletes szálloda A múlt év augusztusá­ban helyezték le az alapkö­vét Phenjan felépítendő leg­újabb szállodájának, amely 400 ezer négyzetméter par­kosított területen emelke­dik majd. Az épület alap- területe 360 ezer négyzet- méter, magassága 300 mé­ter lesz, vagyis 160 méter­rel magasabb a phenjani Korjo Hotelnél. A szállodában háromezer vendégszoba, valamint két­ezer embert befogadó szín­ház-, illetve konferencia- terem lesz. Az épület­ben húsz különböző nagy­ságú gyűlésterem, har­minc tárgyaló- és húsz foga­dások rendezésére alkalmas terem kap helyet. A fentieken kívül termé­szetesen több étterem, vala­mint áruház, gyógytorna­terem, Uszoda és játékte­rem is található lesz. A fen­tieken kívül különböző szol­gáltató létesítmények áll­nak majd a vendégek ren­delkezésére. A szálló legfelső emele­tén kilátóterem várja a ven­dégeket, ez alatt három többszintes étterem forog egymástól eltérő irányban. A panorámateremből a koreai nyugati tengeren úszó nagy hajókat is látni lehet majd. A koreai tervezőknek és a szálloda építőinek az a szándéka, hogy a grandió­zus épületet mindössze más­fél év alatt felépítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom