Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-02 / 27. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 10.05: Kapcsoljuk a szegődi körzeti stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.42: Michel Dens operaáriákat énekel 11.00: Népdalok 11.32: Alexandre Dumas: Húsz év múlva. XXI/14. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyárán szólva. / Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák. Woody Herman szerzeményeiből 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból. (Ism.) 15.17: Családi tabló Dokumentumműsor a Sebes testvérekről 16.05: Képek és jelképek 16.35: ide nekem a Rádiót! XII/8. rész 17.00: Ki kit formált? 17.30: Beszélni nehéz. . . 17.42: Reklám 17.45: A Szabó családi 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti. magazin • 19.15: Primavera — Sven Delblanc elbeszélésének rádióváltozata 20.11: Könnyűzene, hangszerszólók 20.34: Varga Líviára emlékezünk 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Beszélgetés dr. Thomas Szásszal, az ..anti- pszichiátria” megteremtőjével 23.20: Zenekari muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: Fúvósszerenádok 12.27: Nóták 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Keriesi Ingrid énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segítheiünk? Az Ifjúsági Rádió műsora 18.30: Talpalávaló. Együttesek népzenei hangversenye 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nóták 2l.#l: Utazás varázslattal. IV 2. rész 21.21: Slágerfilmek, fi]m<?tágerek 21.58: Zeneközeiben a hallgató 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvéhyműsora. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. — 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 7.55: Képújság 1.00: Tv-torna nyugdíjasoknak 8.05: Távadó 9.35: Történelem 5. osztályosoknak. 10.05: Delta 10.35: Jaroslaw Hasek: Raffinált bűnösök. Tv-film 11.40: Mozgató. Tv-torna mozgáskorlátozottaknak 11.50: Képújság 16.55: Hírek 17.00: 100 perc. Ismeret- terjesztő klubdéluián 17.30: Tv-torna 18.40: Reklám 18.45: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A klinika. NSZK tv-filmsorozat, XII/5. rész 20.50: Stúdió, ’88. « 21.35: Több fényt. Szovjet dokumentumfilm 23.05: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Stiri. Hírek román nyelven 17.20: Zenebona 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Képújság 19.05: A Kelet városai 19.20: A klinika. NSZK tv-filmsorözat, XIÍ/4. rész. 20.05: Zenés Tv-színház: Rossini. Alkalom szüli a tolvajt. Zenés móka 20.55: Régi mesterségek. A szőnyeg. 21.20: Híradó, 1 21.35: Betűreklám 21.40: Frank Mannata igaz története. Olasz— spanyol film. (16 éven Jelülieknek!) 23.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskola-tv 9.20: Doryan Gray arcképe. 2. rész 10.30: Földiek. Tv-filmsorozat, 10. rész 11.30: A rendőrség nyomoz 11.35: A televízió diszpécserszolgálata 16.05: Külföldi tudósítóink jelentik. . . 16.35: Szakmunkástanulók műsora 17.05: A nap .eseményei pár percben 17.15: Középiskolások műsora 17.45: A számítógépekről. 3. rész 18.20: Esti mese 18.30: a vállalati igazgatók pozíciója és feladata Kisfilm t 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Földiek. 11. rész 21.00: Február. 1948.- Dokumentumműsor, 2. rész 21.35: Az Orinocó-folyó deltája 22.00: Kamarahangverseny 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Tv-fórum MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Kobra. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kamara: A zsarnok szive. (16) ' Színes magyar film. — Video: Hét csodálatos harc. Színes hongkongi kalandfilm. — Kohász: A megállíthatatlan vonat. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági kalandfilm. — Tarján vendéglő: Halálos tavasz. Magyar film. — Balassagyarmati Madách: Száguldó falka. Színes, szinkronizált kanadai kalandfilm. -rr Kisterenyei Petőfi: Schimansky felügyelő. NSZK- beli krimi. — Bátonyterenyei Bányász: A cszél harcosai. Színes, szinkronizált japán rajz sci-fi film. — Bátonyterenyei Petőfi: Hupikék törpikék. Színes belga rajzfilm. — Pásztói Mátra: Férfiak. Színes, szinkronizált NSZK-beli film. — Video: A csendőr nősül. Színes francia filmvígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — Nógrádi Sándor Múzeum: Barabás Miklós festőművész akvarelljeiből látható kiállítás a kisgalériában, s megtekinthetők az intézményben Réti Zoltán festőművész Mó- zes-illusztrációi is. »ATONYTERENYE — Bányász Művelődési Ház: Amatőrművészek mutatkoznak be alkotásaikkal: grafikákkal és fafaragásokkal. — Népkerti művelődési ház: (Kisterenye): Játékbutikba invitálják a gyerekeket 14.30 órától. PÁSZTÓ — Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szak- középiskola : Postatörténeti kiállítás, valamint a Tuzson János életét és munkásságát bemutató tárlat látható az iskolában. BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: Miről mesél a korona három eltűnt zománcképe? címmel Pap Gábor művészettörténész tart előadást, 17 órakor. TELEXEN ÉRKEZETT. a színház szerelmese Szökött katona, a Csikós, A lelenc, A sztrájk, A zsidó, a Liliomfi, a II. Rákóczi Ferenc, a Fenn az ernyő, nincsen kas és még vagy száznyi színdarab szerzője kitörölhetetlenül beírta nevét drámairodalmunk és színháztörténetünk emlékkönyvébe. A nagyváradi ifjút ügyvéd papája papnak, majd ^ mérnöknek szánta. Ám minden hiába: „az ' ernyő fenn van Pesten”, s az egyre fejlődő főváros, a világi bb élet a húszesztendős fiatalember érdeklődését a színház felé fordítja. A budai Várszínházzal köt eredeti írásműre, illetve fordításra szerződést, pár év múlva már a Nemzeti Színház alapító tagjai sorában találjuk. Közepes színész és rendező volt, sokkal jobb színpadi író, dramaturg, titkár, igazgató. Konzervatív atyja hiába fenyegette fő- belö.véssel, hiába tagadta ki, Szigligeti haláláig megmaradt a színház szerelmesének. A Fenn az ernyő, nincsen kas című 1858-ban írott komédiáját egyik legjobb műveként tartja számon az irodalomtörténet. Problémafelvetése korszerű, aktuális, sőt bizonyos körökben ma is időszerű. Cselekménybonyolítása ügyes, alakteremtése, jellemrajza, nyelvezete pontosabb, erőteljesebb, mint nála lenni szokott. Bizonyára ezek az erények együttesen magyarázzák, hogy Bohák György rendező megbízást adott Kardos G. Györgynek készítse el a vígjáték televíziós változatának a forgatókönyvét. Az átdolgozás sikeresnek nevezhető. A darab gondolatai — a számító, polgárikispolgári házasság leleplezése — határozottan, ám komédiái könnyedséggel fogalmazódnak meg, a színészek (Szilágyi Tibor, Moór Marianna, Schütz Ila, Kállai Ilona stb.) természetes és brilliáns előadásában. Szigligeti á nemes egyszerűség és szorgalom, az őszinte, tiszta vonzalom mellett voksol, a hozományvadászat, a, megtévesztő csillogás ellenében. Bohák György — az operatőrök segítségével, vezető operatőr Szálai András ' — elsődlegesnek a tévészerűséget tartotta: képszerűen dolgozik, főként közeli beállításokkal. A történettől való tartalmi és időbeli távolságát fátyolszerű, a képkivágást mintegy bekeretező fénymegvilágítással érzékelteti, amely egyúttal megfelelő lehetőséget nyújt a visszaemlékezések, az álmok stílusosan illeszkedő megjelenítésére is. Közelítésével megnyeri a nézőt, aki oldott hangulatban szemléli a házasulandók ügyködéseit, ezt az egész habkönnyű komédiát, amely végül is arra jó, .hogy segítsen kikapcsolni magunkat az élet — egész héten egyébként is alaposan megpróbáló — nehézségeiből. És ha „fenn az. ernyő”, akkor nincsen baj. (ok) Felépítik Tokió Man kattanjét ? Gigászi építkezés terveit hozta nyilvánosságra Tokióban a Mitsubishi ingatlankereskedelmi cég. Nem kevesebbről van szó, mint egy új városközpont felépítéséről, Tokió egyik legforgalmasabb üzleti központjában. A leginkább New York manhattani városnegyedére emlékeztető terv szerint 30 év alatt 60 felhőkarcolót — átlag 200 méter magasságúakat — építenének á tokiói pályaudvar környéki belvárosi részre. Egészségvédő kezdeményezés Az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósítását segítik elő a munkaközösségek, egészségügyi intézmények újabb kezdeményezéseikkel. A Páva Ruhagyárban — az ország üzemei között elsőként. — megtiltották a dohányzást az összes munkahelyen. A Tétényi úti kórház egészségszervezőjének javaslatára a dolgozók többsége úgy határozott: a gyár területén csak a kijelölt helyeken lehet dohányozni. Ezt a döntésüket munkavédelmi 'szabályzatukban rögzítették, a gyár vezetői pedig gondoskodtak a megfelelő dohányzóhelyek kialakításáról. Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság a napokban 100 ezer forinttal ösztönözik a Páva Ruhagyár és a Tétényi úti kórház dohányzás elleni mozgalmát. A ruhagyáriak most azt tervezik, hogy a rendelkezésükre bocsátott összegből az üzemi orvosi rendelő felszereléseit gyarapítják. Szegeden megálakították az egészségvédők egyesületét. Ennek „reformkonyháján”, zsírszegény, vitaminokban gazdag ételek készítésének módját tanítják. Az úgynevezett reflexiós tanfolyamon pedig a reumatikus fájdalmakat enyhítő masszírozást mutatják be. Turisztikai programok, jógatanfolyamok szervezésével rendszeres testmozgásra szoktatják az egyesület tagjait. Vélemény Szigligeti, Már a felvilágosodás korában történtek lépések a magyar színműirodalom megteremtésére elsősorban Bessenyei György (Ágis tragédiája) és CsokonaiVi- téz Mihály (Tempefői) igyekezetének köszönhetően, amelyek azonban lényegileg azonos okok miatt, kudarcba fulladtak. A magyar társadalmi, gazdasági viszonyok éretlenek voltak, s nyelvünk állapota, a német mögötti háttérbe szorítottsága sem kedvezett a színpadi megjelenítésnek. A nyelvújítás, majd a reformkor már javarészt megtisztította az utat, s ha az ideálistól még nagyon is messze elmaradtunk, Katona József, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly jobb körülmények- és feltételek között próbálkozhatott a drámaírással. A magyar nemzeti dráma megteremtésének útján Katona nyomvonalát Madách Imre, Kisfaludyét Szigligeti Ede követte. Az előbbit — mind a legutóbbi időkig — ellentmondásosan ítélte meg az irodalmi és színházi közvélemény, míg az utóbbit több mint négy évtizedes színházi tevékenysége alatt a magyar színházművészet elismert írójaként, szakembereként ünnepelte. Igaz, az utókor már vele sem bánt kesztyűs kézzel, s adódtak korszakok, amikor túlontúl szigorúan ítélték meg írói .munkásságát. Ámbár Szig-/ ligetit nem lehetett egészében lesöpörni a színről. A A mozinéző irigykedve ** áll fel székéből a Kobra című film végén. Mi mást tehetne, hiszen megint Sylvesternek volt karácsonya, aki bámulatraméltó cselekedeteivel példaképe lehet az amerikai körzeti megbízottaknak. A sötét- ben megbúvó néző legújabb Kék fényből vett tapasztalatai birtokában legfeljebb fanyarul megjegyzi: „Azért lehet, hogy ez a Sylvester egy pesti peremkerületben sötétedés után elvesztené a nimbuszát”. De Amerika messze van, így hát minden megeshet. Még az is, hogy a Sylvester Stallone alakította filmfőhős szakmai elhivatottságtól vezéreltetve túlórára készteti a helyi koporsókészítőket. Mert nincs kec- mec. Akire ugyanis Kobra (alias Cobretti-szuperzsaru) feni a méregfogát, az meg-> kezdheti a végső visszaSYLVESTER KARÁCSONYA számlálást. Kobra, ez a modern nagyvárosi Tarzan, csuda egy pofa. Egyszerűen gellert kapnak körülötte a golyók, lepereg róla mindenfajta, ellenség irányította gyilkos szándék. ő az a figura, akiből egy is sok. Valaki meg ix jegyezte a ^vetítés után, hogy egyenlőtlen volt a küzdelem a filmsztoriban — Kobrának legalább az egyik kezét le kellett volna kötni... Persze, ez megint az irigység jele. Lehet, hogy az illető még azt sem tudja, hogy milyen mámorító érzés valakit álcsúcson vágni. No, de majd legközelebb talán többet tanul Sylvestertől, akinek a szak^ mai kelléktárában a csúcsot nem éppen az álcsú-í csonvágás jelenti. Biztosra vehetjük, hogy . Sylvester, a dühös angyal ‘ nem elégszik meg egy-két karácsonnyal (volt ő már Rambo, Rocky, éjszakai fantomot űző...) Újra és újra leereszkedik majd közénk a dollármilliókból épült filmfellegvárából, hogy bevezessen az ölés rejtelmeibe. Sylvester ugyanis nem tud (nem akar?) vér nélkül igazságot szolgáltatni. Az ő szolgálati szabályzatát (made in USA) nyugaton írták, keleten pedig kábítószerként fogyasztják. Sylvester amúgy tényleg csuda pofa. Egyszer még az is megtörténhet, hogy egy neki szánt golyó valamelyik mozinéző mellkasába fúródik... Benkő Mihály A magyar vadászai története A mészkőbe ágyazott szarvasagancs egymillió éves, a mellette lévő, amely a Körös folyómedréből került elő, „csak” nyolcezer esztendős. A gímszarvas világrekorder trófea már nem korával, méreteivel kelt feltűnést. A XVIII. század folyamán kipusztult bölény is egyedülálló lehet a trófeák, fegyverek, vadászeszközök, preparált állatok között. Valamennyi dokumentum, tárgy, a Mezőgazdasági Múzeum A magyar vadászat története című új, állandó kiállításán látható. Átfogó történeti áttekintést kapunk a Kárpát-medence vadászati hagyományairól. Attól a kortól, amikor a vadászat az ittélő ember számára életforma volt, amikor megélhetését, létfenntartását jelentette. Miközben régmúlt századok hagyományos vadászatait, királyi, főúri vadászatokat idéz fel a kiállítás. Berendeztek egy romantikus vadászszobát a századforduló korhű bútoraival, használati eszközeivel, fegyvereivel. A honfoglalás előtti időktől ki- sebb-nagyobb léptekkel, a huszadik század végéig, napjainkig jut el a kronológia. Dokumentumok, írásos feljegyzések, rajzok, metszetek, archivfotók és tárgyak segítenek a tájékozódásban. Korunk vadászatáról és vadgazdálkodásáról is részletesen szól a kiállítás, A trófeabemutatón magyar világrekorder őz-, szarvas-, dámszarvastrófeák sorakoznak. Biotrop környezetben mutatja be a tárlat a hazai vadállományt, a lőhető nagyvadakat, az apróvadakat, a ragadozókat, a mezőgazdasági kártevőket. Vizeinkben élő lőhető liba- és kacsafajok gazdagítják a palettát. K. M. „Vadászat«»” — régi falfest Meny (Dolezsál László félvétele) TráféAk
