Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-15 / 38. szám
1988. február 15., HÉTFŐ NOGRAD 3 A termelők több zöldséget és kevesebb gyümölcsöt ígérnek A konzervipar üzemei idén mintegy 750—760 ezer tonna zöldség felvásárlását és feldolgozását tervezik, ezen kívül 370—380 ezer tonna gyümölcs tartósításával számolnak. Az eddig szerződött mennyiség — elsősorban gyümölcsből — kisebb a tavalyinál, mivel a gazdaságok kevesebbet kínáltak föl. A mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek a tavalyinál több és olykor a gyárak kapacitását is meghaladó mennyiségű zöldségre kívánnak szerződni. Különösen paradicsom, paprika és gyökérzöldség termelésére vállalkoztak volna a tavalyinál nagyobb mértékben, ezek a növények ugyanis a gazdaságok által integrált háztájiban és a kisgazdaságokban is viszonylag eredményesen termeszthetők. ^Február 10- ig a feldolgozó üzemek a zöldségfélék csaknem teljes mennyiségére megkötötték a szerződést. Nem ilyen kedvező a helyzet a gyümölcsöknél, amelyekből a termelők egyelőre a kívántnál jóval kevesebbet ígérnek. Az ipar mostanáig szükségletének csupán 70 százalékára tudott velük termeltetési szerződést kötni. Várható, hogy a konzervipar nyersanyagigényét kajszi- és őszibarackból, valamint a bogyósok közül málnából és szamócából az üzemek- nem tudják kielégíteni. A kiesést egyebek között az okozza, hogy az elmúlt években a fagytól és a szárazságtól jelentősen károsodtak az ültetvények, a gazdaságok emiatt is kisebb termőterülettel számolnak, és az sem közömbös á számukra, hogy az energia- és a vegyszerárak emelkedtek. A gyümölcskínálat gyengülése ezért is kedvezőtlen, mivel a gyárak egy része nemrégen tért át korszerű fel- dolgozási módszerre. A gyümölcslé-előállításban több konzervgyárban bevezették az úgynevezett aszeptikus technológiát, amivel a korábbinál nagyobb mennyiségű, exportképes ivóleveket és más gyümölcskészítményeket képesek előállítani. Ezek a termékek viszonylag most is jól értékesíthetők külföldön. A konzervgyárak tovább folytatják a tárgyalásokat a termelőkkel a gyümölcsalapanyagok beszerzésére, a hiányzó mennyiség legalább részleges pótlására. Átalánydíjas gazdálkodási rendszer Karancslapujtön A Karancslapujtői „Narancs" Termelőszövetkezet alaptevékenységében tavaly — 1986-hoz képest — ötmillió forinttal több nyereség képződött, elsősorban az átalánydíjas gazdálkodási rendszer bevezetésének köszönhetően. Az önállóan gazdálkodó részlegek a közös gazdaság vezetőségétől megkapták a tervben előírt feladataikat, túlteljesítés esetén pedig a többleteredményen — egy megállapodásban rögzített részarányban — osztoztak a tsz-szel. Az átalánydíjas közösségek személyes anyagi érdekeltsége minden részlegben jobb munkaszervezést diktált, ennek egyik következménye, hogy a foglalkoztatottak száma, 1987-ben húsz százalékkal csökkent. A közösségek figyelik egymást. A traktorosok munkáját például eddig is „átvette" a növénytermesztők ezzel megbízott képviselője. A formális kapcsolat üzleti kapcsolattá vált, így tavaly csak a valóban elvégzett, sőt csak a megfelelő minőségben elvégzett munkát írták jóvá?- A tagok figyelték a piacot is: kitűnt például, hogy a tavaszi árpa helyett több jövedelmet ígérnek a fehérjedús növények. Így került a tavaszi árpa helyére lencse. A traktorüzem korábban állandóan panaszkodott, hogy kevés az erőgép. Tavaly, úgy megszervezték a munkát, hogy öt traktor fölöslegessé vált: eladták. A karancslapujtői tsz-ben nem ritkaság, hogy a becsületesen dolgozó fizikai dolgozók rendes keresetükön felül harmincezer forint többletkeresményt vittek haza; munkavezetők esetében ez az összeg elérte a nyolcvanezer forintot is. A termelőszövetkezet vezetői — új, hasznos munkahelyek folyamatos teremtésével — arról is gondoskodtak és gondoskodnak, hogy a jobb munkaszervezés miatti létszámcsökkentések ne vezethessenek munkanélküliséghez. Uj üzem születik A Salgótarjáni üveggyapot Rt leendő épületeinek kivitelezését a NAÉV nyerte el versenytárgyaláson. A .lies Építőipari Válla itat típus vasbetonelen,veiből épít fel egy új. 5090 négyzetméter a:tap- területii gyártócsarnokot, és újítja fel a volt Zagyva II. húzó-hutai és raktári részét. A munkálatok január első napjaiban kezdődtek el. és szeptember 3:Ö-ra kell átadni technológiai szerelésre a csarnokot. Az eddig eltelt időszakban közel 1000 köbméter bontási anyagot szállítottak el. elkezdődött a gyártócsarnok cölöpözése, al apo- zása és a meglévő épületek felújítási munkálatai. Nógrád megye külkereskedelme ’87 E gy-egy megye külkereskedelmi teljesítményének pontos számbavétele szinte lehetetlen. Nógrádi sajátosság, hogy több nagyüzem, vállalat központja megyén kívül található és a teljesítmények az ottani statisztikákban jelennek meg. Nagyon sok megyei termék, főleg a mezőgazdasági jellegűek, különféle közvetítőkön, felvásárlókon keresztül jutnak el idegen piacokra. Ezek is kiesnek a megyei adatok statisztikai számbavételéből. A statisztika tulajdonképpen csak a közvetlen forgalmat tudja összegezni. A számok alapján a megye ipari üzemeinek exportteljesítménye jobb, mint az országos átlag. Az összes ipari exportárbevétel a tavalyinak 105,4 százaléka. Ezt úgy sikerült elérni, hogy miközben a rubelelszámolású forgalom 83,2 százalékra csökkent, a dollárelszámolásé 122,1 százalékra emelkedett. Az adatok jelzése szerint az üzemek komolyan vették azt a követelményt, hogy a forgalmat .főleg a konvertibilis elszámolású piacokon kell növelni. Szocialista partnere- ipkkel kiegyensúlyozott forgalomra törekedünk, itt a növekedés vevőink szállító- képességétől függ. A megye folyó áras ipari exportárbevétele 1987-ben 5,4 milliárd forint volt. A folyó áron való számbavétel valójában torzítja a teljesítményeket, mert nem számol az inflációs tényezőkkel, a forintleértékeléssel. Igazi képet akkor kapnánk, ha a vállalatok nettó devizaárbevételét és a doi- iárkitermelési mutatót vizsgálnánk meg. Megyénkben a dollárkitermelési mutató 24,37 forint dollár {Ipolyvidéki EFAG) és 61.77 forint/dollár (Romhányi Kerámia) között szóródik. Az exportból 1,8 milliárd forint értékű rubelelszámolású, 3,6 milliárd forint értékű doMárelszámolású piacokra került. A megye legnagyobb exportőre a balassagyarmati kábelgyár, kivitele 1987-ben meghaladta az 1 milliárd forintot. A második legnagyobb a Salgótarjáni Kohászati Üzemek több mint 660 millió* forint értékű exporttal. .Ez a két gyár adta 1987-ben a megye tőkésexportjának közel felét. Szinte minden gyár- tekintélyes mértékben növelte tőkésértékesítését, de kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Romhányi Építési Kerámiagyár, a balassagyarmati finomkötöttárugyár és a Salgótarjáni Ruhagyár. Ezek a gyárak tőkésexportjukat egy év alatt mintegy másfélszeresére növelték. Visszaesés csak a BRG két gyárában következett be. Az elmúlt egy-két évben újabb vállalatok kapcsolódtak be a tőkéseladásba. Ilyen a nagybátonvi Fűtőber, az ötvözetgyár, a NÁÉV, a Nógrád Kereskedelmi Vállalat, a Balassa Ruházati Szövetkezet. Az ötvözetgyár 1986-ban kezdte meg termékei exportját, és tavaly már közel másfél millió dollárt hozott az országnak. Jelentős mértékben hozzájárulnak az exporthoz a kisebb szervezetek; az áfészek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok. Ezekre több figyelmet kell fordítani és több támogatást érdemelnek. Számunkra is tanulságos ezeknek a kis szervezeteknek az alkalmazkodóképessége a világpiac változásaihoz. Az elmúlt 10—15 év világgazdasági fordulataihoz a kis és közepes nagyságú szervezetek sokkal hamarabb és sokkal rugalmasabban tudtak alkalmazkodni, mint a nagyvállalatok. ■ A mezőgazdasági üzemek exportteljesítményei közül kiemelkedik a Mátraaljai Állami Gazdaság közel 3 millió dolláros árbevétele, melyet nem egy nagy gyár is megirigyelhetne. További nagy mezőgazdasági exportőrök a mohorai Drogunion (1,2 millió dollár), a Nógrádi Béke Mgtsz, (890 ezer dollár), az ipolyvidéki erdőgazdaság (650 ezer dollár), a Narancs Mgtsz (230 ezer dollár). A Nézsai Május 1. Mgtsz újonnan felépített hűtőházábói az elmúlt évben 240 ezer dollár értékben exportált bogyós gyümölcsöt. A fogyasztási szövetkezetek között 450 ezer dolláros teljesítményével élenjár a Börzsöny Áfész. Az ipari szövetkezetek exportjában meghatározó a Drégelypalánki Szondy Szövetkezet. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkről el kell mondani, hogy a megye vállalatai, szövetkezetei, a földrajzi adottságoknak megfelelően főleg a csehszlovákiai partnerekkel folytatnak áruházi cserét, határmenti árucserét. Az ilyen módon beszerzett árualapok a lakossági ellátást szolgálják. Vannak kapcsolatok, lengyel, bolgár, román vállalatokkal is. A forgaiom megfelelő bővítését sajnos akadályozza, hogy partnereink egyre kevesebb fogyasztási cikket tudnak adni számunkra elfogadható áron. Ilyen árucserés kapcsolatai vannak a Nógrádker Vállalatnak a Skála Szövkernek és az áfészeknek. Üj színfolt lesz ezen a palettán a Nógrád és Kemerovo testvérmegyék közötti közvetlen gazdasági kapcsolat, amelyről tavaly született megállapodás a két megye állami és pártszervei között. A piaci mechanizmusok széles körű alkalmazása a gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi önállóságát követeli meg. A hatályos miniszteri rendelet szerint 1988. január 1-től nincs különbség a gazdálkodó szervezetek között abból a szempontból, hogy azok termelő vagy egyéb tevékenységet folytatnak. Magyarán: minden gazdálkodó szervezet külkereskedhet, ha a Kereskedelmi Minisztérium bejegyezte a nyilvántartásba. Ez a gazdálkodó szervezet bejelentése alapián történik, a konvertibilis elszámolású viszonylatokban. A rendelet a nem konvertibilis elszámolású relációkra külön szabályokat állapít meg, valamint a rendelet mellékletét képezi egy kivételi lista. Elvileg nyitva áll tehát minden gazdálkodó szervezet előtt az út, hogy saját kezébe vegye exportjának intézését. Ennyire azonban mégsem egyszerű a dolog. Nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni egy-egy üzlet előkészítésénél. A szakszerűtlen külkereskedelem vagy csak, egyetlen szakmai botlás akár az egész vállalat talpon maradását teheti kétségessé. A külkereskedelem olyan terület, ahol rendkívül nagy szerepe van az emberi tényezőnek. Nem mondhatjuk, hogy a vidéki vállalatok rendelkeznek megfelelő végzettségű, nyelveket tudó, .tapasztalt üzletkötőkkel. Ez a további fejlődés egyik gátja. A Művelődésügyi és a Külkereskedelmi Minisztérium több megyében megindította a kétéves idegen nyelvű levelező képzést. Tavaly beindult az oktatás a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Technikumban is. Sajnos, a vállalatok érdeklődésével nem lehetünk elégedettek. A tavalyi év erőfeszítései nem voltak hiábavalóak. Bizonyos szerkezeti változások már megindultak, de a tal- ponmaradáshoz ez kevés. Előrejelzések szerint a piaci feltételek nem romlanak, de a lehetőségét természetesen nem zárhatjuk ki. Az importgazdálkodás szigorúságán nem lehet enyhíteni. Az 1988-as tőkésforgalmunkban mindenképpen aktívumot kell elérni, erre irányulnak a gazdasági vezetés intézkedései. Egyed Gyula Kereskedelmi Minisztérium Nógrád megyei megbízottja Technikusképzés Szervezése tavaly kezdődött Gyorsinformáció telefonvonalon Az Ipari Gyorsinformációs Rendszer (IPKO) szervezése tavaly kezdődött meg a Vil- lamosenergiaipari Kutató Intézetben, az Ipari Minisztérium megbízása alapján. Mára 30 nagyvállalat csatlakozott a kezdeményezéshez, közöttük a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, valamint a BRG, az MKM, az újjászerveződött Ganz, vagy a MAT —, hogy csak azokat említsük, amelyeknek van megyei érdekeltsége. A telefonvonalon létesíthető kétirányú kapcsolat révén bármelyik tagvállalat kaphat információt a központi számítógéptől, mindössze egy speciális terminálra van szüksége a kérdezőnek. Érdeklődhetnek az exportlehetőségekről, megkaphatják az IM ágazati gyorsjelentését, „belelapozhatnak” a Computerworld még nyomdában levő számába és olvashatják az MTI ipari híreit is. A vállalat ily módon kínálhat fel elfekvő készleteket és — a kétirányúság folytán — tallózhat mások feleslegeiben. A terminál kisebb számítástechnikai feladatok megoldására is alkalmas, kiiktatva a hálózatból. Lízingelési díja havonta 7— 10 ezer forint, de jelentkezéseket már csak március elseje után fogadnak el. Miskolcon, a Zalka Máté Gépipari Műszaki' Középiskolában megkezdődött az ipari robotokat üzemeltető és karbantartó technikusok képzése. Az észak-magyarországi régióból — Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Heves és Nógrád megye üzemeiből — harminc, sikeres felvételi vizsgát tett jelentkező vehet részt a most kezdődött kurzuson. (A felvételi követelmény: szakközépiskolai érettségi.) Húsz hallgatónak vállalata fizeti az oktatás díját, tízen saját maguk viselik a költségeket. A hallgatók a féléves elők^ szítő képzés záróvizsgája után további egyéves oktatásban vészinek részt, s végezetül ipari robotot üzemeltető és karbantartó technikus minősítő vizsgát tesznek.
