Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

1988. február 15., HÉTFŐ NOGRAD 3 A termelők több zöldséget és kevesebb gyümölcsöt ígérnek A konzervipar üzemei idén mintegy 750—760 ezer tonna zöldség felvásárlását és fel­dolgozását tervezik, ezen kívül 370—380 ezer tonna gyümölcs tartósításával szá­molnak. Az eddig szerző­dött mennyiség — elsősor­ban gyümölcsből — kisebb a tavalyinál, mivel a gazda­ságok kevesebbet kínáltak föl. A mezőgazdasági nagyüze­mek és a fogyasztási szö­vetkezetek a tavalyinál több és olykor a gyárak kapaci­tását is meghaladó mennyi­ségű zöldségre kívánnak szerződni. Különösen para­dicsom, paprika és gyökér­zöldség termelésére vállal­koztak volna a tavalyinál nagyobb mértékben, ezek a növények ugyanis a gazda­ságok által integrált háztá­jiban és a kisgazdaságokban is viszonylag eredményesen termeszthetők. ^Február 10- ig a feldolgozó üzemek a zöldségfélék csaknem teljes mennyiségére megkötötték a szerződést. Nem ilyen kedvező a hely­zet a gyümölcsöknél, ame­lyekből a termelők egyelőre a kívántnál jóval keveseb­bet ígérnek. Az ipar mos­tanáig szükségletének csu­pán 70 százalékára tudott velük termeltetési szerződést kötni. Várható, hogy a kon­zervipar nyersanyagigényét kajszi- és őszibarackból, va­lamint a bogyósok közül málnából és szamócából az üzemek- nem tudják kielé­gíteni. A kiesést egyebek között az okozza, hogy az el­múlt években a fagytól és a szárazságtól jelentősen ká­rosodtak az ültetvények, a gazdaságok emiatt is kisebb termőterülettel számolnak, és az sem közömbös á szá­mukra, hogy az energia- és a vegyszerárak emelkedtek. A gyümölcskínálat gyengülé­se ezért is kedvezőtlen, mi­vel a gyárak egy része nem­régen tért át korszerű fel- dolgozási módszerre. A gyü­mölcslé-előállításban több konzervgyárban bevezették az úgynevezett aszeptikus technológiát, amivel a ko­rábbinál nagyobb mennyisé­gű, exportképes ivóleveket és más gyümölcskészítmé­nyeket képesek előállítani. Ezek a termékek viszonylag most is jól értékesíthetők külföldön. A konzervgyárak tovább folytatják a tárgyalásokat a termelőkkel a gyümölcsalap­anyagok beszerzésére, a hi­ányzó mennyiség legalább részleges pótlására. Átalánydíjas gazdálkodási rendszer Karancslapujtön A Karancslapujtői „Na­rancs" Termelőszövetkezet alaptevékenységében tavaly — 1986-hoz képest — öt­millió forinttal több nyere­ség képződött, elsősorban az átalánydíjas gazdálkodási rendszer bevezetésének kö­szönhetően. Az önállóan gazdálkodó részlegek a kö­zös gazdaság vezetőségétől megkapták a tervben elő­írt feladataikat, túlteljesítés esetén pedig a többletered­ményen — egy megállapo­dásban rögzített részarány­ban — osztoztak a tsz-szel. Az átalánydíjas közössé­gek személyes anyagi érde­keltsége minden részlegben jobb munkaszervezést dik­tált, ennek egyik következ­ménye, hogy a foglalkozta­tottak száma, 1987-ben húsz százalékkal csökkent. A kö­zösségek figyelik egymást. A traktorosok munkáját példá­ul eddig is „átvette" a nö­vénytermesztők ezzel megbí­zott képviselője. A formális kapcsolat üz­leti kapcsolattá vált, így ta­valy csak a valóban elvég­zett, sőt csak a megfelelő minőségben elvégzett mun­kát írták jóvá?- A tagok fi­gyelték a piacot is: kitűnt például, hogy a tavaszi ár­pa helyett több jövedelmet ígérnek a fehérjedús növé­nyek. Így került a tavaszi árpa helyére lencse. A traktorüzem korábban állandóan panaszkodott, hogy kevés az erőgép. Tavaly, úgy megszervezték a munkát, hogy öt traktor fölöslegessé vált: eladták. A karancslapujtői tsz-ben nem ritkaság, hogy a becsü­letesen dolgozó fizikai dol­gozók rendes keresetükön felül harmincezer forint többletkeresményt vittek ha­za; munkavezetők esetében ez az összeg elérte a nyolc­vanezer forintot is. A termelőszövetkezet ve­zetői — új, hasznos munka­helyek folyamatos teremté­sével — arról is gondoskod­tak és gondoskodnak, hogy a jobb munkaszervezés mi­atti létszámcsökkentések ne vezethessenek munkanélküli­séghez. Uj üzem születik A Salgótarjáni üveg­gyapot Rt leendő épü­leteinek kivitelezését a NAÉV nyerte el ver­senytárgyaláson. A .li­es Építőipari Válla itat típus vasbetonelen,vei­ből épít fel egy új. 5090 négyzetméter a:tap- területii gyártócsarno­kot, és újítja fel a volt Zagyva II. húzó-hutai és raktári részét. A munkálatok január el­ső napjaiban kezdődtek el. és szeptember 3:Ö-ra kell átadni technoló­giai szerelésre a csar­nokot. Az eddig eltelt időszakban közel 1000 köbméter bontási anya­got szállítottak el. el­kezdődött a gyártócsar­nok cölöpözése, al apo- zása és a meglévő épü­letek felújítási mun­kálatai. Nógrád megye külkereskedelme ’87 E gy-egy megye külkereskedelmi telje­sítményének pontos számbavétele szinte lehetetlen. Nógrádi sajátosság, hogy több nagyüzem, vállalat központja megyén kívül található és a teljesítmények az ottani statisztikákban jelennek meg. Na­gyon sok megyei termék, főleg a mezőgaz­dasági jellegűek, különféle közvetítőkön, fel­vásárlókon keresztül jutnak el idegen pia­cokra. Ezek is kiesnek a megyei adatok sta­tisztikai számbavételéből. A statisztika tu­lajdonképpen csak a közvetlen forgalmat tudja összegezni. A számok alapján a megye ipari üzemei­nek exportteljesítménye jobb, mint az or­szágos átlag. Az összes ipari exportárbevé­tel a tavalyinak 105,4 százaléka. Ezt úgy si­került elérni, hogy miközben a rubelelszá­molású forgalom 83,2 százalékra csökkent, a dollárelszámolásé 122,1 százalékra emel­kedett. Az adatok jelzése szerint az üzemek ko­molyan vették azt a követelményt, hogy a forgalmat .főleg a konvertibilis elszámolású piacokon kell növelni. Szocialista partnere- ipkkel kiegyensúlyozott forgalomra töre­kedünk, itt a növekedés vevőink szállító- képességétől függ. A megye folyó áras ipari exportárbevé­tele 1987-ben 5,4 milliárd forint volt. A fo­lyó áron való számbavétel valójában tor­zítja a teljesítményeket, mert nem számol az inflációs tényezőkkel, a forintleértéke­léssel. Igazi képet akkor kapnánk, ha a vállalatok nettó devizaárbevételét és a doi- iárkitermelési mutatót vizsgálnánk meg. Megyénkben a dollárkitermelési mutató 24,37 forint dollár {Ipolyvidéki EFAG) és 61.77 forint/dollár (Romhányi Kerámia) kö­zött szóródik. Az exportból 1,8 milliárd forint értékű ru­belelszámolású, 3,6 milliárd forint értékű doMárelszámolású piacokra került. A megye legnagyobb exportőre a balassa­gyarmati kábelgyár, kivitele 1987-ben meg­haladta az 1 milliárd forintot. A második legnagyobb a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek több mint 660 millió* forint értékű ex­porttal. .Ez a két gyár adta 1987-ben a me­gye tőkésexportjának közel felét. Szinte minden gyár- tekintélyes mértékben növelte tőkésértékesítését, de kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Romhányi Építési Kerámiagyár, a balassagyarmati finomkö­töttárugyár és a Salgótarjáni Ruhagyár. Ezek a gyárak tőkésexportjukat egy év alatt mintegy másfélszeresére növelték. Vissza­esés csak a BRG két gyárában következett be. Az elmúlt egy-két évben újabb vállalatok kapcsolódtak be a tőkéseladásba. Ilyen a nagybátonvi Fűtőber, az ötvözetgyár, a NÁÉV, a Nógrád Kereskedelmi Vállalat, a Balassa Ruházati Szövetkezet. Az ötvözet­gyár 1986-ban kezdte meg termékei export­ját, és tavaly már közel másfél millió dol­lárt hozott az országnak. Jelentős mértékben hozzájárulnak az ex­porthoz a kisebb szervezetek; az áfészek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok. Ezekre több figyelmet kell fordítani és több támogatást érdemelnek. Számunkra is tanulságos ezeknek a kis szer­vezeteknek az alkalmazkodóképessége a vi­lágpiac változásaihoz. Az elmúlt 10—15 év világgazdasági fordulataihoz a kis és köze­pes nagyságú szervezetek sokkal hamarabb és sokkal rugalmasabban tudtak alkalmaz­kodni, mint a nagyvállalatok. ■ A mezőgazdasági üzemek exportteljesít­ményei közül kiemelkedik a Mátraaljai Állami Gazdaság közel 3 millió dolláros ár­bevétele, melyet nem egy nagy gyár is meg­irigyelhetne. További nagy mezőgazdasági exportőrök a mohorai Drogunion (1,2 mil­lió dollár), a Nógrádi Béke Mgtsz, (890 ezer dollár), az ipolyvidéki erdőgazdaság (650 ezer dollár), a Narancs Mgtsz (230 ezer dol­lár). A Nézsai Május 1. Mgtsz újonnan felépí­tett hűtőházábói az elmúlt évben 240 ezer dollár értékben exportált bogyós gyümöl­csöt. A fogyasztási szövetkezetek között 450 ezer dolláros teljesítményével élenjár a Börzsöny Áfész. Az ipari szövetkezetek ex­portjában meghatározó a Drégelypalánki Szondy Szövetkezet. A szocialista országokkal folytatott ke­reskedelmünkről el kell mondani, hogy a megye vállalatai, szövetkezetei, a földrajzi adottságoknak megfelelően főleg a csehszlo­vákiai partnerekkel folytatnak áruházi cse­rét, határmenti árucserét. Az ilyen módon beszerzett árualapok a lakossági ellátást szol­gálják. Vannak kapcsolatok, lengyel, bol­gár, román vállalatokkal is. A forgaiom meg­felelő bővítését sajnos akadályozza, hogy partnereink egyre kevesebb fogyasztási cik­ket tudnak adni számunkra elfogadható áron. Ilyen árucserés kapcsolatai vannak a Nógrádker Vállalatnak a Skála Szövkernek és az áfészeknek. Üj színfolt lesz ezen a palettán a Nógrád és Kemerovo testvérmegyék közötti közvet­len gazdasági kapcsolat, amelyről tavaly született megállapodás a két megye állami és pártszervei között. A piaci mechanizmusok széles körű alkal­mazása a gazdálkodó szervezetek külkeres­kedelmi önállóságát követeli meg. A hatá­lyos miniszteri rendelet szerint 1988. ja­nuár 1-től nincs különbség a gazdálkodó szervezetek között abból a szempontból, hogy azok termelő vagy egyéb tevékenysé­get folytatnak. Magyarán: minden gazdál­kodó szervezet külkereskedhet, ha a Ke­reskedelmi Minisztérium bejegyezte a nyil­vántartásba. Ez a gazdálkodó szervezet be­jelentése alapián történik, a konvertibilis elszámolású viszonylatokban. A rendelet a nem konvertibilis elszámolású relációkra külön szabályokat állapít meg, valamint a rendelet mellékletét képezi egy kivételi lista. Elvileg nyitva áll tehát minden gazdálko­dó szervezet előtt az út, hogy saját kezébe vegye exportjának intézését. Ennyire azon­ban mégsem egyszerű a dolog. Nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni egy-egy üz­let előkészítésénél. A szakszerűtlen külke­reskedelem vagy csak, egyetlen szakmai bot­lás akár az egész vállalat talpon maradását teheti kétségessé. A külkereskedelem olyan terület, ahol rendkívül nagy szerepe van az emberi té­nyezőnek. Nem mondhatjuk, hogy a vidé­ki vállalatok rendelkeznek megfelelő vég­zettségű, nyelveket tudó, .tapasztalt üzletkö­tőkkel. Ez a további fejlődés egyik gátja. A Művelődésügyi és a Külkereskedelmi Minisztérium több megyében megindította a kétéves idegen nyelvű levelező képzést. Ta­valy beindult az oktatás a salgótarjáni Tán­csics Mihály Közgazdasági Technikumban is. Sajnos, a vállalatok érdeklődésével nem lehetünk elégedettek. A tavalyi év erőfeszítései nem voltak hiábavalóak. Bizonyos szerkezeti vál­tozások már megindultak, de a tal- ponmaradáshoz ez kevés. Előrejelzések sze­rint a piaci feltételek nem romlanak, de a lehetőségét természetesen nem zárhatjuk ki. Az importgazdálkodás szigorúságán nem le­het enyhíteni. Az 1988-as tőkésforgalmunk­ban mindenképpen aktívumot kell elérni, erre irányulnak a gazdasági vezetés intéz­kedései. Egyed Gyula Kereskedelmi Minisztérium Nógrád megyei megbízottja Technikusképzés Szervezése tavaly kezdődött Gyorsinformáció telefonvonalon Az Ipari Gyorsinformációs Rendszer (IPKO) szervezése tavaly kezdődött meg a Vil- lamosenergiaipari Kutató In­tézetben, az Ipari Miniszté­rium megbízása alapján. Má­ra 30 nagyvállalat csatlako­zott a kezdeményezéshez, kö­zöttük a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek, valamint a BRG, az MKM, az újjászer­veződött Ganz, vagy a MAT —, hogy csak azokat említ­sük, amelyeknek van me­gyei érdekeltsége. A telefonvonalon létesít­hető kétirányú kapcsolat ré­vén bármelyik tagvállalat kaphat információt a köz­ponti számítógéptől, mind­össze egy speciális termi­nálra van szüksége a kér­dezőnek. Érdeklődhetnek az exportlehetőségekről, meg­kaphatják az IM ágazati gyorsjelentését, „belelapoz­hatnak” a Computerworld még nyomdában levő számá­ba és olvashatják az MTI ipari híreit is. A vállalat ily módon kí­nálhat fel elfekvő készlete­ket és — a kétirányúság folytán — tallózhat mások feleslegeiben. A terminál ki­sebb számítástechnikai fel­adatok megoldására is alkal­mas, kiiktatva a hálózatból. Lízingelési díja havonta 7— 10 ezer forint, de jelentkezé­seket már csak március el­seje után fogadnak el. Miskolcon, a Zalka Máté Gépipari Műszaki' Középis­kolában megkezdődött az ipari robotokat üzemeltető és karbantartó technikusok képzése. Az észak-magyaror­szági régióból — Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Heves és Nógrád me­gye üzemeiből — harminc, sikeres felvételi vizsgát tett jelentkező vehet részt a most kezdődött kurzuson. (A felvételi követelmény: szak­középiskolai érettségi.) Húsz hallgatónak vállalata fizeti az oktatás díját, tízen saját maguk viselik a költségeket. A hallgatók a féléves elők^ szítő képzés záróvizsgája után további egyéves okta­tásban vészinek részt, s vé­gezetül ipari robotot üzemel­tető és karbantartó tech­nikus minősítő vizsgát tesz­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom