Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 26. SZÁM ÁRA: 1.80 FT 1988. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ Beszélgetés a besztercebányai kerületi politikai iskola igazgatójával (3. oldal) Közművelődési árszemle (4. oldal) Edzői pályára készülnek (7. oldal) Konstruktív elégedetlenséget is kíván a reformpolitika! Fiatal közgazdászok találkozója Salgótarjánban Fejti Györgyöt hallgatják a fiatal közgazdászok. Bencze Péter felvétele Megduplázták a tervezett eredményt Zárszámadás a Ceredvölgye Mgtsz-ben Simon István elnök beszámolóját hallgatják a küldöttek. Dobák Miklós zárszavával tegnap véget ért Salgótarjánban a fiatal közgazdászok nyolcadik alkalommal megrendezett országos találkozója. A Magyar Köz- gazdasági Társaság Ifjúsági Bizottsága mellett részt vállalt a programok szervezésében a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa is. A kétnapos eseménysorozat szombati programján részt vett Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, valamint Kenienes Ernő államtitkár, az MKT főtitkára. A meghívottaknak Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyettese mutatta be szűkebb pátriánk természeti-gazdasági viszonyait, majd Fejti György, az MSZMP KB titkára tartott előadást politikai intézményrendszerünk fejlesztéséről. Fejti György a találkozó címére utalva — „Terhek, tervek, lehetőségek a magyar társadalomban és gazdaságban” — rámutatott: a terhekről valódi mértékének tisztázása, a tervekről realitásának érzékelhetősé- ge és a lehetőségekről a jövő tisztán látása érdekében szükséges beszélni. Majd hangsúlyozta: a politikának ezekben a feszültségekkel terhes éveiben nem a „gőzleeresztő” szerepet kell vállalnia, hanem meg kell teremtenie az összefüggést a gazdaság sikere és a társadalom liberalizmusa között. Az 1968-as reformtörekvések lefékeződésének okait boncolgatva rámutatott, hogy sajátos nemzetközi összefüggések, hatások miatt gazdaságunk bajait helyi terápiával kezeltük, s nem hoztunk átfogó intézkedéseket annak tartalmi és formai szintézisére. Azaz politikai intézményrendszerünk megragadt a szocialista fejlődés éveiben kialakított szerkezetében, s emiatt nem volt képes követni és koordinálni a gazdaságban végbement változásokat. Mint említette, a kibontakozás élén továbbra is a pártra hárul a vezető szerep, de reformgondolat nemcsak a pártban születhet. Célunk az — mondotta —, hogy létrehozzuk azokat a feltételeket, amelyek között megvalósulhat az átmenet a „nép megbízásából gyakorolt hatalomból” a „nép által gyakorolt hatalomhoz”. A politikai intézmény- rendszer tervezett változásainak stratégiájáról szólva Fejti György mindenekelőtt a pórt, az állami, a kormányzati szervek, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak és az állampolgárok közötti világosabb munka- megosztás szükségességét hangsúlyozta. A funkciók szétválasztása révén megszűnhet az a beidegződés, miszerint a konkrét ügyekben a pártnak kell az utolsó szót kimondani. A decentralizálást azonban csak oly mértékben lehet végrehajtani, amilyen az „alulról” jövő ellenőrzés. Egyet ért a konstruktív elégedetlenség gondolatával, hiszen ebben felhajtó erő rejlik, s ezt nem nélkülözheti a reformpolitika. Szólt az érdekintegráció kérdéséről is, (Folytatás a 3. oldalon.) A tagság nyolcvan küldöttének jelenlétében szombatom tartotta zárszámadó küldött- gyűlését az új ceredi falu- ház nagytermében a Ceredvölgye Mgtsz. Ott volt a gazdaság számadáson Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Sándor László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára és Miklós Zoltán országgyűlési képviselő. Tiszta lelkiismerettel, nyugodtan foglalhattak helyet a teremben a tagság küldöttei, hiszen a tavalyi munkáról inkább az elismerés, mintsem a számonkérés jegyében készülhetett el a (mérleg. A tsz négy évtizedes fennállása óta az elmúlt évben a második legnagyobb nyereséget érte el, a tagság szempontjából azonban — miután ebből minden előzőnél több jutott a személyes jövedelmek emelésére — az 1987-es esztendő bizonyult a legsikeresebbnek. Mi minden húzódik meg a kiemelkedő eredmény mögött? Ezt elemezte beszámolójában Simon István, a szövetkezet elnöke. A gyenge őszi kelések, a hosszan tartó tavaszi fagyok, majd a nyári aszályos idők a ceredi völgyet sem kerülték el. Éppen ezért csak részben sikerült teljesíteni az áru- és a takarmánynövény termesztésében tervezett előrelépést, a hozamok emelését. Ahhoz viszont már szakmai fogyatékosságok is hozzájárultak, hogy a határ képe a „virágzás” nem kívánatos jeleit is mutatta. A betakarítás azonban minden addigitól szervezettebben, eredményesebben folyt, s ezáltal a gazdaság az előzőek miatti kiesésekből nagyon sokat pótolni tudott. A búza hozama rekordot ért el, s nincs panaszra Ok a szálas és tömegtakarmányokat illetően sem. A ceredi állattenyésztési ágazat szarvasmarhatartással, s juhászattal is foglalkozik. Több mint figyelemreméltó a juhászat eredményessége. Akkor, amikor megyeszerte a gazdaságok zöme iparkodik megszabadulni a juhászattól, illetve különféle módokon próbálja veszteségeit csökkenteni, a cerediek nemcsak megtartották a juhállományt, hanem mind a bórányszaporulatban, mind a nyírási átlagban igen jelentős fejlődést értek el! Igaz, kedvező feltételeket kínáltak ehhez a piaci lehetőségek, ezeket azonban aligha tudták volna kihasználni megbízható szakemberek, illetve a technológia tökéletesítésének híján. Érezhető a tavalyi előrelépés az erdőgazdálkodás eredményességében is. Kivált az erdőművelési munkáknak köszönhetően az üzemi rangsor első helyére kerültek vele. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a gazdaság ipari tevékenysége az elmúlt évben nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Meghatározónak bizonyult e kedvezőtlen tényben a kőbánya termeléskiesése miatti jövedelemcsökkenés, noha hosszú időn át éppen a kőbányászat volt a szövetkezet egyik legbiztosabb jövedelemforrása. Az alacsony feldolgozottság következtében minimálisra csökkent a kő iránti kereslet, a feldolgozó (Folytatás a 2. oldalon.) Munkásfiatalok verses prózamondó versenye lz ifjúsági törvénv így latja a KISZ Salgótarján, várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából, 1972-ben hirdették meg először a munkás- fiatalok országos vers- és prózamondó versenyét. A kezdeményezés hagyománnyá vált, fiatalok ezrei vettek részt az évek során ezen a versengésen, amelyet több országos és Nógrád megyei társadalmi és tömegszervezet, intézmény jS patronál a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsával az élen. A szakszervezeti mozgalom, a kezdetektől fogva fontosnak tartotta az általános és szakmai műveltség emelését, amelynek egyik hathatós eszköze a művészeti értékek terjesztése volt. Az irodalom, a könyv népszerűsége mindig is előtérben állt, hiszen kimeríthetetlen tárházai a tudásnak és a szórakozásnak, s az sem mellékes, hogy a könyvek mindenki számára talán a legkönnyebben hozzáférhetők. E gondolatok jegyében nyitotta meg Vincze János, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának titkára szombaton Salgótarjánban a munkásfiatalok VIII. országos vers- és prózamondó versenyének megyei válogatóját, amelynek az ÜM Salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Művelődési Háza adott otthont. Az idei verseny a Nagy László emléke előtti tisztelgés jegyében zajlott. A megyei válogatóig eljutott 21 fiatal (szakközépiskolások, fizikai dolgozók és termelésirányítók) két művel készült fel; ezek egyike kötelezően Nagy László alkotásaiból került ki. A versengés első félidejében a kötelezőt mondták el a fiatalok, s a zsűri a továbbiakban a legjobbnak bizonyult 11 versenyzőt kérte fel a második mű tolmácsolására. — A meghirdetők magasra tették a mércét, amikor Nagy László műveinek előadását határozták meg, akit olvasni sem könnyű, érthetően tolmácsolni pedig nagyon nehéz — mondta dr. Csong- rády Béla, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának osztályvezetője, a zsűri' elnöke az értékelés során. A továbbiakban kifejtette: — Bár a versenyzők többsége nem felelt meg a magas szintű követelménynek, erényük, hogy Nagy László költészetének gazdagságát megmutatták, s a továbbjutóknak sikerült a költemények hangulatát, gondolati mélységét visszaadniuk. (Sajnálatos azonban, hogy a költő üzenetei csupán a versenyzők érzelméig, értelméig hatoltak, hiszen a zsűri tagjain, a meghirdetők _egyiké- nek-másikának képviselőin kívül csupán féltucat kísérő volt jelen. Az ottlévők számára azonban mindenképpen élmény volt a szombati esemény, s talán ez sem kevés, különösen napjainkban, amikor az emberi kapcsolatokról, felszólító módban kell beszélni.) A háromtagú zsűri döntése alapján végül Csordás Pétemé szülésznő, Kerek Gábor technológus, Kovács Szilvia szakközépiskolás és Gyüre Mariann szabadidőszervező jutott az áprilisban sorra kerülő országos döntőbe, amelynek tétje nem kicsi, hiszen az itteni első öt helyezett egyenes ágon juthat a Ki mit tud televíziós válogatóra. A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúltban lezajlott találkozóján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikai fel" adattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára adott tájékoztatást. — Az ifjúsági szövetség és az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek folyamatosan munkálkodtak az ifjúsági törvény korszerűsítésének előkészítésén. Az ifjúsági szövetség álláspontja az — fejtette ki Nagy Imre —, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkotni, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagyrészt állami feladat, a gondok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűtlensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok a lakáshelyzet folyamatos romlása, a gyermekvállalás, és — nevelés terheinek növekedése — perspektívavesztést jelenthetnek „ az ifjúság szántára. Ennek következménye : az elkeseredettség, a kiábrándultság pedig máris tapasztalható az ifjúság körében. A fiatalság az a társadalmi • réteg, amelynek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabályozás. Ezért van szükség a kormány ifjúságpolitikai feladattervére, amely a stabilizációs időszak állami feladatait rögzíti. — Az ifjúság helyzetének javításához szükség van alapvető társadalmi szemléletváltásra, új prioritások meghatározására és érvényesítésére is. Ezt szolgálhatja a feladatterv; elkészítése pedig támpontokat adhat az ifjúsági • törvény korszerűsítéséhez. Az ifjúsági szövetség véleménye szerint ennek a törvénynek nem az ifjúsággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységével. A fiatalokkal szemben vállalt kötelezettségeit kell jogszabályi keretbe foglalnia, garanciákat nyújtva arra is, hogy az ifjúság élhessen a jogaival.
