Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

2 NOGRÄD 1988. január 14., CSÜTÖRTÖK Kormányközi megállapodások születtek Stockholmban A szovjet—nyugatnémet viszony Kulcsország Bonnba várják Eduard Sevardnadzét t)j évet indító látogatás volt valójában Strauss decemberi útja- A képen: a szovjet külügyminiszterrel Kormányközi megállapodá­sokat írt alá szerdán Stock­holmban Nyi'kolaj Rizskov szovjet és- Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök a balti- tengeri határoík kijelölésének elveiről, a nukleáris balese­tekkel kapcsolatos azonnali tájékoztatásról és általában a nukleáris berendezéseket illető információcseréről. A két ország külügymi­nisztériumának képviselői ugyancsak szerdán megálla­podást írtak állá a vízumki­adási eljárások egyszerűsíté­séről és meggyorsításáról. A szovjet miniszterelnök látogatása során több külke­reskedelmi megállapodást is aláírtak Stockholmban a svéd és a szovjet vállalatok Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő a CBS televíziónak szerdán adott nyilatkozatában kije­lentette: a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból és a nemzeti megbékélés kor­mányának megteremtése az országban a Szovjetunió vé­leménye szerint „párhuza­mos, de nem egymástól függő” kérdés- A kivonás kérdéséről már megvan az állásfoglalás, s ezt az af­ganisztáni kormánnyal is egyeztették, csupán annak megkezdése függ attól, lét­rejön-e ebben a kérdésben megállapodás az ENSZ-köz- vetítéssel Afganisztán és Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete nyomán —, amelynek megfelelően janu­ár 1-től alapvető állampol­gári joggá vált hazánkban a külföldi utazás — jelentő­sen megnőtt a lakosság ér­deklődése* a világ összes or­szágába érvényes új útlevél iránt. A megnövekedett for­galomra a zökkenőmentes ügykezelést biztosító intéz­kedések sorával készültek fel a rendőrkapitányságok, ame­lyek január 1-től átvették az utazási irodáktól az útlevél- ügyintézés feladatát. Sok helyütt már postára is adták az első „világútleveleket”, amelyeket tulajdonosaik a közeli napokban vehetnek át. Az útlevél-ügyintézés új rendjének első tapasztalatai­ról készítettek gyorsmérle­get az MTI megyei szerkesz­tőségei. A többszörösére növeke­dett ügyfélforgalom ellenére, zavartalan az útlevélkérel­mek intézése Baranyában, ahol az év első munkaheté­ben mintegy ezerhétszázan igényeltek a világ minden országába, többszöri kiuta. zásra jogosító útiokmányo­kat. A legtöbben — ezer- százan — Pécsett adták be igénylésüket. A lakosság ala­pos • tájékoztatásának és az igazgatásrendészeti osztályok megfeszített munkájának kö­szönhetően, a megnöveke­dett forgalom mellett sem kell az ügyfeleknek fél órá­nál többet várakozniuk. Jelentősen megnövekedett az útlevelet kérők száma az elmúlt napokban Borsodban is. Ennek ellenére egyetlen városi rendőrkapitányság körzetéből sem jelentettek torlódást. A megyeközpont­ban, Miskolcon naponta ál. tálában 200 ügyfél fordul meg a város rendőrkapi­megbízottai. Szerződést ír­taik alá például egy vegyes vállalat létesítéséről, amely egy leningrádi szállodát fog közösen felújítani és üze­meltetni, valamint több jegy­zőkönyvet szovjet földgáz, kőolaj és olajtermékek svéd­országi szállításáról. A balti-tefigeri határok kijelöléséről költött megálla­podás egy 19 éve húzódó vi­tára tesz pontot. ☆ A hivatalos látogatáson Svédországban tartózkodó Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök szerdán este Gö­teborgba utazott. A szovjet vezetőt a svéd kikötőváros­ba elkísérte Ingvar Carlsson svéd kormányfő is. Pakisztán között folyó 'ár- gyalásokon. A nemzeti meg­békélés kormányának meg­teremtése viszont Afganisz­tán bérügye, amelyet az ér­dekelt feleknek maguknak kell megoldaniok. A szovjet szóvivő leszö­gezte: változatlanul alapve­tő feltétéi, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a kor­mányellenes erőknek nyúj­tott katonai támogatást, an­nál is inkább, mert a szov­jet kivonás és az egység­kormány megteremtése ezt eleve indokolatlanná teszi. „Mindenfajta külső beavat­kozásnak véget keli vetni” — hangoztatta Geraszimov. tányságának útlevélosztá­lyán. A megnövekedett tenniva­lókat több ügyintéző mun­kába állításával itt is sike­rült úgy megszervezni, hogy átlagban csupán 5—15 per­cet kellett várakozniuk az állampolgároknak. Segíti a gördülékeny ügyintézést az is, hogy hétfőn és szerdán egészen este 6 óráig fogad­ják az ügyfeleket az útlevél­osztály dolgozói. A Fejér megyei rendőr- kapitányságok már postáz­ták az első útleveleket, ame­lyek a közeli napokban meg­érkeznek a címzettekhez. A megyében az elmúlt héten az ilyenkor megszokottnak háromszorosa volt a forga­lom az útlevélosztályokon: 5 nap alatt 1500-nál többen kérték az új útlevelet, illet­ve a már meglevők meghosz- szabbítását. A legnagyobb forgalom Székesfehérvárott és Dunaújvárosban volt, ahol az ügyintézés meggyorsítá­sára megerősítették az útle­vélügyekkel foglalkozó appa­rátust. Nem kell sorban állniuk az ügyfeleknek Komárom me­gyében sem. Tatabányán pél­dául —, ahol naponta átla­gosan százan adják be ké­relmüket — mindössze 10— 15 percet kell várakozni. A megyeszékhelyen a hétfői napokon délután, szerdán egész nap, a többi napokon pedig reggel 7 órától délig fogadják a lakosságot. A ta­pasztalatok szerint különö­sen a délutáni órákban nagy a forgalom. Ilyenkor egy­szerre többen fogadják az ügyfeleket. A kiegyensúlyo­zott, rugalmas munkát bi­zonyítja: azoknak, akik a múlt hét elején adták be ké­relmüket Tatabányán, már postára is adták útlevelüket. SZHT-ülé* Salgótarjánban (Folytatás az 1-es oldalról.) a különböző szintű szakszer­vezeti szervek közreműködé­sével segíti a megfelelő dön­tések kialakítását, erősíti az ésszerű gazdálkodási maga­tartást. A városi, községi bi­zottságokon keresztül támo­gatja, ellenőrzi a megyei el­képzelések helyi tanácsi ter­vekben történő érvényesíté­sét. Információs rendszerén ke­resztül jelzi a fellépő fe­szültségeket, hiányosságokat, területi munkájával predig hozzájárul a (tanácsi és vál­lalati együttműködés fejlesz­téséhez, különös tekintettel a lakáshoz jutás, a szociális rá­szorultság, az üzemegészség­ügy területén. Támogatja az előirányzott kiadások célirá­nyos fölhasználásáit, fontos­nak tartja a végrehajtás egy­ségét és felelősségvállalását. A testületek tagjai, a mun­kabizottságok, az apparátus nemcsak képviseli a testület által elfogadott tervben fog­laltakat, hanem törekszik az ezzel kapcsolatos helyes szemlélet és magartartás ki­alakítására, a közös érdekek érvényesítésére. Részt vesz a lakásgazdálkodás korszerűsí­tését szdlgáló új módszerek kidolgozásában. A szóbeli kiegészítőket kö­vető eszmecserében Saxinger Gyula, az SZMT számvizs­gáló bizottságának elnöke, a működési költségek ésszerű felhasználását szorgalmazta, Hartli Jánosné, a pedagógus­szakszervezet megyei .titkára egyetértett a fejkvótaterve­zet differenciálásával. az oktatási és kulturális célokat szolgáló fejlesztésekkel. Ágner Gyula, az SZMT ve­zető titkára összefoglalójában azt hangsúlyozta, hogy a terv azokat a feladatokat vállalja fel, amelyek a legkisebb fe­szültségeket jelenítik. A tes­tület tudomásul vette a tá­jékoztatót, jóváhagyta az SZMT állásfoglalását. Ezután személyi kérdéseket tárgyalt. Sándor Lászlót, a megyei pártbizottság volt osztályvezetőjét, Gonda Já­nost, az egészségügyi dolgo­zók szakszervezetének me­gyei titkárát más beosztásba való kerülésük miatt, érde­meik elismerése mellett, fel­mentette SZMT-tagságukból. A testület tagjai sorába vá­lasztatta Plachy Pétert, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét. A testület elfo­gadta az SZMT foglalkozta­táspolitikai tanácsának meg­alakítását. Az öttagú tanács vezetője Sarló Béla. Ez a gép nem titkon su­hant be a szovjet légtérbe, nem is a Vörös téren szállt le. hanem szabályosan, és utasát ünnepélyesen fogad­ták a Kremlben- Franz Jo­sef Strauss maga vezette turbópropját München és Moszkva között az év végi, de már valóban új esztendőt in­dító látogatásakor. Egyöntetű vélemények szerint tanácsko­zásai Eduard Sevardnadze január 18—19-i bonni tárgya­lásait készítették elő — bár a bajor miniszterelnök tar­tományának üzleti céljait és saját politikai presztízsét is szolgálni kívánta. Sikerrel- Mintegy felrajzolódtak ak­kor a 18—19-i külügyminisz­teri látogatás témakörei, amelyek talán a távolabbi és még magasabb lépcsőfokhoz vezetnek: Gorbacsov és Kohl kancellár bonni találkozójá­hoz. A hamburgi Der Spie­gel szavaival: „A jégkorszak véget ért-”. Mármint a Szovjetunió és az NSZK viszonyában. Mély­pontját e kapcsolat tavaly érte el, amikor a nyugatné­metek kijelentették: meg akarják tartani rakétáikat s ezzel lefékezték a washingto­ni csúcs előkészítését. De a vita közmegegyezéssel zárult és most már új szempontok nyomulnak előtérbe: új kér­dések egész sorára rokon vá­laszt ad Moszkva és Bonn­Nézzük először a gazdasá­got. Strauss „zsáknyi koope­rációs ajánlattal” érkezett, s fel is sorolta, mely bajor iparágak készek az új üz­letkötésekre: a szerszámgé­peket, a közlekedési eszközö­ket, az elektronikus és a gyó­gyászati technikát gyártók. Ez ugyan még csak egy tar­tomány ajánlata, de ha arra gondolunk, hogy Genscher külügyminiszter tüstént ki­jelentette. azt a bizonyos technológiai-tilalmi listát az NSZK kész bizonyos fokig felülvizsgálni, nem kételked­hetünk benne: az egész NSZK osztja a Strauss-féle szándékot- Kell a piac! Ennél is fontosabbak a po­litikai-katonai megfontolások. Igaz, amikor Gorbacsov Washingtonba utazott, Lon­donban állt meg s nem Bonnban, Nagy-Britannia atomhatalom, és a Reagannal tartott csúcstalálkozón raké­tákról volt szó- Ez azonban, nem változtat a tényen, hogy Nyugat-Európa kulcsállama az NSZK. S most, hogy a kettős nullamegoldás után a harmadik nulla gondolata is előbukkant, s más leszerelési tervek is napirendre kerül­nek — kiderült, hogy Bonn érdekei több vonatkozásban közel esnek a szovjet aján­latokhoz. Az NSZK nem atamhatalom és ott terül el a két katonai rendszer ha­tárán, úgy érzi tehát, hogy erősen ráutalt az amerikai nukleáris ernyőre és a NATO-szövetségesek alkotta háttérre- Másrészt azonban neki a legkevésbé érdeke a feszültség e határvonal men­tén, még kevésbé a háború, hiszen ennek első áldozata ő, illetve a két német állam lenne. így azután érthető, hogy Bonn helyesli például a ve­gyi fegyverek teljes felszámo­lását célzó szovjet javasla­tot. Külügyminiszterük még bírálta is az amerikaiakat, mert húzódoznak ettől- Je­lentős nyugatnémet politikai erők hajlandók tárgyalni az 500 kilométeresnél rövidebb hatótávolságú rakéták szá­mának csökkentéséről, — hi­szen ezek a lövedékek alka­lomadtán ismét csak a két német állam területét pusz­títanák, — más nyugati ha­talmak viszont hallani sem akarnak arról, hogy lemond­janak erről az eszközről. Örömmel fogadták Bonnban azt a Strauss hozta hírt, hogy a Szovjetunió valóban haj­landó jelentősen csökkenteni hagyományos (nem nukleá­ris) fegyverzetét, egy lap lel­kesen közölte: a félelmetes tankállományt is ritkítani szándékszik Moszkva. Téma tehát” mind Sevardnadze mos­tani, mind Gorbacsov terve­zett látogatására akad bőven­A Szovjetunió kidolgozta a nyolcvanas-kilencvenes évek­re szóló stratégiáját, amely­nek lényege: belső társadal­mi megújulás, ehhez kedvező külső körülmények, a tartós nemzetközi együttműködés megszilárdítása. Mindebben döntő szerepe van az Egye­sült Államokhoz fűződő vi­szonynak: mintegy keretet, óriási boltozatot ad a világ­politikának. de a jövőben csak nőni fog Európa eddig sem jelentéktelen szerepe is. Elvégre itt található a világ legnagyobb katonai csoporto­sítása, gazdasági és emberi kapcsolataikat földrészünk országai főleg maguk között bonyolítják le­A jövendő leszerelési tár­gyalásokra kerülő négy fő téma közül háromban csak Európáról lesz szó. A két világhatalomnak kell megál­lapodnia ugyan a stratégiai fegyverek az óriás rakéták csökkentésében, de az egész rövid hatótávolságú rakéták, a vegyi és a nem atomfegyve­rek arzenálja itt van a mi földrészünkön. Ebben már közvetlenül érdekelt, s ha akarja, súlyos szava lehet az NSZK"-nak­A Szovjetunió tudja, hogy közeli és távlati együttmű­ködési stratégiájához, a ki­egyensúlyozott európai lég­kör fenntartásához szükség van a jó viszonyra Nyugat- Európa gazdaságilag legütő­képesebb, katonailag legerő­sebb országával, az NSZK- val. Bonnban viszont világo­san látják, hogy a Szovjet­unióhoz fűződő megfelelő kapcsolatok nélkül politiká­juk fél lábon áll. A mai hely­zetben, amikor rendkívüli mértékben javulnak a szov­jet—amerikai kapcsolatok, az NSZK is igyekszik lép>ést , tartani ezzel az ütemmel­Tatár Imre Mai kommentárunk ■ ------------------------------------------------------------------------------------ ■ ■ ■■ A japán kapcsolat Politikailag szinte tökéletes nézetazonosság, gazdasági téren annál több ellentét — így lehetne talán a legtó- möröbben jellemezni az amerikai—japán kapcsolatokat- Ezért várható, hogy Takesita Noburu miniszterelnök mostani washingtoni tárgyalásain (a japán politikus kormányfői minőségében most először utazott az amerikai fővárosba, mióta tavaly Nákaszane Jaszuhiro helyére lépett) lehetőleg a véleményegyezésre és -egyeztetésre alkalmat nyújtó kérdéseket helyezi előtérbe. Vonatkozik ez a nemritkán viharokat szülő kereskedel­mi érdékkülönibségekre is: Takesita például az eimúlt napioban újabb engedményeket helyezett kilátásba az amerikai vállalatok számára. Csakhogy ilyen piacmeg- nyitási és beviteli könnyítési ígéret jó néhányszor el­hangzott már Tokióban, ám gyakorlati megvalósításuk többnyire elmaradt. A két ország gazdasági-pénzügyi összefonódása nyilvánvalóan mindkét fél részére igen jelentős tényező. Azt a fokozódó aggodalmat azonban, amely a gigászi amerikai adósságok miatt a washingtoni törvényhozásban megnyilvánul, napjainkban mégis ne­héz lenne figyelmen kívül hagyni- Elvégre manapság épp az Egyesült Államok a világ első számú adósa, és Japán a legnagyobb hitelező. Hosszú távon ez az ellen­tét óhatatlanul pénzügyi-kereskedelmi következmények­kel járhat, amint ezt a dóilár megállíthatatlannak tűnő gyengülése, illetve a jen szembetűnő megerősödése bi­zonyítja. Akad néhány más terület, ahol a mind kiterjedtebb japán—amerikai együttműködés kiválthat belpolitikai viharokat is Tokióban. A katonai egyezmények, a hadi­technológia (japán részről elvileg tiltott) exportja már eddig is többször vezetett ellenzéki bírálatokhoz. Az is régi téma Washington és Tokió viszonyában, milyen részt váilai a japán fél — úgymond — a közös védel­mi terhekből- Legutóbb, szintén épp Takesita látogatása előtt is gesztusnak számító intézkedés született: a ja­pán kormány kétszeresére emelte hozzájárulását az or­szágban állomásozó amerikai haderő fenntartásának bizonyos költségeihez. Külsőségeiben talán kevésbé látványosain a Nakaszone- korszakhoz képest némileg visszafogottabb periódust nyit a mostani miniszterelnöki látogatás. Az is szembetűnő, hogy Takesita jó néhány demokrata és republikánus vezetővel folytatott megbeszéléseket. Elvégre egy szűk esztendő múlva bekövetkezik az őrségváltás a Fehér Házban, s az utód személye a Tokió és Washington kö­zötti kapcsolatépítés szempontjából sem mellékes. (Szegő Gábor) Geraszimov nyilatkozata az afgán helyzetről Zökkenőmentes ügykezelés Megnőtt az érdeklődés az új útlevél iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom