Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

1988. január 7., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Adós, fizess ! Szanálás vagy csőd? Az BKÜ bátonyterenyei feldolgozó-gyáregységének csőgyártó üzemében a ’87-es esztendő rekordévet jelentett. Tavaly állították elő az üzem fennállása alatt a legtöbb hosszvarra­tos csövet, közel 11 ezer tonnát és túlteljesítették a tőkésexporttervüket is. — bp — Üj üzemek, termékek — fejlesztés a DKÜ-näl Szaporodnak a hírek nagy- vállalati csődökről és sza­nálásokról. A magyar ipar egykor nagynevű óriásai ke­rültek idén válságos hely­zetbe, gondoljunk csak a Ganz-MAVAG-ra, a Láng Gépgyárra, vagy éppen a Tatabányai Szénbányákra.. A gazdálkodási problémák, az egyre súlyosbodó pénz­ügyi helyzet, a növekvő adósság már évekkel koráb­ban jelezte, hogy jó néhány cég nem képes az új köve­telményeknek megfelelően^ a piaci helyzethez alkal­mazkodni, és hatékonyan, nyereséggel gazdálkodni. Ám korábban a fölülről kapott milliók, vagy olykor mil- liárdok orvosolták a bajt, s lendítették tovább a ká­tyúba jutott szekeret. Elúsztak a miiiiárdok Ezen a folyamaton a fel­számolásról szóló jogszabá­lyok sem segítettek, a hite­lezők olykor érthetetlen nyu­galommal viselték el, hogy hónapokig nem jutnak hoz­zá a pénzükhöz. S a felszá­molási eljárások túlnyomó többségét — ez alól csak a VÁÉV emlékezetes esete ki­vétel — kisszövetkezetek, leányvállalatok ellen indí­tották. A költségvetés viszont idén már nem vállalhatja auto­matikusan a veszteséges vál­lalatok megsegítését újabb miiiiárdok juttatásával, vagy éppen az adósságok végle­ges elengedésével^ hiszen ennek árát tulajdonképpen a hatékonyan gazdálkodó cé­gek adóiból lehet megfizet­ni. Arról nem i,s beszélve, hogy a korábbi, hasonló se­gélyakciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reménye­ket, mert a vállalati ígére­tek a gazdálkodás megjaví­tásáról, a hatékonyság nö­veléséről nem teljesültek. Szokatlanul népes volt az­nap a szénmosó melletti lej­tősakna bejárata. December 29-ét írtak, ám a gyülekező­re nem a közelgő szilveszter adott okot. Alig kevesebb, mint hatéves munka ért véget az 1800 méter hosszú vágatban, embert, gépet pró­báló körülmények között. Itt volt Asztalos Miklós brigádja, teljes létszámban, aztán az üzemi és vállalati vezetők. A nap szenzációját egy két méterszer két és fél méteres vágatszelvény je­lentette, amelyet az alulról és felülről történt jövesztés eredményeként az ún. lyu­kasztás után alakítottak ki. Szintkülönbségről beszél­tem, hiszen a „lejtős” átla­gosan 14,6 fokos meredeksé- gű bányafolyosót jelent. A leszálláshoz — ennek meg­felelően — speciális, lép­csős kocsit alakítottak ki, melyet az itteniek csak „li­picaiként” emlegetnek. Görnyedve húzzuk meg magunkat öten az ötletes szerkezetben, majd a jelzés után tempósan siklunk le­felé a szépen kiépített vá­gatban. Szinte hihetetlen, hogy néhány évvel ezelőtt itt vízzel, kővel dacoltak a bányászati aknamélyítő vál­lalat dolgozói, akik a mun­kálatokat elindították. Eszembe jut Drabon Imre létesítmény-főmérnök ala­pos történeti áttekintése, amit a kányási öltözőben osztott meg velem. — Az aknamélyítők 1982 februárjában indultak fe­lülről, azaz, a szénmosó épü­letétől. Tizenöt méter után víz- és kőzetbetörés állítot­ta meg őket, ami fél év szü­netet jelentett a vágathajtás­Ráadásul ezek a cégek óriá­si tökét kötöttek le, pénz­ben és gépben egyaránt, amely más területen több hasznot hajthatott volna. En­nek a káros folyamatnak ve­tett véget az a miniszterta­nácsi döntés, amely néhány héttel ezelőtt a felszámolási eljárások gyorsításáról, az elhúzódó szanálási eljárások befejezéséről született. Példás gyorsasággal hoz­ták meg az intézkedéseket, s ezek összhatásukban tulaj­donképpen a hitelezőket szo­rítják arra, hogy pénzüket minél hamarább visszakap­ják, illetve viszaköveteljék. Mert tarthatatlan a mostani állapot, egy évvel ezelőtt 61 veszteséges, és 60 alaphiá­nyos vállalat és szövetkezet volt. Közülük 68-nál nem sikerült saját erőből pótolni a hiányzó pén^t. Logikus következtetésként adódna, hogy akkor ezeket a cégeket már fölszámolták. Ehelyett a statisztikák azt mutatják, hogy két céget számoltak föl, és öt szaná­lási eljárás indult, ame­lyekből csak az utóbbi na­pokban fejeződött be a Láng Gépgyáré és a Ganz-MÁ- VAG-é. A mezőgazdaságban pedig 88 gazdálkodót sza­náltak, és két szövetkezetei szüntettek meg. Tehát a hi­telezők eddig, bár a törvé­nyes eszközeik adottak, nem éltek a lehetőséggel. Az új intézkedések révén gyökere­sen átalakult a helyzet. Elég volt a jófiúságbói A tartósan gazdaságtalan tevékenységet folytató gaz­dálkodók helyzetét gyorsított eljárás keretében kell fölül­vizsgálni, és még az év vé­géig dönteni kell a sorsuk­ról. Ezentúl az állami köte­lezettségek visszafizetése alól sem lehet a tartósan fizetés- képtelen gazdálkodóknak kibújniuk. Tehát nem lehet ban. Iszonyú nehéz körül­mények között jutottak előbb­re centimétereket, s növelte a munka bonyolultságát a rendkívül precíz betongyűrű, majd betonidomkő-öiztosí- tás, az első szakaszon. A 340 méterben „mélyfekübe”, az­az homokkővetőbe jutottak, ami ugyancsak hátráltatta a tempót. A legnehezebb sza­kasz 450 méter után kezdő­dött, mivel először 50, majd 250 liter percenkénti vízho­zam iszaposította el a mun­kahelyüket. .. — Magyarországon első­ként alkalmaztuk a Scharf- rendszerű rakodást — csat­lakozik a beszélgetéshez Lim­burger József, a BAV bor­sodi körzetének helyettes ve­zetője. — Bármi mással kí­sérleteztünk, kudarcba ful­ladt a vizes homok kiszállí­tása. Nem is beszélve arról, hogy az állandó víztelenítés következtében több száz szi­vattyút csiszolt használhatat­lanná a finom homok. Ahogy a „lipicaival” lej­jebb ereszkedünk, úgy öt­száz méteren már folyama­tossá válik a vízzuhatag, ami természetesen máig sem szűnt meg. Drabon Imre be­számolója azonban még ko­rántsem ért véget: — A vízbetörés növelte a költségeket, s tovább lassí­totta a haladást az újabb vetőharántolás. Ez indokolta, hogy alulról, tehát a 4-es fölfüggeszteni a visszafize­tést, és így meghosszabbí­tani a cég működését. S a gazdálkodók egymással szem­ben is rákényszerülnek a szigorúbb eljárásra. Ha egy cég 90 napig nem kapja meg a jogos követelését a má­siktól, akkor nem juthat hoz­zá a számára megállapított állami támogatáshoz, amíg nem indítja meg a felszámo­lási eljárást az adósával szemben, illetve amíg meg nem kapta az adóstól a pén­zét. A bankok is a korábbinál szorultabb helyzetbe kerül­tek, s ha egy bizonyos, meg­határozott időn túl nem jut­nak hozzá a követelésükhöz, nekik is meg kell indítani a felszámolási eljárást. Célunk: a megújulás Látszólag tehát a vétlen vállalatokat, illetve bankokat sújtják a rendelkezések. Ám más megoldás nehezen kép­zelhető el, hiszen fölülről nem lehet beleavatkozni a vállalatok és a bankok egy­más közti kapcsolatába. Olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, amelyben alapvető az az érdek, hogy mindenki időben fizessen. Ha erre képtelen, szembe kell néznie a felszámolás esetle­ges lehetőségével. Persze ettől nem lehet au­tomatikusan azt várni, hogy, eltűnnek az adósságok, il­letve csökkennek a költség- vetésből a vállalatoknak adott támogatások. Egy fel- számolási eljárás végződhet az adott vállalat megmenté­sével is, igaz, ehhez gyöke­resen át kell alakulnia, és megújítania gazdálkodását. Esetleg átmeneti időre újabb milliókat /kell invesztálni. Viszont ennek révén hosz- szabb távon megtérülhetnek a korábban hitelezett pénzek is. A cél nem a mindenáron való felszámolás, hanem a megújulás. számú ereszkéből egy másik csapat induljon a BAV- osokkal szemben, némiképp faragva a lemaradásból. Az Asztalos Miklós vezette bri­gád 1985 februárjában in­dított „támadást” a lent is jelentkező első számú köz­ellenség : a víz ellen. Lassít a különleges sze­relvény, majd csizmaszárig érő iszapban tesszük meg a lyukasztásig hátralevő né­hány métert. A villódzó lám­pák sokaságából is kitűnik, hogy a teljes létszámú csa­paton kívül még sokan kí­váncsiak voltak a nagy ese­ményre. A lapátolás termé­szetesen ekkor sem szűnhe­tett, hiszen a törmeléket —, amelyet csak jóindulattal nevezhetünk így, sokkal in­kább hasonlít a sárhoz —, még felszínre kellett külde­niük. Azt azonban megálla­píthattuk, hogy a mérnökök kiválóan adták meg az irányt, mindössze függőle­gesen tér el néhány centi­métert a két találkozó vágat. Az Asztalos-brigád többsé­ge inkább csak sorfalat áll az érkezőknek; ennyi „lazí­tás” kijár nekik a megfeszí­tett munka után. — Nap mint nap itt vál­tottunk műszakot — eleve­níti fel a közelmúltat Ivádi Miklós vájár. — így volt a leghaladósabb. Valamennyi­en Istenmezejéről járunk, s ez azt jelenti, hogy napjá­Javult a villamos hálózat Hálózatszerelési tervét két­millió forinttal szárnyalta túl tavaly az ÉMÁSZ sal­gótarjáni üzemigazgatósága- A túlteljesítést elsősorban a negyedik negyedévben vál­lalt másfél millió forintér­tékű többletmunka tette le­hetővé, s így az említett területen a bevétel elérte a 68,5 millió forintot. A lakossági igények és a villamosenergia-szolgálta- tás színvonalának emelése alapján — saját beruházá­si forrásból — 25 darab ka­pacitásnövelő transzformá­tort állítottak üzembe. Ti­zennégy községben újítot­ták fel a hálózatot, 12,8 mil­lió forintért. Huszonöt tele­pülésen korszerűsítették a közvilágítási hálózatot 12 millió forint értékben, ta­nácsi megbízásból. ban 12 órát is távol töltöt­tünk a családtól. Se hét vé­ge, se ünnepnap nem volt számunkra. Szeretnénk már elfelejteni az egészet... Az istenmezejei vájárokat csak „bogaraknak” becézik a szakmában, mivel állandó­an szenes munkahelyen dol­goztak, többnyire Egercsehi- ben. Ez a munka mindenkép­pen újszerű volt számukra. Erről győz meg Asztalos Miklós is, aki elsőként bújt át a vágattalálkozásnál és, akivel immár gyalogszerrel vágunk neki a bő egy kilo­méteres lejtősnek. Kifelé elő­ször teszi meg az utat ezen a bányafölyosón... — Az első három hónap­ban lent is a víztelenítés volt a fő feladat — mondja szuszogva. — Meg sem tu­dom számolni, hány duncso- kon verekedtük át magun­kat. (Duncsok = homokkő- beágyazódás). A rendkívül nagy kőzetnyomás pedig a már beépített biztosítóeleme­ket is meggyűrte több sza­kaszon. Bár nem beszél róla, fönt elmesélték, hogy léglappan­gó helyen állták a sarat Asztalosék. Friss levegő csak ezekben az órákban juttat megfelelő mennyiségű oxi­gént a lejtősbe. Ennél azon­ban sokkal többről van szó: elkészült a kányási szál­lítási rekonstrukció második lépcsője, igaz, szén csak egy év múlva jön ki rajta. Ez pedig a minőségiszén-terme- lés kezdetét jelenti, hosszú távon pedig a nógrádi szén­medence jövőjét. A koráb­ban fullasztóan kevés élet­elem tehát kettős értelemben is új szeleket hozott a Mát­ra aljára. T. Németh László Az idén tovább épülnek, és a tervek szerint már ter­melni is fognak Százhalom­battán a Dunai Kőolajipari Vállalatnál azok az új üzem­egységek, amelyek a kőolaj nagyobb fokú feldolgozását, a termékszerkezet korsze­rűsítését, az energiával való jobb gazdálkodásit és a kör­nyezetvédelmet szolgálják. Világbanki hitelből való­sul meg az év első felére az az 1 milliárd 300 millió forintos költséggel épülő al- kilező üzem, amelyben a te­lítetlen szénhidrogéngázok­ból gyártanak magas ok­tánszámú benzinkomponenst. Ugyancsak világbanki hi­telből korszerűsítik az úgy­nevezett maleinsavanhidrid- termelést; új technológia al­kalmazásával a malejnsav- anhidridet benzol helyett egy olcsóbb alapanyagból, a normál butánból állítják majd elő. A két alapanyag ára közötti különbség a ga­rancia arra, hogy i a vég­termék a világpiacon ver­senyképes maradhasson. Ezen túlmenően a megma­radó benzol a DKV export- árualapját növeli. A nor­mál bu'tánra való átállás­sal egyidejűleg csökken a levegő benzollal való szeny- nyezése is: évente 700—900 tonna benzolszármazékkal Kevesebb munkahelyi bal­esetet jegyezhettek fel múlt évben az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat salgó­tarjáni gyárában a megelő­ző évitől, összesen 24 bal­eset miatt 589 munkanap esett ki a termelésből, s ez 102 nappal kurtább, mint korábban. Nem történt baleset az anyagmozgatásban és szál­lításban résztvevőkkel, és jelentősen csökkent a da­rabolóüzemben bekövetke­zett sérülések száma is. Kétszeresére emelkedett azonban a két szerelőcsar­nok baleseti statisztikája. A nyolc sérülés 224 nap ki­eséssel járt. Az ok minden esetben a fegyelmezetlen­ség, a munkavédelmi elő­írások figyelmen kívül ha­gyása volt. Csupán két gyári baleset vezethető vissza a munkál­tató hibájára, technológiai hiányosságra. Más alkal­makkor (öt kivételével, amely úti baleset volt), e kevesebb kerül a szabadba. Üj technológiát vezetnek be a kenőolaj-finomításban is: fenol helyett egy, a kör­nyezetet kevésbé szennyező oldószert használnak. Az el­járással jelentős mennyisé­gű energiát takarítanak meg, s lehetővé válik a kapaci­tás növelése is. Felújítják a csőkemencéket, s kiépítik az üzem számítógépes folya­matirányítási rendszerét is. Az idén elkészülő beru­házásokon túl az ezredfor­dulóig tartó további fejlesz­tések is a kőolajok nagyobb 1 fokú feldolgozását, s meg­levő értékes alapanyagok petrolkémiai termékként va­ló hasznosítását szolgálják- Az elképzelésék között sze­repel egy új reformálóüzem építése, amely majd 100-as oktánszámú motorbenzint és jelentős mennyiségű hidro­gént állít elő. A reformálóüzem hidro­génjére alapozva 199i-re tervezik azt a másfél mil­lió tonna kapacitású krakk- alapanyag kénmentesítő üze­met, amelynek kénhidro­génjét egy harmadik üzem majd elemi kénné alakítja át. Valamennyi beruházás a gazdaságosság és a ter­mékek .versenyképességé­nek növelése mellett a kör­nyezet védelmét is szolgálja. dolgozók önmaguknak okoz­ták a bajt­A salgótarjáni öblösüveg­gyárban az előző esztendő­höz képest harminccal ke­vesebb baleset történt ta­valy. A 119 sérülés miatt csaknem 2400 munkanapon át voltak távol a szenvedő alanyok. A szomorú események legtöbbje az üvegfeldolgo­zás területén és az automa­ta gépekkel kapcsolatos munkák közben történt, ör­vendetes viszont, hogy már évek óta nem fordult elő említésre méltó sérülés a villamos karbantartó üzem­ben­A gyári dolgozókat hat ízben munkavégzésen kívül, 10 esetben pedig út közben érte a baleset. Halálos, • illetve külö­nösen súlyos baleset sze­rencsére nem történt az elmúlt évben. Az alkal­mazottak hibájából rit­kábban kellett a mentőládát elővenni, mint 1986-ban, L. M. Amíg áttört a friss levegő... A kányási „lejtős" története Önmagunknak a bajt? Baleseti helyzetkép két üzemből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom