Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
fi NÓGRÁD Batonyterenyen / Munkatér ö)-pr óba A Pentamerben dolgozók sikeres évet tudhatnak maguk mögött. Manapság egyre kevesebbet hallunk munkaerő- hiányról, a vállalatok ilyen irányú „éhsége” csillapulni látszik. Az üzemek, gyárak kapuira kitett „Dolgozókat felveszünk!” — tábla gyakran üresen árválkodik, s aztán végleg lekerül onnan. A munkaerő-közvetítőknél jelentkező kereslet-kínálat aránya vészesen az utóbbi felé kezd billenni. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy jelenleg háromnégy munkahelyre tíz munkaerő jut. A foglalkoztatási struktúra alakulásában szembetűnő, hogy véget ért a segédmunkások aranykora. A csekély arányú kereslet most már szakmunkásokra és magasan kvalifikált szakemberekre irányul. o o o A foglalkoztatáspolitikai és elhelyezkedési nehézségek megyénként más-más képet mutatnak, így a feszültségek is eltérőek. Mivel országosan először a nehéziparban jelentkeztek nagyobb méretű gondok, és Nógrád arculatát is a szénbányászat és a vaskohászat jellemzi, természetesen minket sem kerültek el a problémák. Nézzük most Bátonytere- nyét és vonzáskörzetét. Nógrád megye második legipa- rosodottabb területét, ahol a várható munkaerőmozgás túlnő a helyi feladatokon. Bodor József, a bátonvte- henyei pártbizottság titkára így vélekedik: — A téma fontosságára való tekintettel párt-végre- hajitóbizottságunk a közelmúltban napirendre tűzte Bátonyterenye és vonzás- körzetének foglalkoztatási helyzetét. Ä hatékony foglalkoztatás csak a munkaerőmozgás irányának változásával és szervezett munkaerő-átcsoportosítással vaSzabó Ferenc lósulhat meg. Ez együtfjár a létszám kisebb vagy nagyobb csökkentésével, ami feszültségeket idéz elő. Testületünk úgy foglalt állást, hogy ezt vállalnunk kell, mert e nélkül elképzelhetetlen a gazdasági kibontakozás. Bátonyterenye ‘Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága is megvitatta és elfogadta a település munkaerőhelyzetéről készített előterjesztést. Szabó Ferenc tanácselnök szerint csak helyzetelmezésre vállalkozhattak, mivel ma még kiszámíthatatlan a központi szabályozók foglalkoztatásra gyakorolt hatása. A térségben az előző tervidőszakban 14 ezer munkahely volt. A Nógrádi Szénbányák a VII. ötéves tervidőszakban legalább ezres nagyságrendű létszámcsökkenéssel számol. a többi gazdálkodó egység azonban nem tervez jelentős létszámváltozást. Az áktív keresők kétharmada egyébként helyben dolgozik, az ingázók száma ötezerre tehető, többsége férfi és javarészt fizikai állományú. Négyszázan keresik kenyerüket a szomszédos megyékben, 170-en pedig a.távolab- biakban, főleg a nagvbárká- nyiak és a mátraverebélyi- ek. A foglalkoztatottak összetételében jelentős a teljes munkaidőben alkalmazottak aránya (93 százalék). Ezen belül meghatározó a fizikai Morvái József állomány (10 ezer fő), melynek fele szakmunkás. A betanított munkások száma eléri a háromezret. Az ösz- szes foglalkoztatottak négy százalékát teszik ki a nyugdíjasok. A döntő többség, (8500-an) az iparban, építőiparban dolgozik. A körzetben a foglalkoztatottak egyharmada nő. Kevés köztük a szakmunkás, főleg betanított munkások. Közülük kerülnek ki, szinte teljes egészében a részmunka- idősök és a bedolgozók. Az éves munkaerőmozgás a foglalkoztatottak 17 százalékát érinti. A távozók jó része azért megy el, mert nem talál szakképzettségének megfelelő munkakört és nem lát perspektívát. Az úticél elsősorban a főváros, vagy a megyeszékhely. o o o A munkaerő-gazdálkodásban fontos tényező az oktatási intézmények tevékenysége is. A körzetben évente 350-en hagyják el az általános iskolát. Figyelmeztető, hogy emelkedik az általános iskolát el nem végzők száma, mely potenciálisan csak az alacsony képzettségű munkakörök (segédmunkák) betöltésére nyújt lehetőséget. A bátonyterenyei gimnáziumban tavaly 81 -en végeztek. Negyvenen akartak továbbtanulni, de felvételt csak a jelentkezők fele nyert. A többiek munkába álltak. Az ipari szakmunkásképző intézetben a múlt évben 151-en végeztek, az ő elhelyezkedésük megoldódott. A munkaerőkereslet csökkenése a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit nyirbálta meg erőteljesebben. A vállalatok a létszám-racionalizálás számukra legegyszerűbb módját: a felvételi korlátozást vezették be, s ez elősorban a fiatalokat sújtotta. Bátonyterenye térségében a tartósan elhelyezkedni nem képes — és talán nem is igazán akaró — munkaerő számát százra becsülik a tanács vezetői. Ezek az emberek több területen is összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. Ezért fontolgatják a közhasznú munká- végzés helyi bevezetését, aminek a feltételeit meg kell teremteni. Rendkívül negatív hatású, hogy a körzetben ötvenen ingáznak a börtönből ki, illetve be. A bátonyterenyei tanács nem mond le az új munkahelyek létrehozásáról. Morvái József a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője örömmel újságolja, hogy ipartelepítésre buzdítják a vállalatokat: épületet és telket adnak hozzá. A Fűtőber üresen maradt portáját például egy budapesti vállalkozó kibérelte szögverőüzem létesítésére, mely 25 embernek ad majd munkát. A tanács a hely- biztosítással, a gyors engedélykiadással is növeli az „étvágyat”. Minél gazdagabb a térség, az az itt élőknek is hasznos, mert a személyi jövedelemadója a tanácsot gazdagítja. A továbblépés lehetőségét Szabó Ferenc abban látja, hogy támogatják a 20— 30 főt foglalkoztató üzemek, kisszövetkezetek létrehozását. Olyanokét, melyek reális szükségleteket elégítenek ki, s ezzel enyhítenek a foglalkoztatási gondokon is. A gazdálkodó szervek nem kapkodnak a csökkent munkaképességűek, és a nyugdíjasok után, sőt sok helyütt felmondtak nekik. Pedig ők a nyugdíjkiegészítő keresetről nem mondhatnak le, és a munka számukra terápia is az elmagányosodás ellen. A tsz-ek- kel szerződnek le málnára, ribizlire. Az aktív elfoglaltság mellett pénzhez is jutnak. Az átképzések, a több szak- másítás, a képzési struktúra hozzáigazítása a valós igényekhez — mindez azt jelentené, hogy az Iskola az élettel halad. Mert a jelenlegi fakultációk nem ilyenek. Gépjármű-ügyintézőből, gépírónőből nem kell ennyi, de lakatosra, minősített hegesztőre szűk-' ség van. O O O A tanács vezetői aggódva figyelik a bánya gazdálkodásáról érkező híreket, mert nem közömbös számukra, hogyan alakul a jövőben az általa biztosított infrastruktúra. Bíznak abban, nem kerül sor csoportos elbocsátásokra. A Nógrádi Szénbányák leépülése miatti gyérülő lehetőség azonban érződik a bátony- terenyeiek hangulatán. A VII. ötéves térvben az eredetileg tervezett 320 lakás helyett csak 200 épülhet meg. Damokles kardja ott lebeg a Bányász Művelődési Ház és a sportegyesületek feje felett is. Mindebből nyilvánvaló a térség és a szénbányák nagyfokú egymásrautaltsága, együttműködése. A kapcsolat tradicionális. A Nógrádi szénbányászkodás a körzetben való megjelenése óta meghatározóan vett részt a foglalkoztatásban, az arculat átalakításában, az infrastruktúra kiépítésében. Dolgozóin keresztül közvetlenül hatott a szellemi, kulturális, sportélet fejlesztésére, Bátonyterenye lakosainak életkörülményeire. Statisztikai adatok is alátámasztják a fentieket. Itt , üzemel a Nógrádi Szénbányák négy nagyobb termelési egysége, amelynek állományába tartozik, a vállalati dolgozók fele. A vonzáskörzetbe települt két termelőegység további kétezer embert foglalkoztat. A szénbányák munkahelyeinek 89 százaléka Bátonyterenye térségében helyezkedik el. Az új helyzetben a Nógrádi Szénbányák vezetői leszámoltak az illúziókkal és nem kergetnek délibábokat. Kazinczi András műszaki vezérigazgató-helyettes. diagnózisa a következő: — Dotációnkat eredetileg 370 millió forintban állapították meg, ezt később az Ipari Minisztérium 295 millióra szavatolta, de a Pénzügyminisztériumnak már csak 195 milliót javasolt. Ez és a gazdálkodás feltételeinek romlása azt eredményezte, hogy veszteség alakult ki, mely pénzügyi problémákat okozott. Lehet, hogy a szanálás jelenti az utolsó mentőövet. A termelési szerkezet módosítására és a költségek csökkentésére hozott intézkedéseink csak részben érték el céljukat. öt esztendő alatt 1200-zal csökkentjük a létszámot, ez Bátonyterenye térségében 700 embert érint. Cserháti József termelési, bér- és munkaerő-gazdálkodási osztályvezetőnek az a véleménye, hogy a dolgozókon is sok múlik, csak velük közösen űzhető el a tavalyi lidércálom. A szabályozók arra ösztönöznek bennünket, hogy az improduktív területen csökkentsük radikálisan a létszámot. A nem fizikai állomány januári átlaga 822, az ideális viszont 700—750 lenne. Termelő emberekre és kvalifikált munkaerőkre viszont szükségünk van. A hogyan tovább kérdésre tehát ez a válasz. Bátonyterenye térségében viszont éppen a bánya sorsától, jövőjétől függően megváltozhat a foglalkoztatottsági struktúra is, a körzet többi vállalatára a mozdulatlanság a jellemző. Prezenszki Sándor, a Fűtőber munkaügyi osztályvezetője optimista: — Fizikai létszámunk 13- mal kevesebb a tervezettnél. Minősített hegesztőket, vas- és nehézszerkezeti lakotoso- kat keresünk. A környező A tanács vezetői aggódva figyelik a bánya gazdálkodásáról érkező híreket. üzemek hasonló profilúak, ott is ezek a gondok. Szakképzetlenekből van jelentkező, de csak a produktív létszámot akarjuk növelni. Dolgozóink fele bejár Csé- cséról, Bujákról, Mátrade- recskéről, Karancsságról és Kisterenvéről. Megtalálják számításaikaj;. Az 510 fizikai dolgozó átlagbére taA ruhagyáriak túljutottak a holtponton, most már mindenki csak a munkára koncentrál. valy 68 ezer forint volt, a szerződéses munkával az átlagkereset meghaladta a 71 ezer forintot. Ennek komoly megtartó ereje van. A Salgótarjáni Ruhagyár bátonyterenyei gyárában Kérdi G.vuláné „Minden kezdet nehéz” kijelentése adja meg az alaphangot. Fodor Tibor igazgató azon kesereg, hogy 50 varrónő hiányzik, pedig a ruhaipari átlag fölött keresnek Bá- tonyterenyén, de nem köny- nyűipari környezetben élnek. Riasztó az is, hogy a teljesítménynorma 40 százalékkal magasabb a salgótarjáninál. Az átképzési támogatás sem volt elég ösztönző. A keresetkülönbségek is felborzolták a kedélyeket, Januárra azonban úgy tűnik véglegesen rendeződtek a sorok, és most már mindenki csak a munkára koncentrál. O O O A Bátonyterenye térségében tevékenykedő vállalatok előrejelzése alapján a várható létszámcsökkentés 1990-ig 1600-ra tehető. Közülük 300 alkalmazottat érint, a fizikaiaknál pedig az alacsonyabban képzettebbeket engedik el. Mindezt elsősorban a belső szervezeti struktúra megváltoztatásával, a természetes fluktuáció következtében megüresedett állások megszüntetésével oldják meg. A munkaerőtérképet remélhetőleg nem kell túlságosan átrajzolni. A feszültségek feloldásában a párt- és tanácsi szerveknek fokozott felelőssége van, mivél a foglalkoztatáspolitikai célok csak a munkáltatókkal közösen, velük szorosan, együttműködve érhetők el. Buzafalvi Győző Fotó: Bencze Péter , Próbál a bátonyterenyei kamarazenekar, de Damokles kardja ott lebeg a Bányász Művelődési Ház feje felett is. A NÁÉV a november 29-i határidőre nem adta át a 29 lakást, ezért nem sikerült teljesíteni tavaly a lakásépítési tervet.
