Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.

TELEXEN ÉRKEZETT.

Ungvárra, Kubába és az olimpiára

Megérkeztek az 1988. évi nyárra szóló ajánlatokat tartalmazó programfüzetek az IBUSZ-irodákba. Képünkön Ball Sándorné és Majkut Andrea ügyintézők az új katalógust tanulmányozzák.

—kép: kulcsár—

Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön a fővárosban az IBUSZ Utazási Iroda, ahol az elmúlt esztendő eredményeit és ez évi terveiket ismertette dr. Szemenkár Erika vezér- igazgató.

Ugyanebben a témában kerestük fel Kálovits Gézát, a Nógrád megyei iroda igazgatóját. Mint elmondotta, a tavalyra tervezett négyszáz- negyvenmillió forintos bevételüket nem sikerült elérni, a parassapusztai határátkelőhely nyolc hónapos kiesése, a lengyel beutazók számának csökkenése és más okok miatt a vártnál harmincmillióval kevesebbet hozott 1987.

Néhány napja napvilágot •látott az IBUSZ nógrádi ajánlatait tartalmazó idei programfüzet, melyet már szerte az országban kézbe vehettek az utazási irodákat felkereső ügyfelek. Bár megyénk nevezetességei és látványosságai jócskán elmaradnak más tájak mögött, a cél elsősorban mégiscsak az, hogy minél többen látogassanak ide. A közeljövő elképzelései között továbbra is első helyen szerepel a szovjet turisták beutaztatása, idáig száznegyven csoportra kötött szerződést az IBUSZ a szovjet utazási irodákkal.

Csaknem száz, Lengyelországból érkező csoportot is várnak Nógrádiba, de ezek az utak a csehszlovákiai, a francia és az olasz csoportokkal együtt még nem lekötöttek.

S hová utazhatnak a nógrádiak? A megye legnagyobb irodájának ajánlatai a sokrétű igényeket és a pénztárcát egyaránt figyelembe veszik. kétezertől kétszázezer forintig változó árakkal. Olcsó tömegigényt elégítenek ki az Ungvárra induló csoportok. s korlátlan számban indítják a bécsi autóbuszokat is. Az első fél évben már félszáznyi ausztriai utat kötöttek le az érdeklődők az IBUSZ-nál.

A programfüzetet forgatóknak már most szemet szúrt, hogy az idei ajánlatok közül hiányzik a bolgár tengerparti üdülés. Ennek oka nem figyelmetlenség, vagy sajtóhiba, hanem öt utazási iroda (IBUSZ, EXPRESS, Budapest Tourist, Volán Tourist és a Cooptourist) megállapodása, miszerint amíg nem tudnak megegyezni a bolgár irodákkal, nem szerveznek tengerparti nyaralásokat. Kárpótlásként az utazóközönségnek a jugoszláviai programokat ígérik.

A hagyományoknak megfelelően novemberben ismét útjára indul a béke-barátság különvonat, az idén Vilniusz, Leningrád és Riga szerepel úti célként. Az év második felében egy szakemberekből 'álló kollektíva utazik majd Kubába, s négyen Szöulba is eljuthatnak a salgótarjáni IBUSZ-iroda segítségével az olimpiai játékokra.

A nemrégiben korszerűsített irodában számítógépes rendszer biztosítja a meghirdetett utakon a 1 jelentkezés sorrendjében való részvételt.

(r)

Hit ígér az IBUSZ 88-ra?

Leggyakoribb a pöszeség

látszva gyógyítani

Az ajtóval szemközti jókora falitükörből öt vidám apróság kíváncsi tekintete tapad rám néhány pillanatig, majd „tanítónőjük” .biztatására buzgón nekilátnak ismét a különféle figurák színezéséhez. Salgótarjánban, a beszédjavító ambulancián történik mindez, ahová a kicsik beszédhibájuk miatt rendszeres foglalkozásokra járnak. S akikkel tanulnak, gyakorolnak: Ivády Viktor és Szőllős Andrea logopédus.

— Igen nagy a számuk Nógrádban • is a beszédhibásoknak, s szerencsére sokan kerülnek hozzánk időben. Ez azért fontos, ment az iskolában az írás-olvasás megtanulásának alapja a helyes kiejtés — mondja Szőllős Andrea, miközben a' kicsiket csendre inti, majd magyarázza :

— Ök már felszabadultab- bak, magabiztosabbak. Egyikük kivételével már csaknem hibátlanul ejtik a hangzókat. Nem is kell már sokáig járniuk, helyüket hamarosan elfoglalják az újak, akikkel az orvosok, az óvodák, a nevelési tanácsadó, vagy a szülő kérésére foglalkozunk.

A környezet érdeklődésén, jó hozzáállásán sok múlik, mert például a dadogást a szülők türelmetlen magatartása súlyosbíthatja, s az eredmény is biztosabb, ha a logopédussal a szülő és a gyerek is együttműködik.

— A számos beszédhiba között a leggyakoribb a pöszeség, az anyanyelv hangjainak hibás kiejtése — folytatja Szőllős Andrea. — Az ilyen gyerek például róka helyett lókát, cica helyett ti- tát, sál helyett szálat mond, s ennek oka hallási probléma. Velük először fel kell ismertetni a hangzókat — ezt segítjük elő a képek megneveztetésével többek közt — majd ajak-és nyelv- gyakorlatokat végzünk tükör előtt. Persze sosem mondjuk a gyereknek, hogy most pedig megtanuljuk kiejteni a c-t vagy az s-t, hanem megpróbáljuk utánozni, hogy sziszeg a kígyó, zümmög a méhecske.

— A dadogókat meg kell tanítanunk izmaik elernyesz- tésére, a lazításra — kapcsolódik a beszélgetésbe Ivády Viktor, aki immár tizennyolc éve dolgozik itt. — Mondókára emelik a karjukat a gyerekek, s közben szépen, észrevétlen elsajátítják a helyes be- és kilégzést, a nyugodt légvétel ugyanis elengedhetetlen a szorongás, a feszültség levezetéséhez, leküzdéséhez. Tudniillik a dadogás hátterében legtöbbször idegrendszeri problémát találunk. Sok hallássérült gyerekünk is van, ők szép lassan megtanulnak nálunk szájról leolvasni, miután megismerkedtek a szavak, kifejezések jelentésével. Az ilyen apróságok azután hallókészülékkel ugyan, de helytállnak az iskolában.

Közben megérkezik az ötéves Balázska, őt veleszületett fejlődési rendellenesség

— ajak- és szájpadhasadék

— miatt műtötték meg, majd itt kezdték el tanítgatni a helyes beszédre. „Répa, je- tek megérett, pijos héja de fény lett, ki megette, de szép lett” — szaválja a kicsit il- letődött fiúcska, majd tanítója kedves biztatására újra mondja, s nyelve már ügyesebben pergeti az r-eket. A bemutatkozás is jobban hangzik másodjára.

— Volt egy hallássérült gyerekem, akivel otthon kemény küzdelem árán sem tudtak megtanítani négy hangzót. Itt két óra kellett hozzá — szól ismét Ivády Viktor, s hangjából elégedettség csendül, s érződik: szereti, érti ezt a munkát. Csakúgy mint kolléganője, kinek fiatalos lendülete betölti a tanulószobát. Közvetlenségükkel mindketten könnyedén megnyerik a beszédjavításra szorulók bizalmát, kik között egyre több felnőtt is van.

A betegségen, agyvérzésen átesetteknek segítenek újra megszerezni az időlegesen elvesztett készséget, hogy azok ismét kiegyensúlyozottan, teljes önbizalommal álljanak helyt a munkában, a tanulásban. S hogy mit kell, mit lehet tenni, hogy kevesebb legyen a beszédhibás gyerek? Roppant egyszerűnek tűnik a válasz, mégis egyre nehezebb megvalósítani: a kicsinyeknek sok-sok türelemmel és szeretettel minél többet kell mesélni, beszélni.

(mihalik)

Biolaboratórium a világűrben

Tanácsi gazdálkodás

Készülődés a Ki mit tud ?-ra

Hegyei válogató március végén

A fiatalokhoz időben eljutott a vetélkedő híre: idén ismét megrendezik a Ki mit tud?-ot. A meghirdetők — a KISZ, a Művelődési Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Televízió — úgy határoztak, hogy a mostani Ki mit tud? az amatőrmozgalom, tehát a szólisták, a duók, és triók, a kiscsoportok vetélkedése lesz. Az amatőr- csoportok és egyének most olyan lehetőséget kapnak tehetségük bemutatására és megmérettetésére, mint negyedszázada. az első vetélkedő idején.

Elmúlt évi munkáját értékelte csütörtökön Salgótarjánban a Hazafias Népfront mellett működő békebarátsági munkabizottság. Elmondták, hogy a mintegy ötven rendezvényen tízezren vettek részt. A barátsági

Nógrád megyéből megközelítően kettőszázharminc fiatal jelezte 71 produkcióval szereplési szándékát, legtöbbjük Salgótarjánból és Balassagyarmatról, illetve a város- környéki településekről. A nevezések alapján a jelentkezők között a vetélkedő legnépszerűbb művészeti ága a vers- és prózamondás, valamint a színjátszás. Utóbbi kategóriában öt csoport mutatkozik majd be az előzsűri előtt. Ugyanis a Ki mit tud? megrendezésére alakult megyei operatív bizottság a beérkezett nevezések számbavétele után úgy döntött, hogy nem rendeznek területi dönnapokon fogadtak palesztin, angolai, bolgár és szovjet delegációt. Kiállították egy chilei festőművész alkotásait, előadásokat, vetélkedőket szerveztek. A legsikeresebb rendezvények azok voltak, ahol kisebb csoportok csetőket, hanem kategóriánkén, ti előzsűrizést tartanak.

Táncművészeti ágban valamennyi benevezett előzsűri- zése Szécsényben, a színjátszóké, a vers- és prózamondóké Balassagyarmaton, a helyi művelődési központokban, a vokális és hangszeres zenét előadóké pedig a salgótarjáni zeneiskolában lesz. Időpontja: március 10-e. A megyei válogató versenyt Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ színház- termében március 26-án délután három órától rendezik meg. A résztvevőknek délelőtt még itt is módjuk lesz a próbára.

lekvően kapcsolódtak a programokhoz. Az összejöveteleken jelentősen növekedett a fiatalok és az értelmiségiek érdeklődése és aránya. A társadalmi és tömegszervezetek önállóan is szervfeztek fórumokat.

1987. szeptember végén bocsátották fel a „Kozmosz” mesterséges műholdcsalád 1887 jelzésű példányát.

A mesterséges hold fedélzetén az űrrepülésnek a majmokra és más biológiai objektumokra vonatkozó hatását vizsgáló berendezésék, továbbá sugárzásvizsgáló és fizikai mérőműszerek üzemeltek.

Ennek a tudományos programnak 50 szovjet és 50 külföldi tudományos központ Volt a résztvevője. A műhold fedélzetén első ízben került sor az európai űrügynökség szakemberei által előkészített 'kísérletek végrehajtására. A külföldi tüdősök számára is szenzációként hatott három moszkvai általános iskolás által kidolgozott kétfajta kísérlet végrehajtása.

Az élő szervezeteknek a súlytalanság állapotához való ^adaptálódásának vizsgálata, az űrrepülések sugárvédelmének biztosítása. Ez a két alapvető célja a mostani kísérletnek.

A kutatások jelentős része kapcsolódik a világűr békés célú felhasználására vonatkozó nemzetközi együttműködési programhoz. E programban részt vesz Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, az USA és Franciaország.

Sokszínű, gazdagodó békemunka

Már nem kísérlet

A Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat és a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ kísérleti jellegű gyermekfilmklubot szervezett az elmúlt évben általános iskolás korú tanulók iszámáca. Ennek keretében olyan filmeket vetítettek, amelyekről addig úgy vélekedtek, hogy nem felinek meg a gyermekek életkori sajátosságainak. A kísérlet annyira sikeres volt, hogy a szervezők idén is folytatni kívánják a filmes összejöveteleket annak érdekében, hogy minél fiatalabb korosztályokat ismertessenek meg a film sajátos formanyelvével.

Á karcagi mézeskalácsos

Tizenhat éves kora óta süti a szebbnél szebb mézeskalácsokat Medgyesi Imréné, Karcagon. A szülőktől tanult mesterséghez mindvégig hűséges maradt, s mindig örömöt jelentett a számára, ha a vásárokon, a búcsúkban, a sátorban kínálhatta a portékáját. Szolnok megye utolsó mézeskalács-készítő kisiparosa 1988 januárjában nyugdíjba megy, hatvankét évesen. A sütőformák megpihennek, fiatalabb kezekre várnak.

Fotó: Kiss G. Péter

A tanácsoknak folyósított költségvetési támogatás az idén tovább csökken, ami aggodalmat és keserűséget vált ki a helyi közigazgatás képviselőiből. Ennek hangot adtak az Országgyűlést előkészítő bizottsági üléseken, s magában a tisztelt .házban is. Ám ami nincs, abból nem lehet adni. Medgyessy Péter immár miniszterelnök-helyettesként is csak azt mondhatta': a kormányzat biztosítani kívánja, hogy a tanácsok előre számolhassanak működésük pénzügyi feltételeivel.

Figyeljünk a szóra: „feltételeivel”. Ami nem magát a pénzösszeget jelenti, hanem a bevételek forrásainak meg* határozását, a bevételek gyarapításának módját.

Ma már tudjuk, hogy a tanácsi pénzeszközök egyik növekvő fontosságú hányadát a személyi jövedelemadók alkotják. Ezek a kormány szándéka szerint már 1989-től közvetlenül a területi tanács kasszájába folynak be. Ez — mondotta Medgyessy Péter — növeli a tanácsok érdekeltségét az adó következetes behajtásában. De érdekeltté teszi őket abban is, hogy a maguk eszközeivel növeljék a helyi lakosság adófizető képességét. Ehhez persze újfajta gondolkodásmódnak kell kialakulnia. Nemcsak azt kell nézni, hogyan javítja egy-eg.y fejlesztés a helyi lakosság közérzetét, esetleg, hogy mennyire növeli a község, vagy város presztízsét, hanem azt is, sőt elsősorban azt, hogy ez hosz- szabb távon milyen eredményeket hozhat a jövedelemtermelő képességben.

Megfontolásra érdemes például, vajon egyegy tanácsi tulajdonban álló telekingatlanon gépkocsiparkolót célszerű-e létesíteni, vagy inkább üzletházat. Amelyben bérbe adhatók az üzlethelyiségek esetleg kisvállalkozóknak. Akik nemcsak a község, vagy város önellátását szolgálnák, hanem más környékbeli községekét, városokét is, azaz optimális hatékonysággal tudnának működni. Cserébe más szolgáltatásokat igénybe lehetne venni szomszéd községekből, városokból. Ehhez csupán az eddig nem éppen jellemző kooperációs szellemet kellene erősíteni.

Azt is fontolóra lehet majd venni, vajon a használatba adott műhely, telekingatlan egyszeri díja hoz-e többet a konyhára (miközben az esetleg túlméretezett összeg rontja az új vállalkozás induló esélyeit), vagy az a jövedelemadó, amit a sikeres új vállalkozó hosszú távon fizet majd.

Vállalkozóvá válhat maga a tanács is (van már rá példa!) például üzemtulajdonosként. A helybeliek ellátásáról gon* doskodó üzem is lehet nyereséges, azaz nem támogatásra szoruló, hanem adót fizető, a bevételeket gyarapító.

Nagyobb keletje támadhat az új körülmények között az eddig talán merésznek, vagy naivnak föltűnő gondolatoknak, ötleteknek. Olyanoknak, amelyek a helyi adottságokat kihasználva próbálják meg előbbre vinni a szűkebb pátria gazdasági szerekét. Anélkül, hogy ehhez elsősorban egy magas pozíciójú pártfogót akarnának megnyerni.

Ahol sikerül saját erőből gazdasági pezsgést beindítani, oda a jövőben föltehetőleg magas pártfogók nélkül is több pénz kerül. Nem feltétlenül a költségvetésből —, bár az sem elítélendő rossz egy teljesítményorientált gazdaságban! —, hanem például a pénzintézetekből.

Akik viszont továbbra is csak a felső szervek támogatására várnak, könnyen hoppon maradhatnak. És a közvélemény átalakulásával még csak sajnálkozni se nagyon fognak rajtuk.

£. I.